Egy 15 éves azt állítja, feltörte a bombariadóval fenyegetőző e-mail fiókját

Holtan találtak hétfőn egy beteget a Szent Imre Kórház egyik angolaknájában, az eset azonnal vitát robbantott ki a kórházi betegbiztonságról. A rendkívüli haláleset tényét a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház is megerősítette. Közleményükben azt írták, az elhunyt holttestére az intézmény területén találtak rá, a körülményeket a rendőrség vizsgálja. „A beteg korábban zavartan viselkedett, betegségbelátása nem volt, önkényesen el kívánta hagyni a kórházat” – közölte a kórház.

A történtekre a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa is reagált, miután a 24.hu beszámolt az esetről.

– írta Facebook-oldalán Dr. Hegedűs Zsolt. A szakpolitikus szerint a megoldást a brit egészségügyi rendszerben, az NHS-ben alkalmazott gyakorlat jelenthetné, ahol az ablakon kieső betegek esetei az úgynevezett „Never Eventek”, vagyis az elvileg soha meg nem történő, megelőzhető események közé tartoznak. Kifejtette, hogy az NHS ezekről nyilvános, transzparens jelentéseket tesz közzé, amelyek tartalmazzák a történteket, a rendszerszintű hiányosságokat és a megelőző intézkedéseket.

– fogalmazott Hegedűs Zsolt.

Az elmúlt évben több, intézményből való távozás után bekövetkezett haláleset borzolta a kedélyeket - írta a 24.hu. Tavaly januárban az ajkai kórházból távozott önkényesen egy koponyasérült beteg, akit másnap holtan találtak meg; az intézmény belső vizsgálatot indított. 2025 novemberében a szegedi klinikáról távozó szekszárdi orvosnő, dr. Kett Antónia halála kapcsán bontakozott ki országos vita a kórházi távozás szabályairól. Akkor a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság közös válaszában azt írta:

„A beteg – ha ezzel másokat nem veszélyeztet – elhagyhatja az intézményt… a beteg szabadsága csak törvényben meghatározott, indokolt esetben korlátozható.”

Végleg eldőlt: az Európai Unió tagállamai rábólintottak, hogy fokozatosan kivezetik az orosz gázt az európai piacról, ezzel elzárva a gázcsapokat Oroszország felé – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A döntést minősített többséggel hozták meg, Magyarország és Szlovákia nemmel szavazott, míg Bulgária tartózkodott.

A magyar kormány azonnal jelezte, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára szerint „ez a rendelet több sebből vérzik. Alapvetően nemzetállami hatáskör lenne az energiamix meghatározása. Ha pedig uniós hatáskörnek tekintenénk, ez szankciós rezsimnek minősülne, ami egyhangúságot feltételez. Egy jogi trükkel azonban kereskedelempolitikai kérdéssé minősítették át, így többségi döntéshozatallal is el lehet fogadni.”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még ennél is tovább ment, egyenesen a Tisza Pártot is megemlítve. „Az orosz kőolajról és földgázról való leválás óriási rezsiköltség-növekedést jelentene. Ezt akarja Brüsszel, ezt akarja a Tisza Párt. Mi viszont, szuverén nemzeti kormányként, ezt meg fogjuk akadályozni” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy bíróságon támadják meg a döntést. A miniszterelnök a Facebookon erősített rá a kormányzati álláspontra: „A rezsicsökkentést és a rezsistopot meg kell védenünk. Ebben nincs kompromisszum!” – írta Orbán Viktor.

Mindeközben a legerősebb ellenzéki erő, a Tisza Párt is megszólalt az ügyben. Magyar Péter, a párt vezetője egy, a kormányétól némileg eltérő, de szintén a magyar érdekek védelmét hangsúlyozó stratégiát vázolt fel. „Ha szükséges, beleállunk a jogi eljárásokba, illetve tárgyalásokat kezdeményezünk Brüsszellel, hogy ha a magyar energiabiztonsághoz vagy az olcsó energiához ez szükséges, Magyarország mentességet kapjon minden olyan döntés alól, amely kedvezőtlen lehet a magyar cégeknek és a magyar lakosoknak” – jelentette ki.

A kormányoldal kommunikációjának egyik sarokköve, hogy az orosz gázról való leválás drasztikus rezsiemelkedéssel járna. Ezt azonban egy energiapiaci szakértő vitatja. Holoda Attila szerint az orosz gáz ára valójában a tőzsdei árakat követi. „Gyakorlatilag ugyanazt az árat követi, mint az európai tőzsde – némi, másfél–két hónapos késéssel –, de ugyanazt az árat fizetjük az orosz gázért. Tehát minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az orosz gáz nem olcsóbb, mintha máshonnan vennénk” – magyarázta a szakember.

Két, markáns ellenzéki stratégiát képviselő politikus feszült ma egymásnak a 444 YouTube-csatornáján. A TISZA Párt javára visszalépő Jámbor András és a Zuglóban újrainduló független képviselő, Hadházy Ákos vitázott a Helyzet: van! című műsorban arról, hogy a régi ellenzék jelöltjeinek indulása veszélyezteti-e Magyar Péterék győzelmét. A két politikus már négy évvel ezelőtt is mást gondolt a követendő stratégiáról: Jámbor az ügyek képviseletét és a parlamenti munkát, Hadházy a korrupcióüldözést és a nyomásgyakorlást tartotta elsődlegesnek. Arra a kérdésre, hogy kinek lett igaza, Jámbor annyit vágott rá: „Magyar Péternek!”

„Természetesen én nem a Tisza ellen indulok, hanem a Fidesz ellen indulok. [...] Megnyugtató, hogy Zuglóban a Fidesz biztos, hogy nem fog győzni, úgyhogy a választóknak nyugodtan megvan a lehetősége, hogy azt a jelöltet válasszák, akiket szeretnének és nem kell nézegetni, hogy esetleg bejön-e a Fidesz.” Jámbor András szerint azonban a probléma nem helyi, hanem országos.

„Körülbelül húsz olyan ellenzéki jelölt van jelenleg, aki függetlenként vagy más párt színeiben elindulna a tiszás jelölttel szemben. Ha ez a húsz ember csak tízszázalékos eredményt ér el, az két töredékszavazatnyi vagy két mandátumnyi töredékszavazat. Ezért amikor arról beszélünk, hogy 3,5 százalékkal kell többet szerezni ahhoz, hogy mandátumtöbbség legyen, és 5,5 százalékkal ahhoz, hogy kormányzótöbbség, akkor ezek nagyon-nagyon fontos szavazatok” – érvelt Jámbor.

Mint mondta, „hogyha egy-két képviselőn múlik a többség vagy nem többség, tessék elhinni, hogy azt meg fogja oldani a Fidesz. Tehát pár szavazaton, hogyha múlik a többség vagy nem többség azt a Fidesz simán, simán, bármikor el fogja csalni. [...] Régen megette a fene, hogyha azok a töredékszavazatokon múlna ez a dolog.”

Jámbor erre azzal vágott vissza, hogy éppen azért kell minden szavazatot és mandátumot maximalizálni, hogy az ellenzék kikerüljön a veszélyzónából, ahol választási csalás döntheti el a végeredményt. „Ez számít abban, hogy fölül legyünk azon a helyzeten, ami a veszélyzóna. És szerintem az a feladat, hogy ezt a veszélyzónát alapvetően elkerüljük ” – fogalmazott.

A stratégiában ugyan nem, de egyvalamiben egyetértettek: elfogadhatatlan lenne egy olyan helyzet, amelyben a TISZA Párt több szavazatot szerez, de a választási rendszer torzítása miatt mégis a Fidesz alakíthatna kormányt. Jámbor szerint ez választási csalásnak minősülne, hiszen „itt egy egypárti választási rendszer, a körzethatárok egypárti átrajzolása eredményeként nem a magyar szavazók szavazatszáma az, ami meghatározza a választás végeredményét”.

A december 29-én és 30-án történt kibertámadás során a hackerek több erőművet is célba vettek. A helyi sajtó szerint félmillió lakás fűtését és áramellátását veszélyeztették az akcióval, a támadók pedig megpróbálták megzavarni a megújuló energiaforrások és az elosztó létesítmények közötti kommunikációt is.

A támadást vizsgáló ESET biztonsági cég közölte, hogy megszerezte a DynoWiper nevű veszélyes kártevő egy másolatát. Ez egy olyan rosszindulatú program, amit arra fejlesztettek ki, hogy visszafordíthatatlanul megsemmisítse a számítógépeken tárolt adatokat, ellehetetlenítve azok további működését.

A hírt elsőként közlő Kim Zetter újságíró megjegyezte: a Lengyelországot célzó kibertámadás csaknem pontosan egy évtizeddel azután történt, hogy a Sandworm először vette célba az ukrán energiainfrastruktúrát. A hackercsoport Ukrajna ellen indított támadásai gyakran okoznak komoly áramkimaradásokat.

Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter az elmúlt néhány év „legerősebb támadásának” nevezte a tevékenységet, és Moszkvát tette felelőssé érte. A támadási kísérlet után Donald Tusk lengyel miniszterelnök közölte: az ország kiberbiztonsági védvonalai helytálltak, és a kritikus infrastruktúra egyetlen pontja sem volt veszélyben - írja a HVG.