HÍREK
A Rovatból

Egyre több európai ország gondolkodik a határok megnyitásának lehetőségén

Van, ahol már szabad az átjárás, máshol speciális szabályok érvényesek a határt átlépőkre.


A járványhelyzet javulása után egyre több ország vezet be lazításokat. Ezek között az országhatárok lezárását is felülvizsgálják, és ahol lehet, megnyitják újra az átkelőket.

Csehország

Június 8-ig vagy június 15-ig a csehek számára újra megnyílhatna a szlovák és az osztrák államhatár - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök a Blesk hírportálon szerdán megjelent interjúban. Arról, hogy mikor nyílhatna meg a csehek számára a német és a lengyel határ is, Prága egyelőre nem tárgyal - tette hozzá. A német határt érintő konkrét kérdésre Babis leszögezte: ez ügyben azért nem folynak még tárgyalások, mert "elsősorban Bajorországban más a járványhelyzet". Bajorországban ugyanis, amelynek hosszú a határa Csehországgal, jóval magasabb a koronavírusos fertőzések száma, mint Csehországban - mutatott rá a Blesk.

Csehország a koronavírus-járvány miatt március 16-án zárta le határait, majd április 27-én újra megnyitotta őket. A cseh állampolgárok kiutazását jelenleg elsősorban a szomszédos országok lezárt határai gátolják. A cseh állam szintén feltételeket támaszt polgárai utazásai elé. Amennyiben egy cseh állampolgár mégis kiutazik külföldre, visszatértekor köteles négy napnál nem régebbi negatív koronavírus-tesztet felmutatni a határon. Ha ezzel nem rendelkezik, akkor két hétre házi karanténba kell vonulnia, amelyet a hatóságok ellenőriznek.

Ausztria

Ausztria a szomszédos országok közül Svájccal, Liechtensteinnel, valamint a keleten szomszédos országokkal lát esélyt arra, hogy a közeljövőben megszüntessék a határellenőrzéseket - jelentette ki Sebastian Kurz kancellár szerdán az osztrák kormány ülését követően. "Megállapodtunk Németországgal, hogy június 15-étől megnyitjuk az Ausztria és Németország közötti határszakaszt" - erősítette meg Kurz. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Svájccal és Liechtensteinnel is megszülessen a megállapodás a határnyitásról. A berni igazságügyi minisztérium ugyanis nemrég megerősítette, hogy Svájc kész megszüntetni a határellenőrzést június 15-étől osztrák, valamint a német határszakaszain. Feltételként ugyanakkor megjelölték, hogy a koronavírus-járvány terjedése továbbra is alacsony marad.

Szintén intenzív tárgyalásokat folytatnak a szomszédos keleti országokkal - tette hozzá Kurz. Nem lát esélyt ugyanakkor a kancellár arra, hogy Olaszország irányában is megszűnjenek az ellenőrzések. Indoklásképpen azt mondta, hogy Olaszország "sajátos helyzetben" van, mert az új fertőzöttek száma továbbra is magas.

Az Ausztria és Németország közötti határellenőrzések szombattól tervezett enyhítése kapcsán Kurz említést tett arról, hogy a két ország között valamennyi határátkelőt meg kell nyitni, és a mostanival ellentétben azok a párok is átléphetik a határt, amelynek egyik tagja Ausztriában, a másik pedig Németországban él.

Horvátország

Horvátország napokon belül megnyithatja határait a szlovén turisták előtt - közölte Gari Cappelli horvát idegenforgalmi miniszter az N1 kereskedelmi csatornának nyilatkozva szerdán. Ljubljana szerint azonban még rengeteg a teendő addig, amíg a szlovén turisták útnak indulhatnak. Cappelli kiemelte: a hét végéig Szlovénia valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy állampolgárainak horvátországi tartózkodásukat követően ne kelljen karanténba vonulniuk Szlovéniában. Mint mondta, a szomszédos országban 1-2 koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak naponta, ezért nem lát különbséget aközött, hogy valaki Szlavóniából és Zágrábból utazik Pulára és Crikvenicára, vagy a szlovéniai Novo Mestoból, mert ezeken a területeken hasonló a járványügyi helyzet.

A miniszter hozzátette: más országokkal is folynak tárgyalások a beutazások módjáról. Horvátország vasárnaptól fokozatosan újranyitotta határait: beléphetnek azok a külföldi állampolgárok, aki üzleti vagy más gazdasági érdekeltség, valamint halaszthatatlan személyes okok miatt utaznak az országba.

Davor Bozinovic belügyminiszter azt mondta: azok a turisták, akik fel tudnak mutatni igazolást arról, hogy van foglalásuk a horvát tengerparton, beléphetnek az országba. A gondot csak az okozza, hogy a legtöbb külföldi állampolgárnak horvátországi tartózkodását követően otthon két hétre, Szlovénia esetében egy hétre karanténba kell vonulnia, ez pedig nem hat ösztönzőleg az utazásra.

Szlovénia

Szlovénia még bizonytalan a határnyitást illetően. Jelko Kacin szlovén kormányszóvivő a válságkabinet szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a koronavírus-járvány még tart, ezért összetett feladat a határok újranyitása, erről a kormánynak is döntést kell hoznia, az Európai Unióban a tagállamok erről önállóan határoznak. Fennáll annak a veszélye, hogy Horvátországban újra elterjedhet a vírus az olasz turisták miatt, aki komphajókkal, valamint vitorlásokkal és jachtokkal érkezhetnek az Adriára - fogalmazott.

Lengyelország

Tovább lazít a lengyel kormány a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedéseken, de meghosszabbítják június 12-ig az egészségügyi határellenőrzést. Egyelőre érvényben marad a külföldiekre vonatkozó határzár is.

Németország

Lazítják a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett határigazgatási szigorításokat Németországban - jelentette be Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter szerdán Berlinben. A határforgalom állandó ellenőrzését fokozatosan, június 15-ig számolják fel, de csak akkor, ha a járványhelyzet megengedi. A szigorításokat ismét be lehet vezetni, ha felerősödik a járvány. Az első lépésben, május 16-án teljesen megszüntetik a korlátozásokat a Luxemburggal közös határszakaszon, az Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös szakaszon pedig megnyitják valamennyi átkelőt, és az állandó ellenőrzésről áttérnek a szúrópróbaszerű vizsgálatokra. Ugyanezt a megoldást szorgalmazzák a Dániával közös szakaszon. A koppenhágai vezetéssel még nem állapodtak meg.

Az Olaszországból és Spanyolországból érkező repülőjáratoknál továbbra is fenntartják az állandó ellenőrzést. A Lengyelországgal és Csehországgal közös határszakaszon egyelőre nincs változás. Ezeken a szakaszokon nem is a német, hanem a szomszédos ország kormánya rendelt el állandó ellenőrzést és belépési korlátozásokat. Ugyanakkor a szövetségi kormány javasolja a járványügyben illetékes tartományi kormányoknak, hogy vonják vissza azt a rendelkezést, miszerint két hétre karanténba kell vonulnia az európai uniós társországokból érkezőknek.

Szerbia

Szerbia bizonyos feltételekkel újranyitja lassan a határait, Észak-Macedónia pedig igyekszik több szakaszban visszazökkenteni az életet a normális kerékvágásba. A szerb kormány döntése értelmében ezentúl a szerb állampolgárok csak akkor léphetnek be 14 napos karantén-kötelezettség nélkül az országba, ha 72 óránál kevesebbet töltöttek külföldön, vagy ha rendelkeznek 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. A külföldi állampolgároknak mindenképpen szükséges a 72 óránál nem régebbi, negatív teszt, valamint az illetékes kormánybizottság jóváhagyása. Belgrád arról is döntött, hogy június elsejétől teljes mértékben megnyitja a határait Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró felé.

Magyarország

Szerda reggeltől megnyílik a Jánossomorja és Andau, valamint az Alsószölnök és Neumarkt közötti határátkelő a személyforgalom előtt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este a Facebook-oldalán.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Fidesz belső mérése szerint is vezet a TISZA
Az oknyomozó újságíró egy titkos felmérésről ír, amely hatalmas különbséget mutat a két párt között. Ezzel próbálják felrázni az elbizakodott jelölteket a pártban egy forrás szerint.


Egy fideszes belső mérés szerint 41–31-re vezet a Tisza Párt a teljes népességben – erről írt a Facebookon Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró. Szerinte ahogy közeledik az április 12-i országgyűlési választás, a Fidesz táborában ellentmondásos üzenetek keringenek a verseny állásáról. Mint írja,

míg a kormányközeli kutatók kényelmes Fidesz-előnyt jeleznek, és a propaganda győzelemről beszél, addig maga Orbán Viktor és Lázár János is a szoros versenyre és a mozgósítás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az újságíró szerint a szoros verseny képét erősítette Rényi Pál Dániel elemzése is, aki egy belső mérésre hivatkozva írt arról a 444-en, hogy a Tisza Párt a hibahatáron túl is megelőzi a Fideszt. A riport szerint a kormánypárt „kommandó-üzemmódra” állt át a mozgósítás érdekében, mert a belső köreiben sem beszélnek magabiztos Fidesz-vezetésről.

Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy hozzá is eljutottak olyan információk, melyek arra utalnak, hogy a Fidesz komoly gondokkal küzd.

„A forrásom nem tudta pontosan megmondani, mikor zajlott az adatfelvétel, de egy újabb fideszes belső felmérés a teljes népesség körében 41 százalékra mérte a Tiszát, míg a Fideszt 31 százalékra.

Kiemeli, hogy „ez még nagyobb különbség, mint amit a független kutatók – például a Medián (40–33) vagy a 21 Kutatóközpont (35–28) – legutóbb mutattak ebben az összehasonlításban.

A forrás szerint ezeket a belső számokat egyes helyi fideszes jelölteknek is bemutatták, hogy munkára ösztökéljék őket, és ezzel az információval is ellensúlyozzák a hivatalos kommunikáció által keltett elbizakodottságot”

– idézi forrását Panyi.

Azt is írja, hogy beszélt több kormányközeli forrással is, akik azzal érvelnek, hogy

ha a Fidesznek sikerül három-négy pontra csökkentenie a hátrányát, a választási rendszer sajátosságai miatt – a választókerületi torzításoktól a külhoni szavazatokig – még akkor is parlamenti többséget szerezhetnek.

Az újságíró szerint ez azonban jelenleg „vágyvezérelt gondolkodásnak” tűnhet, különösen a Fidesz kampányát az elmúlt időszakban kísérő „bakik, botrányok és sorozatos következetlenségek” fényében.

A független közvélemény-kutatók legutóbbi publikált adatai ennél kisebb, de szintén Tisza-előnyt jeleznek: a 21 Kutatóközpont 35–28-at, míg a Medián 40–33-at mért a teljes népesség körében. Ezzel szemben a kormányközeli intézetek, mint a Nézőpont Intézet vagy az Alapjogokért Központ, továbbra is Fidesz-előnyt kommunikálnak.

A felvetés, hogy a Fidesznek akár kevesebb szavazattal is meglehet a parlamenti többsége, a magyar vegyes választási rendszerre épül. A rendszer 106 egyéni választókerületi és 93 listás mandátumot ötvöz, a „győzteskompenzáció” pedig a nyertes jelöltekre leadott többletszavazatok egy részét is a pártok listás eredményéhez adja. Elemzések szerint ez a struktúra aránytalan mandátumbónuszt adhat a legerősebb egyéni körzeti teljesítményt nyújtó pártnak. Ezt a dinamikát tovább árnyalják a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, levélben szavazó külhoni magyarok, akik csak pártlistára adhatják le voksukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hadházy már azt is tudja, hogy hívják az „eltűnt” hatvanpusztai zebrákat
A politikus egy titkos dokumentumra hivatkozik, amiből a neveket tudja. Szerinte a bicskei rendőrök nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról.


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.

„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”

– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.

A politikus felidézi, hogy a bicskei rendőrök szerinte nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról, annak ellenére, hogy szerinte többen is állították, hogy egy részüket levadászták.

Hadházy azt is írja, egy forrása azt javasolta neki, hogy a Nébih-nél érdeklődjön, a hatóság lóinformációs rendszere szerint megvannak-e még a "csíkos lovak".

„A zebrák ugyanis lovaknak számítanak, szerepelniük kell az adatbázisban. Az zavarba ejtő, hogy a lebutított, a Lótenyésztők Szövetsége honlapján elérhető nyilvános rendszerben nem szerepelnek, pedig néhány más zebra megtalálható ott” – fejti ki.

A képviselő állítja, az általa kapott, neveket tartalmazó dokumentum hiteles, és

szerinte az, hogy az állatok nem szerepelnek a nyilvános rendszerben, jelentheti azt, hogy „tényleg levadászták őket, de azt is, hogy csak valamiért nem kerültek át a Nébih adatbázisából.”

A politikus szerint lehetséges, hogy a hatóság nem fog válaszolni neki, és hozzáteszi, hogy az adatbázisban való szereplés sem jelenti azt, hogy az állatok biztosan élnek. Ő inkább abban bízik, hogy a helybéliek segítenek majd tisztázni az állatok sorsát. Azt írja, aki állítása szerint tudja, hová vitték a megmaradt állományt, nem meri elmondani.

A Mészáros-csoport korábban azt közölte, hogy az állatokat kedvtelésből tartják, nem vadásznak rájuk.

A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság – Hadházy január közepi feljelentése nyomán – elutasította a nyomozást állítkínzás ügyében. Hadházy megjegyezte, hogy a zebra nem szerepel a vadászható fajok listáján, így lelövése állatkínzásnak minősülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt ígéri, megnyitja mindenki előtt a Karmelitát, rögtön a kormányváltás után
A Tisza Párt elnöke egy választási ígéretet tett közzé Facebookon. Azt írja, hogy „a rendszerváltás első napjaiban” nyilvánosan látogathatóvá teszik az egykori karmelita kolostort, amely jelenleg a Miniszterelnökségnek ad helyet.


Rövid üzenettel jelentkezett pénteken a Facebookon Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt írta,

„a rendszerváltás első napjaiban megnyitjuk a magyar emberek előtt a Karmelita Palotát”.

A budai Várban található Karmelita kolostor 2019 óta a miniszterelnök irodájának és a kormányüléseknek a helyszíne.

Az átalakításának költségei és reprezentatív funkciója régóta politikai viták tárgya, a kormányzati kommunikáció puritánnak nevezi, míg a kritikusok szerint a hatalom elkülönült szimbóluma lett.

Magyar Péter a beszédeiben és posztjaiban többször hivatkozott a Karmelitára, mint a jelenlegi hatalom és rendszer egyik szimbólumára. 2025 decemberében hatalmas tömeggel vonult az épület és a szomszédos Sándor-palota elé, ahol azt ígérte, hogy egy választás után a gyerekekkel együtt fog ünnepelni a Karmelitában és a Sándor-palotában is.

Magyar Péter korábban arról is beszélt, hogy a Karmelita a személyes történetében is szerepet játszott. Állítása szerint 2020-ban Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetett ott a válásának ügyében. Magyar elmondása szerint ekkor diplomáciai állást is felajánlottak neki, amit visszautasított.

Egyelőre Magyar Péter a Karmelita megnyitásáról szóló, és ehhez hasonló időnkénti megszólalásain kívül nem sokat tudunk arról, hogy milyen ígéretekkel vág neki a Tisza a 2026-os választásnak. A párt viszont szombaton bejelenti hivatalos kormányprogramját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
VSquare: Trump érkezését lebegtetik Orbánék, de egy másik magas rangú amerikai politikus útját készítik elő
A kormányzati kommunikáció az amerikai elnök budapesti látogatásáról szól, de a valóságban JD Vance alelnök lehet a befutó. A meghívásán már több mint egy éve dolgoznak a háttérben Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint.


Miközben a magyar kormány hetek óta lebegteti Donald Trump budapesti látogatását, nyugati diplomaták és kormányközeli források szerint sokkal valószínűbb, hogy nem a volt elnök, hanem JD Vance alelnök érkezik Magyarországra – írta a VSquare hírlevelében Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró.

A kormányfinanszírozású CPAC Hungary szervezői és Orbán Viktor is nyíltan beszélnek arról, hogy meghívnák Trumpot, azt állítva, hogy a stábja „időpontokat keres”, noha a látogatást nem erősítették meg. Az eredeti terv szerint Trump érkezését már januárban bejelentették volna, ez azonban nem történt meg. A kormánybarát narratíva most azt sejteti, hogy Trump akár meg is jelenhet a március 21-i CPAC Hungaryn.

Diplomaták ezt a nyilvános bizonytalanságot szokatlannak és kockázatosnak tartják, szerintük egy magas rangú vendég látogatását nem szokás úgy lebegtetni, hogy azt előzetesen nem biztosítják. Többen csekély esélyt látnak arra, hogy Trump egyáltalán eljön Magyarországra, hacsak fel nem elevenítik egy budapesti Trump–Putyin találkozó régóta szunnyadó ötletét.

Panyi felidézi, hogy Orbán Viktor egy közelmúltbeli beszédében azt mondta: „Foly­tak erről köztünk egyeztetések… Megállapodás van arról, hogy a békecsúcs Budapesten lesz.” A miniszterelnök hozzátette: „Az amerikai elnök talán tartozik nekünk azzal a gesztussal, hogy eljön Magyarországra és köszönti a magyarokat… Ez tényleg elvárható tőle.”

Trump eddigi útitervei azonban mást sugallnak. Ismert európai vállalásai mindössze Davosra és a júniusi, franciaországi G7-csúcsra korlátozódnak, elnöksége idején pedig csak egyetlen volt keleti blokkbeli országot keresett fel: 2017-ben Lengyelországot.

A források szerint a sokkal reálisabb vendég JD Vance, akit Orbán lobbihálózata régóta környékez, és a budapesti látogatását már jó ideje készítik elő.

Panyi Szabolcs szerint erről már több mint egy éve írt: „miközben Orbán köre már 2026-os Trump-látogatásról szövögetett meglehetősen légből kapott terveket, ezzel párhuzamosan B tervként Vance-en is dolgoztak — olyan, az alelnökhöz közel álló amerikai jobboldali szereplők segítségével, akik már Budapesten élnek és Orbán fizetési listáján vannak.”

A CPAC Hungary-t az Alapjogokért Központ szervezi, amely jelentős közpénzes támogatásból működteti a rendezvényt. Orbán az elmúlt hónapokban többször állította, hogy egy amerikai–orosz „békecsúcs” Budapesten tartható, sőt a kormányközeli sajtó tényként is hivatkozott rá, miközben hivatalos, dátummal ellátott bejelentés nem született, és a terv komoly nemzetközi vitát vált ki.

Orbán Viktor legutóbb a pénteki Kossuth Rádióban adott interjújában beszélt arról, hogy egyelőre nem tudja, mikor jön Trump Magyarországra. Az amerikai elnök egyébként szintén péntek reggel egy posztban biztosította támogatásáról a magyar kormányfőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: