A forint gyengült hétfőn a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon, árfolyama napközben az euróval és a frankkal szemben új történelmi mélypontra süllyedt.
Az eurót 367,41 forinton jegyezték reggel 7 órakor, majd este hatkor magasabban, 370,25 forinton állt. Az euró árfolyama 366,99 forint és 370,30 forint között mozgott napközben. Az utóbbi szint történelmi mélypont a forint esetében az euróhoz képest.
A frank 350,64 forintról 353,51 forintra erősödött, napközben rekordmagasan, 354,15 forinton is jegyezték.
A dollár a reggeli 325,83 forintról 328,76 forintra drágult, ez még messze áll a tavaly áprilisi 341,33 forintos rekordtól.
Hétfőn az euró a reggeli 1,1278 forintról 1,1258 forintra gyengült.
A forint gyengült hétfőn a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon, árfolyama napközben az euróval és a frankkal szemben új történelmi mélypontra süllyedt.
Az eurót 367,41 forinton jegyezték reggel 7 órakor, majd este hatkor magasabban, 370,25 forinton állt. Az euró árfolyama 366,99 forint és 370,30 forint között mozgott napközben. Az utóbbi szint történelmi mélypont a forint esetében az euróhoz képest.
A frank 350,64 forintról 353,51 forintra erősödött, napközben rekordmagasan, 354,15 forinton is jegyezték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elvitték a házát egy 70 ezres tartozás miatt: a győri férfi most a garázsban él, és 8 milliós kártérítést követelnek tőle
Csizmadia András egy rossz címre küldött értesítő és egy hamisított aláírás miatt veszítette el győri otthonát. Az új tulajdonos elmaradt haszonra hivatkozva perel, miközben a férfi a kilakoltatás jogszerűségét vitatja.
Kényelmes otthona helyett az udvari garázsban kénytelen meghúzni magát egy győri férfi a párjával, miután egy 70 ezer forintos telefonkészülék-tartozás miatt elárverezték a házát. Csizmadia András most az ingatlan elkerítetlen részén, egy picinyke épületben él, miközben az új tulajdonos milliós kártérítést követel tőle - írja a Blikk.
A férfi kálváriája egy hetvenezer forintos tartozással indult, amelyről az értesítést a szolgáltató egy olyan címre küldte, ahonnan évekkel korábban kijelentkezett.
Mivel a cég nem jutott a pénzéhez, a követelést átadta egy követeléskezelőnek, amely az időközben 300 ezer forintra duzzadt összeget végrehajtásra adta. Csizmadia András állítása szerint az egész eljárásról csak akkor szerzett tudomást, amikor 2022 augusztusában egy férfi csengetett be hozzá.
„Közölte, hogy árverésen megvette azt hétmillió forintért, de ha maradni szeretnék, fizessem meg neki ezt az összeget, és még további tízmilliót tegyek le számára” – idézte fel a férfi.
Az árverési vevő tulajdonjogát 2023 májusában jegyezték be, két hónappal későbbre pedig már a kilakoltatást is kitűzték. Csizmadia bírósághoz fordult, mert úgy vélte, a végrehajtó több ponton is szabályt szegett. „Így például, hogy nem érdekelte, hogy a becsérték közléséről szóló tértivevényt nem én írtam alá, a fizetési felhívást a végrehajtó rossz címre küldte, továbbá a tartozást nem próbálták meg ingóságokból kiegyenlíteni, továbbá a nevemen lévő gépjárművel sem foglalkoztak, pedig abból is törleszthető lett volna a tartozásom” – sorolta a mulasztásokat.
A végrehajtási törvény egyébként a fokozatosság és arányosság elvét írja elő, vagyis ingatlant csak akkor lehetne árverezni, ha a követelés más módon, például ingóságokból vagy fizetésletiltásból nem hajtható be.
„Emiatt az ügyvédemmel azt kértük a bíróságtól, hogy az általunk benyújtott végrehajtási kifogásokat soron kívül bírálja el, függessze fel a végrehajtást, illetve állítsa vissza az eredeti állapotot. A kilakoltatást azonban nem tudtuk megakadályozni” – folytatta a férfi. A megjelölt napon átadta a ház kulcsát, majd miután a hatóságok távoztak, párjával a telek nyitott részén maradtak. „Beköltöztünk oda két kutyával és két macskával. A garázsra ajtót szereltem, az állatok miatt pedig elkerítettem egy részt.” Elmondása szerint a végrehajtó a kilakoltatás előtt jogellenesen lakóingatlanná nyilvánította az ingatlant és a címét is módosította, hogy rendőri segítséget kérhessen az eljáráshoz.
A férfi feljelentést tett a tértivevényen lévő hamis aláírás miatt. A rendőrség meg is állapította, hogy valóban nem az ő szignója szerepel a papíron, de mivel az elkövetőt nem találták meg, a nyomozást fél év után lezárták.
Eközben az új tulajdonos is feljelentette őt magánlaksértés miatt. „Semmit sem tudtam erről, az ügyben nem idéztek meg, de még csak nem is értesítettek. Végül előállítottak, meggyanúsítottak, ezzel együtt rabosítottak, majd pár óra múlva kiengedtek. Egy hét múlva pedig megkaptam a rendőrségi határozatot, amely kimondta, hogy nem követtem el magánlaksértést, így a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárják” – jegyezte meg.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közölte, hogy bár bűncselekmény nem volt megállapítható, „ugyanakkor megállapíthatónak látszik a magánlaksértés szabálysértés, ezért az ügyészség az ügyiratokat az ennek elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak megküldte”.
A bíróság a polgári perben végül igazat adott Csizmadia Andrásnak a végrehajtói szabálytalanságokkal kapcsolatban, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérését azonban elutasították, mondván, az árverés és a birtokba adás már lezajlott.
Az új tulajdonos tavaly két fizetési meghagyásos eljárást indított a férfi ellen, melyekben összesen nyolcmillió forint kártérítést követel. „Arra hivatkozik, hogy mivel a birtokba adás után a telken maradtam, nem tudta az ingatlant bérbe adni napi tizenötezer forintért. A következő, májusi tárgyalási napon állítólag tanúk is elmondják majd ezt a kártérítési igénye alátámasztására.”
Kényelmes otthona helyett az udvari garázsban kénytelen meghúzni magát egy győri férfi a párjával, miután egy 70 ezer forintos telefonkészülék-tartozás miatt elárverezték a házát. Csizmadia András most az ingatlan elkerítetlen részén, egy picinyke épületben él, miközben az új tulajdonos milliós kártérítést követel tőle - írja a Blikk.
A férfi kálváriája egy hetvenezer forintos tartozással indult, amelyről az értesítést a szolgáltató egy olyan címre küldte, ahonnan évekkel korábban kijelentkezett.
Mivel a cég nem jutott a pénzéhez, a követelést átadta egy követeléskezelőnek, amely az időközben 300 ezer forintra duzzadt összeget végrehajtásra adta. Csizmadia András állítása szerint az egész eljárásról csak akkor szerzett tudomást, amikor 2022 augusztusában egy férfi csengetett be hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány terroristának nevezte, de csendes, melegszívű ápolóként ismerték a szövetségi ügynökök által agyonlőtt férfit
A minneapolisi Alex Pretti a természet szerelmese volt és tüntetéseken emelte fel a szavát. Munkatársai és szomszédai is értetlenül állnak a vádak előtt.
Szombaton szövetségi ügynökök lőtték le Minneapolisban a 37 éves ápolót, Alex Prettit, akinek a haláláról egymásnak teljesen ellentmondó beszámolók láttak napvilágot. Míg a Belbiztonsági Minisztérium szerint ügynökük önvédelemből tüzelt, mert az általuk fegyveresnek tartott Pretti ellenállt a lefegyverzésének, ezt a verziót szemtanúk, egyes tisztviselők és a férfi családja is vitatja - írja a BBC.
A nyilvánosságra került videók sem támasztják alá, hogy Pretti fegyverrel fenyegette volna a bevándorlási ügynököket.
Alex Pretti a minneapolisi veteránügyi kórházban dolgozott ápolóként. Lelkes természetjáró volt, aki imádta a hegyi kerékpározást, és a hírek szerint azután csatlakozott a tiltakozásokhoz, hogy a szintén 37 éves Renee Goodot a hónap elején autójában lőtte agyon a Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtási Hivatal egyik ügynöke. Pretti demokrata szavazó volt, és részt vett a 2020-as, George Floyd meggyilkolása utáni tüntetéshullámban is, ami szintén Minneapolisból indult.
Családja szerint felzaklatta a kormány bevándorlási szigorítása és a környezetvédelmi szabályozások leépítése. „Utálta, hogy az emberek, tudja, csak tönkreteszik a földet” – mondta édesanyja, Susan Pretti.
A család megerősítette, hogy fiuknak volt kézifegyvere és rejtett fegyverviselési engedélye is Minnesotában, de soha nem tudtak róla, hogy hordta volna. A minneapolisi rendőrfőnök, Brian O’Hara is úgy nyilatkozott, hogy a rendőrség szerint Pretti jogszerű fegyvertulajdonos volt. A bírósági iratok alapján a férfinak néhány közlekedési bírságon kívül soha nem volt dolga a rendőrséggel, és priusza sem volt. Szülei nemrég figyelmeztették, hogy legyen óvatos a tüntetéseken.
„Két hete vagy úgy beszéltünk vele erről, tudja, hogy tüntess nyugodtan, de ne szállj bele senkibe, ne csinálj semmi ostobaságot!” – mondta az apja, Michael Pretti, hozzátéve: „És azt mondta, hogy tudja. Tudta.”
Miután olyan hírek jelentek meg, amelyek fiukat „terroristaként” állították be, a család közleményt adott ki. „Kérjük, hozzák nyilvánosságra az igazságot a fiunkról. Jó ember volt” – írták.
Alex Pretti Illinoisban született, a wisconsini Green Bayben nőtt fel, ahol sportolt, cserkészkedett és kórusban énekelt. A Minnesotai Egyetemen szerzett diplomát, majd kutatóként dolgozott, mielőtt ápolónak tanult volna.
„Olyan ember volt, akinek a társaságát élvezte az ember, és az a gondolat, hogy ezt a segítőkész, mosolygós, viccelődő fickót terroristának bélyegzik? Felháborító” – nyilatkozta Dr. Dmitri Drekonja, Pretti egyik munkatársa.
Szomszédai csendes, melegszívű emberként írták le. „Csodálatos ember. Nagy szíve van” – mondta Sue Gitar, az alatta lakó szomszédja. „Sosem gondoltam rá úgy, mint aki fegyvert hord.
Szombaton szövetségi ügynökök lőtték le Minneapolisban a 37 éves ápolót, Alex Prettit, akinek a haláláról egymásnak teljesen ellentmondó beszámolók láttak napvilágot. Míg a Belbiztonsági Minisztérium szerint ügynökük önvédelemből tüzelt, mert az általuk fegyveresnek tartott Pretti ellenállt a lefegyverzésének, ezt a verziót szemtanúk, egyes tisztviselők és a férfi családja is vitatja - írja a BBC.
A nyilvánosságra került videók sem támasztják alá, hogy Pretti fegyverrel fenyegette volna a bevándorlási ügynököket.
Alex Pretti a minneapolisi veteránügyi kórházban dolgozott ápolóként. Lelkes természetjáró volt, aki imádta a hegyi kerékpározást, és a hírek szerint azután csatlakozott a tiltakozásokhoz, hogy a szintén 37 éves Renee Goodot a hónap elején autójában lőtte agyon a Bevándorlási és Vámügyi Végrehajtási Hivatal egyik ügynöke. Pretti demokrata szavazó volt, és részt vett a 2020-as, George Floyd meggyilkolása utáni tüntetéshullámban is, ami szintén Minneapolisból indult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Barack Obama is megszólalt a minneapolisi eseményekről: az egész nemzetnek figyelmeztetés a szövetségi ügynökök brutalitása
Alex Pretti és Renee Good halála miatt a szövetségi szervek kerültek bírálatok kereszttüzébe Minneapolisban. Az ügyekben a hivatalos verzió és a videófelvételek ellentmondanak, ami vitát szított.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a hivatalos közlemények és a szemtanúk videói Alex Pretti halálának ügyében, akit január 24-én Minneapolisban lőttek le a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) ügynökei. A 37 éves, intenzív osztályos ápolóként dolgozó férfi halála országos politikai vihart kavart, amelybe most már két volt amerikai elnök is bekapcsolódott, egy szövetségi bíró pedig hétfőn megtiltotta a bizonyítékok megsemmisítését.
A hivatalos verzió szerint Pretti fegyverrel közelített az ügynökökhöz, miközben azok egy másik tiltakozót vettek őrizetbe.
Az indulatok egy korábbi, január 7-i eset kapcsán már eleve pattanásig feszültek Minneapolisban: akkor az ICE egyik ügynöke fejbe lőtte a 37 éves Renee Nicole Goodot. A hatóságok szerint a nő szándékosan rájuk akarta húzni az autóját, a videófelvételek és a szemtanúk szerint ugyanakkor csak menekülni próbált, de három lövés is érte.
A két haláleset után Barack Obama is megszólalt az X-en. „Alex Pretti meggyilkolása szívszorító tragédia. Ez minden amerikainak, pártállástól függetlenül, figyelmeztető jel arra nézve, hogy nemzetünk alapvető értékei egyre nagyobb támadásnak vannak kitéve.” A volt demokrata elnök úgy véli, hogy a Trump-kormány a helyzet eszkalálására törekszik, és olyan magyarázatokat ad, amelyek ellentmondanak a helyszíni videóknak.
„Az elmúlt hetekben az ország-szerte élő embereket joggal háborította fel az álarcos ICE-újoncok és más szövetségi ügynökök látványa, akik büntetlenül járnak el, és olyan módszereket alkalmaznak, amelyek láthatóan arra szolgálnak, hogy megfélemlítsék, zaklassák, provokálják és veszélybe sodorják egy nagy amerikai város lakóit. Ezek a példátlan módszerek – amelyeket még a Belbiztonsági Minisztérium első Trump-kormány alatti volt vezető jogásza is kínosnak, törvénytelennek és kegyetlennek nevezett – most két amerikai állampolgár halálos lelövéséhez vezettek” - fogalmazott Obama.
„Ennek véget kell vetni. Remélem, hogy a legutóbbi tragédia után a kormányzat tisztviselői felülvizsgálják megközelítésüket, és elkezdenek konstruktív módon együttműködni Walz kormányzóval és Frey polgármesterrel, valamint az állami és helyi rendőrséggel annak érdekében, hogy megelőzzék a további káoszt, és elérjék a törvényes rendészeti célokat.”
A szövetségi szervek mindeközben az ügynökök eljárását védik. A Belbiztonsági Minisztérium szerint az ICE fegyveresei az „életük védelmében” adtak le a lövéseket, miután Pretti erőszakosan ellenállt. Gregory Bovino, a Határőrség parancsnoka a New York Post szerint egy interjúban „áldozatoknak” nevezte az érintett ügynököket, akiknek a munkájába Pretti „beleavatkozott egy bűnügyi helyszínen”.
Ezt a verziót azonban több független videóelemzés is cáfolni látszik.
A Washington Post több szögből készült felvételek alapján arra jutott, hogy az egyik ügynök már elvette Alex Pretti fegyverét, mielőtt a halálos lövések eldördültek volna. A vita most már a bíróságon folytatódik: Eric Tostrud szövetségi bíró hétfőn ideiglenes végzésben tiltotta meg a Belbiztonsági Minisztériumnak és a társszerveknek, hogy bármilyen, Pretti halálával kapcsolatos bizonyítékot megsemmisítsenek vagy módosítsanak.
A kórházi ápoló Prettit a helyi közösség gyászolja, a halála pedig ismét felszította a vitát a szövetségi rendészeti szervek városi bevetéseiről és a túlzott erőszak alkalmazásáról. Bill Clinton volt elnök szintén elítélte az eseményeket: az USA szerinte egy olyan pillanathoz érkezett, amelyben „döntéseink és cselekedeteink meghatározzák a következő évek történelmét”.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a hivatalos közlemények és a szemtanúk videói Alex Pretti halálának ügyében, akit január 24-én Minneapolisban lőttek le a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) ügynökei. A 37 éves, intenzív osztályos ápolóként dolgozó férfi halála országos politikai vihart kavart, amelybe most már két volt amerikai elnök is bekapcsolódott, egy szövetségi bíró pedig hétfőn megtiltotta a bizonyítékok megsemmisítését.
A hivatalos verzió szerint Pretti fegyverrel közelített az ügynökökhöz, miközben azok egy másik tiltakozót vettek őrizetbe.
Az indulatok egy korábbi, január 7-i eset kapcsán már eleve pattanásig feszültek Minneapolisban: akkor az ICE egyik ügynöke fejbe lőtte a 37 éves Renee Nicole Goodot. A hatóságok szerint a nő szándékosan rájuk akarta húzni az autóját, a videófelvételek és a szemtanúk szerint ugyanakkor csak menekülni próbált, de három lövés is érte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mészárlás a focipályán: 11 embert lőttek le válogatás nélkül egy meccs után Mexikóban
Fegyveresek támadtak a guanajuatói Loma de Flores közösség sporttelepén tartózkodó emberekre, a halottak mellett tizenkét sérültet is ápolnak. A támadás után a hadsereg is felvonult, a polgármester szövetségi segítséget kért.
Egy amatőr, baráti mérkőzés utáni összejövetelen fegyveresek tizenegy embert megöltek, tizenkettőt pedig megsebesítettek a közép-mexikói Salamanca egyik sportpályáján.
A helyszínen talált több mint száz töltényhüvely arról tanúskodik, hogy a támadók válogatás nélkül, kivégzésszerűen nyitottak tüzet az ünneplő társaságra.
A vérontás vasárnap késő délután, helyi idő szerint öt óra után történt a Loma de Flores nevű közösség „Campos de las Cabañas” sporttelepén. A La Jornada mexikói napilap helyszíni tudósítása szerint a fegyveresek több járművel érkeztek, majd tüzet nyitottak a pályán tartózkodókra, aztán elmenekültek. A mészárlásra a hatóságok nagy erőkkel reagáltak:
a helyi rendőrség mellett a Guanajuato állami rendőri erők, a Nemzeti Gárda és a hadsereg egységei is a helyszínre vonultak, és azonnal nagyszabású műveletet indítottak az elkövetők felkutatására. A Guanajuato állami ügyészség közleményben tudatta, hogy kiemelt nyomozást indítottak.
Salamanca polgármestere, César Prieto még az éjjel videóüzenetben fordult a nyilvánossághoz, amelyben megerősítette a halálos áldozatok számát. „Tizenegy ember vesztette életét, tíz a helyszínen, egy pedig egy kórházban” – mondta, majd a közösséghez is szólt. „Ez nemcsak rendőrségi ügy, hanem az értékekről is szól, és arról, hogy ne keveredjünk függőségekbe, olyan dolgokba, amelyek nekünk vagy szeretteinknek árthatnak.” Később egyértelműen a szervezett bűnözést tette felelőssé.
„Sajnos bűnözői csoportok próbálják megfélemlíteni a hatóságokat, de ez nem fog sikerülni” – üzente a politikus, aki közvetlen segítséget kért a szövetségi kormánytól és Claudia Sheinbaum elnöktől a rend helyreállításához.
Az állami ügyészség közleményében „a leghatározottabban elítélte ezeket a cselekményeket, amelyek az élet és a társadalmi együttélés ellen irányulnak”, és biztosította az áldozatok családjait, hogy a nyomozás és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük a legfőbb prioritás. A hivatalos adatok szerint az áldozatok mellett tizenkét sérültet tartanak nyilván, köztük egy nőt és egy kiskorút is. Az ügyészség ugyanakkor egy későbbi közleményében hat, kórházi megfigyelés alatt álló sebesültről tett említést, a két szám közötti eltérés oka egyelőre nem tisztázott.
A helyszínre érkező első beavatkozók kaotikus állapotokról számoltak be. „Hét halottat jelentettek a helyszínen… legalább tizenkét sérült van, néhányukat a hozzátartozóik saját autóval vitték kórházba” – mondta a Latinusnak egy névtelenséget kérő mentős.
A helyi, Morena párti városvezetés a szövetségi kormány azonnali beavatkozását sürgeti, míg a Guanajuato államot vezető, ellenzéki PAN párthoz köthető szervek a saját erőforrásaikkal folytatják a nyomozást.
A háttérben Guanajuato állam évek óta tartó erőszakhulláma áll, amely Mexikó egyik legveszélyesebb régiójává tette. A területen a Santa Rosa de Lima-kartell és a Jalisco Új Generáció Kartell vív véres háborút a kábítószer-kereskedelmi útvonalak és az illegális üzemanyag-kereskedelem, a helyi nevén „huachicol” feletti irányításért.
Bár az országos emberölési statisztikák 2025-re csökkenést mutattak, az ehhez hasonló, nagy sajtóvisszhangot kapó tömeges erőszakcselekmények továbbra is gyakoriak.
A nyomozás ma reggel is nagy erőkkel folyik. Az elkövetők kilétéről, pontos számáról és a támadás indítékáról az illetékesek egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást.
Egy amatőr, baráti mérkőzés utáni összejövetelen fegyveresek tizenegy embert megöltek, tizenkettőt pedig megsebesítettek a közép-mexikói Salamanca egyik sportpályáján.
A helyszínen talált több mint száz töltényhüvely arról tanúskodik, hogy a támadók válogatás nélkül, kivégzésszerűen nyitottak tüzet az ünneplő társaságra.
A vérontás vasárnap késő délután, helyi idő szerint öt óra után történt a Loma de Flores nevű közösség „Campos de las Cabañas” sporttelepén. A La Jornada mexikói napilap helyszíni tudósítása szerint a fegyveresek több járművel érkeztek, majd tüzet nyitottak a pályán tartózkodókra, aztán elmenekültek. A mészárlásra a hatóságok nagy erőkkel reagáltak:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
