Megtartotta alakuló ülését az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (ECR) az Európai Parlamentben szerdán, írja a hvg.hu. Az ECR jelenleg a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben 83 képviselővel, jelentős különbséggel lemaradva a második helyen álló Szociáldemokraták és az első helyen álló Európai Néppárt mögött.
A csoport létszáma növekedett az előző ötéves parlamenti ciklushoz képest. A frakció vezető ereje továbbra is a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), valamint az Olasz Testvérek, Giorgia Meloni pártja.
A frakció jövőjével kapcsolatban jelentős találgatások merültek fel, különösen Orbán Viktor vasárnapi bejelentése után, miszerint a cseh ANO párt és az osztrák Szabadságpárt részvételével új politikai csoportot hoznak létre Patrióták néven. A spekulációk szerint számos kisebb párt mellett szó volt arról, hogy
esetleg a PiS is csatlakozhat Orbánékhoz, ami jelentősen meggyengítette volna Meloni frakcióját.
A szélsőjobboldalról érkeztek már jelentkezők, így például Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése is csatlakozhat az új csoporthoz, ami az Identitás és Demokrácia (ID) frakció gyengüléséhez vezethet.
Az ECR alakuló ülésén azonban nem történt váratlan fordulat.
Késő délután Ryszard Czarneczki bejelentette az X-en, hogy Joachim Stanisław Brudziński lesz az ECR egyik társelnöke, megerősítve ezzel a PiS maradását a frakcióban. A másik társelnök Nicola Procaccini, az Olasz Testvérek politikusa, aki már korábban is betöltötte ezt a posztot.
Az ülésen Jaak Madison, az Észt Konzervatív Néppárt (EKRE) képviselője is csatlakozott az ECR-hez, 84 főre növelve a frakció létszámát.
Megtartotta alakuló ülését az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (ECR) az Európai Parlamentben szerdán, írja a hvg.hu. Az ECR jelenleg a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben 83 képviselővel, jelentős különbséggel lemaradva a második helyen álló Szociáldemokraták és az első helyen álló Európai Néppárt mögött.
A csoport létszáma növekedett az előző ötéves parlamenti ciklushoz képest. A frakció vezető ereje továbbra is a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), valamint az Olasz Testvérek, Giorgia Meloni pártja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarország ismét vétózott Brüsszelben, a szavazati jog elvételében viszont még nincs előrelépés
A magyar kormány nemet mondott az EU demokratikus nyilatkozatára, Szlovákiával együtt. Közben Brüsszelben keményen bírálták a hazai sajtó és civilek elleni törvényjavaslatot.
Kedden két ország is megvétózta az Európai Unió közös nyilatkozatát, amely a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről szólt. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere a tanácskozás után arról beszélt, hogy a dokumentumot 25 tagállam írta alá. Később megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a nyilatkozathoz, számolt be róla a 24.hu.
Michael McGrath igazságügyi biztos közölte, hogy Brüsszelben megtartották a Magyarországgal szemben zajló hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatását. Elmondása szerint a legutóbbi jogállamisági jelentés óta több új fejlemény is történt. Ezek között említette azt a törvénytervezetet, amely a sajtó és a civil szervezetek működését korlátozná. A biztos hozzátette, hogy erről is tárgyaltak a tanácsülésen.
McGrath arról is beszélt, hogy
levelet küldtek a magyar kormánynak, amelyben arra kérték, ne fogadják el a jogszabályt. Kiemelte: ha mégis elfogadják, az Európai Bizottság azonnal lépni fog.
Később pontosították, hogy ebben az esetben ideiglenes intézkedést kérhetnek, vagyis a törvény felfüggesztését a jogi eljárás végéig. Ha a tagállam nem teljesíti ezt, a bíróság bírságot is kiszabhat.
Téma volt a magyarországi Pride betiltása is, amelyet a kormány már elfogadott. McGrath ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy
a szabad gyülekezés nem a gyerekek veszélyeztetése, hanem az Európai Unió egyik alapértéke.
A hetes cikk szerinti eljárás jelenleg az első szakasznál tart, amely azt vizsgálja, hogy fennáll-e a demokratikus normák megsértésének veszélye. Ezt a tagállamok minősített többsége állapíthatja meg – ez legalább az országok 55 százalékát és az EU népességének 65 százalékát jelenti. Ha ez megtörténik, léphet tovább az eljárás a második szakaszba, ahol már azt kell kimondani, hogy valóban sérültek a demokratikus normák. Ehhez minden tagállam szavazata szükséges, az érintett ország kivételével. Az esetleges szankciókhoz, például a szavazati jog felfüggesztéséhez ismét minősített többségre van szükség.
Ezúttal nem született döntés a folyamat következő szakaszba léptetéséről. A rendelkezésre álló információk szerint ehhez 22 tagállam támogatása lett volna szükséges, de csak 19-20 ország támogatta az előrelépést.
McGrath a meghallgatás végén azt üzente a magyar újságíróknak, akiket el kívánnak lehetetleníteni, hogy „velük vannak, meg fogják védeni őket”.
Kedden két ország is megvétózta az Európai Unió közös nyilatkozatát, amely a demokratikus ellenálló képesség erősítéséről szólt. Adam Szlapka, a lengyel soros elnökség EU-ügyi minisztere a tanácskozás után arról beszélt, hogy a dokumentumot 25 tagállam írta alá. Később megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a nyilatkozathoz, számolt be róla a 24.hu.
Michael McGrath igazságügyi biztos közölte, hogy Brüsszelben megtartották a Magyarországgal szemben zajló hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatását. Elmondása szerint a legutóbbi jogállamisági jelentés óta több új fejlemény is történt. Ezek között említette azt a törvénytervezetet, amely a sajtó és a civil szervezetek működését korlátozná. A biztos hozzátette, hogy erről is tárgyaltak a tanácsülésen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vlagyimir Putyin közölte, milyen feltételekkel lenne hajlandó véget vetni az orosz-ukrán háborúnak – számolt be róla a Reuters három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
Az orosz elnök írásbeli kötelezettségvállalást vár a nyugati hatalmaktól arról, hogy leállítják a NATO keleti bővítését.
A hírügynökség információi szerint Putyin azt is szeretné elérni, hogy Ukrajna semleges ország maradjon. Emellett az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók részbeni feloldását is követeli, valamint azt, hogy megoldódjon a befagyasztott orosz vagyon kérdése, és biztosítsák az orosz nyelvű lakosság védelmét Ukrajnában.
Egy magas rangú forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott:
„Putyin kész békét kötni, de nem akármilyen áron”.
A forrás szerint, ha az orosz elnök úgy látja, hogy nem tudja elérni céljait tárgyalások útján, akkor katonai eredményekkel akar nyomást gyakorolni, és megmutatni, hogy „a holnapi béke még fájdalmasabb lesz”.
A Kreml nem reagált a Reuters megkeresésére. Putyin és több orosz tisztviselő korábban már kijelentette, hogy bármilyen megállapodásnak a konfliktus kiváltó okait kell kezelnie. Ide tartozik a NATO bővítése és Ukrajna nyugati támogatása is.
Kijev és több európai kormány szerint azonban Putyin célja nem a békekötés, hanem az időhúzás, miközben az orosz csapatok folyamatosan haladnak előre Kelet-Ukrajnában.
Az ukrán vezetés hangsúlyozta: Oroszországnak nem szabad vétójoga lennie Ukrajna NATO-csatlakozását illetően. Úgy vélik, a jövőben csak erős nyugati biztonsági garanciák nyújthatnak védelmet egy újabb orosz támadás ellen.
A témában Donald Trump amerikai elnök is megszólalt, aki korábban már jelezte, hogy véget akar vetni a háborúnak. A Reuters beszámolója szerint a napokban bírálta az orosz elnököt, és azt mondta: „tűzzel játszik”, amikor nem hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Kijevvel.
Vlagyimir Putyin közölte, milyen feltételekkel lenne hajlandó véget vetni az orosz-ukrán háborúnak – számolt be róla a Reuters három, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva.
Az orosz elnök írásbeli kötelezettségvállalást vár a nyugati hatalmaktól arról, hogy leállítják a NATO keleti bővítését.
A hírügynökség információi szerint Putyin azt is szeretné elérni, hogy Ukrajna semleges ország maradjon. Emellett az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók részbeni feloldását is követeli, valamint azt, hogy megoldódjon a befagyasztott orosz vagyon kérdése, és biztosítsák az orosz nyelvű lakosság védelmét Ukrajnában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csaknem félmilliárdos rekordbevételt ért el Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivőjének trafikos cége
A Dohánypapír Bt. pénzügyi jelentése szerint a társaság 489 milliós árbevételt könyvelhetett el. A profit ennél jóval szerényebb volt, osztalékot nem fizettek ki.
Németh Balázs és felesége trafikcége, a Dohánypapír Bt. 2024-ben 489 millió forintos árbevételt ért el – ez az elmúlt öt év legmagasabb bevétele volt a cégnél. A társaság friss pénzügyi beszámolójából az is kiderül, hogy az adózott nyereség ennél jóval alacsonyabb, valamivel kevesebb mint 14 millió forint lett, írta az mfor.hu.
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a mérleget elfogadták, azonban az osztalékfizetésről nem született döntés. A dokumentum alapján a cég eredménytartaléka jelenleg 67 millió forint.
A Dohánypapír Bt. kültagja Németh Balázs, beltagként és ügyvezetőként pedig a felesége szerepel a cég irataiban. Németh Balázs jelenleg a Fidesz-frakció szóvivője.
A politikusról még 2013-ban derült ki, hogy érintett a trafikügyben, amikor még az MTVA munkatársaként dolgozott. A trafikügyet Hadházy Ákos független képviselő hozta nyilvánosságra.
Németh az Indexnek akkor azt nyilatkozta: „Nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok.”
Azt is mondta: „A szekszárdi üggyel természetesen foglalkoztunk, ahogy minden fontos mozzanatról beszámoltunk a trafiküggyel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy a közmédia alul kezelné ezt az ügyet.”
Az mfor.hu beszámolója szerint a cég az elmúlt öt év során összesen közel 75 millió forint profitot termelt.
Németh Balázs és felesége trafikcége, a Dohánypapír Bt. 2024-ben 489 millió forintos árbevételt ért el – ez az elmúlt öt év legmagasabb bevétele volt a cégnél. A társaság friss pénzügyi beszámolójából az is kiderül, hogy az adózott nyereség ennél jóval alacsonyabb, valamivel kevesebb mint 14 millió forint lett, írta az mfor.hu.
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a mérleget elfogadták, azonban az osztalékfizetésről nem született döntés. A dokumentum alapján a cég eredménytartaléka jelenleg 67 millió forint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vasárnaptól több jegytípus ára is emelkedik a budapesti tömegközlekedés járatain. A Fővárosi Közgyűlés még márciusban döntött arról, hogy júniustól több BKK termék árát módosítja.
A döntés értelmében 2025. június 1-től a vonaljegy ára 450 Ft helyett 500 Ft lesz, a járművezetőnél váltott jegy ára 600 Ft-ról 700 Ft-ra módosul. A 10 darabos gyűjtőjegyért 4000 Ft helyett 4500 Ft-ot kell fizetni, a 30 perces jegy 530 Ft helyett 600 Ft-ba kerül, a 90 perces jegy ára pedig 750 Ft-ról 850 Ft-ra változik. A Budapest 24 órás jegy 2500 Ft helyett 2750 Ft-ért lesz kapható.
A bérletek ára ugyanakkor változatlan marad, a teljes árú havi bérlet továbbra is 8950 forintba kerül
– olvasható a BKK közleményében. A jelenlegi áron, papír alapon váltott vonaljegy típusú jegyek az árváltozás után még egy évig, azaz 2026. május 31-ig, a mobiljegy formában váltott vonaljegyek, időalapú jegyek a vásárlástól számított 1 évig érvényesíthetők.
Az áremelést a forint értékének romlásával és a jövőbeni fejlesztések forrásigényével indokolták.
Vasárnaptól több jegytípus ára is emelkedik a budapesti tömegközlekedés járatain. A Fővárosi Közgyűlés még márciusban döntött arról, hogy júniustól több BKK termék árát módosítja.
A döntés értelmében 2025. június 1-től a vonaljegy ára 450 Ft helyett 500 Ft lesz, a járművezetőnél váltott jegy ára 600 Ft-ról 700 Ft-ra módosul. A 10 darabos gyűjtőjegyért 4000 Ft helyett 4500 Ft-ot kell fizetni, a 30 perces jegy 530 Ft helyett 600 Ft-ba kerül, a 90 perces jegy ára pedig 750 Ft-ról 850 Ft-ra változik. A Budapest 24 órás jegy 2500 Ft helyett 2750 Ft-ért lesz kapható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
