HÍREK
A Rovatból

Elérték a francia kézisek, hogy ne a többi vendéggel kelljen étkezniük

Állításuk szerint legjobban nem a megfertőződéstől félnek, hanem az azzal járó kötelező karanténtól.


Korábban beszámoltunk róla, hogy kifejezett sokként érte a francia férfi kézilabda-válogatott tagjait az, amit tapasztaltak, miután megérkeztek Magyarországra az Európa-bajnokságra.

Leginkább azt kifogásolták, hogy bár az egész csapat nagyon szigorú előírásokat követtett az elmúlt hetekben, hogy ne kapják el a koronavírust, itt maszk nélküli vendégekkel vannak egy légtérben a szállodában, sőt, egy helyen is kell enniük.

Ezt pedig különösen problémásnak tartották a játékosok, mivel a karácsonyt és az újévet a családjuktól távol töltötték a felkészülés miatt, nehogy megfertőződjenek, és lemaradjanak az Eb-ről.

Most viszont fordulat állt be az ügyben: a csapat képviselője az RTL Híradónak nyilatkozva elmondta, hogy két napba tellett nekik, de végül elérték, hogy legalább a számukra kijelölt szálloda többi vendégétől elkülönítve étkezhessenek.

Állításuk szerint egyébként a legnagyobb félelmük nem a megfertőződés volt, hanem az, hogy ha egyiküknek pozitív lesz a tesztje, az hátrányosan érintené az egész csapatot, mivel az Európai Kézilabda-szövetség szabályzata szerint a pozitív teszt öt nap karanténnal jár.

A csapat tagjai mindemellett hangsúlyozták, hogy nem a szállodával van bajuk, még csak nem is a magyarokkal, hanem a szervezőkkel.

A teljes riport:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter vacsora előtti csoportképet posztolt a kihelyezett kormányülésről
A fotó alapján jó hangulatban telt a kormány kihelyezett ülésének második napja Pilisszentkereszten. A kormánytagok vacsora előtt álltak össze egy közös képre.


Magyar Péter szombat este egy csoportképet osztott meg Facebook-oldalán a kormány tagjairól, ahogy egy lépcsőn ülnek, illetve állnak.

„A kihelyezett kormányülés 2. napja Pilisszentkereszten. Vacsora előtt” – fűzte hozzá a fotóhoz a miniszterelnök.

A képen alapján jó hangulatban telik az ülésezés, ugyanis a kormánytagok mosolyogva álltak össze egy közös képre a vacsora előtt.

A kihelyezett kormányülés három napos, péntek délután óta tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A legdurvább napok még csak most jönnek, 43 fokos hőségre adtak ki riasztást
Hétfőn és kedden éri el csúcspontját a mostani hőhullám, az Alföldön a legforróbb órákban 43 fok is lehet. A hőség mellett az extrém erős UV-sugárzás is komoly veszélyt jelent.


A hűsebb időre még várni kell, sőt a meleg még jobban bekeményít.

A hét eleji csúcsot egy forró vasárnap előzi meg, amikor tovább fokozódik a hőség a napos időben. A legmelegebb órákban 38 fokot mérhetünk, és a hajnal is fülledt lesz, reggelre csupán 25 fokig hűl vissza a levegő – írta az Időkép. Csapadék nem várható, a déli, délkeleti szelet több helyen kísérhetik élénk széllökések.

A forróság mellett az UV-sugárzás is extrém erős lesz vasárnap 10 és 16 óra között. A meleg elsősorban az idősebbek, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők szervezetét terheli meg, náluk keringési panaszok, vérnyomás-ingadozás és rosszullét is jelentkezhet. Általános lehet a fáradtság és a dekoncentráltság, emellett könnyen napszúrást, hőgutát kaphatunk.

Hétfőn és kedden tetőzik a hőség, az ország több pontján 42-43 fokot is mérhetnek, ezzel pedig veszélybe kerülhet az abszolút melegrekord is.

Hétfőn a napsütésé lesz a főszerep, csak kevés felhő jelenhet meg az égen, és számottevő csapadék sehol sem valószínű. A hajnalok sem hoznak enyhülést, a hőmérséklet sok helyen 20 fok felett marad.

Kedden a legforróbb órákban akár 43 fokot is mutathatnak a hőmérők, a napsütést időnként már gomolyfelhők zavarhatják, és elszórtan futó zápor, zivatar is kialakulhat. A Dunántúlon többfelé északira, északnyugatira fordul a szél, amelyet erős, néhol viharos lökések kísérhetnek.

A hőség csúcspontja után szerdán érkezik a változás egy hidegfront hatására, amely elszórtan okozhat záporokat, zivatarokat, akár az esti órákban is. Északnyugaton már több fokos mérséklődés lesz érezhető, az ország nagy részén azonban még kitart a forróság, a csúcsértékek 31 és 38 fok között alakulnak.

A hőség miatt több intézkedés is életbe lépett: az országos tisztifőorvos kedd éjfélig a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást rendelte el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Ervin: Nem akartam, hogy én legyek a Tiszának az Eperjes Károlya
Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár kijelentette, elvi okokból nem tartja elegánsnak, hogy állami pénzből készült produkciókban vegyen részt.


Nagy Ervin, a kultúráért felelős államtitkár a Fishing on Orfű fesztiválon bejelentette, hogy politikai szerepvállalása idejére felfüggeszti színészi karrierjét, mert elvi okokból nem kíván olyan produkciókban részt venni, amelyek állami támogatást kapnak.

„Nekem nem elegáns ott lenni azokon a helyeken, ahol állami pénz van. Én nem leszek. Én azt sem szerettem volna, hogy én legyek a Tiszának az Eperjes Károlya”

– mondta a politikus, hozzátéve, hogy a pályára lépésekor emiatt hagyta ott az összes nagy színházat, ahol dolgozott.

A személyes döntés mellett Nagy a kulturális intézményrendszer átalakításáról is beszélt – írta a Telex a fesztiválon tartott kerekasztal-beszélgetésről.

Az államtitkár szerint a filmiparban várható a leggyorsabb változás, és hamarosan új pályázatot írnak ki a Nemzeti Filmintézetnél.

„Vissza tudjuk hívni az igazgatótanácsot, ki fogunk jelölni újakat, átmeneti döntőbizottság lesz, átmeneti igazgatótanács és egy új NFI-pályázat fog jönni. Azok a filmek, amiket elhallgattattak ideológiai alapon, több mint valószínű, hogy meg fognak valósulni” – jelentette ki.

Azt is hozzátette, hogy „filmügyben még lesz valaki, a film vezéregyénisége még meg lesz nevezve”.

Szóba került a Nemzeti Kulturális Alap ügye is, amellyel kapcsolatban Nagy Ervin bejelentette, hogy részleteiben újraindultak a kifizetések, melyeket még májusban függesztett fel Tarr Zoltán. Jelezte, hogy a jelentős állami támogatást kapott produkcióknál indokoltnak látná az utólagos pénzügyi átvilágítást.

Szerinte a kultúrában történik a leglátványosabb számonkérés, mert az elkövetők itt jártak el a legpofátlanabbul.

„Annyira azt gondolták, hogy mindent megengedhetnek maguknak, hogy ezt talán a legkönnyebb nyakon csípni, és ezért látjuk, hogy vezetőszáron visznek el embereket. (…) És még nincsenek meg a legnagyobb emberek, de szerintem hamarosan erre is sor kerül” – fogalmazott.

Az államtitkár a zenei kluboknak is ígéretet tett egy új, kifejezetten nekik szóló pályázati forrás elindítására.

„Az, hogy a klubok tudjanak támogatásért pályázni, az biztos, hogy lesz, ez életre lesz hívva, és lesz benne pénz. Ezt itt megígérem, és akkor nyugodtan Demeter Szilárdozzatok, ha nem történik meg” – mondta.

A Petőfi Rádióval kapcsolatban a régi fénykor visszahozását és decentralizációt ígért, Demeter Szilárdot pedig egy „rettentően gyengekezű” embernek nevezte. Nagy Ervin szerint a politikai bosszúhadjárat nem megoldás, de a régi rendszer embereitől gyors távozást vár. „A végrehajtók gyorsan, remélem maguktól, az idők szavát meghallva, hamarabb mint a köztársasági elnök, távoznak” – jelentette ki.

A színész-politikus az eseményről beszámolt a közösségi oldalán is. Azt írta többek között: "A vidéki klubokat, előadó tereket az előző kormány lezüllesztette, a szárnyaikat próbálgató kezdő előadóknak kevés lehetőségük a saját helyi közösségük előtt fellépni. Dunaújvárosban például most zárt be a Kaptár, amely fiatalkorom egyik meghatározó helyszíne volt, ahol élőzenével találkozhattam. Hasonló dolog történt a zenei fesztiválokkal is. Olyan támogatási rendszert fogunk létrehozni, amely fellendíti a magyar könnyűzenei életet, és visszahozza a pörgést a vidéki városok, települések kulturális életébe".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Trump megüzente, hogy teljesen elpusztítják Iránt, ha nem állnak le, erre az irániak újabb támadásokat indítottak
Az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy Irán nem fog többé létezni, ha az USA további katonai erőt alkalmaz. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda rakétákkal és drónokkal támadta az Egyesült Államok kuvaiti és bahreini katonai létesítményeit válaszul a korábbi amerikai csapásokra.


Újabb amerikai csapásokra iráni válaszcsapások, szirénazaj és légvédelmi rakéták zaja töltötte be az éjszakát a Perzsa-öbölben, miután Donald Trump elnök szombaton azzal fenyegetett, hogy ha Teherán nem hagy fel a támadásokkal, az Egyesült Államok „befejezi a munkát”. A feszültség azután éleződött ki újra a Közép-Keleten, hogy Trump szerint Irán megsértette a törékeny tűzszünetet – írja a CNN.

Az amerikai elnök a Truth Socialön közzétett bejegyzésében nem rejtette véka alá a véleményét.

„Nagyon is lehetséges, hogy soha nem tanulnak! Eljöhet az a pont, amikor már nem tudunk tovább méltányosak lenni, és kénytelenek leszünk katonailag befejezni azt a munkát, amelyet nagyon sikeresen elkezdtünk”

– írta, majd egy még keményebb figyelmeztetést is megfogalmazott, miszerint Irán „nem fog többé létezni”, ha az USA további katonai erőt alkalmaz.

A fenyegetést órákon belül követték a katonai események. Vasárnap kora reggel a kuvaiti hadsereg közölte, hogy légvédelme ellenséges célpontokat fog el. Ezzel szinte egy időben Bahreinben is megszólaltak a riasztószirénák, a belügyminisztérium helyi idő szerint hajnali 2:50-kor, majd 5:35-kor is arra szólította fel a lakosságot, hogy vonuljanak a legközelebbi biztonságos helyre.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda nem sokkal később közölte, hogy rakétákkal és drónokkal támadta az Egyesült Államok kuvaiti és bahreini katonai létesítményeit.

A lépést a korábbi amerikai csapásokra adott válaszcsapásnak minősítették, és jelezték, hogy az amerikai agresszió „minden diplomáciai folyamat teljes leállását eredményezi”.

A Reuters hírügynökségnek egy amerikai tisztviselő azt nyilatkozta, hogy a kuvaiti és bahreini amerikai létesítmények elleni iráni támadásokban nem sérült meg amerikai személyzet, és anyagi kár sem keletkezett.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága szombaton ismerte el, hogy harci repülőgépeik iráni katonai célpontokat támadtak. A közlés szerint iráni katonai felderítési infrastruktúrát, kommunikációs rendszereket, légvédelmi állásokat, dróntárolókat és aknatelepítő képességeket vettek célba, válaszul arra, hogy Irán korábban a kereskedelmi hajózást támadta a térségben.

A támadások azután erősödtek fel újra, hogy a korábbi, törékeny békemegállapodás, amelynek célja a Hormuzi-szoros hajózhatóságának biztosítása volt, kudarcba fulladt. Donald Trump már akkor jelezte, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, kész katonai erővel fellépni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk