Elfogadta a jövő évi költségvetést a Fővárosi Közgyűlés
Élénk viták zajlottak Rákosrendező jövőjéről, a pályaudvarok magánosításáról és a gyorshajtók autóinak elkobzásáról. A dunai uszoda és petárdák szabályozása is napirendre került.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2025-ös költségvetését, amely 39 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számol az állam felé, a korábbi 50 milliárd helyett. A költségvetés elfogadását hosszas viták előzték meg, melyek során más kérdésekről is döntöttek, derül ki a Telex beszámolójából.
Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid élhető, zöld fejlesztéseket kér a kormánytól a Rákosrendező területére. Szeretnék elérni, hogy a nemrég bejelentett beruházás ne „mini-Dubaj” legyen, hanem egy parkosított, emberközeli fejlesztés valósuljon meg. Legalább egy 25 hektáros közpark létrehozását követelik, valamint egy új közintézmény felépítését. A kormány már megállapodott egy arab befektetővel, de Karácsony szerint garanciák kellenek Budapest érdekeinek védelmében.
A közgyűlés elutasította a budapesti fejpályaudvarok – például a Déli és a Nyugati – 99 évre magánkézbe adását. Vitézy Dávid szerint ez a budapesti vagyon elkótyavetyélése lenne, ezért a közgyűlés kijelentette, hogy nem támogatják a tervet. A Fidesz szerint még nincsenek konkrét részletek, így nincs miről dönteni.
A közgyűlés nem fogadta el Karácsony Gergely javaslatát, amely szerint súlyos gyorshajtások esetén elkoboznák az autót. Az osztrák minta alapján készült javaslat szerint a lakott területen belüli 50 km/h-s vagy azon kívüli 75 km/h-s sebességtúllépésért már elvennék az autót. A Fidesz szerint a javaslat életszerűtlen.
Egyéb döntések:
Trolik elakadása: Erzsébetvárosban szabálytalan parkolások miatt gyakran akadnak el a trolik. Vitézy Dávid javaslatára átalakítják a forgalmi rendet, hogy megszüntessék ezt a problémát.
Folyami uszoda: Tervet készítenek egy dunai uszoda kialakítására. Vitézy szerint szigorú vízminőség-ellenőrzés mellett a Duna akár fürdésre is alkalmas lehet.
Petárdák használata: A főváros társadalmi egyeztetést indít a pirotechnikai eszközök szigorúbb szabályozásáról. A cél, hogy csökkentsék a petárdák által okozott zajártalmakat.
Több másik javaslat, például a légszennyezettség mérésének bővítése vagy a postahivatalok megmentése, nem kapott támogatást a közgyűlésen.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2025-ös költségvetését, amely 39 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulással számol az állam felé, a korábbi 50 milliárd helyett. A költségvetés elfogadását hosszas viták előzték meg, melyek során más kérdésekről is döntöttek, derül ki a Telex beszámolójából.
Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid élhető, zöld fejlesztéseket kér a kormánytól a Rákosrendező területére. Szeretnék elérni, hogy a nemrég bejelentett beruházás ne „mini-Dubaj” legyen, hanem egy parkosított, emberközeli fejlesztés valósuljon meg. Legalább egy 25 hektáros közpark létrehozását követelik, valamint egy új közintézmény felépítését. A kormány már megállapodott egy arab befektetővel, de Karácsony szerint garanciák kellenek Budapest érdekeinek védelmében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
1988 áprilisában elsők között lépett be a Fiatal Demokraták Szövetségébe, a műegyetemi csoport alapító tagja és vezetője volt. 1989 augusztusában részt vett a prágai Vencel téren tartott antikommunista tüntetésen, majd nyolc napig éhségsztrájkot folytatott Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt, így tiltakozva a tüntetés szétverése és a résztvevő magyar fiatalok őrizetbevétele ellen.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alakuló ülésén korjegyző volt. A honvédelmi bizottság és a nemzetbiztonsági bizottság tagja, majd utóbbinak 1993-tól 1994-ig elnöke volt.
Tagja volt az Észak-atlanti Közgyűlésben dolgozó magyar országgyűlési delegációnak, ahol részt vett a védelmi bizottság tevékenységében, majd az Észak-atlanti Közgyűlés akkori egyetlen kelet-európai jelentéstevője lett. 1993-ban a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökévé választották.
Az 1994-es országgyűlési választáson ismét pártja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról jutott a parlamentbe, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke, majd 1995-től tagja volt. 1994-ben a Fidesz elnöki posztjáért is elindult Orbán Viktor ellen, sikertelenül.
1998-tól 2000-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, majd visszatért eredeti szakmájához, és a Budapest Aréna projektigazgatója lett.
A 2002-es önkormányzati választáson Szentendrén önkormányzati képviselővé választották, majd 2006-ban visszavonult a politikától és építészmérnökként dolgozott.
2012-től előbb az Országgyűlés Hivatalának munkatársaként, majd 2017-től a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként irányította a Kossuth Lajos tér, majd az Országház tágabb környezetének építészeti megújítását. A Nemzet Főterének és az Országház látogatóközpontjának átadása után a Wellisch-palota és a Balassi Bálint utcai Tisza Lajos irodaház rekonstrukcióját, majd a Szabad György Irodaház megépítését irányította. Nevéhez fűződik a Vértanúk tere helyreállításának irányítása, valamint építészeti ötletgazdája volt a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének. A sajtóiroda a közleményben azt írta, hogy szenvedélyesen szerette az Országház épületét, társszerzője volt a "A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll" című könyvnek. Szívügye volt az Országház tervezett belsőépítészeti újjászületése valamint a Kossuth téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületeinek folyamatban lévő megújulása.
Munkáját mindig a felelősségtudat és a minőség eszménye vezérelte - írták.
Ez év március 15. alkalmából az első demokratikusan választott országgyűlésben végzett munkája, valamint a Kossuth Lajos tér és környéke rekonstrukciójának előkészítése és megvalósítása érdekében folytatott kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Érdemrend polgári tagozat kitüntetésben részesítette.
Az Országgyűlés és az Országgyűlés Hivatalának munkaközössége főt hajt a 60. életévében elhunyt egykori munkatársa emléke előtt. Wachsler Tamást az Országgyűlés Hivatala saját halottjának tekinti - áll a közleményben.
Életének 60. évében elhunyt Wachsler Tamás építészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája szerdán az MTI-vel.
Wachsler Tamás 1965-ben született Miskolcon egy négygyermekes családban, általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1984-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. Egyéves sorkatonai szolgálata után 1985-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója lett, ahol 1993-ban szerzett diplomát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A levegőben lógva lopott műanyag flakonokat egy panelház erkélyéről egy férfi Miskolcon. Az erről készült felvétel a közösségi oldalakra került fel - számolt be róla az RTL Híradó.
Még a videó készítője is alig hitte el, amit lát.
„Lopja a flakont, ne csesszetek már fel! Nézd már a miskolci pókembert, lopja a flakont he! Avas én így szeretlek!”
- hallható a videón, amin az látszik, ahogy egy fiatal férfi egymás után szedi ki a flakonokat az erkély üvege alatt, és ledobálja a földre.
A felvétel a miskolci Avason, az ország egyik legnagyobb lakótelepén készült. Több mint 30 ezren élnek itt, sokan rossz anyagi körülmények között. A kukákat sok helyen ketrecekkel védik, hogy a lakókon kívül más ne férhessen hozzájuk.
A városban sokan gyűjtenek visszaváltható flakonokat, hogy így jussanak pénzhez, de vannak akik 60 kilométert is utaznak Miskolcra a palackokért. A felvételen láthatóhoz hasonló módszerrel viszont még nem találkoztak a környéken élők.
A közösségi oldalra feltöltött videót a rendőrség is vizsgálja, a felvételen szereplő férfi ellen lopás miatt indulhat eljárás.
A levegőben lógva lopott műanyag flakonokat egy panelház erkélyéről egy férfi Miskolcon. Az erről készült felvétel a közösségi oldalakra került fel - számolt be róla az RTL Híradó.
Még a videó készítője is alig hitte el, amit lát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL: Az Európai Bizottság vizsgálja a Pride betiltásával kapcsolatos törvénymódosításokat
„A gyülekezési szabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok az Európai Unióban, és természetesen elvárjuk, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák ezeket a jogokat” - mondta az Európai Bizottság igazságügyi biztosa.
Megszólalt az Európai Bizottság a Pride betiltását lehetővé tevő gyülekezési törvény módosítása kapcsán.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa hétfőn Magyarországra látogatott, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon a kormány, az igazságszolgáltatás, civil szervezetek és a média képviselőivel.
Michael McGrath az RTL Híradónak beszélt arról, hogy szerinte a Pride betiltása alapjogokat sért.
„A gyülekezési szabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető jogok az Európai Unióban, és természetesen elvárjuk, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák ezeket a jogokat”
- fogalmazott Michael McGrath, aki szerint az Európai Bizottság is vizsgálja a Pride betiltásával kapcsolatos törvénymódosításokat.
Megszólalt az Európai Bizottság a Pride betiltását lehetővé tevő gyülekezési törvény módosítása kapcsán.
Az Európai Bizottság igazságügyi biztosa hétfőn Magyarországra látogatott, hogy a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről tárgyaljon a kormány, az igazságszolgáltatás, civil szervezetek és a média képviselőivel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kisatírozták Mészáros Lőrinc bankjának nevét az ÁSZ-jelentésből, ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak botrányáról készült
Az Állami Számvevőszék súlyos problémákat talált az MNB alapítványainál, de a végső jelentésből eltűnt az MBH Bank neve. A jelentés szerint a vagyonkezelő cég közel 70 milliárd forintos hitelt vett fel.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint hatalmas vagyonvesztés és más súlyos problémák fordulhatnak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, amelyeket Matolcsy György vezetett, írja a Népszava. A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetet a Telex összehasonlította a végleges, hivatalosan közzétett változattal, és több különbséget is talált.
Az eredeti tervezetben még az is szerepelt, hogy az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a jegybanki alapítványi vagyonból jutott forrásokhoz, hanem két másik helyről is. Az egyik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány volt, amelynek gazdálkodását az ÁSZ szintén kifogásolta. A másik forrás az MBH Bank volt, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Az MBH Banktól az Optima 170 millió euró, azaz közel 70 milliárd forint hitelt vett fel. A végleges jelentésből azonban az MBH Bank neve már hiányzik.
Bár a 170 millió eurós összeg továbbra is szerepel, azt már csak „rövid lej. banki hitelként” vagy „banki hitelként” említik. Az MBH Bankot „a hitelt folyósító bank” megnevezéssel illették az ÁSZ dokumentumában. Az Optima által benyújtott észrevételekben pedig egyszerűen kisatírozták a bankra vonatkozó utalásokat.
A Telex megkereste az MBH Bankot is, amely azt válaszolta, hogy „konkrét ügyfelekre vonatkozóan” nem adhatnak információt a hitelintézeti törvény banktitokra vonatkozó szabályozása miatt. Az ÁSZ válaszában azt írta, hogy a nyilvánosságra hozott jelentés tartalmazza „az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 32. §-a szerint az ÁSZ ellenőrzése során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket”.
Az ÁSZ azt is közölte, hogy csak a végleges jelentésben foglalt megállapításokért vállal felelősséget. Hozzátették, hogy „az ÁSZ jelentéstervezetei nem nyilvános dokumentumok, azok megszerzése és bármilyen formában való nyilvánosságra hozatala jogszabályi előírásokba ütközik”.
A jelentés szerint az Optima egy átláthatatlan, bonyolult céghálót épített fel, amelyet magántőkealapok rendszere mögé rejtettek.
Az ÁSZ megállapította, hogy a kurátorok nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásának felügyeletére, és ezzel kockáztatták a rájuk bízott vagyont.
Az Optima két külföldi ingatlancégbe is több százmilliárd forintot fektetett be, amelyhez banki hitelt vett fel. Ezek a cégek azóta sokat veszítettek értékükből, így az alapítvány a vásárlás során jelentős vagyont bukott el.
Ahogy már megírtuk, az ÁSZ a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt. A jelentés szerint a PADMA 500 milliárd forintos vagyonából legalább 150-200 milliárd forintot elveszítettek hibás vagy szándékosan hibás befektetési döntések miatt.
A dokumentumban az is szerepel, hogy az Optima olyan bonyolult céghálót és magántőkealapok rendszerét építette fel, amely lehetővé tette, hogy a közvagyon eltűnjön.
A veszteséges tőzsdei ügyletek miatt több százmilliárd forintot veszítettek el, miközben az érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai és üzleti köre jelentős magánvagyonokra tehettek szert.
A jelentés azt állítja, hogy az Optima működésében nem találtak racionális indokokat a felépített céghálóra, amelyet az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával hoztak létre.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint hatalmas vagyonvesztés és más súlyos problémák fordulhatnak elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainál, amelyeket Matolcsy György vezetett, írja a Népszava. A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetet a Telex összehasonlította a végleges, hivatalosan közzétett változattal, és több különbséget is talált.
Az eredeti tervezetben még az is szerepelt, hogy az Optima Befektetési Zrt. nemcsak a jegybanki alapítványi vagyonból jutott forrásokhoz, hanem két másik helyről is. Az egyik forrás a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány volt, amelynek gazdálkodását az ÁSZ szintén kifogásolta. A másik forrás az MBH Bank volt, amely Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
