HÍREK
A Rovatból

Egy avar nő érintetlen sírját találták meg Nagykőrös közelében



A csontok felszedésekor megtalálták az arany fülbevaló párját is. Az ékszer a "Jánoshida-típusba" sorolható kislemezgömbös fülbevaló, amelynek eredete a 7. század középső harmadára tehető.

A fülbevalókon a több mint egy centiméter átmérőjű színarany lemezből kialakított gömbtestek tetején négy darab, rombusz alakban forrasztott, egyenként három milliméter átmérőjű aranygyöngy található, amelyekhez kapcsolódik az aranydrótból kialakított, oválisra hajlított fülkarika. Érdekessége, hogy ez a típusú fülbevaló kifejezetten ritkának számít a Duna-Tisza közén

- tette hozzá.

Fazekas András Kristóf elmondta: az önmagában is értékes leletegyüttes a korszak temetkezési szokásairól is számos fontos információval szolgál. Egyrészt a sírgödör rövidebb oldalain, a lábnál és a fejnél lemélyedések voltak megfigyelhetőek, amelyek egy sírépítményt feltételeznek. Erre helyezhették rá a deszkakoporsót, amelyre egy darab birka- vagy kecskehúst is fektettek, hogy "a halott ne éhesen menjen át a másvilágra".

A régész közlése szerint a Kecskeméti Katona József Múzeum a területen végzett régészeti kutatásokat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum - Nemzeti Régészeti Intézet alvállalkozójaként végzi.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Hamarosan jöhet az a kormánybejelentés, ami átrendezheti a magyar munkaerőpiacon a fizetéseket
A rendelet értelmében a dolgozók több pénzt vihetnek haza, ami növelheti a fogyasztást, a cégek esetében pedig csökkenhet a profit, aminek eredményeként a szervezetek hatékonyságnövelésre, fejlesztésre és beruházásra lesznek „kényszerítve”.


Bár még nincs hivatalos döntés, az Index tájékoztatása szerint két fontos kormányrendelet-módosítás készülhet, ami mindent átírhat a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán. Magyarországon nagyjából egymillióan keresnek ezek szerint a bérek szerint, így nem is kérdés, miért lenne hatalmas jelentőségű ez a megegyezés.

A lap úgy tudja, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal hosszú távú bérmegállapodásra törekszenek, egy hároméves terv keretében. A versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) már tárgyalt egy kormányrendelet-tervezetet, ami a Stratégiai Kabinet elé került, amit Gulyás Gergely vezet. Akár napokon belül megszülethet a döntés, amit gyorsan ki is hirdethetnek.

Az egyik munkáltatói szervezet vezetője szerint

a cél az, hogy 2025-től fokozatosan elkezdjék felzárkóztatni a minimálbért a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékához, és 2027-re érjék el ezt a szintet. Ez lesz az új viszonyítási alap.

A rendelet másik részének értelmében a minimálbér tárgyalásoknál az előző négy negyedév átlagkeresete lenne az irányadó, például ha októberben kezdődnek a tárgyalások, akkor onnan kellene visszafelé számolni. Ez nem egy automatikus folyamat lesz, a tényezőket a gazdasági adatok alapján módosíthatják.

A forrás szerint a béremelések élénkíthetik a gazdaságot: a dolgozóknak több pénzük lesz, ami növeli a fogyasztást, bár ez a cégek profitját rövid távon csökkentheti. De így a vállalatok hatékonyságnövelésre, fejlesztésekre és beruházásokra lesznek „kényszerítve”.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2024 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 000, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1, a reálkereset pedig 9,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 518 800, a nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,3, illetve 15,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – összegezte a lap.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már többször hangoztatta, hogy emelni kell a minimálbéreket. Szerinte viszont az Eurostat uniós rangsorában Magyarország azért áll az utolsó előtti helyen, mert rossz mutató alapján mérik. A miniszter szerint a "valódi" képet az úgynevezett effektív minimálbér mutatja, ami a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga. Nagy kiemelte, hogy a garantált bérminimum más uniós tagországokban nem létezik, így ha pontos összehasonlítást akarunk, ezt is figyelembe kell venni. Ha így számolunk, már a 17. helyen vagyunk az EU-ban, megelőzve például Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát.

„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondoljuk, az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig”

– nyilatkozta korábban Nagy István.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter embereket hív a Római-partra – közben persze a kormányzat embereinek is beszólt
A Tisza Párt vezére Neszmély után újra a Római-partra ment el, ahol vágóképeken mutatta meg, hogy áll az önkéntesek munkája, és mire lehet még számítani Budapest 3. kerületében.


Magyar Péter a Facebookon posztolta, hogy a Római-parton a helyzet óráról órára nehezebb, de az újabb és újabb védvonalak kitartanak.

Posztjában azt írja a politikus:

„Már több napja dolgozunk önkéntesek százaival egy 43 lakásos társasház megóvásán. A tiszások most is a helyszínen dolgoznak a civilekkel. Köszönjük a Budapest Önkéntes Mentőszervezet munkatársainak a segítséget! Ha tudtok, gyertek segíteni, mert a Duna vízszintje szombat estig tovább emelkedik itt. Ember kell a gátra!”

„Sajnos/szerencsére Orbán Balázs gyáva, vagy lusta volt eljönni homokzsákokat tölteni és már a megafonos propagandisták is elég vágóképet készítettek, így hatékonyan megy a munka”

– jegyezte meg kritikával illetve a Megafon munkatársait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Annyi víz folyik le a Dunán, hogy az ország egész területén bokáig érne, ha szétterítenénk
Két Balatonnyi víz folyik le néhány nap alatt a folyón. A Boris ciklonnak köszönhetően 21 Balatonnyi víz hullott le összesen, aminek csak egy része jutott el a Dunáig.


Az elmúlt héten az Európán végigsöprő Boris ciklon jelentős csapadékot hagyott maga után, amelynek hatására két Balatonnyi vízmennyiség halad át a Dunán ezen a héten. Ez a mennyiség még mindig csak töredéke a ciklon által Közép-Európában lehullott 21 Balatonnyi víznek, írja az Időkép.

Goda Zoltán vízügyi kutató a Facebook-oldalán részletesen kiszámolta, hogy a múlt héten lezúdult eső közel 21 Balatonnyi vizet hozott Közép-Európára. Ezt a hatalmas mennyiségű csapadékot részben elnyelte a föld, részben a vegetáció, egy része hóként maradt az Alpokban, míg más részei visszapárologtak vagy különböző folyókon keresztül haladtak a tengerek felé. A Duna azonban most a ciklon hatására összegyűlt víz jelentős részét vezeti le.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) folyamatosan közli a vízhozamot, amely megmutatja, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Duna egy-egy szakaszán. Ezen adatok alapján könnyen kiszámítható, hogy a hét első felében, hétfő éjféltől csütörtök délutánig már egy teljes Balatonnyi víz zúdult át Budapestnél. A folyó jelenlegi átfolyási sebessége kb. 7500 köbméter másodpercenként, ami miatt ez a vízmennyiség tovább növekszik.

A következő napokban az áradás tovább gyorsul, így további másfél nap alatt újabb Balatonnyi víz zúdul majd le a folyón. Összességében tehát egy hét alatt két Balatonnyi víz halad át a Duna medrén Budapestnél.

Egy ilyen vízmennyiség – ha Magyarország teljes területén oszlana szét – körülbelül 4 centiméteres, bokáig érő vízréteget hozna létre az ország teljes felszínén. Az árhullám még tart, és a teljes mennyiség pontos meghatározására csak annak levonulása után lesz lehetőség.

A kutató teljes posztját itt lehet tanulmányozni:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Látványos videón nézhetjük meg az árvíz elleni védekezést Esztergomban
A vízügyi szakemberek munkáját az esztergomi diákok is homokzsáktöltéssel segítették.
Karkó Ádám, kép: - szmo.hu
2024. szeptember 20.



Az Országos Vízügyi Főigazgatóság videón mutatta meg, hogyan küzdöttek a vízügyi szakemberek és az önkéntesek az árvíz ellen Esztergomban.

A videón jól látható, hogy a vízügyesek munkáját a helyi iskolák diákjai is segítették, akik lelkesen töltötték a homokzsákokat.

A videó kommentszekciójában a település polgármestere, Hernádi Ádám is megköszönte a munkát:

„Megnyugtató, hogy ennyi vízügyes szakember segíti a védekezést Esztergomban! Köszönöm mindenkinek!”

– írta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: