A monumentális projekt 11.5 milliárd dollárba, vagyis több mint 3 billió forintba került. Az építés első fázisában 40 ezer munkás dolgozott. A különleges építmény a "tengeri csillag" becenevet kapta.
Tervezett hét kifutójából a végül megépített négy összeadott hossza meghaladja a 10 mérföldet, vagyis a 16 kilométert.
A CNN friss videóját a kompexumról itt lehet megnézni, de íme néhány korábbi felvétel:
Váratlan jelenet zavarta meg a Mandiner szerda esti klubestjét, ahol Orbán Viktor miniszterelnök volt a vendég. Miközben a választási kampányról és világpolitikai kérdésekről esett szó, egy férfi a közönség soraiból hirtelen felugrott a színpadra a kormányfő mellé, hogy aláírást és közös fotót kérjen tőle. Az esetről maga Orbán Viktor osztott meg felvételt a Facebook-oldalán.
A férfi sietséggel indokolta a rendhagyó akciót, mondván, nem tudja kivárni az esemény végét. Példáján felbuzdulva egy nő is elindult a színpad felé a telefonjával, őt azonban visszaültették azzal, hogy várják meg az utolsó kérdést, utána lesz lehetőség a közös képekre.
- írja a HVG.
Az est politikai részében a miniszterelnök a kormány teljesítményét értékelte. „Az elmúlt négy évben száz százalék fölött teljesítettünk” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a választási ígéreteiket nemcsak betartották, de túl is teljesítették azokat. Példaként említette a kétgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét és a 14. havi nyugdíj bevezetését, amelyek eredetileg nem is szerepeltek a tervekben. A közelgő választásokkal kapcsolatban a mozgósítás fontosságát hangsúlyozta. „A jó hír az, ha melózunk, nyerünk, ha nem melózunk, nem nyerünk” – fogalmazott a kormányfő.
Nem hátrál a Fővárosi Törvényszék a kormánnyal szemben a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Telex úgy tudja, hogy
A kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva ugyanis rendeletben mondta ki, hogy az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás esetében „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. A jogszabály azt is előírja, hogy rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”.
A lap szerint a bíróság a végzésben jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a rendelettel szemben, amely szerintük több alapelvet is sért.
A testület azt is jelezte, hogy fontolóra veszi előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését az Európai Unió Bíróságánál is, mert a szolidaritási hozzájárulás intézménye, valamint a hivatkozott kormányrendelet is ellentétes lehet uniós jogi rendelkezésekkel és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával.
Mindezek alapján a bíróság felhívta a feleket, hogy 15 napon belül nyújtsanak be előkészítő iratot az alkotmányossági és az uniós jogi kérdésekről.
A főváros és a kormány közötti vita a szolidaritási hozzájárulásról évek óta tart. 2025-ben a Fővárosi Törvényszék már adott ideiglenes jogvédelmet Budapestnek, a Kúria pedig novemberben a főváros számára kedvező ítéletet hagyott helyben a 2023-as inkasszó ügyében. Az Alkotmánybíróság idén január 20-án nem találta alaptörvény-ellenesnek a szolidaritási hozzájárulás intézményét, ami után a kormány a vitát lezártnak tekintette, a főváros azonban jelezte, hogy folytatja a pereskedést. Ezután érkezett a kormányrendelet, ami a vészhelyzetre hivatkozva tett volna pontot a perek végére.
A rendelkezést számos jogász bírálta, szerintük egy jogállamban nem fordulhat elő olyan, hogy a kormány egy rendelettel megmondja az elvileg független bíróságnak, hogy mit tegyen.
Karácsony Gergely már csütörtök délután azt írta, hogy "egy nap alatt megbukott a kormány jogtipró rendelete", ekkor még a főpolgármesternek sem volt tudomása arról, hogy a Fővárosi Törvényszék a jogszabály ellenére is megtartja a per következő ülését.
"Bíztató jel, hogy a nyilvánvalóan alkotmányellenes, az európai joggal szemben álló kormányrendeletnek lehet is, kell is ellentartani, lehet bízni az igazságszolgáltatás még megmaradt függetlenségében, ezt jelzi, hogy a Szigetszentmiklós által indított pert a kormányrendelet ellenére sem szüntette meg a bíróság" - írta a Budapest Környéki Törvényszék döntésére reagálva, amellyel ebben a cikkben foglalkoztunk:
Gyászol a magyar kézilabda, 42 éves korában elhunyt Gyáfrás Dávid. A Veszprém egykori játékosa közel két éven át küzdött a rákkal, felépüléséért az egész sportág szorított. A halálhírét február 5-én a Szolnok Hangja nevű Facebook-oldal is közzétette.
„Nyugodj békében, Dávid. Emléked örökre megőrizzük. Élete utolsó mérkőzését sajnos elvesztette Gyáfrás Dávid, az egykori kiváló kézilabdázó. Soha nem feledünk…” – írták a bejegyzésben.
A sportoló kálváriája 2024 márciusában egy ártatlannak tűnő vállfájdalommal kezdődött, ekkor derült ki, hogy szervezetét megtámadta a rák. Állapota szeptemberre rosszabbodott, gyógyulását egy 32 millió forint értékű németországi terápiával remélték – írta a Blikk. Bár eleinte a természetes gyógymódokat részesítette előnyben és ellenezte a kemoterápiát, a betegség súlyosbodása miatt végül a németországi kezelés mellett döntött.
A betegség hírére a kézilabda-társadalom példátlan összefogásba kezdett. Luxemburgi klubja, a Handball Bieles gyűjtést indított és jótékonysági mérkőzést szervezett érte. Korábbi csapata, a Veszprém is segítő kezet nyújtott. „A Veszprém Handball Club egy, a csapat által dedikált mezt ajánlott fel, hogy ezzel is hozzájáruljunk Dávid gyógyulásához. Sok erőt és kitartást a felépüléshez! Hajrá, Dávid!” – közölte akkor a magyar klub.
Gyáfrás Dávid 2024 decemberében egy interjúban maga is beszélt a küzdelméről. „Most is egy vizsgálatról jövök, mert sajnos bevizesedett a lábam” – mesélte luxemburgi otthonából, majd a támogatásról is szót ejtett. „Amikor megtudtam, hogy a barátaim titokban gyűjtést szerveztek a részemre, amelybe bevontak tévécsatornákat, újságokat, közösségi felületeteket, nagyon meghatott. Ráadásul, hogy mindez Magyarországra is eljutott, és volt csapatom, a Veszprém is támogat, nagyon mélyen megérintett, és olyan erőt adott, amire gondolni sem mertem volna.” Azt is elmondta, a családja jelenti számára a legnagyobb támaszt: „Hihetetlen sok segítséget kapok az ismerősöktől, a családomtól, feleségemtől, Renátától és a 11 éves kisfiamtól, Bendegúztól. Rengetegen érdeklődnek, hívnak, írnak, mióta megtudták, hogy mi van velem, már csak miattuk is elmondhatom, hogy nem félek semmitől.”
Gyáfrás Dávid a Veszprém után játszott Komlón, Nyíregyházán és Győrben is, majd 2007-ben Luxemburgba szerződött, ahol több csapatban is megfordult, a 2016/17-es idényben a helyi bajnokság gólkirálya lett. Visszavonulása után, 2021-től a Handball Bieles felnőttcsapatának vezetőedzőjeként dolgozott. Klubja is megemlékezett róla: „Mély fájdalommal értesültünk szeretett Davidünk halálhíréről. Dávid, sokunk számára te nem csupán kézilabdázó vagy edző voltál, hanem kolléga is. Egy kolléga, akire mindig számíthattunk, aki mindig kiállt a csapatáért és a 'fiaiért', és akire támaszkodhattunk.”
Alig egy héttel azután, hogy az Európai Unió terrorszervezetté nyilvánította, az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete csütörtökön lecsapott a Perzsa-öbölben:
A Forradalmi Gárda közleménye szerint az akciót hírszerzési megfigyelés előzte meg, és bírói engedéllyel hajtották végre. A testület szerint a két tanker egy szervezett csempészhálózat részeként működött. Heidar Honarian Mojarrad tábornok, a Forradalmi Gárda haditengerészetének helyi parancsnoka megerősítette, hogy a legénység tagjai „az igazságügyi szervek őrizetében vannak”. A lefoglalt, gázolajnak minősített üzemanyag mennyisége körülbelül 6.300 hordónak felel meg. Az eseményről először az iráni Tasnim hírügynökség számolt be.
A lefoglalt két hajó nevét, zászlaját és a legénység tagjainak állampolgárságát az iráni hatóságok egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Független, a hajók mozgását követő rendszerekből származó megerősítés sem érkezett még az elfogásról.
Az Európai Unió január 29-én nyilvánította terrorszervezetté a Forradalmi Gárdát, válaszul az iráni tüntetések brutális leverésére és a szervezet destabilizáló regionális tevékenységére. A döntés vagyonbefagyasztással és a szervezet finanszírozásának tilalmával jár az EU-ban. „Az elnyomás nem maradhat válasz nélkül” – közölte a döntés kapcsán Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a The Guardian szerint.
Teherán élesen elítélte az uniós lépést. Az iráni külügyminisztérium a minősítést „illegálisnak, politikailag motiváltnak és a nemzetközi joggal ellentétesnek” nevezte. Az iráni fegyveres erők vezérkara pedig „logikátlan, felelőtlen és rosszindulatú” lépésnek minősítette a terrorszervezeti listára helyezést, és válaszlépéseket tett: az Unió összes hadseregét egyoldalúan terrorszervezeteknek minősítette.
December végén a Hormuzi-szorosban állítottak meg egy tankert, amely iráni állítások szerint négymillió liter csempészett üzemanyagot szállított; akkor 16 fős személyzetet vettek őrizetbe. Tavaly áprilisban a Fárszi-sziget közelében két, tanzániai zászló alatt hajózó olajszállítót fogtak el, amelyek rakományának értékét mintegy 875 ezer dollárra becsülték.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
