Elfogadták a helyreállítási tervet, 3550 milliárd forintnyi uniós forráshoz jut Magyarország
Magyarország számára kedvező döntéssel zárult az EU pénzügyminisztereinek pénteki tanácskozása. Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, amellyel 10 milliárd eurónyi uniós forrás válik elérhetővé.
„Az EU Tanácsa jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, lehetővé téve 10 milliárd euró (3550 milliárd forint) kifizetését” – írja a pozitív döntésről Magyarország EU melletti Állandó Képviselete.
A kormány egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az új helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, amit a Tanács ma elfogadott.
A 10 milliárd eurónyi forrásból 6,5 milliárd támogatás, míg 3,5 milliárd hitel formájában jár Magyarországnak.
Magyarország a forrásokért cserébe szupermérföldkövek teljesítésére tett ígéretet, úgy mint az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, és a korrupció elleni keményebb fellépés. Az Európai Bizottság csak akkor utal, ha Magyarország igazoltan teljesítette a tervben rögzített reformokat és beruházásokat. Az uniós helyreállítási eszközből származó előnyök teljes kihasználásához a tagállamoknak, így Magyarországnak is, 2026. augusztus végéig kell végrehajtaniuk minden vállalásukat.
A miniszterelnök azonnal reagált a hírre: „Jönnek az uniós ezermilliárdok! Megígértük, megcsináltuk.
Magyar azt írja, hogy „Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk. Az uniós ezermilliárdok végre odakerülnek, és arra mennek, amire menniük kell: a magyar emberekhez, hazánk közlekedésének, energiaellatásának, egészségügyének, vízellátásának és vállalataink fejlesztésére.”
„Mindenkinek hálásan köszönöm, aki részt vett ebben az emberfeletti munkában! Éljen a haza! Éljen az európai Magyarország!” - írja Facebookon.
Cikkünk frissül.
„Az EU Tanácsa jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, lehetővé téve 10 milliárd euró (3550 milliárd forint) kifizetését” – írja a pozitív döntésről Magyarország EU melletti Állandó Képviselete.
A kormány egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az új helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, amit a Tanács ma elfogadott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan a pénz a siralmas állapotban lévő magyar utakra, csak épp Mészárosék koncessziójára költik el
A Telex/G7 számításai szerint a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető koncessziós díjakból fedezni lehetne a szükséges felújításokat. A mellékutak 54 százaléka kritikán aluli állapotban van.
A Magyar Közút friss adatai szerint a 32 ezer kilométeres országos úthálózat fele rossz vagy nagyon rossz állapotú – miközben a Telex/G7 friss elemzése alapján önmagában az autópálya-koncesszió éves terheiből bőven jutna pénz a felújításokra.
Ha a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konstrukciót felszámolnák, a lap számítása szerint évente 280–290 milliárd forint szabadulhatna fel a közutakra.
A becslés alapja, hogy az idei első öt hónap kifizetései alapján a koncesszió teljes éves költsége várhatóan 320 milliárd forint lesz. Ezzel szemben a gyorsforgalmi hálózat állami kezelésben történő, jó színvonalú üzemeltetése az elemzés szerint megoldható lenne csupán évi 30-40 milliárd forintból.
A fennmaradó összegből a mai piaci árakon – mellékutaknál kilométerenként 200-300, főutaknál 300-500 millió forinttal számolva – évente 800-1300 kilométernyi útszakasz újulhatna meg.
A legfrissebb, 2024 végi adatok szerint a mellékutak 54 százaléka, a főutak 45 százaléka kapott rossz vagy nagyon rossz minősítést. A mellékúthálózat döntő részén az elmúlt 15 évben nem történt érdemi beavatkozás.
Egy ábra a magyar főúthálózat burkolatállapoáról:
Forrás: Magyar Közút Zrt. (2023-as adat)
A megfelelő állapot fenntartásához évente legalább 1600-2000 kilométer utat kellene felújítani, ezzel szemben az elmúlt évtizedben az éves átlag alig érte el az 1300 kilométert.
Probléma az is, hogy itthon a beruházások jelentős része új, sokszor gyengén kihasznált gyorsforgalmi utakra (például az M6-os autópálya déli szakaszára vagy a mohácsi hídhoz kapcsolódó utakra) koncentrálódik a meglévő hálózat karbantartása helyett.
A nemzetközi szakértők is felfigyeltek a források aránytalan elosztására. Az OECD 2021-es országjelentése arra a következtetésre jutott, hogy a rossz állapotú alsóbbrendű utak korlátozzák a vidéken élők gazdasági lehetőségeit.
A jelentés szerint „a korszerű autópálya-hálózattal ellentétben a másodlagos és harmadlagos úthálózatok, különösen az önkormányzatok által működtetettek, rosszul karbantartottak”.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter átfogó átvilágítást és elszámoltatást hirdetett.
Nyilvánosságra hozott adatai szerint négy év alatt több mint 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak, miközben állítása szerint ennek jelentős része még nem épült be.
Emellett egy 286 milliárd forintos, a költségvetésben fel nem tüntetett közlekedési kiadást is találtak, amely a koncesszióval összefüggő projekteket is érintette.
A Magyar Közút friss adatai szerint a 32 ezer kilométeres országos úthálózat fele rossz vagy nagyon rossz állapotú – miközben a Telex/G7 friss elemzése alapján önmagában az autópálya-koncesszió éves terheiből bőven jutna pénz a felújításokra.
Ha a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konstrukciót felszámolnák, a lap számítása szerint évente 280–290 milliárd forint szabadulhatna fel a közutakra.
A becslés alapja, hogy az idei első öt hónap kifizetései alapján a koncesszió teljes éves költsége várhatóan 320 milliárd forint lesz. Ezzel szemben a gyorsforgalmi hálózat állami kezelésben történő, jó színvonalú üzemeltetése az elemzés szerint megoldható lenne csupán évi 30-40 milliárd forintból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
106 milliárdos károkozás miatt tett feljelentést a Miniszterelnökség öt gyanús ügyben
A korábbi kormányzati iratok átvilágítása során több, szerintük túlárazott szerződést és kifizetést találtak. Az egyik irat szerint az Orbán Viktor tavaszi országjárásain feltűnt egyik fekete kapucnis személyi titkárként, fideszes e-mail-címmel szerepelt.
Öt ügyben, összesen 106 milliárdos nagyságrendű kár gyanújával tett feljelentést a Miniszterelnökség pénteken, miután a korábbi kormányzati iratok átvilágítása során több, szerintük túlárazott szerződést és kifizetést találtak – közölte az MTI.
Az egyik legérdekesebb szál az Orbán Viktor tavaszi országjárásain feltűnt „fekete kapucnisok” ügye: a Miniszterelnökség szerint egy iratban az egyik férfi fidesz.hu-s e-mail-címmel, személyi titkárként szerepel kijelölt kapcsolattartóként.
A közlemény úgy fogalmaz, „ez felveti a történtek mögötti pártszervezeti érdeket”, ezért a talált iratokat feljelentés-kiegészítésként megküldték a garázdaság gyanúja miatt már folyó ügyben az illetékes hatóságnak.
A politikai szál mellett a kormányzati átvilágítás több, összesen százmilliárdos nagyságrendű pénzügyi ügyet is feltárt. Azonnali vizsgálatot rendeltek el például az OBSERVER Médiafigyelővel 2020 és 2026 között kötött, 30,9 milliárd forintos médiakövetési szerződésekkel kapcsolatban. A kormány szerint a dokumentumokban rögzített éves díjnövekedés nem áll arányban a szolgáltatás tartalmának változásával.
Egy másik, mintegy bruttó 40 milliárd forintos ügy a veglegestorles.hu adattörlő szolgáltatáshoz kapcsolódik, amelynek keretében 15 millió adattörlő kódért fizettek ki egy vállalkozónak.
A szerződéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötötte az Antenna Hungária Zrt.-vel, a szoftvert pedig a Certus Software Zrt. biztosította. A Miniszterelnökség szerint a megtalált iratok alapján
felmerül a gyanú, hogy olyan esetekért is fizettek, amikor ténylegesen nem történt adattörlés.
A feljelentések érintik a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusát is.
A Miniszterelnökség munkatársai „kaotikus elszámolást és személyi-szervezeti összefonódásokat találtak” a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátusánál.
A „legfeljebb kétezer követőt felmutató gyülekezet” az elmúlt években 34,3 milliárd forint támogatást kapott, és korábban térítésmentesen megkapta az államtól a budapesti Károlyi-palotát, valamint két másik ingatlant a Múzeum és Ötpacsirta utcákban. A közlemény szerint a beruházásról készült beszámolók, a teljesítésigazolások és a költségbecslések hiányosak és ellentmondásosak, ami felveti a költségvetési csalás és a hivatali visszaélés gyanúját.
A feljelentések ötödik köre hét civil szervezetet érint.
„2021 és 2026 tavasza között 1 milliárd 520 millió 100 ezer forintot kapott hét civil szervezet, melynek vezetői, alapítói, hivatalos képviselői, elszámolói között átfedések, személyi és gazdasági összefonódások rajzolódnak ki.”
Az érintett szervezetek a FICSAK 11 Alapítvány, a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, a Zöld Követ Egyesület, a Patrióták Magyarországért Egyesület, a Fiatal Családosok Klubjának Egyesülete, a Gazdagréti Összefogás Egyesület és az Összefogás XI. Sportegyesület. A közlemény hozzáteszi, hogy mind a hét szervezetben felbukkan valamilyen tisztségben a Fidesz-KDNP egyik budapesti, egyéni országgyűlési képviselőjelöltje.
Öt ügyben, összesen 106 milliárdos nagyságrendű kár gyanújával tett feljelentést a Miniszterelnökség pénteken, miután a korábbi kormányzati iratok átvilágítása során több, szerintük túlárazott szerződést és kifizetést találtak – közölte az MTI.
Az egyik legérdekesebb szál az Orbán Viktor tavaszi országjárásain feltűnt „fekete kapucnisok” ügye: a Miniszterelnökség szerint egy iratban az egyik férfi fidesz.hu-s e-mail-címmel, személyi titkárként szerepel kijelölt kapcsolattartóként.
A közlemény úgy fogalmaz, „ez felveti a történtek mögötti pártszervezeti érdeket”, ezért a talált iratokat feljelentés-kiegészítésként megküldték a garázdaság gyanúja miatt már folyó ügyben az illetékes hatóságnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA: A magyarok kétharmada elégedett Magyar Péterék munkájával, a közhangulat is optimistább lett
Az IDEA Intézet június közepén végzett felmérése szerint a felnőtt lakosság 62 százaléka elégedett a Magyar Péter vezette kormány eddigi tevékenységével. Mindeközben 65-ről 31 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok.
Két hónappal a kormányalakítás után a felnőtt lakosság majdnem kétharmada elégedett a Tisza Párt vezette kormány eddigi teljesítményével, a társadalmi közhangulat pedig látványosan optimistább lett – derül ki az IDEA Intézet Facebook-oldalán közzétett, június közepén végzett országosan reprezentatív felméréséből, amelyet a 2024-es EP-választás utáni adatokkal vetett össze a cég.
A kutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka nagyjából vagy teljes egészében elégedett Magyar Péter kormányának munkájával, és csupán egy szűk egyharmaduk vélekedett erről negatívan. A Tisza Párt szavazói körében az elégedettség szinte teljes, 95 százalékuk pozitívan értékelte a kabinet eddigi tevékenységét.
A leglátványosabb változás abban mutatkozik meg, hogyan látják az emberek az ország helyzetét. Míg az két évvel ezelőtt a felnőtt népesség 65 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, addig június közepére ez az arány megfordult.
Már a lakosság 63 százaléka vélte úgy, hogy az ország jó irányba halad.
Egyébként az optimisták aránya már az áprilisi választás után elkezdett felfelé kúszni. Májusban 55 százalékra emelkedett arányuk, a pesszimistáké pedig 31 százalékra csökkent.
A gazdasági helyzet megítélése is javult, bár itt az optimizmus visszafogottabb.
Azok aránya, akik nagyon rossznak látták a gazdaság állapotát, az áprilisi 46 százalékról júniusra 27 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan duplájára, 16-ról 33 százalékra nőtt azoké, akik rossznak, de már nem nagyon rossznak tartják a helyzetet.
Továbbra is kevesen vannak azonban azok, akik szerint a gazdaság jó vagy nagyon jó állapotban van, júniusban mindössze a felnőtt népesség 17 százaléka vélekedett így.
A közhangulat javulása és a kormánnyal való elégedettség a pártpreferenciákban is megmutatkozik. A felmérés szerint a választások óta eltelt több mint két hónapban a TISZA Párt növelni tudta a támogatói bázisát, miközben a Fidesz–KDNP potenciális szavazóinak aránya tovább csökkent.
Két hónappal a kormányalakítás után a felnőtt lakosság majdnem kétharmada elégedett a Tisza Párt vezette kormány eddigi teljesítményével, a társadalmi közhangulat pedig látványosan optimistább lett – derül ki az IDEA Intézet Facebook-oldalán közzétett, június közepén végzett országosan reprezentatív felméréséből, amelyet a 2024-es EP-választás utáni adatokkal vetett össze a cég.
A kutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka nagyjából vagy teljes egészében elégedett Magyar Péter kormányának munkájával, és csupán egy szűk egyharmaduk vélekedett erről negatívan. A Tisza Párt szavazói körében az elégedettség szinte teljes, 95 százalékuk pozitívan értékelte a kabinet eddigi tevékenységét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bloomberg: Orbán Viktor befolyása csökken, erről árulkodik a Fidesz tüntetése
A nemzetközi sajtó is beszámolt a Fidesz–KDNP csütörtök esti demonstrációjáról. A Bloomberg szerint a vártnál jóval kisebb részvétel a volt miniszterelnök csökkenő befolyását jelzi.
A nemzetközi sajtó, köztük az Associated Press hírügynökség és a Bloomberg is beszámolt a Fidesz csütörtöki tüntetéséről. Utóbbi lap becslése szerint alig ezer embert vonzott a Sándor-palota elé szervezett tiltakozás.
A lap cikke szerint Orbán Viktor befolyásának csökkenését jelzi, hogy kevesen vettek részt a pártja tüntetésén.
Emlékeztetnek rá, hogy a demonstrációt a „tiszás önkény” ellen és Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében hirdették meg, de a Fidesz elnöke nem jelent meg az eseményen. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a volt miniszterelnök távollétét azzal magyarázta, hogy jelenléte más irányba terelte volna a figyelmet. A kommunikációs igazgató szerint Orbán Viktor jelenléte „elvitte volna a fókuszt”. A volt miniszterelnök végül a tüntetés után a közösségi oldalán üzent, egy tömegképpel illusztrálva bejegyzését.
Orbán Viktor hiányában főszónokként Áder János egykori köztársasági elnök lépett színpadra, aki a közjogi rend védelme mellett érvelt.
A nemzetközi sajtó, köztük az Associated Press hírügynökség és a Bloomberg is beszámolt a Fidesz csütörtöki tüntetéséről. Utóbbi lap becslése szerint alig ezer embert vonzott a Sándor-palota elé szervezett tiltakozás.
A lap cikke szerint Orbán Viktor befolyásának csökkenését jelzi, hogy kevesen vettek részt a pártja tüntetésén.
Emlékeztetnek rá, hogy a demonstrációt a „tiszás önkény” ellen és Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében hirdették meg, de a Fidesz elnöke nem jelent meg az eseményen. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a volt miniszterelnök távollétét azzal magyarázta, hogy jelenléte más irányba terelte volna a figyelmet. A kommunikációs igazgató szerint Orbán Viktor jelenléte „elvitte volna a fókuszt”. A volt miniszterelnök végül a tüntetés után a közösségi oldalán üzent, egy tömegképpel illusztrálva bejegyzését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
