prcikk: Erdélyi értelmiségiek szerint a NER nem egységet hozott, hanem függőséget: 11 pontban írnák át a viszonyt Budapesttel | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Erdélyi értelmiségiek szerint a NER nem egységet hozott, hanem függőséget: 11 pontban írnák át a viszonyt Budapesttel

A kolozsvári csoport a pénzcsapok átláthatóságát és a választási rendszer azonnali reformját sürgetik. Foglalkoznak a sajtóval, a romák helyzetével és a szolidaritással is.


Jelképes dátumra, a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás évfordulójára időzítette bemutatkozását az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom. A kolozsvári eseményen

tizenegy pontba szedték, hogyan írnák át alapjaiban a Budapest és az erdélyi magyarság viszonyát. Az értelmiségiek szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem a nemzeti egységet kovácsolta össze, hanem csupán egy szűk politikai elit hatalmát betonozta be, miközben az erdélyi közösség kiszolgáltatottá vált az anyaországnak

– tudósított a Telex.

Az önszerveződő, erdélyi értelmiségiekből álló kör tavaly óta dolgozik, a nyilvánosság elé azonban csak idén tavasszal léptek. A mostani javaslatcsomagot Kiss Tamás szociológus, Toró Tibor politológus, Vig Emese és Sipos Zoltán újságírók, valamint Székely István Gergő politológus ismertette.

Úgy látják, a jelenlegi hierarchikus viszony helyett partnerségre, átlátható pénzosztásra és intézményesített önrendelkezésre van szükség. A pontok nemcsak a források elosztását és a szavazati jogot érintik, hanem kitérnek az oktatásra, a sajtó helyzetére, a kisebbségi jogvédelemre, a magyar anyanyelvű romák bevonására és a magyar–román párbeszédre is.

A támogatáspolitika reformját Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője vázolta fel. Szerinte a mostani rendszer átláthatatlan, politikai érdekek mozgatják, és senki nem ellenőrzi érdemben, mi történik a pénzzel. A mozgalom egy központosított, versenyalapú pályázati rendszert szeretne, ahol világos pontrendszer alapján, független szakértők döntenek a forrásokról, a magyar állam pedig nem irányítóként, hanem csupán háttérszereplőként van jelen.

Toró Tibor szerint ehhez elengedhetetlen a demokratikus önrendelkezés intézményesítése: egy szerződéses viszony kialakítása a román és a magyar állammal, amelyet egy különböző szektorokat összefogó ernyőszervezet segítene.

A választójog kérdése az egyik legkényesebb pont. Az erdélyi magyaroknak ez a nemzethez tartozás elismerését jelenti, a magyarországi választók egy része viszont igazságtalannak tartja a mostani gyakorlatot. Székely István Gergő szerint olyan megoldás kell, amely békét teremt: a nyugati diaszpóra és a határon túli magyarok szavazási eljárását egységesíteni kellene. Komoly aggálynak tartják, hogy a regisztrációban és a szavazatok begyűjtésében jelenleg harmadik szereplők, például az RMDSZ-hez köthető szervezetek is részt vesznek, ami jogi kérdéseket vet fel a választás tisztaságát illetően.

A nyilvánosság helyzetéről Vig Emese beszélt, aki szerint kiszámítható, nyilvános támogatási rendszerre van szükség. Ebben nem politikusok, hanem független testületek döntenének, a nyertes pályázatokat pedig mentorprogramok segítenék.

„Az erdélyi magyar sajtó az elmúlt évtizedben gyakorlatilag összeomlott: a piaci bevételek elapadtak, a vidéki közösségek tájékozódási lehetőségei minimálisra szűkültek, a nagy állami támogatások pedig nem a tartalomfejlesztést, hanem a politikai alapon szerveződő médiabirodalmak építését finanszírozták” – jelentette ki az újságíró.

A magyar kormány nemzetpolitikája ezzel szemben évek óta a Kárpát-medencei magyar közösségek megerősítését és az intézményrendszer fenntartását hangoztatja olyan programokon keresztül, mint a Határtalanul vagy a különböző oktatási támogatások. Az RMDSZ és partnerei, például az Eurotrans Alapítvány közszolgáltatásnak tekintik a honosítás segítését és a választási regisztrációt; 2022-ben több mint 201 ezer levélszavazatot juttattak el a konzulátusokra. Az oktatásban a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási programjai a magyar nyelvű oktatás megmaradását célozzák, míg a Mathias Corvinus Collegium erdélyi terjeszkedését a kormányzat tehetséggondozásként és kapacitásbővítésként határozza meg, amely immár kilenc központban érhető el.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint viszont ezek a struktúrák sokszor kiszorítják a helyi kezdeményezéseket, és torzítják a valóságot. Kiss Tamás rámutatott: a magyar kormány túlhangsúlyozott szerepvállalása miatt gyengül a román államba vetett bizalom, és mélyül a szakadék a többségi társadalommal. A szociológus szerint horizontális hídépítésre van szükség a civil és szakmai szférában, mert a jelenlegi csatornák egyoldalúak.

„Nem arról van szó, hogy nincsen hídunk. Van. Egy monopolhelyzetű híd: úgy hívják, hogy RMDSZ” – mondta Kiss Tamás, majd hozzátette: „Egy hegemón narratívával szemben próbálunk megszólalni, kisebbségen belül is kisebbségi pozícióból – nem azért, mert kevesen vagyunk, hanem mert a tér, amelyben beszélni lehet, ennyire leszűkült. De ha nem mondjuk ki, akkor senki nem fogja kimondani helyettünk.”

A bemutatott javaslatcsomag nem végleges, a szervezők január 31-ig várják az észrevételeket. A tervek szerint erdélyi körútra indulnak, és a dokumentumot eljuttatják civil szervezeteknek, szakmai műhelyeknek, valamint a magyarországi kormánypárti és ellenzéki politikai erőknek is. A cél egy „erdélyi demokratikus minimum” létrehozása, amely új alapokra helyezné a közös jövőtervezést.

„Nem érünk rá tétlenkedni a jövőnkkel kapcsolatos konkrét javaslatok megfogalmazását illetően” – szögezte le a mozgalom.

A 11 pont:

• Egyenlőséget és partneri viszonyt a magyarországi és az erdélyi magyar közösségek között!

• Alapszerződést, amely szabályozza a Magyarországgal való partnerséget!

• Az erdélyi magyarok megmaradását biztosító támogatások fenntartását!

• A fejlesztésekről és a támogatások felhasználásáról egy szakmai testület határozzon! Döntsenek az erdélyi magyarok a saját közösségükről!

• Ellenségkép gyártás helyett hatékony kisebbségi jogvédelmet!

• Egyenlő hozzáférést a szavazati jog gyakorlásához minden magyarnak!

• Sokszínű és független erdélyi magyar sajtót!

• A felemelkedést szolgáló kisebbségi oktatást!

• A magyar ajkú romák teljes integrációját az erdélyi magyar közösségbe!

• Ne a magánvagyonok gyarapodjanak: tudással és piacokkal segítsük a kis- és középvállalkozásokat!

• A magyar közösségen belül szolidaritást, a román többséggel egyenlő párbeszédet!

Nyitóképen: Kiss Tamás és Toró Tibor egy korábbi eseményen


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó szerint semmi meglepő sincs abban, hogy egyeztetett Lavrovval az uniós külügyi ülések szünetében
A külügyminiszter szerint sok más országgal is egyeztet, ha az odabent elhangzottak érinthetik az adott ország és Magyarország kapcsolatait. Szijjártó állítja, ami odabent elhangzik, abban nincs semmi titok, a magyarok kizárásnak ötletét pedig hülyeségnek nevezte.


Arról, hogy a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszteri ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet orosz kollégájával, először a Washington Post írt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt állította, hónapok óta erről készül részletesebb cikket írni, és hétfőn reggel emiatt hozták nyilvánosságra a kormánypárti Mandineren azt a beszélgetését, amit egy külügyi forrásával folytatott. Panyi szerint a titokban rögzített beszélgetés során azt szerette volna megtudni, van-e a külügyminiszternek a két ismert telefonján kívül egy harmadik készüléke, ezért a forrása által átadott telefonszámokra rákérdezett egy európai ország titkosszolgálatánál, de ők is csak ezt a két számot ismerték.

Mindezt a Mandiner úgy kommentálta, Panyi átadta egy idegen ország titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát, lehetővé téve, hogy megfigyelhessék. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter pedig délután újságíróknak arról beszélt, „óriási botrány”, hogy kiderült, egy magyar újságíró közreműködésével hallgathatták le őt külföldi titkosszolgálatok. Ráadásul ennek az újságírónak szerinte kapcsolata van a Tisza Párt legbelsőbb köreihez. A külügyminiszter azt mondta, ez a bizonyíték, hogy van külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási kampányba.

Arra a kérdésre ugyanakkor Szijjártó Péter nem tudott válaszolni, hogy tényleg lehallgatták-e.

A Washington Post cikkével kapcsolatban arról beszélt, 11 és fél éve külügyminiszter, ezalatt 120 külügyminiszteri tanácsülésen vett részt.

„A 120 külügyminiszteri tanácsülés döntő többsége előtt és után is beszéltem harmadik országok külügyminisztereivel. Ez természetes, ugyanis az európai külügyminiszteri tanácsüléseken számos olyan döntés születik, ami befolyással van Magyarország kapcsolataira nem-európai uniós országokkal. Olyan országokkal, akikkel az együttműködés Magyarország számára kritikus fontosságú. Mondjuk gazdasági szempontból, biztonsági szempontból, politikai szempontból, energiállátás szempontjából. Ezekkel a szereplőkkel, ezekkel a harmadik országokkal egyeztetni kell annak megfelelően, hogy milyen döntések születnek, vagy születhetnek ezeken a tanácsüléseken.”

Szerinte ezen „nincs mit meglepődni.” A magyar külügyminiszter szerint nevetséges, hogy ezeken a tanácsüléseken titkos dolgok történnének.

„Semmi olyan nem történik ezeken az üléseken, amiről előtte a Politico ne írna, vagy amiről közben a politikustársak ne tweetelnének, vagy amiről utána ne tartanának sajtótájékoztatót.”

Szijjártó Péter azt mondta, egy-egy ilyen tanácsülésen körülbelül 80-an ülnek benn körülbelül, mert mindenkivel még bemehet három ember.

„Mindenkinél telefon van. Én vagyok az egyetlen miniszter, aki nem viszek be telefont. Mert én abban a naív hitben megyek oda, hogy azért megyünk oda, hogy egymással vitázunk. De mindenki más telefonozik. Tehát milyen biztonsági szempontokról beszélünk?” - fogalmazott.

Újságírói kérdésre, hogy konkrétan Szergej Lavrovval is rendszeresen egyeztet-e, azt válaszolta, azokkal egyeztet, „akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni.”

Hozzátette, Magyarország számára Oroszország egy fontos együttműködő partner. De állítása szerint a törökökkel, izraeliekkel, amerikaiakkal, indiaiakkal is szokott egyeztetni. Szerinte ez a diplomácia lényege.

A Politico információjáról, hogy a történtek miatt kizárhatják Magyarországot bizonyos tanácsülésekről, Szijjártó Péter azt mondta, „Ez óriási hülyeség.”

Azzal kapcsolatban, hogy Donáld Tusk lengyel miniszterelnök és a volt litván külügyminiszter is azt mondta, bizonyos információkat már nem osztanak meg, ha Magyarország is jelen van, a magyar külügyminiszter azt válaszolta: „ennek a hülyeségnek ne higgyenek.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET: