HÍREK
A Rovatból

Elkezdett terjedni a brit mutáns koronavírus Németországban is

Valószínűleg a karácsony előtti utazások időszakában jutott be az országba, és az utóbbi hetekben egyre inkább szétterjedt.


Elkezdett terjedni Németországban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) B.1.1.7 jelzésű, először Nagy-Britanniában azonosított, az eddigieknél fertőzőképesebb változata - mondta a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője pénteken a német fővárosban.

A legtekintélyesebb német járványügyi szakértők között számon tartott Christian Drosten egy kormányzati és közegészségügyi vezetőkkel közösen tartott tájékoztatón elmondta, hogy az első kutatások alapján a B.1.1.7 valószínűleg a karácsony előtti utazások időszakában jutott be az országba, és az utóbbi hetekben egyre inkább szétterjedt.

Így már nem lehet azonosítani erősen fertőzött, vagy a B.1.1.7-től mentes területeket.

Az új mutáció véletlenszerűen bukkan fel az ország különböző térségeiben, és elkezdtek kialakulni úgynevezett klaszterek, sűrűsödési pontok, helyi fertőzési láncolatok.

Nem tudni még teljesen pontosan, hogy az új vírusváltozat mennyivel fertőzőképesebb az eddigi domináns változatoknál. Az első brit elemzések arról szóltak, hogy 50-70 százalékkal magasabb lehet az úgynevezett reprodukciós aránya (R), amely megmutatja, hogy egy-egy fertőzött átlagosan mennyi embernek adja tovább a kórokozót.

Az újabb, szélesebb adatbázison nyugvó kutatások más eredményre jutottak, ezek alapján 22 és 35 százalék körüli mértékben emelkedik a SARS-CoV-2 R értéke az új mutáció révén a korábbi domináns változatokhoz viszonyítva.

Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé kell komolyan venni B.1.1.7-es mutációt. Éppen ellenkezőleg, az új kutatási adatok már nem előzetes vizsgálati eredmények, hanem "sajnos tények", azt jelzik, hogy egy "garantáltan gyorsabban terjedő vírus" ellen kell védekezni - fejtette ki Christian Drosten.

Hangsúlyozta: mivel a vírus új változatának terjedése éppen csak elkezdődött és egyelőre észre lehet venni a sűrűsödési pontokat,

még meg lehet akadályozni, hogy lendületet vegyen és egy harmadik járványhullám kialakulásához vezessen. Ehhez azonban következetesen be kell tartani a fertőzésveszéllyel járó érintkezések számának csökkentését szolgáló korlátozásokat, a társadalmi és gazdasági élet legtöbb területét befagyasztó, február közepéig elrendelt országos zárlatot.

A Charité intézetvezetőjét kérdezték egy pénteken a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúról is, amelyben azt mondta, hogy a zárlat után, tavasszal vagy nyáron akár százezerre is emelkedhet a naponta azonosított új fertőződések száma. Christian Drosten aláhúzta, hogy ez nagyon is lehetséges "forgatókönyv", és megvalósulását csak úgy lehet elkerülni, hogy a zárlat végéig a lehető legnagyobb mértékben csökkentik az új fertőződések számát, a reprodukciós rátát pedig lehetőleg 0,7 alá szorítják.

Felidézte, hogy 2020 nyara viszonylag zavartalan volt Németországban, a napi új regisztrált fertőződések száma hetekig ezer körül, az R értéke 0,7 körül mozgott. Előtte viszont a fertőzéshullám kezdetén rendeltek el országos zárlatot, és így sikerült gyorsan a járvány felerősödését akadályozó szintre szorítani a mutatókat. Ez az elsőnél jóval erősebb második hullám és az új mutációk fenyegetésének közepette sokkal nehezebb feladat, ráadásul az úgynevezett rizikócsoportok - idősek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók - beoltásával csökkenhet a veszélyérzet, és így hatalmasra erősödhet a korlátozások lebontására irányuló gazdasági, társadalmi és politikai nyomás.

Ezért meglehet, hogy túl korán enyhül a szigor, aminek hatására rövid időn belül szinte elképzelhetetlenül magasra, legrosszabb esetben százezerre is emelkedhet az új fertőzések száma, megtelnek az intenzív osztályok, és ismét sokan meghalnak - mondta a virológus, rámutatva, hogy éppen ez történt tavaly nyáron Spanyolországban, ahol az sem segített, hogy jóval melegebb az éghajlat, mint Németországban.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 17 862 fertőződést szűrtek ki tesztekkel Németországban. Ez csaknem ötezerrel kevesebb az egy héttel korábbi 22 368-nál.

A SARS-CoV-2 okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 859 halálesetet regisztráltak. Ez ugyancsak jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 1113-hoz viszonyítva.

Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 106 262 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t, a járvány halálos áldozatainak száma pedig 50 642-re emelkedett.

A Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) pénteki összesítése szerint egy nap alatt 19-cel, 4768-ra csökkent. Gépi lélegeztetésre 56 százalék - 2692 beteg - szorul. A DIVI kimutatása szerint országszerte 27 034 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 4133 ágy szabad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.


Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.

Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.

„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”

Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.

A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter ezt állította, de a Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el kacsák a gödi akkugyár vendégmunkásainak érkezése után
A politikus először azt mondta, a budapesti állatkertből tűnt el nagyon sok kacsa és aranyhal, később viszont pontosított, a Városligeti-tóra gondolt. Azonban sem a Városliget Zrt., sem a rendészet nem regisztrált tömeges állateltűnést, bejelentés sem érkezett hozzájuk ilyesmiről.


„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.

Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.

A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,

nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésről. Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élnek, és szabadon közlekednek Budapest vizes élőhelyei között, a tóban pedig tájékoztatásuk szerint aranyhalak nem élnek.

A halállományért felelős Aranyponty Zrt. igazgatója sem tudta megerősíteni a tömeges állateltűnést, mivel nem kísérik figyelemmel az állomány változását. A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központnál sem tapasztaltak ilyet, az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen.

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz sem érkezett bejelentés az ügyben, és nincs is információjuk arról, hogy ilyesmi történt volna.

A Városligeti-tónál egyébként tilos horgászni. Bár az üzemeltető szerint aranyhalak nem élnek a tóban, egy 2022-es tömeges halpusztulás előtt az RTL hírportálja 50-60 egzotikus halfajt is azonosított a vízben, ezeket vélhetően a lakosság engedte a tóba a házi akváriumokból.

Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatban hasonló híresztelés terjed Magyarországon. Korábban több vidéki városban is felröppent a pletyka, hogy külföldi munkavállalók vadkacsákat fognak be, de azokat az eseteket a hatóságok rendre cáfolták.

Magyar Péter bejelentésére Molnár Áron is reagált. A színész-aktivista azért érezte úgy, hogy megszólal az ügyben, mert „aki hülyeségeket beszél, abba bele fogok szállni”. Szerinte gáz, ha azt a feltételezést, hogy valaki – legyen az magyar, filippinó, szír vagy amerikai – éhezésében állatot evett, pártpolitikai célokra használják fel. Úgy látja, hogy „ez az idegenellenességet erősíti, pont azt, amit a Fidesz épít 2015 óta és nem a szolidaritást, az empátiát, vagy az emberséget.”

Magyar Péter kommentben válaszolt Molnár Áronnak, ezt írta: „Láttad te már, milyen körülmények között élnek például a Budapesten dolgozó futárok? Vágod, hogy arról beszéltem, hogy miként használják ki ezeket az embereket és milyen embertelen módon bánnak velük? Ez idegenellenesség? Hagyjuk már...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az MSZP elnöksége azt javasolja, ne induljanak a 2026-os választáson
„A kormányváltás jelöltjeit támogatjuk 2026-ban. Új baloldalhoz egy új rendszeren keresztül vezet az út” – írják közleményükben. Céljuk, hogy a választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.


A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy

a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”

Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük

„nem elég csak győzni, az eltorzított választási rendszer miatt az elérhető legnagyobb arányban kell győzni minden választókerületben.”

A párt közleménye szerint ennek értelmében négy jelöltet már meg is neveznek, akiket támogatnak: Budapest 8-as választókerületében Kunhalmi Ágnest, Budapest 14-es választókerületében Vajda Zoltánt, Budapest 16-os választókerületében Dr. Hiller Istvánt, Csongrád-Csanád megye 1-es választókerületében pedig Szabó Sándort. A többi választókerületben arra kérik támogatóikat, szavazzanak a kormányváltás érdekében. Azt írják, a választási kampányban

azért fognak mozgósítani, „hogy a 2026-os választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.”

A párt állítja, hogy a választás után is ott lesznek, „hogy képviseljük saját baloldali programunkat, érvényesítsük azt a kormányváltás utáni időszakban, és számon kérjük az új kormányon a szolidaritás, az emberség, az esélyteremtés értékeit.” A poszt szerint ha 2026-ban kormányváltás lesz, utána haladéktalanul új választási rendszer kidolgozását kell megkezdeni.

A mostani bejelentés éles fordulatot jelent a párt korábbi stratégiájához képest. 2025 novemberében még arról számoltak be, hogy 102 egyéni körzetben indítanak jelöltet és országos listát is állítanak. 2026 januárjában Komjáthi Imre pártelnök a sajtóértesülésekre reagálva még azt mondta, nincs olyan döntés, hogy az MSZP ne indulna a választáson, és a végleges stratégiáról a február közepi kongresszus fog határozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
IDEA-felmérés: 10 pontos előnnyel veri a TISZA Párt a Fideszt
A február elején készült felmérés szerint a TISZA a teljes népesség körében 36, a Fidesz 28 százalékon áll, a 10 százalékpontos különbséget a biztos szavazó, pártot választani tudók között mérték. A Mi Hazánk és a DK bejutásával négypárti parlament jöhetne létre az eredmények alapján.


A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.

Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.

Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.

A két nagy párton kívül a DK és a Mi Hazánk is elérte volna a frakcióalapításhoz szükséges 5 százalékos támogatottsági szintet. A teljes felnőtt népesség körében a DK és a Mi Hazánk is 4-4 százalékon áll, míg az MKKP-re 3 százalék szavazna.

Az elmúlt egy hónapban a Tisza és a Fidesz–KDNP támogatottsága lényegében nem változott. Jelentős változás viszont, hogy a februári eredmények hosszú idő óta először nem három-, hanem négypárti parlament létrejöttét valószínűsítik. A Mi Hazánk 2025 nyara óta először érte el újra az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket a biztos szavazók körében.

A kutatás szerint az elmúlt hetekben sokan találtak pártot maguknak, a „nem tudom/nem válaszolok” tábora 3 százalékponttal csökkent, amiből a kisebb pártok is profitálhattak.

Más intézmények friss kutatásai ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A kormányközeli Nézőpont Intézet február eleji mérése szerint listán a Fidesz vezet, míg a 21 Kutatóközpont január végi felmérése az IDEA-nál is nagyobb, 16 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében. A különbségeket részben az eltérő módszertanok magyarázhatják: az IDEA online, önkitöltős kérdőívet használ, míg más intézetek például telefonos lekérdezést.

Az IDEA Intézet a kutatás adatait január 31. és február 6. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk