„El a kezekkel Jakab Pétertől” - az ellenzék együtt áll ki a politikus mellett

Egy tévedésből rossz helyre küldött email buktathatta le, hogy a kormány visszatarthatja a gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó adatokat. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője október 14-én kért adatokat levélben az összes magyarországi gyermekotthontól, többek között a létszámhiányról, a fluktuációról, valamint a fegyelmi ügyekről és visszaélésekről. Bár a törvény 30 napos válaszadási határidőt ír elő, a november 13-i határidőig, sőt azóta sem érkezett egyetlen válasz sem – írta meg a 444.hu.

Gyanúját egy eltévedt levél támasztja alá: a soproni Alpokalja Integrált Szociális Intézmény vezetője tévedésből a képviselőnek továbbította azt az e-mailt, amelyet valójában a felettesének, a vármegyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltség-igazgatóhelyettesének címzett.

Tóth Endre a bejegyzésében az esetről azt írta:

Nem először találkozom azzal, hogy az intézményvezetők tudnának és szeretnének válaszolni a kérdéseinkre, de a fideszes politikai vezetés ezt megtiltja nekik, és visszatartja az adatokat. Súlyos bűn, hogy ezt még a gyermekvédelem területén is megteszik, noha az állam gondoskodására bízott gyermekek helyzete az egyik legfontosabb közügy."

Más sajtóhírek szerint azonban a beígért összeg jelentős része idén már nem érkezik meg, a Magyar Közlönyben eddig 6,8 milliárd forintról jelent meg döntés. A gyermekvédelmi szakellátásban a munkaerőhiány és a magas fluktuáció évek óta visszatérő probléma. A kormány eközben egy másik intézkedéssel a Nemzeti Védelmi Szolgálatot bízta meg, hogy többéves program keretében pszichológiai és életvitel-ellenőrzésnek vesse alá a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és szakembereit.

Grecsó Krisztián író a Facebookon bírálta Pintér Sándor belügyminisztert. Posztját azzal kezdte, hogy Pintér Sándor háromgyermekes apaként szerencsés volt, mert a feleségével egészségben felnevelhették a lányaikat. Grecsó szerint ennek a tapasztalatnak, hogy milyen egy védtelen gyereket a kézben tartani, egy „elvárható, minimális, kötelező tisztességet” kellett volna generálnia a miniszterben.

Az író ezután így folytatja:

Ön védtelen, szeretetre, törődésre, érintésre ácsingózó csecsemőkről beszél, és bár lehetősége és joga lenne segíteni rajtuk, nem teszi.

Sokan bejárnak gondozni, ringatni ezeket a gyerekeket, aggódnak, imádkoznak értük, velük vagyok, és bízom az égi törvénykezésben is, hogy aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”

A kórházakban rekedt csecsemők ügye 2024 óta állandó téma Magyarországon.

Civil jogvédők, például a TASZ, többször jelezték, hogy sok esetben nem „elhagyásról” van szó, hanem hatósági, gyámügyi akadályok miatt nem kerülhetnek haza a babák.

A kormány 2024-ben gyorsított örökbefogadási szabályt vezetett be: ha 6 héten belül sem a szülő, sem hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, a gyermeket lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá lehet nyilvánítani. A sajtóbeszámolók szerint Pintér Sándor egy 2025 novemberi parlamenti meghallgatása során mondta a kórházakban maradt gyerekekről, hogy „nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott”. A miniszter a helyzet kezelésére új csecsemőgondozó intézetek nyitását ígérte, valamint a nevelőszülői díjazás emelését. A kormányinfón Gulyás Gergely is jelezte, hogy további csecsemőotthonokra van szükség.

Mentőöv csődért cserébe: a kormány kész fenntartani a fővárosi szolgáltatásokat és fedezni a dolgozók bérét, de csak akkor, ha Budapest hivatalosan kimondja a fizetésképtelenséget. Erről szól az az Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat, amely a Magyar Közlönyben jelent meg „Budapest Főváros fizetésképtelenné válása esetén szükséges kormányzati intézkedésekről” címmel. A dokumentum szerint a kabinet elkötelezett, hogy a közszolgáltatások és a tömegközlekedés zavartalanul működjenek. A döntést ugyanakkor árnyalja, hogy a kormány csütörtökön újra inkasszózott a főváros számlájáról – írta a 24.hu. A határozat külön hangsúlyozza: a kormány „a budapestiek védelme érdekében” döntött.

„Sajnáljuk, hogy hat év baloldali-liberális városvezetése olyan helyzetet eredményezett, amelyben Budapest főpolgármestere a város fizetésképtelenségéről és csődjéről beszél” – mondta. Karácsony Gergely főpolgármester és a Tisza Párt is politikai nyomásgyakorlásról beszél.

A Tisza Párt fővárosi frakciója szerint a kormány által elvárt „fizetésképtelenségi nyilatkozat” egy politikailag motivált megalázási kísérlet. „Budapest nem csődben lévő város, hanem zsarolt város” – áll a közleményükben.

A frakció szerint a kormány jogellenes inkasszót is végrehajtott a főváros számláján, amely ügyben a Kúria már elmarasztaló döntést hozott.

A Kúria november elején jogerősen kimondta, hogy a Magyar Államkincstár 2023-as, „forgótőke visszapótlás” címén kiadott levelei és az azok alapján benyújtott beszedési megbízások jogellenesek voltak.

este fél hétre sétát hirdetett a Clark Ádám térről a miniszterelnök irodájához, amit „budapesti Büszkeségmenet 2.”-nek nevezett. A Tisza Párt szerint a fizetésképtelenség kimondása hosszú távon rontaná Budapest hitelességét, érdekérvényesítő képességét, és alapot teremtene az önkormányzatiság további korlátozásához. Egy friss kutatás szerint a budapesti választók kétharmada a kormányt tartja nagyobb felelősnek a főváros pénzügyi nehézségeiért.

Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.

– fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.

Ugyanakkor hozzátette: ha a Tisza Párt nyerne is, nem lenne sok költségvetési mozgásterük, „főleg úgy, hogy valószínűleg meg kell tartsák a Fidesz hangulatjavító kiadásnöveléseit”. Szerinte

Zsiday semmi akadályát nem látja annak, hogy 2027-től 5-10 éven át évi 3 százalékkal nőjön a magyar gazdaság, de ehhez szerinte hiteles EU-integrációra, a források megszerzésére és az euró felé való elindulásra van szükség.

A kormány a szuverenitás védelmére és az EU-pénzek hiányát ellensúlyozó amerikai pénzügyi megállapodásra hivatkozik. Az Európai Bizottság november közepén továbbra is mintegy 18 milliárd eurónyi forrást tartott vissza Magyarországtól a jogállamisági aggályok miatt, bár az év folyamán történtek kisebb átcsoportosítások.

via Telex