A Rovatból

Elmarasztalta a BBC-t a legendássá vált Diana-interjú körülményeit feltáró vizsgálat

Diana itt beszélt arról, hogy tudott Károly herceg házasságtörő kapcsolatáról. Híressé vált mondata – 'kicsit zsúfolt ez a házasság, hiszen hárman vagyunk benne' – azóta is szállóige a brit sajtóban.


Elmarasztalta a BBC brit közszolgálati televíziót az a vizsgálat, amely azt volt hivatva feltárni, hogy milyen körülmények között jött létre a Diana hercegnővel több mint negyedszázaddal ezelőtt készült, világszerte hatalmas feltűnést keltő interjú.

A BBC egyik akkori sztárriportere, Martin Bashir által készített interjúban Diana részletesen szólt arról, hogy milyen megaláztatásokat volt kénytelen kiállni az udvar és személyesen férje, Károly trónörökös részéről.

Az 1995. november 20-án sugárzott interjú, amelyet 30 millióan néztek, minden idők legnézettebb tévéműsora volt Nagy-Britanniában, és ezt a rekordot azóta is tartja.

Diana az interjúban nyíltan megkérdőjelezte az akkor tőle már külön élő férje alkalmasságát a királyi tisztséggel járó feszültségek elviselésére.

Tudatta a közvéleménnyel azt is, hogy

tudomása volt Károly herceg házasságtörő kapcsolatáról. Híressé vált, keserű mosollyal odavetett mondata - "kicsit zsúfolt ez a házasság, hiszen hárman vagyunk benne" - azóta is szállóige a brit sajtóban.

A hercegnő - aki két évvel az interjú után egy párizsi autószerencsétlenségben életét vesztette - Károly ifjúkori barátnőjére, Camilla Parker Bowles-ra utalt. Bizalmas körökben Diana csak úgy emlegette férje szeretőjét, hogy "az a rottweiler".

Azóta köztudomásúvá vált, hogy a kapcsolat fennmaradt Károly és Diana házasságkötése után is. A trónörökös 2005 áprilisában feleségül is vette kedvesét, aki azóta a Cornwall hercegnője címet viseli.

Az interjú ügye az utóbbi időben ismét a felszínre került, miután Diana öccse, Charles Spencer tavaly bejelentette: bizonyítékokat talált arra, hogy a riporter annak idején csalárd módon vette rá a hercegnőt az interjúra.

Spencer gróf közölte: Martin Bashir hamisított bankszámlákat mutatott neki, amelyek arra vallottak - mint kiderült, valótlanul -, hogy az udvar két magas rangú tisztviselője a brit titkosszolgálatoknak szolgáltatott ki bennfentes információkat Dianáról, fizetség fejében.

Charles Spencer szerint Bashir a vele tartott egyik találkozón emellett számos hamis, lejárató állítást is megfogalmazott a királyi család magas rangú tagjairól, így próbálva elnyerni bizalmát és elérni az interjú megszervezését Dianával.

A BBC-riporter állításai között szerepelt Spencer szerint, hogy Diana magánlevelezését udvari illetékesek felbontják, a hercegnő kocsijának mozgását nyomon követik, telefonját lehallgatják.

A BBC tavaly novemberben, a műsor sugárzásának 25. évfordulóján bejelentette: feltárja az igazságot arról, hogy miként jött létre a híres-hírhedt interjú Dianával.

A médiatársaság ennek érdekében független vizsgálatot kezdeményezett, és ennek vezetésére Lord John Dysont, az angol-walesi fellebbviteli bíróság volt elnökét, a brit legfelsőbb bíróság nyugalmazott bíráját kérte fel.

A Dyson-bizottság csütörtökön közzétett 127 oldalas vizsgálati jelentése gyakorlatilag szóról szóra megerősítette a néhai hercegnő öccse által megfogalmazott vádakat.

A jelentés legsúlyosabb megállapításai közé tartozik, hogy Martin Bashir valóban hamis bankszámlakivonatokat mutatott Charles Spencernek. E hamis bizonylatok között voltak olyanok, amelyek azt mutatták, hogy Patrick Jephson, Diana egykori személyi titkára és Richard Aylard, Károly trónörökös volt személyi titkára jelentős pénzösszegeket kapott bankszámlájára.

A vizsgálati jelentés megállapítja azt is, hogy - jóllehet Diana valószínűleg Bashir megtévesztő manőverei nélkül is ráállt volna az interjúra - a BBC-riporter csalárd módon vette rá a hercegnő öccsét arra, hogy segítse elő az interjú elkészítését.

Lord Dyson a BBC által egy évvel az interjú műsorra tűzése után elvégzett saját belső vizsgálatot "siralmasan eredménytelennek" minősítette, és a csütörtökön ismertetett dokumentumban leszögezi: a BBC ezzel az eljárással a rá jellemző magas szintű átláthatósági és integritási normáknak sem tett eleget.

Csütörtök este a BBC közleményben kért elnézést, és elismerte, hogy a vizsgálati jelentés egyértelmű hibákat tárt fel.

A médiatársaság külön levelet is küldött Diana hercegnő két fiának, Vilmos cambridge-i hercegnek - az Egyesült Királyság majdani uralkodójának -, Vilmos öccsének, Harry sussexi hercegnek, valamint Károly trónörökösnek és Charles Spencernek, mindegyiküket személyesen is megkövetve a történtekért.

A BBC egyben bejelentette azt is, hogy visszaadja az összes olyan szakmai díjat, amelyet a Diana-interjúval nyert, köztük a Brit Film- és Tévéművészeti Akadémia (BAFTA) által a produkcióért 1996-ban odaítélt különdíjat.

Tim Davie, a BBC vezérigazgatója csütörtök este külön nyilatkozatot adott ki, amelyben személyesen is elnézést kért. Davie szerint az a mód, ahogy az interjút a riporter annak idején megszervezte, messze elmaradt azoktól a normáktól, amelyeket a BBC közönsége joggal elvár. Tim Davie nyilatkozatában úgy fogalmaz: jóllehet a BBC negyedszázad elmúltával már nem tudja visszaforgatni az idő kerekét, annyit megtehet, hogy maradéktalanul és fenntartások nélkül elnézést kér, és ezt most meg is teszi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lökdösődés a Parlamentben: Hadházy Hatvanpusztáról kérdezte Orbánt, a miniszterelnök „a falu bolondjáról” beszélt
Hadházy szerint „egy Szűcs Lajos nevű képviselő például bőszen lökdösött és konkrétan ki akarta venni a kezemből a telefont.” Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.”
SZMO/Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 23.



Hadházy Ákos a parlamenti folyosón Hatvanpusztáról kérdezte Orbán Viktort. Fideszes képviselők megpróbálták megakadályozni a kérdezést: előbb Szűcs Lajos lökdöste, később Budai Gyula is beszállt.

Orbán félrevonta az indulatba jött Budai Gyulát, és azt mondta: „Beszéljük meg, hogy a falu bolondját sose bántják, hagyni kell.” Hadházy így tette fel a kérdését: „Akkor mondja meg a falu bolondjának, hogy egy mezőgazdasági üzembe miért kell két úszómedence és két kétmillió forintos kád?” Orbán erre: „De a falu bolondjával nem is beszélünk.” Ezután megkérdezte a többiektől, hogy nincs-e bohócsipkájuk, hogy ráadják Hadházyra.

A miniszterelnök a Hatvanpusztáról szóló kérdésekre ezen felül csak ennyit mondott: „kérdezzék meg a tulajdonost”. Erre korábban is így válaszolt. A tulajdonos az édesapja, Orbán Győző.

A végén Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója odalépett Hadházyhoz, és megkérte, hogy tegye el a telefonját, „mert ez nem egy nyilvánosság előtti tér”. A parlament folyosóján korábban évtizedekig forgathattak a tévéstábok is, de Kövér László házelnök – egy szűk sáv kivételével – lényegében betiltotta ezt.

„Megkérdeztem Orbántól, hogy ha Hatvanpuszta egy mezőgazdasági üzem, akkor miért van szükség két medencére és kétmilliós fürdőkádakra…

Úgy tűnik, nincs még erre igazán jó válasza. Ezen mondjuk nem csodálkozom , mert nekem sincs. De azért annál kitalálhatna jobbat, mint hogy szegény, idős apja mögé bújjon. Az meg pláne lehangoló, hogy válasz helyett csak idióta módon ismételgetett sértegetésre futotta. Mint egy bolond ismételgette, hogy én bolond vagyok...

Tegnap valami „alapvető emberi jogok biztosának” kellett megválasztani valakit a „parlamentben”. A titkos személyi szavazásoknál a folyosón csak képviselők tartózkodhatnak, így Orbánnak is kint kell hagynia a smasszereit. Önkéntes fideszes csicskások azért a segítségére siettek, egy Szűcs Lajos nevű képviselő például bőszen lökdösött és konkrétan ki akarta venni a kezemből a telefont.

Orbán Balázs pedig arról próbált meggyőzni, hogy az embereket nem érdekli, hogy mezőgazdasági üzem, vagy luxuskastély áll-e Hatvanpusztán. Pedig ez egy fontos kérdés, ugyanis ha utóbbi, akkor a miniszterelnök hatalmasat hazudott. Ha pedig ebben hazudott, akkor másban is megtehette.

Ezért nagyon fontos, hogy minél többen el tudják dönteni, hogy mi épült Pusztaverszájban. Aki csak a saját szemének hisz, az legközelebb szombaton megteheti (A buszokra sajnos korlátozott a férőhely, várólistánk van már, de az autók kerekeit őrizni fogjuk...)”

A videó:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nem javasolja Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését az EP jogi bizottsága
Magyar ellen lopás és két rágalmazás, Dobrev ellen rágalmazás, Ilaria Salisnál pedig a budapesti antifa-támadások szerepelnek. A bizottsági javaslat még a plenáris elé kerül.


Kedden délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt. A képviselők azt nézték meg, támogassák-e, hogy a plenáris ülés felé javasolják három politikus mentelmi jogának felfüggesztését.

Az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis esetében nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését. Néhány perccel később kiderült, hogy Dobrev Klára ügyében is elutasították a felfüggesztés támogatását.

A magyar hatóságok Magyar Péterrel kapcsolatban három ügyet jeleztek. Az egyikben lopással gyanúsítják: egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, elvette a telefonját, és a Dunába dobta. A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava korábbi cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szintén rágalmazás miatt jelentette fel, miután a Tisza Párt elnöke a Mi Hazánkot a Fidesz szatellitpártjának nevezte.

Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg. Azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária érintett volt abban a pedofil kegyelmi botrányban, amely Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezetett.

Ilaria Salis ügyében a magyar hatóságok a budapesti Antifa-támadásokban való részvétel miatt kérték a mentelmi jog felfüggesztését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Patai Mihály élesen bírálta Orbánékat: „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”
Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást. A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte az uniós tagság szempontjából.


Patai Mihály az Európa Klubban tartott előadást. A klub 27 éve működik, az elnöke Inotai András. A kilencvenes években mindketten részt vettek az uniós csatlakozás előkészítésében, akkor Patai vezette a monetáris munkacsoportot.

Patai szerint az euró bevezetése hozhat fordulatot – írta a hvg.hu. Úgy véli, egy-két éven belül be kell jelentkezni az ERM II árfolyam-mechanizmusba. „Nem látom az előnyét, hogy eddig nem voltunk az euróövezet tagjai.”

Három problémát emelt ki: az uniós pénzek hiányát, a „fiskális alkoholizmust” és az Európai Unión belül rendszeridegen gazdaságpolitikát. Úgy fogalmazott, uniós források nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben.

„Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb.” „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük.”

A költségvetésről azt mondta, 2020 óta hatalmas a hiány, és nő az államadósság törlesztése és kamata. A 2010–2020 közötti 1500–1800 milliárd forinttal szemben ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget fizetünk. „Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem.” „Ha valakire ráfogják, hogy nem tartja a szabályt, azon később már nem lehet változtatni.”

A gazdaságpolitikát rendszeridegennek nevezte. Szerinte miközben az MNB az infláció ellen magas kamatokkal fékezett, a kormány kedvezményes hitelekkel és tartósan magas hiánnyal élénkített.

Patai 800 milliárd forintra tette az akkumulátoripari támogatásokat, 500 milliárdra a gumiipari célokat. „Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát”, az árstop, az árrésstop és a kamatplafon ennek a terméke.

Az uniós pénzek szerepét korábbi tapasztalattal magyarázta. A magyar gazdaság az 1980-as évektől a működőtőkére épült. A külföldi cégek évente kiviszik „jól megérdemelt” profitjukat vagy annak egy részét, ezt sokáig ellensúlyozták az uniós támogatások. Felidézte, hogy 1997-ben Lothar Späth azt mondta neki: a támogatások kiegyenlítik a fizetési mérleg hiányát, ahogy Spanyolországban és Portugáliában történt. Magyarországon is nagyjából így alakult – egészen mostanáig.

Az euró szerinte olcsóbb finanszírozást és kisebb kockázatot jelentene. Szlovákia és Horvátország 2,9–3,0 százalékos kamatot fizet, Magyarország hetet. A horvát hitelminősítés a tagság miatt javult. Az euró megszüntetné a forint árfolyamkockázatát. Patai bankári múltjára hivatkozva azt mondta, ha nem kell fedezeti műveleteket és swapokat kötni, évente 1,5 milliárd euró megtakarítás jöhetne össze. Mindez a kamatmegtakarításon felül.

Több ügyet is felsorolt. „Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani.”

A végén úgy fogalmazott: „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra.”

Az előadáson szóba került a jegybanki konfliktus is. Két éve összekülönbözött Matolcsy Györggyel. Az MNB elnöke megkurtította Patai alelnöki jogköreit, leváltotta a Budapesti Értéktőzsde éléről, és a jegybank egyik eldugott irodájába helyezte. A jegybank felügyelőbizottságának jelentése szerint ez törvénytelenül történt. Patait 2019-ben a miniszterelnök javaslatára, az illetékes parlamenti bizottság támogatásával Áder János köztársasági elnök nevezte ki a monetáris tanács tagjának és az MNB alelnökének.

Patai azt is mondta, hogy a magyar gazdaság hat éve egy helyben topog, és szerinte a jövő év sem hoz változást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a nyugdíjterveikről: nyugdíjas SZÉP-kártya, 120 ezres minimálnyugdíj, sávos emelések
A bemutatón elhangzott, hogy 2010-ben, amikor Orbán Viktor kormánya hatalomra került, minden huszadik nyugdíjas élt a létminimum alatt, ma pedig már minden negyedik. A Tisza tervei szerint az egészséges élelmiszerek áfája 27-ről 5 százalékra csökkenne, a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne.


Magyar Péter Kármán Andrással, a Tisza Párt gazdasági szakértőjével mutatta be az időseknek szánt csomagot. A párt olyan lépéseket keres, amelyeket elbír a költségvetés, és javítják a nyugdíjasok helyzetét.

„Hiába hazudták tavaly, hogy meggyalázták, letörték az inflációt, az »feltámadt a sírjából« ismét Európában a legmagasabbak közé tartozik” – mondta Magyar Péter. Felidézte, hogy volt időszak, amikor Ukrajnában alacsonyabb volt az infláció. Szerinte most már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt, sokaknak a hónap 15. vagy 20. napján választaniuk kell élelmiszer, rezsi vagy gyógyszer között.

A bemutatón elhangzott, hogy 2010-ben, amikor Orbán Viktor kormánya hatalomra került, minden huszadik nyugdíjas élt a létminimum alatt, ma pedig már minden negyedik. Akkor az átlagnyugdíj az átlagkereset 75 százaléka volt, a kormányzás 15. évének végén az átlagnyugdíj alig éri el az átlagbér 50 százalékát.

A Tisza 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetne be. Ez 280 ezer embert érintene, és az alapemelésen felül értendő. Külön emelést kapna a 120 és 140 ezer forint közötti sáv, összesen 160 ezer nyugdíjas: a 120–125 ezres nyugdíjak 12 ezerrel, a 125–130 ezresek 10 ezerrel, a 130–135 ezresek 8 ezerrel, a 135–140 ezresek 6 ezer forinttal nőnének.

Megdupláznák az időskorúak járadékát azoknál, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott évük. A közös háztartásban élők 35 870 forint helyett 71 710 forintot kapnának havonta, az egyedülálló 75 év alattiak 42 180 forint helyett 84 360 forintot, a 75 év felettiek 56 940 forint helyett 113 880 forintot.

A csomag része a nyugdíjas SZÉP-kártya is, évi legfeljebb 200 ezer forinttal. Erre 2,2 millió ember lenne jogosult; élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne költeni. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjak nem kapnák meg. A 250 ezer forint alatti nyugdíjak 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer közötti nyugdíjak 100 ezer forintot kapnának.

Húszezer új, modern férőhelyet hoznának létre idősotthonokban. Ebből 10 ezer államilag támogatott, piaci alapon épülő nyugdíjasházakban jönne létre – jelentős részben EU-s forrásból –, további 10 ezer államilag finanszírozott szociális otthonokban. A bezárt, állami tulajdonú intézményeket átalakítanák és megnyitnák erre a célra. Magyar Péter szerint az államilag finanszírozott férőhelyek 40–85 százalékban EU-s forrásból megvalósíthatók, így 400 milliárd helyett körülbelül 140 milliárd forintba kerülnének a költségvetésnek. A program akár 13 ezer új munkahelyet is hozna, az üzemeltetésből évente nagyjából 26,1 milliárd forint közvetlen költségvetési bevétel származna.

Az otthoni ápolási díjakat 50 százalékkal emelnék. Ez közvetlenül 58 ezer embert érintene; közülük nagyjából 40 ezer nyugdíjas és a családjuk.

A párt szerint az Alkotmánybíróság egyik határozata kimondja, hogy nem lehet eltérően emelni a nyugdíjakat, ugyanakkor rögzíti, hogyan lehet ezt megoldani. Szerepel a tervek között az áfacsökkentés is: az egészséges élelmiszerek áfája 27-ről 5 százalékra csökkenne, a vényköteles gyógyszerek áfája megszűnne.

A költségekről elhangzott, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya 350–400 milliárd forintos forrást igényelne; Kármán András szerint ez a leginkább forrásigényes elem. A 120 ezres minimálnyugdíj, a 120 és 150 ezer forint közötti nyugdíjak differenciált emelése és az időskorúak járadékának duplázása együtt nagyjából 160 milliárd forintba kerülne.


Link másolása
KÖVESS MINKET: