HÍREK
A Rovatból

Egyre durvább a helyzet a lengyel-belarusz határon, már tízen meghaltak a migránsválságban

Az év eleje óta immár több mint 33 ezer, többségében közel-keleti menekült próbált átjutni a két állam határán, többségüket feltehetően Lukasenka elnök 'utaztatta' oda válaszul az uniós szankciókra.
MTI, dpa, SZMO, Fotó: MTI/AP/Fehérorosz állami határbizottság, GPK.GOV.BY - szmo.hu
2021. november 11.


Link másolása

Pattanásig feszült a helyzet az elmúlt napokban a belarusz-lengyel határon: a részben gerjesztett menekültválságnak már halálos áldozatai is vannak.

Belarusz nyár óta azzal fenyeget, hogy nem állja útját az országa határán áthaladó migránsoknak és kábítószer-szállítmányoknak, hanem továbbengedi azt az Európai Unió területe felé. Aljakszandr Lukasenka elnök ezt válasznak szánja az Uniónak, amiért súlyos szankciókkal sújtják az országot a tavalyi, csalásokkal tarkított választások és az azt követő állami szigorú fellépés óta.

A helyzet azonban még ennél is súlyosabb:

minden jel szerint Lukasenka elnök határozata alapján államilag szervezik a közel-keleti menekültek lengyel és litván határra szállítását.

Arról korábban mi is írtunk, hogy a lengyel parlament villámgyorsan megszavazta, hogy a határon eddig felhúzott kerítés helyett 180 kilométer hosszan két és fél méter magas, mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt falat építsenek. A Fehéroroszországgal határos térségben szeptembertől érvényben van a szejm által megszavazott rendkívüli állapot is.

A helyzetet bonyolítja, hogy egyes belorusz civilek és lengyel vezetők is felvetik Vlagyimir Putyin felelősségét is, miután a két ország elnökének nemrégiben lezajlott találkozóján részt vett a belarusz határőrség vezetője is.

„Nagyon hamar, a jövő hét elején kiterjesztjük a Fehéroroszország elleni szankciókat” - mondta Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán, miután Joe Biden amerikai elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. Hozzátette, hogy a korlátozások magánszemélyekre és szervezetekre is vonatkoznak majd. Hírügynökségi információk szerint az Európai Unió mintegy 30 személyt és szervezetet, köztük Uladzimir Makej fehérorosz külügyminisztert és a Belavia nevű fehérorosz légitársaságot is célba veszi az intézkedésekkel.

„Megvizsgáljuk azon légitársaságok szankcionálásának lehetőségét, amelyek elősegítik az embercsempészetet Minszk, majd az Európai Unió és Fehéroroszország között fekvő határ felé” - mondta von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: megérti, hogy az Egyesült Államok olyan szankciókat készített elő Fehéroroszország ellen, amelyek december elején lépnek hatályba.

Az Európai Unió is azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka elnököt, hogy az ő rendszere szervezi a migránsok szállítását a határra, megtorlásul a Minszk ellen elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért. Közben a belarusz elnök külföldi szervezeteket vádol a migránsok "utaztatásával".

Mindeközben újabb erőszakos tömeges határsértési kísérletet hiúsítottak meg a lengyel-fehérorosz határon csütörtökre virradó éjjel - közölte a lengyel belügyminiszter-helyettes, Bartosz Grodecki a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióval.

Grodecki egy 150 fős csoportról beszélt. A lengyel határőrség szóvivője, Ewelina Szczepanska később a PAP hírügynökségnek elmondta: az eset a Bialowieza település közelében történt, a migránsok fadarabokkal és kövekkel dobálták meg a határőröket.

A meghiúsított áttörési kísérlet után a migránsok egy része tüzeket rakott közvetlenül a határvonalnál, másokat a fehérorosz határőrök az erdőbe vittek el

– számolt be Szczepanska.

A határon éjszaka fennálló helyzetet Grodecki súlyosnak minősítette, közlése szerint a Bialowiezánál történtek mellett más határsértési kísérletek is voltak. A miniszterhelyettes lehetséges forgatókönyvnek nevezte, hogy csütörtök este újabb támadás éri a lengyel határt.

Lengyelországban csütörtökön az állami ünnep, a Függetlenség Napja alkalmából országszerte megemlékezéseket tartanak, a hagyományos varsói Függetlenség Menete biztosítására pedig jelentősebb rendvédelmi erőket vezényelnek ki. A menet befejezése után ezeket az erőket a határra irányítják át – közölte Grodecki. Szavai szerint a fehérorosz oldalon feltételezhetik, hogy az ünnep miatt "két frontra" megosztott lengyel erők gyengébbek lesznek a határszakaszon.

Előző napi közlemények szerint szerdára virradóra a migránsok három nagyobb csoportja, összesen mintegy 360 személy tett erőszakos próbát a lengyel-fehérorosz határ átlépésére. Egy részüknek sikerült átjutnia Lengyelország területére, a lengyel határőrség azonban visszafordította őket.

Az év eleje óta a lengyel-fehérorosz határon közel 33 ezer határsértési kísérletet regisztráltak.

Jelenleg is több mint tízezer menekült várakozik a határ belarusz oldalán, ahol tovább súlyosbítja a helyzetet az erősödő esti hideg. A lengyel Gazeta Wyborcza napilap szerint már 10 halálos áldozata van a válságnak – ebből heten a lengyel oldalon haltak meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Maga hány kiló? Van barátja?” – Vérlázító kérdéseket kaptak a felvételizők a Semmelweis Egyetemen, vizsgálat indult
Volt, akinek oda nem illő szituációs játékot kellett játszania, míg egy kendős lányt az izraeli-palesztin konfliktusról kérdezték.

Link másolása

Felháborító, személyes kérdéseket tettek fel a Semmelweis Egyetemen a felvételizőknek, ami miatt vizsgálat is indult az intézményben – írta meg az Eduline.

Az egyetem élt azzal a lehetőséggel, hogy a hozzájuk jelentkezőket szóbeli beszélgetésen is meghallgassák. Ezekre a beszélgetésekre április 12-18 között került sor. A mintegy 3500 jelentkezőt az intézmény öt karának 93 bizottsága hallgatta meg – számol be a portál.

A Helga álnéven nyilatkozó gimnazista felvételiző régi álma volt az orvosi pálya. Április 15-én került sor a felvételijére, amire két órát kellett várnia, majd elmondása szerint a vizsgáztatók be sem mutatkoztak, hanem rögtön a kérdésekre tértek. A lány elmondása szerint az egyik vizsgáztató a beszélgetés elején oda sem figyelve telefonált valakivel.

Amikor „visszatért” a vizsgához, szakmai kérdések során eljutottak a diabétesz témaköréig.

„Elkezdtem a diabéteszről beszélni. Ennek apropóján megkérdezte, hogy maga egyébként hány kiló? Mivel nem akartam megmondani, ezért azt feleltem, hogy a korábban beszélt 60 kilónál biztosan több vagyok. Erre a férfi bejelentette, hogy az elég nagy baj, hogy én már túlsúlyos vagyok, de szerencsém van, mert kórosan túlsúlyosnak nem nézek ki”

– mesélte a megdöbbentő részleteket Helga.

Mint kiderült, nem a ő volt az egyetlen, aki hasonlóan járt. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly elbocsátott Palya Tamás egy Facebook-csoportban írta meg, hogy magánóráin több diákja panaszkodott a Semmelweis eljárására. A többórás várakozás mellett volt olyan lány, akitől azt kérdezték, van-e barátja, egy másik, iszlám vallású, hidzsábban érkező felvételizőt pedig az palesztin-izraeli konfliktusról kérdezgették. Az egyik érintett felvételizőnek pedig egy olyan szituációs feladatot kellett megoldania, aminek a lényege az volt, mit tenne, ha férfiorvosként egy fiatal lány hallgatója rákérdezne, hogy feljöhet-e a lakására.

Az eset után az Eduline megkereste a Semmelweis Egyetemet, ahol azt válaszolták: „az egyik bizottság két tagjától is panasz érkezett a bizottsági elnök túlságosan kritikus megnyilvánulásai miatt”.

„Az eset azonnali kivizsgálása után az adott vizsgaelnök eredményeit kizárták, és az érintett diákok felvételi pontszámánál a másik két tag véleményét figyelembe véve állapították meg a pontszámot”

— tette hozzá az intézmény.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Index: Nagy Ervin vezetheti Magyar Péterék fővárosi listáját, Újbudán, Budafokon és Rákospalotán saját polgámesterjelöltet is indítanak
A cikkre csütörtök reggel Magyar Péter is reagált. A TISZA Párt fővárosi indulása kapcsán Magyar azt írta, hogy nem tudja megerősíteni a híreket, mert ezzel kapcsolatban még nem hozták meg a döntést.

Link másolása

Az Index információi szerint a fővárosért folytatott küzdelembe is beszállhat Magyar Péter, három kerületben is indulna a Tisza Párt.

A lap szerint a párt több kerületben is saját polgármesterjelöltet indítanak annak érdekében, hogy fővárosi listát tudjanak állítani.

A folyamat már annyira előrehaladott állapotban van, hogy napokon belül tervezik bejelenteni a saját fővárosi listájukat. Erre jogilag minden lehetőségük meg is van, hiszen az ajánlásgyűjtés időszaka még javában tart - emlékeztet a cikk.

Az Index információi szerint a XI., A XV. és a XXII. kerületben indítanak önálló polgármesterjelöltet, önkormányzati képviselőjelöltjei viszont nem lesznek.

Arról is kiszivárgott információ, hogy ki vezetheti a Tisza Párt fővárosi listáját.

Erre állítólag Nagy Ervin színművészt kérték fel, akiben korábban főpolgármester-jelöltként is gondolkodtak Magyar Péterék, de ezt az ötletet végül elvetették.

FRISSÍTÉS:

Az Index cikkére csütörtök reggel Magyar Péter reagált. Varga Judit exférje ezeket a híreket a TISZA Párt fővárosi indulása kapcsán nem tudja megerősíteni, mert ezzel kapcsolatban még nem hozták meg a döntést.

"Természetesen mind a fővárosi, mind a megyei listákon való indulást is mérlegeljük, hiszen a helyi szintű képviseletünk segítene a hatalmi elit pártjainak országos színtű leváltásában."

- áll Magyar Péter legfrissebb posztjában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók körében, hatalmasat vernek a DK-ra
A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, ugyanakkor a legújabb felmérés szerint a három formáción kívül más nem is jutna ki az Európai Parlamentbe.

Link másolása

Mint kiderült, nem mondott túl nagyot Magyar Péter akkor, amikor arról beszélt TikTokon és írt a Facebookon: 26 százalékra mérik pártját.

Az Iránytű Intézet legfrissebb kutatása szerint a TISZA Párt valóban 26 százalékon áll a biztos pártválasztók körében.

Az intézet szerint a teljes lakosság körében a Fidesz népszerűsége 27 százalék, ami nagyjából 2,2 millió szavazót jelent. Ez azonban körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatok száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a bizonytalanok és a biztosan nem szavazók aránya továbbra is igen magas: 37 százalék.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz előnye tetemes: az EP-választáson a szavazatok 49%-ára számíthatnak. Itt az Iránytű szerint Magyar Péter pártja a szavazatok közel negyedével (23%) számolhat.

A pártot választani tudó biztos szavazók között pedig a Fidesz-KDNP támogatottsága 50, a Tisza Párt 26 százalék, a DK 10 százalék.

Az előzetes számítás szerint azonban rajtuk kívül más nem szerezne mandátumot: sem a Mi Hazánk, sem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sem a Momentum nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A felmérés szerint a Tisza jelenlegi szavazóinak 53 százaléka volt az ellenzéki összefogás szavazója, 13–14 százalékuk a Fideszre szavazott, 3, illetve 4 százalékuk a Mi Hazánkra és a Kétfarkú Kutya Pártra, 14 százaléka pedig mostanában (vagy eddig soha) nem szavazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: