Egyre durvább a helyzet a lengyel-belarusz határon, már tízen meghaltak a migránsválságban

– ezzel a mondattal reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalán Ruff Bálint miniszteri jelölésére.

A Momentum alapítója, volt pártelnök ezzel arra a szerdai bejelentésre reagált, miszerint Magyar Péter a megalakuló TISZA-kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterének a Partizán Vétó című műsorából ismert jogászt, Ruff Bálintot kérte fel.

Fekete-Győr szerint: "Reménykeltő látni, hogy egy olyan ember tölti majd be az új kormány egyik legfontosabb kulcspozícióját, aki a Vétó adásaiban hosszú időn át, megalkuvás nélkül képviselte a politikai kultúraváltás és az elszámoltathatóság gondolatát. Aki még az utolsó adásban is kérlelhetetlenül érvelt amellett, hogy a felelősségre vonás soha nem képezheti politikai alku tárgyát, valódi rendszerváltás ugyanis csakis kőkemény igazságtételre épülhet!"

A leendő miniszter első intézkedései között említette az ügynökakták mielőbbi megnyitását, a lehető legkevesebb kitakarással, valamint egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását.

Fekete-Győr András ehhez kívánt a leendő miniszternek „rendíthetetlenséget, a rendszerváltó reformokhoz és egy új, tisztességes választási rendszer megalkotásához államférfiúi bölcsességet, az elmúlt tizenhat év romjainak és mocskának eltakarításához pedig fáradhatatlan kitartást!”

„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.

Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.

A kampány fő üzenetei között szerepelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. A Fidesz a kampányban végig azzal érvelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy „az Európai Néppárt durván háborúpárti, a Tisza pedig ennek a frakciónak a tagja”.

Via 24.hu

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.

Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.

„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a bankvezető elmondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.

A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.

„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.

A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”

Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.

„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.

Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”

Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.

Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”