HÍREK
A Rovatból

Drámai a helyzet Közép-Európában – több helyen evakuálnak, a közlekedés is leállt, folyamatosak a mentési munkálatok

Több települést evakuálni kellett, a védekezés folyamatos. Sok helyen fákat döntött a vihar a nagyfeszültségű vezetékekre is.


Az elmúlt napokban Közép-Európa több országában is katasztrofális helyzetet idéztek elő a Boris mediterrán ciklon által okozott heves esőzések és áradások. A régióban Ausztria, Csehország, Lengyelország és Szlovákia területein rendkívüli viharok pusztítanak, míg Magyarországon a Duna mentén már megkezdődtek az előkészületek a várható árvízvédelemre.

Ausztria: Katasztrófahelyzet Alsó-Ausztriában

Az egyik legkritikusabb helyzet Ausztriában alakult ki, ahol Alsó-Ausztria több települését katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. St. Pölten és Tulln környékén rendkívüli mértékű csapadék zúdult le, amely helyenként teljesen ellehetetlenítette a közlekedést.

„A következő órákban a középső régióban akár 60 milliméter eső is hullhat”

– figyelmeztetett Stephan Pernkopf kormányzóhelyettes, hozzátéve, hogy a helyzet tovább romolhat, és mindenkit felszólítottak, hogy kerüljék a felesleges utazásokat.

Davor Knappmeyer/picture alliance via Getty Images

Az osztrák tűzoltóság masszív erőkkel vesz részt a védekezésben. Alsó-Ausztriában az elmúlt 24 órában több mint 1159 tűzoltóegységet és 2168 járművet vetettek be, és eddig 4490 mentési akciót hajtottak végre. Burgenland sem úszta meg a viharokat, ahol több helyen pincék elárasztása és a heves esőzés okozott fennakadásokat.

A vihar és a vele járó széllökések miatt számos fát döntött ki a szél, utakat zárt le és okozott áramkimaradásokat.

A meteorológiai előrejelzések szerint Ausztriában a csapadék és a szél erőssége vasárnap enyhülni fog, de a helyzet várhatóan csak kedden javul érdemben.

Csehország: Tömeges evakuálások és vasúti fennakadások

Csehországban szintén komoly gondokat okozott a vihar. Morva-Szilézia keleti régiójában, különösen a Lengyelország határánál fekvő területeken kritikus a helyzet. Cesky Tesin polgármestere elrendelte több ezer lakos evakuálását, miután az Olsa folyó gátja gátszakadással fenyegetett. A térségben található Opavában és Krnovban szintén emberek ezreit kellett kimenekíteni.

Gabriel Kuchta/Getty Images
Gabriel Kuchta/Getty Images

„Az Olsa és a környező mellékfolyók vízszintje tovább emelkedik, és várhatóan hétfőig nem hagy alább az esőzés” – mondta egy helyi mentőszolgálati tisztviselő. A régióban több mint 100 ezer háztartás maradt áram nélkül, mivel

a felázott talaj miatt fákat döntött ki a vihar a nagyfeszültségű vezetékekre.

A cseh vasúthálózatban is jelentős fennakadások vannak: az ország több mint 40 vasútvonalát kellett lezárni a sínekre dőlt fák és az elárasztott pályaszakaszok miatt. A Prága és Ostrava közötti fő vasútvonalon Studenka állomás teljesen víz alá került, és több nemzetközi vonatot, köztük lengyel és szlovák Eurocity járatokat is töröltek.

Lengyelország: „Millenniumi árvíz” fenyegetés

Lengyelország délnyugati területein a helyzet hasonlóan súlyos. Donald Tusk miniszterelnök figyelmeztetett, hogy a régióban

az esőzés mennyisége már meghaladja az 1997-es „millenniumi árvíz” során tapasztalt szinteket.

Különösen a Glatzer-havasok környékén vált kritikussá a helyzet, ahol az Olsa folyó vizei veszélyesen megközelítették a gátak maximális kapacitását.

Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images

„A miedzygorzei gát túlcsordult, és bár próbálják leereszteni a vizet, a beáramlás sebessége túl nagy” – figyelmeztetett a helyi vízügyi hatóság. A határ menti alacsonyan fekvő falvak lakóit evakuálni kellett, miközben a hatóságok további áradásokra figyelmeztetnek.

Szlovákia: Evakuálás Dévényújfaluban

Szlovákiában a rendőrség is bekapcsolódott a mentési műveletekbe, különösen a Pozsonyhoz közeli Dévényújfalu és a Malackai járásbeli Konyha településeken.

Rendőrségi fotó
„Összesen száz embert kellett evakuálni a lakóhelyéről”

– közölte a szlovák hatóság. A viharos szél és az áradások veszélye miatt a lakosságot arra kérték, hogy kerüljék a nagyobb fák közelében tartózkodást és a parkolást.

Magyarország: Felkészülés az érkező áradásra

Magyarországon a Duna mentén már megkezdődtek a védekezési munkálatok. Dunaalmáson és Neszmélyen a helyi hatóságok homokzsákokkal próbálják megvédeni a településeket. A vízszint emelkedése gyorsabb, mint ahogy azt korábban várták, és a helyiek fokozott készültségben várják az áradást.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere szerint az elmúlt évtized legnagyobb áradása közeledik. „Budapesten is megkezdtük a felkészülést, és a Magyar Honvédség már kivezényelte csapatait a legveszélyeztetettebb területekre” – mondta a főpolgármester.

Az előrejelzések szerint a Duna vízszintje a következő napokban tovább fog emelkedni, és csúcspontját várhatóan pénteken éri el.

A helyzet egyelőre nem mutat javulást. A régió országai összehangoltan próbálnak felkészülni a várható további áradásokra, miközben a Boris ciklon még napokig kitarthat.

(via: Blikk, Magyar Nemzet, Új Szó)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Csak ebédmegbeszélés volt az Orbán-Trump találkozó a Fehér Ház honlapja szerint, leirat sem készült róla
Szent-Iványi István bukkant rá a sokatmondó besorolásra a Fehér Ház honlapján. Orbán Balázs viszont máris megmagyarázta, miért nem készült részletes írásos összefoglaló a találkozóról.


A Fehér Ház hivatalos honlapján csupán „lunch meetingként”, azaz ebédmegbeszélésként szerepel Orbán Viktor és Donald Trump november 7-i találkozója.

Bár az eseményről képgaléria és egy 56 másodperces videó is felkerült, a megbeszélésről nem adtak ki részletes írásos összefoglalót, vagyis hivatalos „readoutot”, ellentétben a nap több más elnöki programjával.

Szent-Iványi István volt európai parlamenti képviselő a Magyar Hangnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a „lunch meeting” a diplomáciai protokoll szerint a legalacsonyabb kategóriájú hivatalos találkozónak számít, amely nem minősül érdemi politikai egyeztetésnek, csupán egy szívélyes gesztusnak.

„November 7-én több más tárgyalásról részletesen beszámoltak a honlapon, ez viszont hiányzik. Ez mindent elmond arról, milyen súlyt tulajdonítottak Washingtonban a találkozónak”

– fogalmazott Szent-Iványi.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán reagált Szent-Iványi következtetésére.

„Ott voltam – és ennek éppen az ellenkezője történt. Mielőtt a tárgyalás elkezdődött volna, az amerikai fél a szemem láttára küldte ki a leiratot készítőket a teremből. Az adminisztráció egyik magas rangú képviselője világossá tette, hogy miért történik ez: erre azért van szükség, mert komoly dolgokról, többek között az orosz–ukrán háború lezárásáról akarnak beszélni.

Így is történt. Erről is hosszan beszéltünk. Úgy látszik, hogy az amerikai félnek is fontos, hogy a háborúpárti kör ne értesüljön a békepárti szervezkedés terveiről, meg nekünk is” – írja posztjában.

Szent-Iványi István a két vezető tárgyalásának legfőbb témájáról is szót ejtett az interjúban. Orbán Viktor a találkozó után egyéves mentességről beszélt az orosz energiára vonatkozó amerikai szankciók alól, és egyfajta „pénzügyi védőpajzsot” is említett. Ennek a megállapodásnak a részletei és jogi formája azonban egyelőre nem ismertek, a Fehér Ház részéről hivatalos, jogi aktus formájában történő megerősítés még nem történt meg. Szent-Iványi szerint a november 21-én életbe lépő olajszankciók esetében a mentességhez nem elég egy szóbeli ígéret.

„Csak akkor érvényes a mentesség, ha azt módosítják. Ez tehát egy jogilag rögzített folyamat, amihez nem elég egy kézfogás”

– tette hozzá a politikus.

A találkozóval szinte egy időben egy kétpárti szenátori csoport – republikánusok és demokraták részvételével – határozati javaslatot nyújtott be, amelyben sürgették Európát, és benne Magyarországot is, hogy számolja fel az orosz energiától való függőségét. A magyar fél a tárgyalásokon amerikai cseppfolyósítottgáz-vásárlást (LNG) és nukleáris együttműködést ajánlott, amelynek keretében a Paksi Atomerőmű amerikai Westinghouse-üzemanyagot használna a jövőben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vizit előtt energetikai, hadiipari és pénzügyi csomagról beszélt, a találkozót pedig magas szintű tárgyalásként keretezte.

A megbeszélés hátterében az áll, hogy 2025. november 21-én több olyan általános amerikai engedély is lejár, amely eddig lehetővé tette az orosz olajcégekkel kapcsolatos ügyletek rendezett lezárását. A magyar kormány álláspontja szerint az ország tengerpart nélküli, vezetékes ellátásra utalt, ezért a hirtelen leválás az orosz energiahordozókról aránytalan gazdasági károkat okozna. Ezzel szemben a kritikus amerikai és európai álláspont szerint a magyar energiafüggőség fenntartása az orosz háborús gépezetet finanszírozza, és gyengíti a szankciós rendszert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Piros „RENDKÍVÜLI” feliratú riasztás az Origón: leközölték az orosz titkosszolgálat közleményét
Az Origo cikke az FSZB sajtóosztályának közleményére hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) orosz pilótákat próbált beszervezni. A Reuters nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz beszámolót.


Piros, "RENDKÍVÜLI" feliratú sáv villogott kedden az Origo címlapján és minden cikkén, amely az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közleményét közölte. A portál a hírt „Zelenszkij merényletet tervezett az oroszok ellen, segítsége is volt – ki nem találja, kicsoda” címmel közölte, és egy pillanatig sem vitatta a benne foglalt állításokat – írta a 444.hu.

Az Origo cikke az FSZB sajtóosztályának közleményére hivatkozva azt állítja, hogy az ukrán katonai hírszerzés (GUR) orosz pilótákat próbált beszervezni.

A terv szerint a pilótáknak akár 3 millió dollárt is fizettek volna azért, hogy modern, orosz rakétákkal felszerelt repülőgépeikkel egy NATO-tagország területére repüljenek, ahol a gépeket lelőhették volna. Az FSZB szerint az akcióban a brit MI6 is segített az ukránoknak.

Más forrásokból kiderül, hogy az orosz titkosszolgálat az MI6 alatt a Bellingcat nevű, nyílt forrású oknyomozással foglalkozó szerkesztőséget érti, amelyet rendszeresen próbálnak titkosszolgálati kapcsolatokkal megvádolni.

Az FSZB azt állítja, egy Szergej Lugovszki nevű ember próbálta beszervezni a pilótákat, azonban ilyen nevű személy nem dolgozik a Bellingcatnél. A Reuters hírügynökség szintén beszámolt az FSZB-állásról, de hangsúlyozta, hogy az abban foglaltakat nem lehetett független forrásból megerősíteni.

Az orosz állami hírügynökségek, a RIA Novosztyi és a TASS további részleteket is közöltek az állítólagos tervről. Eszerint a gépet a romániai Konstanca melletti NATO-bázis környékére kellett volna irányítani, és felmerült a pilóta „kiiktatásának” terve is, például mérgezéssel vagy altatással.

A Bellingcatet Oroszországban 2022 óta „nemkívánatos szervezetként” tartják nyilván, ami magyarázza, hogy az orosz állami médiában rendszeresen titkosszolgálati kötődésű szereplőként hivatkoznak rá.

A Reuters beszámolója szerint az FSZB azt állította, hogy az eltérített géppel a romániai Konstanca városában lévő NATO-légibázis felé kellett volna repülni, ahol a légvédelem lelőhette volna. Az orosz állami televízió üzenetekről készült képeket és felvételeket is bemutatott egy férfiról, aki szerintük az ukrán és a brit hírszerzésnek dolgozott. Állításuk szerint a pénz mellett állampolgárságot is felajánlottak a pilótának. A hírügynökség megjegyzi, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni az orosz beszámolót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megduplázza a bankadót a kormány, és nagyobb lesz a hiány Nagy Márton szerint
A választási ígéretekhez nem nyúlnak, ezért 2026-ban is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány. A cechet a bankok fizetik, akiktől dupla annyi pénzt szednének be.


A választások előtt beígért osztogatások miatt a kormány elengedi a korábbi hiánycélokat, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen. A hiányzó pénzt részben a bankoktól szednék be, a kormány ugyanis a bankadó jelentős megemelésére tesz javaslatot – írja a Telex.

Az új terv szerint a 2026-ra eddig tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forintot fizettetnének be a pénzintézetekkel.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslata szerint – amelyről még nincs kormánydöntés – a bankadó kulcsai emelkednének a 2024-es eredményük alapján: 20 milliárd forintos nyereségig 8-ról 10 százalékra, az efeletti részre pedig 20-ról 30 százalékra. Ezzel párhuzamosan az állampapír-vásárlással elnyerhető adókedvezmény mértékét 50 százalékról 30 százalékra csökkentenék. A hiány fedezéséhez további 192 milliárd forintot az általános tartalékok zárolásából teremtenének elő. A kormány nem nyúlna az olyan jóléti intézkedésekhez, mint a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel, a hasonló kamatozású céges hitelek, a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első, egyheti részlete.

Nagy Márton szerint „emellett a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”.

A módosított makrogazdasági pálya azzal számol, hogy a magyar gazdaság idén, 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal bővül, jövőre, 2026-ban pedig 3,1 százalékos növekedés várható. Az infláció idén 4,6, jövőre pedig 3,7 százalék lehet. A pénzforgalmi hiány idén 3948 milliárd, jövőre 5055 milliárd, 2026-ban pedig 5445 milliárd forint lehet. Az államadósság a tervek szerint a GDP 73,5 százalékán stagnálna a következő években.

Az 5 százalékos hiány a miniszter szerint éppen az a legmagasabb szint, amivel még elkerülhető a túlzottdeficit-eljárás.

A finanszírozáshoz az államnak jövő év első felében devizakötvényt kell kibocsátania. Ennek mennyiségét befolyásolja, hogy Magyarország megkapja-e az uniós SAFE forrásból igényelt 16,2 milliárd euró 15 százalékos előlegét. Ha ez a pénz megérkezik, kevesebb piaci forrásra lesz szükség. Nagy Márton szerint a bankok magas, 18-19 százalékos tőkearányos nyeresége indokolja a magasabb adóztatást. A miniszter elismerte, hogy a bankokkal nem egyeztettek a javaslatról.

„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni”

– foglalta össze a miniszter.

A bejelentés hátterében a romló gazdasági kilátások és a választások előtti költekezés áll. A hitelminősítők már korábban jelezték a kockázatokat: az S&P a magas hiány és infláció miatt figyelmeztetett, míg a Fitch a gyenge növekedést és a tartósan magas hiányt emelte ki. Az IMF és az OECD szintén a fenntarthatósági aggályokra hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a jelenlegi intézkedésekkel a hiánycélok nehezen tarthatók. A most bejelentett 5 százalékos hiány a Moody's várakozásainak nagyjából megfelel, a Fitch számára azonban kellemetlen meglepetés lehet. Kockázatot jelent, ha a gazdasági növekedés elmarad a várakozásoktól, vagy ha újabb kormányzati osztogatási ötletek merülnek fel. Pozitív meglepetést az MNB esetleges kamatcsökkentése hozhatna 2026-ban, amivel a kormány egyelőre nem számol.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ez vár a nyugdíjasokra: jön a kiegészítés, a 13. havi, és már a 14. havi módjáról is döntés született
A magas infláció miatt korrigál a kormány, így kapnak plusz pénzt az idősek. Decembertől pedig már tartósan magasabb összeg érkezik a számlákra - ígérik.


Mivel a januári nyugdíjemelés óta

magasabb lett az infláció, a különbözetet nyugdíj-kiegészítés formájában kapják meg novemberben a nyugdíjasok, az átlagnyugdíj esetében 47.200 forintot

- közölte Zsigó Róbert. A Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára az M1-en azt nyilatkozta, hogy a mostani nyugdíj-kiegészítést a novemberi nyugdíjakkal együtt szerdától utalják, illetve kézbesítik azoknak, akik nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ők mintegy 2,3 millióan vannak.

Decemberben már az emelt nyugdíj érkezik, januártól pedig újabb, ezúttal 3,6 százalékos nyugdíjemelés lesz, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj is.

Zsigó arról is beszélt, hogy megszületett a döntés arról, hogy lépésről lépésre bevezetik a 14. havi nyugdíjat is.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a korábban megkapott 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt december 31-ig használhatják fel az idősek, eddig több mint 43 milliárd forint értékű utalványt váltottak be.

Szerinte a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 25 százalékkal emelkedett, a nyugdíjak összege pedig közel a duplájára nőtt, „minden eszközzel próbálunk segíteni az időseknek abban, hogy biztonságban, többek között anyagi biztonságban is éljenek” – közölte az államtitkár.

A Népszava azt írja, hogy a nyugdíjak most 65 százalékkal lennének magasabbak, ha a Fidesz-kormány nem vezette volna ki a svájci indexálást a 2010-es kormányváltás után. Akkor ugyanis felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelték volna az ellátásokat. Katona Tamás közgazdász kiszámolta, hogy mit jelentene ez most:

a nyugdíjak ma átlagosan 65 százalékkal lennének magasabbak. Ehhez képest a 14. havi nyugdíj mindössze 7,3 százalékos éves többletet jelent. Számításai szerint az átlagnyugdíj a jelenlegi 226 ezer forint helyett 373 ezer forint lenne, míg az öregségi nyugdíj átlaga 246 ezer forint helyett 405 ezernél tartana.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk