HÍREK
A Rovatból

Erdélyi értelmiségiek szerint a NER nem egységet hozott, hanem függőséget: 11 pontban írnák át a viszonyt Budapesttel

A kolozsvári csoport a pénzcsapok átláthatóságát és a választási rendszer azonnali reformját sürgetik. Foglalkoznak a sajtóval, a romák helyzetével és a szolidaritással is.


Jelképes dátumra, a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás évfordulójára időzítette bemutatkozását az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom. A kolozsvári eseményen

tizenegy pontba szedték, hogyan írnák át alapjaiban a Budapest és az erdélyi magyarság viszonyát. Az értelmiségiek szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszere nem a nemzeti egységet kovácsolta össze, hanem csupán egy szűk politikai elit hatalmát betonozta be, miközben az erdélyi közösség kiszolgáltatottá vált az anyaországnak

– tudósított a Telex.

Az önszerveződő, erdélyi értelmiségiekből álló kör tavaly óta dolgozik, a nyilvánosság elé azonban csak idén tavasszal léptek. A mostani javaslatcsomagot Kiss Tamás szociológus, Toró Tibor politológus, Vig Emese és Sipos Zoltán újságírók, valamint Székely István Gergő politológus ismertette.

Úgy látják, a jelenlegi hierarchikus viszony helyett partnerségre, átlátható pénzosztásra és intézményesített önrendelkezésre van szükség. A pontok nemcsak a források elosztását és a szavazati jogot érintik, hanem kitérnek az oktatásra, a sajtó helyzetére, a kisebbségi jogvédelemre, a magyar anyanyelvű romák bevonására és a magyar–román párbeszédre is.

A támogatáspolitika reformját Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély főszerkesztője vázolta fel. Szerinte a mostani rendszer átláthatatlan, politikai érdekek mozgatják, és senki nem ellenőrzi érdemben, mi történik a pénzzel. A mozgalom egy központosított, versenyalapú pályázati rendszert szeretne, ahol világos pontrendszer alapján, független szakértők döntenek a forrásokról, a magyar állam pedig nem irányítóként, hanem csupán háttérszereplőként van jelen.

Toró Tibor szerint ehhez elengedhetetlen a demokratikus önrendelkezés intézményesítése: egy szerződéses viszony kialakítása a román és a magyar állammal, amelyet egy különböző szektorokat összefogó ernyőszervezet segítene.

A választójog kérdése az egyik legkényesebb pont. Az erdélyi magyaroknak ez a nemzethez tartozás elismerését jelenti, a magyarországi választók egy része viszont igazságtalannak tartja a mostani gyakorlatot. Székely István Gergő szerint olyan megoldás kell, amely békét teremt: a nyugati diaszpóra és a határon túli magyarok szavazási eljárását egységesíteni kellene. Komoly aggálynak tartják, hogy a regisztrációban és a szavazatok begyűjtésében jelenleg harmadik szereplők, például az RMDSZ-hez köthető szervezetek is részt vesznek, ami jogi kérdéseket vet fel a választás tisztaságát illetően.

A nyilvánosság helyzetéről Vig Emese beszélt, aki szerint kiszámítható, nyilvános támogatási rendszerre van szükség. Ebben nem politikusok, hanem független testületek döntenének, a nyertes pályázatokat pedig mentorprogramok segítenék.

„Az erdélyi magyar sajtó az elmúlt évtizedben gyakorlatilag összeomlott: a piaci bevételek elapadtak, a vidéki közösségek tájékozódási lehetőségei minimálisra szűkültek, a nagy állami támogatások pedig nem a tartalomfejlesztést, hanem a politikai alapon szerveződő médiabirodalmak építését finanszírozták” – jelentette ki az újságíró.

A magyar kormány nemzetpolitikája ezzel szemben évek óta a Kárpát-medencei magyar közösségek megerősítését és az intézményrendszer fenntartását hangoztatja olyan programokon keresztül, mint a Határtalanul vagy a különböző oktatási támogatások. Az RMDSZ és partnerei, például az Eurotrans Alapítvány közszolgáltatásnak tekintik a honosítás segítését és a választási regisztrációt; 2022-ben több mint 201 ezer levélszavazatot juttattak el a konzulátusokra. Az oktatásban a Rákóczi Szövetség iskolaválasztási programjai a magyar nyelvű oktatás megmaradását célozzák, míg a Mathias Corvinus Collegium erdélyi terjeszkedését a kormányzat tehetséggondozásként és kapacitásbővítésként határozza meg, amely immár kilenc központban érhető el.

Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom szerint viszont ezek a struktúrák sokszor kiszorítják a helyi kezdeményezéseket, és torzítják a valóságot. Kiss Tamás rámutatott: a magyar kormány túlhangsúlyozott szerepvállalása miatt gyengül a román államba vetett bizalom, és mélyül a szakadék a többségi társadalommal. A szociológus szerint horizontális hídépítésre van szükség a civil és szakmai szférában, mert a jelenlegi csatornák egyoldalúak.

„Nem arról van szó, hogy nincsen hídunk. Van. Egy monopolhelyzetű híd: úgy hívják, hogy RMDSZ” – mondta Kiss Tamás, majd hozzátette: „Egy hegemón narratívával szemben próbálunk megszólalni, kisebbségen belül is kisebbségi pozícióból – nem azért, mert kevesen vagyunk, hanem mert a tér, amelyben beszélni lehet, ennyire leszűkült. De ha nem mondjuk ki, akkor senki nem fogja kimondani helyettünk.”

A bemutatott javaslatcsomag nem végleges, a szervezők január 31-ig várják az észrevételeket. A tervek szerint erdélyi körútra indulnak, és a dokumentumot eljuttatják civil szervezeteknek, szakmai műhelyeknek, valamint a magyarországi kormánypárti és ellenzéki politikai erőknek is. A cél egy „erdélyi demokratikus minimum” létrehozása, amely új alapokra helyezné a közös jövőtervezést.

„Nem érünk rá tétlenkedni a jövőnkkel kapcsolatos konkrét javaslatok megfogalmazását illetően” – szögezte le a mozgalom.

A 11 pont:

• Egyenlőséget és partneri viszonyt a magyarországi és az erdélyi magyar közösségek között!

• Alapszerződést, amely szabályozza a Magyarországgal való partnerséget!

• Az erdélyi magyarok megmaradását biztosító támogatások fenntartását!

• A fejlesztésekről és a támogatások felhasználásáról egy szakmai testület határozzon! Döntsenek az erdélyi magyarok a saját közösségükről!

• Ellenségkép gyártás helyett hatékony kisebbségi jogvédelmet!

• Egyenlő hozzáférést a szavazati jog gyakorlásához minden magyarnak!

• Sokszínű és független erdélyi magyar sajtót!

• A felemelkedést szolgáló kisebbségi oktatást!

• A magyar ajkú romák teljes integrációját az erdélyi magyar közösségbe!

• Ne a magánvagyonok gyarapodjanak: tudással és piacokkal segítsük a kis- és középvállalkozásokat!

• A magyar közösségen belül szolidaritást, a román többséggel egyenlő párbeszédet!

Nyitóképen: Kiss Tamás és Toró Tibor egy korábbi eseményen


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megszólalt sógora lemondásáról, pénteken bejelenti új igazságügyminiszter-jelöltjét
Megköszönte Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt. Meggyőződése, fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle, de tiszteli, hogy meghozta ezt a döntést.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, visszaadta miniszteri jelölését Magyar Péter sógora. Döntését egy hosszas közleményben indokolta, melynek lényege az, nem szeretné, hogy bármilyen árnyék vetüljön a rendszerváltásra, akár azáltal, hogy rokoni-baráti szálak fűzik a leendő miniszterelnökhöz. A döntésre már a Magyar Péter is reagált, a Facebookon azt írja:

„Köszönöm Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt!

Tisztelem, hogy annak ellenére meghozta ezt a nehéz döntést, hogy fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle.”

A Tisza Párt elnöke hozzátette: „A munkájára és a hazaszeretetére továbbra is számítunk országgyűlési képviselőként.

Holnap bejelentem az új jelöltemet az igazságügyi miniszteri pozícióra.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter sógora lemond a miniszteri jelöltségről
Melléthei-Barna Márton csütörtökön bejelentette, hogy mégsem vállalja az igazságügyi minisztérium vezetését. Lemondását azzal indokolta, hogy a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolata most nem segíti a társadalmi konszenzust.


Melléthei-Barna Márton arról ír a Facebookon, hogy mégsem vállalja az igazságügyi miniszteri pozíciót a leendő Tisza-kormányban.

„Bejelentés - lemondok a miniszteri jelöltségről

Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellé. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.

Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.

Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.

Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.

Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.

Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.

Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.

De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.

Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.

A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ennek a gerincnek csak egy centije lett volna a fideszben eddig, nem itt tartanánk!”- Érkeznek a reakciók Magyar Péter sógorának lemondására
Melléthei-Barna Márton bejelentette, hogy lemond miniszteri jelöléséről. A poszt alatt özönlenek a pozitív kommentek.


A kommentelők többsége sajnálja, hogy így alakult, de megérti a döntést. Egyesek azt is kiemelik, hogy rokoni kapcsolat ide, vagy oda, Melléthei-Barnából jó igazságügyi miniszter lett volna.

„»A nagyság ára a felelősség« - Winston Churchill”

„Eleinte kicsit aggasztónak tűnt a kinevezés, de minél több nyilatkozatot láttam, minél több cikket olvastam egyre inkább azt éreztem, hogy a rokoni kapcsolat ellenére történt meg a kinevezés, annak minden nyilvánvaló hátrányával, nem pedig a rokoni kapcsolat miatt. Sajnálom, mert nagyon szimpatikus szakember, de ugyanakkor nagyon tetszik a gyors, és részletes reagálás a helyzetre, illetve az, hogy vannak következmények. Jó az irány!”

„Respekt! Minden elismerésem! Ilyen amikor tényleg az ország érdeke a fontos a politikusoknak!”

„Ez a döntés az igazi hazafiság! Rengeteg alku és politikai csata vár az új kormányra itthon és az EU-ban egyaránt. Túl könnyű adu lett volna a családi kapcsolat puszta ténye mindazoknak, akik ilyen-olyan okból ódzkodnak bizalmat adni az új magyar kormánynak! Bravó tisztelt ügyvéd Kartársam!”

„Ez nem az azért lett, hanem azért nem lett. Én ezt nagyon sajnálom, fantasztikus miniszter lett volna. Szerintem ebbe bele kellett volna állni.”

„Sajnálom! Kívánom, hogy találd meg a helyed! Engem egy pillanatig nem zavart a családi kapcsolódás, de hihetetlen alázat, tisztelet egy barátért, egy országért ilyet tenni.”

„Ennek a gerincnek egy centije lett volna a fideszben eddig, nem itt tartanánk! Emelem kalapom. Köszönöm!”

Persze a Tiszás visszhangkamrából kilépve voltak azért negatív vélemények is:

„Lesz még ilyen! Érzik a nyomást. Nem lesz elég csak bulikázni, hétfőtől meló van.”

„Sógora is lemondhatna”

„Na, az igen. Sógi eddig bírta. Még be sem lett iktatva.”

„Rájött, hogy dilettáns?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert” - Radnai Márk is üzent a jelöltséget visszaadó Melléthei-Barna Mártonnak
A Tisza Párt alelnöke Radnai Márk is megszólalt arról, hogy Melléthei-Barna Márton visszaadja miniszteri jelöltségét. Azt írja, hogy szavakban nem lehet kifejezni mindazt, amit a jogász tett a rendszerváltásért


„Minden bizalmam és támogatásom melletted szólt. Végigcsináltuk együtt ezt a két évet és őszintén mondhatom: nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert. Amit ebben a posztban leírsz, az ugyancsak ezt bizonyítja. Mindaz, amit jelentesz a közösségnek, amit te tettél a rendszerváltásért, amit tettél a szervezetért és benne mindannyiunkért ebben az időszakban… azt szavakban nem lehet kifejezni” - írja Radnai a Facebookon.

Szavait Magyar Péter sógorának, Melléthei-Barna Mártonnak címezte, aki csütörtök este jelentette be, hogy visszaadja jelöltségét az igazságügyi miniszter pozícióra, mert nem szeretné, hogy a közte és Magyar Péter között fennáló rokoni-baráti kapcsolat árnyat vessen a rendszerváltás ügyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET: