Eldőlt: újabb öt évre Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke

Egy egészen elképesztő ajánlattal állt elő Mészáros Lőrinc cége az egyik, milliárdos követeléssel fellépő alvállalkozója felé: fizetnének 80 millió forintot, ha cserébe a cég lemond a több mint 900 milliós tartozásról. Erről számolt be az RTL Híradó kedd esti adásában az egyik érintett cég jogi képviselője. Marczingós László ügyvéd szerint „az R-Kord azt az ukázt, utasítást adta az ügyfelemnek, hogy mondjunk le 80 millió forint nagyságrendű összeg kifizetéséért a több mint 900 millió forintos követelésünkről”.

Az ajánlatot nem fogadták el. Az ügyvéd szerint legalább két alvállalkozó továbbra sem kapta meg a pénzét, noha Lázár János miniszter még decemberben heteken belüli rendezést ígért. Az egyik cég helyzete különösen drámai, a kifizetetlen számlák miatt a felszámolás sorsára juthat.

– vázolta a helyzetet Marczingós.

Ez a helyzet különösen annak fényében érdekes, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter már tavaly novemberben jelezte, presztízskérdést csinál az alvállalkozók kifizetéséből. „Én azt kértem a V-Hídtól, és azt kérem mindenkitől, aki a minisztériumnak dolgozik, hogy az állami beruházásoknál külön gondot fordítsanak arra, hogy az alvállalkozók korrektül legyenek kifizetve. Ez nekem presztízskérdés” – fogalmazott akkor a tárcavezető. Decemberben még keményebb hangot ütött meg, és szigorú vizsgálatot rendelt el. „Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk, mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie. Ennek meg kell történnie a következő hetekben” – ígérte Lázár.

A minisztérium decemberben létre is hozott egy online felületet, ahol a pórul járt cégek tehetnek bejelentést. Az RTL Híradó információi szerint ide eddig 81 megkeresés érkezett, és 28 esetben már jogi eljárás is indult. A tárca kedden azt közölte, hogy „a beruházási kormányzat a vitás helyzetek feloldására és előmozdítására törekszik”.

A mostani vita nem előzmény nélküli, a háttérben a MÁV GSM-R nevű, vasúti kommunikációs rendszerének kiépítése áll. A projektet az R-Kord és az i-Cell konzorciuma nyerte, ám a kivitelezés körül számos probléma merült fel, a csúszások és műszaki viták mellett el nem végzett munkák kifizetése miatt nyomozás is indult. Az ügyvéd által képviselt két cég, a Nydeum Kft. és a Távték Kft. összesen mintegy kétmilliárd forintot követel az R-Kordtól a GSM-R projekttel kapcsolatban.

Miközben az alvállalkozók a pénzükért küzdenek, Mészáros Lőrinc egy korábbi interjúban politikai támadásnak minősítette a kifizetetlenségről szóló híreket. A leggazdagabb magyar azt állította, cégei mindig tisztességesen járnak el, és „soha nem tűrné el”, hogy alvállalkozókat megkárosítsanak. A Mészáros-csoportot most is keresték, de nem válaszoltak a kérdésekre.

A tulajdonosok az elmúlt két évben több mint 10 milliárd forint osztalékot vettek ki csak az R-Kordból.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:

„Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá” – hangzott el a miniszterelnök keddi Facebook-videójában. Orbán Viktor aznap üzent a Strasbourgban tüntető gazdáknak, miközben Brüsszel már a vitatott szabadkereskedelmi egyezmény aláírásán és mielőbbi alkalmazásán dolgozik. A kormányfő szerint

ezért jogos a tiltakozásuk, és igaza van azoknak, akik Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök lemondását követelik. Orbán azt állítja, a Bizottság egy „kisegítő szabállyal” kerülné meg a nemzeti parlamentek vétóját, lehetővé téve a megállapodás ideiglenes alkalmazását.

Január 9-én a tagállamok minősített többséggel felhatalmazták az Európai Unió Tanácsát, hogy írja alá a dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur-blokkal kötött egyezményt. A szerződést két részre bontották: egy átfogó partnerségi egyezményre, valamint egy ideiglenes kereskedelmi megállapodásra. Utóbbi az unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeket fedi le, így hatálybalépéséhez nem szükséges a tagállamok ratifikációja, csupán az Európai Parlament jóváhagyása. A teljes partnerségi egyezményhez viszont minden tagállamnak hozzá kell járulnia. A megállapodásokat január 17-én ünnepélyesen aláírták a paraguayi Asunciónban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: „Az Európai Bizottság egy olyan üzletet erőltet, amely a magyar gazdák megélhetésébe kerülne”. A magyar agrárkamara és gazdaszövetség petíciót indított, a gazdák pedig kedden Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt tüntettek. A helyszínen egy tiltakozó odalépett Magyar Péterhez, a Tisza Párt alelnökéhez, és számonkérte rajta, hogy eddig hol volt. „Egy éve küzdünk a Mercosur-megállapodás ellen, te hol voltál?” – kérdezte a gazda. A tiltakozások egész Európára kiterjednek, a lengyel gazdák szerint a dél-amerikai import tönkretenné őket. „Ez megöli a lengyel mezőgazdaságot” – mondta Janusz Sampolski a The Guardiannek.

Ursula von der Leyen „kölcsönösen előnyös megállapodásnak” nevezte a paktumot, amely szerinte 2040-ig mintegy 50 milliárd eurós exporttöbbletet hozhat az uniós cégeknek. Az EU Tanácsa „történelmi lépésnek” tekinti az aláírást, és közleményükben „robosztus védőkorlátokat” ígértek az érzékeny ágazatok, így a mezőgazdaság védelmére. A dél-amerikai vezetők is ünnepeltek: Santiago Peña paraguayi elnök szerint ez „az emberiség történetének legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása”.

A létrejövő szabadkereskedelmi övezet több mint 700 millió fogyasztót érint. Az egyezmény értelmében a felek a vámok több mint 90 százalékát megszüntetik. Az EU és a Mercosur közötti árukereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 111 milliárd eurót (körülbelül 42 846 milliárd forintot), a szolgáltatások kereskedelme pedig 2023-ban a 42 milliárd eurót (mintegy 16 212 milliárd forintot). Von der Leyen 50 milliárd eurós exportpotenciálról beszél, ami forintban nagyjából 19 300 milliárdot jelent.

„A Mercosur-megállapodást az Orbán-kormány 2025 elején a multicégeknek behódolva még támogatta, aztán sunnyogott, most meg már ellenzi” – mondta Magyar Péter kedden Strasbourgban, ahol a Tisza Párt képviselőjelöltjeivel és gazdákkal tartott sajtótájékoztatót. A politikus szerint a helyszínen

Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodást január 17-én írták alá Asunciónban, de a hatálybalépéshez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, írja a hvg.hu.

A kormány a legmagasabb szinten utasítja el a paktumot, és jelezte, hogy akár az Európai Bírósághoz is fordulhat az ügyben. „Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig a Mercosur-megállapodást sohasem hagyjuk jóvá” – üzente videóban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a gazdákat becsapták és ki akarják cselezni. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: „A brüsszeli Mercosur-megállapodás újabb merénylet az európai gazdák és agrárium ellen. A mindennapi kenyerünk nem lehet politikai játszmák része, és ebből sem engedhetünk!”

A Fidesz szerint a Tisza Párt álláspontja kétszínű, mivel az Európai Néppárt – amelynek frakciójához a Tisza képviselői is csatlakoztak – támogatja a megállapodást. „Azt mondja Magyar Péter, hogy a kormány nem tudta megvédeni a gazdákat a Mercosur-megállapodástól. Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy nem tudtuk megvédeni Varga Juditot a férje lehallgatásától. A Mercosur-megállapodást ugyanis a saját brüsszeli pártja hozta össze, a magyar kormány ezzel szemben vétózott” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Az Európai Néppárt valóban a ratifikáció mellett áll, szerintük a megállapodás stratégiai jelentőségű, amely 4,9 milliárd euróval (körülbelül 1890 milliárd forinttal) növelheti az uniós exportot és 440 ezer munkahelyet teremthet.

Az uniós tagállamok tanácsa január 9-én minősített többséggel adott zöld utat a szerződés aláírásának. Magyarország Ausztriával, Franciaországgal, Írországgal és Lengyelországgal együtt nemmel szavazott, míg Belgium tartózkodott, de ez nem volt elég a folyamat megállításához. A megállapodás egy több mint 700 milliós piacot nyitna meg, a két blokk közötti árukereskedelem értéke 2024-ben meghaladta a 111 milliárd eurót, vagyis a 42 800 milliárd forintot.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője egy Facebook-posztban közölte, hogy fővárosi képviselőként jogosult a kormány Otthontámogatási Programjában való részvételre, ami 1 millió forint támogatást jelent a lakáshitelére.

A politikus arról írt, hogy elsőre meglepődött, és úgy vélte, választott képviselőként nem kellene, hogy a kormány őt támogassa. Állítása szerint azonban átgondolta a helyzetet, és arra jutott: a pénz felvételével tehet azért, hogy az állam többet költsön általa fontosnak tartott célokra. Úgy fogalmazott: „inkább odaadom civileknek én, minthogy bent maradjon a költségvetésben, és Lázár kastélya előtt aszfaltozzanak belőle még egy kicsit.” Ezért, mint írta, úgy döntött, hogy

A támogatás feléről a következőket közölte: „500 ezer forintot a Budapest Bike Maffia kapja, melyet fiatal kerékpárosok hívtak életre 2011 karácsonyán, és innovatív módon végeznek közvetlen segítő munkát az arra rászorulóknak. Az alaptevékenysége az adománygyűjtés, majd ezeknek az adományoknak kerékpárral való kiszállítása rászorulók részére. Nemcsak ételosztásokkal segítenek, hanem nőgyógyászati rendelőt is létrehoztak rászorulóknak, folyamatosan támogatják az állami fenntartású szociális intézményeket, és a téli hidegben is járják az utcákat, segítve mindazokat, akiknek szükségük van rá.”

A másik kedvezményezettről pedig így írt: „A lakáshitel-támogatásom másik felét, szintén 500 ezer forintot a Lajka Állatvédő Alapítványnak ajánlom fel, akik elsősorban kóbor macskák befogadásával és örökbeadásával foglalkoznak. Talán tudjátok, szívügyem az állatvédelem, és meggyőződésem, hogy erre a területre ma sem az állam, sem a főváros nem fordít elegendő forrást, a munka jelentős részét civil szervezetek végzik el. Ennek ellenére a legtöbb állatvédő egyesület súlyos pénzhiánnyal küzd: szinte napról napra élnek, fejlesztésekre alig van lehetőségük, működésüket leginkább a tagok elkötelezettsége és lelkesedése tartja fenn.” Vitézy Dávid posztját azzal a meggyőződéssel zárta, hogy jobb helyre kerül így ez az 1 millió forint, mint ha a központi költségvetésben hagyná.

A kormány 2026. január 1-től indította el a közszolgálati dolgozóknak szóló Otthontámogatási Programot, amely évente nettó 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad lakáshitel törlesztésére vagy önerőre. Az ügyintézés a munkáltatón és a Magyar Államkincstáron keresztül zajlik. A jogosultak köre a közszolgálati körök mellett a helyi önkormányzati testületek tagjaira (polgármesterek, közgyűlési és képviselő-testületi tagok) is kiterjed. A 2026. január 1. előtt kötött hitelekhez kapcsolódó kérelmek beadási határideje január 20.