Eddig az egész EU-ban nálunk voltak a legrosszabbak az első negyedéves GDP-adatok
Még nem mindenhonnan vannak meg a számok, de beszédes, hogy 14 ország közül egyedül nálunk volt visszaesés. Az EU és az eurózóna gazdasága is pozitív tartományban van.
Ahogy arról korábban írtunk, a vártnál sokkal rosszabban teljesített a magyar gazdaság az első negyed évben. A „repülőrajt” elmaradt, az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékos visszaesést mértek. A gazdaság rosszabbul teljesít, mint tavaly ilyenkor.
Az Economx azóta azt is megírta, hogy nem csak saját magához képest, de uniós szinten is szörnyen néznek ki a számok. Az euróövezetben 0,4 százalékkal míg az EU-ban 0,3 százalékkal nőtt a GDP.
Ehhez képest Magyarország -0,2 százalékkal az egyetlen tagállam volt, amely csökkenést regisztrált az előző negyedévhez képest.
Az eddig ismert adatok szerint Írországban volt a legnagyobb növekedés az előző negyedévhez képest 3,2 %-kal, azonban előző év azonos időszakához képest 10,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Őket követi Spanyolország és Litvánia, mindkettő +0,6 százalékkal.
Az előző év azonos negyedévéhez képest a szezonálisan kiigazított GDP 1,2 százalékkal nőtt az euróövezetben és 1,4 százalékkal az EU- ban 2025 első negyedévében, miután az előző negyedévben is +1,2 százalék volt az euróövezetben és +1,4 százalék az EU-ban.
Ahogy arról korábban írtunk, a vártnál sokkal rosszabban teljesített a magyar gazdaság az első negyed évben. A „repülőrajt” elmaradt, az előző negyedévhez viszonyítva 0,2 százalékos visszaesést mértek. A gazdaság rosszabbul teljesít, mint tavaly ilyenkor.
Az Economx azóta azt is megírta, hogy nem csak saját magához képest, de uniós szinten is szörnyen néznek ki a számok. Az euróövezetben 0,4 százalékkal míg az EU-ban 0,3 százalékkal nőtt a GDP.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter már 18 órát beszélt a parlamentben, Lázár János csak a szavazások 19 százalékán vett részt - Új weboldalon követheted a parlamenti statisztikákat
A K-Monitor összesítése szerint a fideszes politikus a legpasszívabb képviselő a szavazásokon való részvétel alapján. A kimutatás a ciklus első két és fél hónapjának adatait dolgozza fel.
A K-Monitor nevű civil szervezet összegezte az új Országgyűlés statisztikáit: Az Országgyűlés az alakuló ülése óta eltelt két és fél hónapban 21 napot ülésezett és 29 törvényről szavazott.
Egyéni szinten is összeszámolták az adatokat, ebből az derül ki, hogy a felszólalási csúcsot egyelőre
Magyar Péter miniszterelnök tartja, aki 133 felszólalása során összesen 18 óra 35 percet beszélt a képviselők előtt.
A legtöbbet beszélő ellenzéki képviselők: Rétvári Bence (Fidesz-KDNP), Toroczkai László (Mi Hazánk) és Apáti István (Mi Hazánk) voltak, mindannyian több mint 4 óránál, és 40-nél is több felszólalásnál járnak.
A 199 képviselők közül 182-en már legalább egyszer szót kértek a ciklus kezdete óta.
A K-Monitor összesítése szerint a legkevesebbszer Lázár János nyomott gombot, aki a szavazásoknak kevesebb, mint 19 százalékán vett részt.
Az adatokból az a meglepő információ is látszik, hogy a törvényalkotási tempó elmarad a 2010-estől, akkor ugyanebben az időszakban több mint 50 törvényt fogadott el a parlament.
A kimutatások a szervezet kísérleti Parlamonitor nevű új alkalmazásából származnak, amely a parlament.hu adatait dolgozza fel, és teszi kereshetővé a képviselői felszólalásokat, akár videófelvételekkel együtt.
A K-Monitor nevű civil szervezet összegezte az új Országgyűlés statisztikáit: Az Országgyűlés az alakuló ülése óta eltelt két és fél hónapban 21 napot ülésezett és 29 törvényről szavazott.
Egyéni szinten is összeszámolták az adatokat, ebből az derül ki, hogy a felszólalási csúcsot egyelőre
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A kormányzás mellett most nincs időm legyőzni Magyar Pétert
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a Political Capital elemzésére, amely többek között azt írta, hogy „Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”.
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált a Political Capital friss elemzésre, amiben az intézet arról írt, hogy a kormányfő mindent leuraló jelenléte, túlmozgásos kommunikációja és elkerülhetetlen hibái kockázatot jelentenek. Olyan megállapítások szerepelnek benne, mint:
„Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”, és a kormánynak „nem az ellenzéke vitte be az első jelentősebb ütést, hanem saját maga”.
Itt arra utaltak, hogy a miniszterelnök a balul elsült államfő-jelöléssel saját magát manőverezte kényes szituációba.
A miniszterelnök egy rövid, ironikus bejegyzést tett közzé erre reagálva.
„Az elemzők ma megszakértették a helyzetet, és megállapították, hogy a miniszterelnököt csak Magyar Péter győzheti le. Szeretném jelezni, hogy a kormányzás mellett erre most nincs időm ui.: a zöld az új kék.
Egyébként a nap folyamán egyszer már reagált az elemzésre, akkor arra a részére, amely szerint könnyen elkoptathatja magát a politikai színtéren a túlzott szerepléssel.
„Van miből kopjon, a csiszolódás nem céltalan kopás”
Magyar Péter a közösségi oldalán reagált a Political Capital friss elemzésre, amiben az intézet arról írt, hogy a kormányfő mindent leuraló jelenléte, túlmozgásos kommunikációja és elkerülhetetlen hibái kockázatot jelentenek. Olyan megállapítások szerepelnek benne, mint:
„Magyar Péternek egyelőre Magyar Péter a legnagyobb politikai ellenfele”, és a kormánynak „nem az ellenzéke vitte be az első jelentősebb ütést, hanem saját maga”.
Itt arra utaltak, hogy a miniszterelnök a balul elsült államfő-jelöléssel saját magát manőverezte kényes szituációba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendkívüli bejelentéseket tett Magyar Péter a paksi leállásról, az energiahelyzetről és a vízhiányról
A miniszterelnök szerint az energiaellátás biztonságban van, akár a teljes paksi erőmű kiesése esetén is. A kormány azonban mérlegeli, hogy korlátozásokat vezessen be egyes ipari fogyasztók esetében.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli bejelentéseket tett szerda az extrém időjárás miatt bekövetkezett váratlan eseményekről, és azok kormányzati kezeléséről.
Bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt megkezdték a paksi atomerőmű harmadik blokkjának leállítását.
A miniszterelnök szerint a folyó vízszintje Paksnál „mínusz 118 cm esett”, ami miatt a szakemberek „ma délután megkezdték a harmadik blokk leállítását”. Ez a lépés „a 2000 megawatt teljesítményből mintegy 750 megawatt kiesést jelent”. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta: „Szeretném világossá tenni, nincs szó üzemzavarról, tervezett leállítás történik.”
Közölte, hogy az atomerőmű vezetése ilyen helyzetben előre meghatározott biztonsági szabályok szerint jár el. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Paksi Atomerőmű, a Mavir és az MVM folyamatosan együttműködik, és óráról órára értékelik a helyzetet.
Magyar Péter leszögezte, hogy „Magyarország villamos energia ellátása biztonságban van.” Hozzátette, az ország szerinte 3600-3800 megawatt importkapacitással rendelkezik, ezért egy esetleges teljes paksi kiesés sem veszélyezteti a lakosság ellátását.
Mindazonáltal bejelentette, hogy ma megkezdte működését az Energiaellátási Műveleti Egység, amelynek feladata, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljön. Ennek részeként egy rotációs krízisterv is készül, amely azt rögzíti, mely nagy közületi és ipari fogyasztóknak kell szükség esetén csökkenteni a fogyasztásukat.
„A szabály egyértelmű. Csak a nagyfogyasztók, ipari cégek azok, amelyek fogyasztása szükség esetén és ideiglenesen korlátozható.”
Hangsúlyozta, hogy a kórházak és szociális intézmények nem szerepelhetnek a korlátozásra kerülő fogyasztók között. A lakosságtól azt kérte, hogy aki teheti, a nagyobb fogyasztását időzítse napközbenre, amikor a naperőművek teljes kapacitással működnek, az esti órákban pedig fogyasszon kevesebbet.
Másik bejelentése szerint a következő napokban hőkupola alakul ki az ország felett, ezért csütörtök 0:00-tól harmadfokú hőségriasztás lép életbe.
„A kormány a Védelmi Igazgatási Hivatallal folyamatosan értékeli a helyzetet”, az állami szervek pedig teljes készültségben dolgoznak. A miniszterelnök szerint a hőség legsúlyosabb következménye az aszály és a folyók rekordalacsony vízállása.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy az aszály az ivóvízellátást is veszélyeztetheti. A problémás településeket felmérik, a Nemzeti Vízművek és a Magyar Honvédség pedig felkészült a tározók feltöltésére és a lajtoskocsis vízellátásra.
Az élő környezetért felelős miniszter csütörtökön egyeztet a víziközmű szolgáltatókkal, hogy véglegesítsék azon nagyipari fogyasztók listáját, amelyek fogyasztása korlátozható. „Az ivóvíz ellátás biztonsága természetesen minden területen elsőbséget élvez” – mondta.
A közlekedésben kivonják a forgalomból a korábbi hőhullám idején meghibásodott motorvonatokat, a kórházakban folytatódik a klímaberendezések javítása, a szociális intézmények pedig mobil hűtőberendezésekkel készülnek.
A videót azzal zárta: „Megvédjük a magyar emberek egészségét és biztonságát, biztosítjuk az ország működését, és persze elkezdjük helyrehozni mindazt, amit 16 év mulasztása maga után hagyott.”
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli bejelentéseket tett szerda az extrém időjárás miatt bekövetkezett váratlan eseményekről, és azok kormányzati kezeléséről.
Bejelentette, hogy a Duna rekordalacsony vízállása miatt megkezdték a paksi atomerőmű harmadik blokkjának leállítását.
A miniszterelnök szerint a folyó vízszintje Paksnál „mínusz 118 cm esett”, ami miatt a szakemberek „ma délután megkezdték a harmadik blokk leállítását”. Ez a lépés „a 2000 megawatt teljesítményből mintegy 750 megawatt kiesést jelent”. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta: „Szeretném világossá tenni, nincs szó üzemzavarról, tervezett leállítás történik.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felmérés: Orbán tusványosi jóslatát még a saját szavazói sem hiszik el - Kiderült, hogy látták beszédet a magyarok
Az Europion a HVG megbízásából mérte fel Orbán Viktor tusványosi beszédének fogadtatását a társadalomban. A kutatás szerint még a Fidesz szavazóinak is kevesebb mint fele bízik a volt kormányfő jóslatában a Tisza gyors bukásáról.
Már a Fidesz szavazóinak többsége sem hisz abban, hogy Orbán Viktor jóslata beválik a Tisza Párt gyors hanyatlásáról – ez derül ki abból a friss, reprezentatív felmérésből, amelyet az Europion készített a volt miniszterelnök múlt hétvégi tusványosi beszéde után. A kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is a Tisza Párt tartós vezető szerepére számít, és Orbán mondandóját sem tartják már annyira fontosnak, mint korábban - írja a hvg.hu.
A felmérés adatai szerint a lakosságot megosztja a volt kormányfő szavai iránti érdeklődés: a megkérdezettek 20 százaléka hallgatta meg a beszédet, a fele olvasott róla összefoglalót, 30 százalékot pedig egyáltalán nem érdekelt, mit mondott a Fidesz elnöke.
Bár a Fidesz szavazóinak 39 százaléka követte élőben az előadást, még az ő körükben is csak 30 százalék tartotta azt „nagyon fontosnak”. A teljes lakosság körében ez az arány mindössze 11 százalék. A társadalom 35 százaléka szerint a beszédnek egyáltalán nincs már jelentősége.
Kiderült továbbá, hogy még a Fidesz számára áprilisi szavazóiknak is kevesebb mint a fele bízik abban, hogy Orbánnak igaza lesz, 27 százalékuk pedig úgy véli, a Tiszától esetleg lemorzsolódó szavazók sem a Fideszhez térnek majd vissza.
Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy már ősszel, a választás utáni 134. napon ki fog derülni, hogy a Tisza Párt rendszere fenntarthatatlan, és akkor „meglesz a többség a szabadság és a demokrácia helyreállítása mellett”.
Ezt a jövőképet azonban a megkérdezettek csupán 15 százaléka osztja. A relatív többség, 36 százalék arra számít, hogy bár a Tisza támogatottsága idővel csökkenhet, a párt még sokáig megőrzi vezető pozícióját.
Az iránymutatás érthetőségét firtató kérdésre a teljes lakosság fele azt válaszolta, hogy Orbán egyáltalán nem vagy inkább nem adott világos útmutatást, 17 százalék teljesen világosnak tartja. A Fidesz-szavazók esetében épp fordított az arány
A volt miniszterelnök tizenhat év után először, már ellenzéki politikusként tartotta meg hagyományos tusnádfürdői beszédét múlt szombaton. Az eseményen a Tisza Párt kormányzását önkénynek nevezte, Magyarországot pedig egyenesen Venezuelához hasonlította. A Fidesz feladatát abban jelölte meg, hogy a pártnak most nem a hatalmi kérdésekkel kell foglalkoznia, hanem egyfajta „faiskolaként” kell működnie, amely az ellenállás megszervezését segíti.
A beszédre a politikai szereplők is gyorsan reagáltak. Magyar Péter miniszterelnök rövid üzenetben reagált: „Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges.”
Az elemzők is szkeptikusak voltak, Virág Andrea, a Republikon Intézet munkatársa szerint Orbán a beszédével egyenesen hülyének nézi a fiatalokat. Török Gábor azt mondta, kevés újdonság volt benne, ezért talán nem is érdemes elemezni.
Már a Fidesz szavazóinak többsége sem hisz abban, hogy Orbán Viktor jóslata beválik a Tisza Párt gyors hanyatlásáról – ez derül ki abból a friss, reprezentatív felmérésből, amelyet az Europion készített a volt miniszterelnök múlt hétvégi tusványosi beszéde után. A kutatás szerint a magyarok többsége továbbra is a Tisza Párt tartós vezető szerepére számít, és Orbán mondandóját sem tartják már annyira fontosnak, mint korábban - írja a hvg.hu.
A felmérés adatai szerint a lakosságot megosztja a volt kormányfő szavai iránti érdeklődés: a megkérdezettek 20 százaléka hallgatta meg a beszédet, a fele olvasott róla összefoglalót, 30 százalékot pedig egyáltalán nem érdekelt, mit mondott a Fidesz elnöke.
Bár a Fidesz szavazóinak 39 százaléka követte élőben az előadást, még az ő körükben is csak 30 százalék tartotta azt „nagyon fontosnak”. A teljes lakosság körében ez az arány mindössze 11 százalék. A társadalom 35 százaléka szerint a beszédnek egyáltalán nincs már jelentősége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
