Drágulnak a hitelek, tovább emelik a kamatokat a bankok

Magyarország blokkolni készül az Oroszország elleni huszadik uniós szankciócsomagot, Csehország azonban jelezte, hogy nem csatlakozik a vétóhoz. A vita hétfőn élesedik ki Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozásán. Karel Havlícek cseh miniszterelnök-helyettes, iparügyi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi műsorában jelentette be a prágai álláspontot. Ezt megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon közölte, hogy a magyar kormány addig tartja fenn a blokádot, amíg Ukrajna újra nem indítja a kőolajszállítást Magyarország felé.

Január végén leállt az orosz kőolaj szállítása a Barátság-vezetéken Szlovákiába és Magyarországra, miután az orosz hadsereg támadást intézett az ukrán energetikai hálózat ellen. Havlícek a helyzet megoldására tárgyalásokat és egy független döntőbíróság bevonását javasolta.

– mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy Csehország nem kíván állást foglalni a vitában.

A nyersanyag a TAL-vezetéken érkezne Olaszországból, ám a jelenlegi infrastruktúra csak kisebb mennyiség továbbítását teszi lehetővé. A kapacitás bővítéséhez szükséges műszaki átalakítások hónapokig, de akár egy évig is eltarthatnának.

A hétfőn megvitatandó új szankciócsomag a bank- és energiaszektort célozná. A tervezet új export- és importtilalmakat vezetne be, az Európai Bizottság emellett megtiltaná többek között a CNC szerszámgépek és rádiók kivitelét olyan harmadik országokba, ahonnan nagy eséllyel Oroszországba exportálnák tovább azokat. A szankciók elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges.

Oroszország 2022. februári támadása óta a legtöbb uniós tagállam jelentősen csökkentette vagy teljesen leállította az orosz energiaimportot. Magyarország és Szlovákia azonban ideiglenes mentességet kapott az orosz olajimportra vonatkozó uniós tilalom alól, így függőségük a Barátság-vezetéktől továbbra is jelentős.

Via MTI

A kórházi ágyáról kérte híveit közös húsvéti készülődésre Erdő Péter bíboros, akinek állapota a műtétje után stabil, és szépen erősödik. Magyarország prímásának állapotáról Eredics Gergő, a bíboros titkára beszélt vasárnap este a Budapesti Belvárosi Ferences Templomban rendezett nagyböjti eseményen – írta a Blikk.

„Bizonyára mindannyian értesültek róla, hogy Erdő Péter bíboros atya műtéti beavatkozáson esett át, és jelenleg is kórházban ápolják.

Amikor az ágya mellett ülve felolvastam számára a neki írt kedves, személyes üzeneteket, nagyon meghatódott” – mondta Eredics.

Eredics Gergő szerint a bíboros hittel és reménnyel viseli a megpróbáltatásait, minden szenvedését a papi hivatásért ajánlja fel.

A titkár egy szemináriumi hagyományról is beszélt, mely szerint minden végzős pap egy keresztet kap az Esztergomi Bazilikát ábrázoló plakettel és az „Oremus pro invicem”, vagyis az „imádkozzunk egymásért” felirattal. „Bíboros atya a kórházban is imádságában hordoz bennünket, most mi is fohászkodjunk érte, az ő gyógyulásáért közös Gazdánkhoz és Mesterünkhöz” – zárta szavait.

A prímásról szombaton derült ki, hogy kórházba került. A 24.hu egyházi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy

Betegsége miatt nem tudott részt venni azon a szombati szentmisén, ahol Reisz Pál ferences szerzetesnek átadták a Parma fidei – Hit Pajzsa díjat; a misét helyette Bábel Balázs érsek celebrálta.

Erdő Péter nem sokkal a műtétje előtt, a betegek február 11-i világnapja alkalmából küldött üzenetet a papjainak. Ebben úgy fogalmazott: „Szolidáris szertettel imádkozom kedves betegeinkért, és mindazokért, akik orvosként, ápolóként, lelkipásztorként, kisegítőként vagy önkéntesként dolgoznak azért, hogy betegeink egészségi állapota javuljon, és lelki állapotuk Isten felé forduljon. És nagy szeretettel mondok köszönetet azoknak is, akik betegeinket a szent kenet szentségére felkészítették.”

Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a „maffiózók” nem értik, hogy a magyaroknak nem tetszik, ha az adófizetők pénzét mások lejáratására költik. A bejegyzés mellé egy olyan képet csatoltak, amelyen a politikus a róla készülő lejárató könyv plakátja előtt áll.

A bejegyzés a kormányzati kommunikációs költések körüli vitára is reflektál.

ahol a legnagyobb haszonélvezők között Balásy Gyula cégei szerepelnek. Rogán Antal minisztériuma 2025 elejéig külön is több mint 250 milliárd forintot költött kampányokra, majd 2025 júniusában újabb 20 milliárdot csoportosítottak át erre a célra. 2025 őszén egy új, 75 milliárdos NKOH-keretszerződés szintén Balásy cégeihez került.

Ezzel párhuzamosan

A 24.hu összesítése szerint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, amely Apáti Bence nevéhez köthető, 2025 júliusában közel 93 millió forintot költött ilyen jellegű Facebook-hirdetésekre. Ugyanebben az időszakban a kormányzati narratíva a „Tisza-adó” témája köré épült; Orbán Viktor 2025. augusztus 28-án egy posztban azt állította, hogy a TISZA Párt adót emelne, amit Magyar Péter visszautasított, és adócsökkentést ígért.

Tanács Zoltán, a TISZA Párt programalkotásért felelős vezetője Facebook-posztban írt arról, hogy a közmédia már a kampány első napján bebizonyította, hogy nem közszolgálati médiumként működik. A politikus felidézte, hogy január 14-én még bejelentették, hogy a kampányidőszakban minden tartalom megfelel a jogszabályoknak és a Közszolgálati Kódexnek, amit „szép ígéretnek” nevezett.

A valóság ezzel szemben szerinte az, hogy a kampány első napján

Tanács Zoltán azt állítja, eközben

Az esti Híradóval kapcsolatban a TISZA Párt politikusa azt írta: „Az első két blokk a kampányindításról szólt. Megszólalók? Fideszes jelöltek és szimpatizánsok. Más nem igazán.”

A posztban kitér a közmédia finanszírozására is, állítása szerint 2025-ben 165 milliárd forint ment a közmédiára közpénzből, 2026-ra pedig 154,7 milliárd forint van betervezve.

Úgy véli, a közmédiától elvárható lenne: a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a valós politikai pluralizmus, a kritikus kérdések, az összes politikai szereplő arányos bemutatása.

– fogalmazott. A politikus szerint nem az a probléma, hogy a Fidesz kampányol, hanem az, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott közmédia láthatóan egyetlen politikai szereplő kampányeszközeként működik. Bejegyzésében feltette a kérdést, hogy ha a közmédia nem képes már az első napon megfelelni a saját kiegyensúlyozottsági ígéretének, akkor milyen kampányidőszakra lehet számítani.

Tanács Zoltán szerint „165 milliárd forintból nem szabad ilyen közmédiát fenntartani. Ilyet ennek a töredékéből sem.” Azt is kilátásba helyezte, hogy „a Tisza kormányra kerülése esetén azonnal megszünteti a propagandát, a közmédia műsorszórását pedig mindaddig felfüggeszti, ameddig az objektív hírszolgáltatás feltételei helyre nem állnak.”

A poszt végén a közmédia munkatársaihoz fordult.

A közmédia vezetői konkrétan bűncselekményt követnek el nap mint nap, és ezért felelni fognak. De mindenki más, aki bemondóként, vágóként, bármilyen munkakörben ebben részt vesz, tiszta lelkiismerettel tud hazamenni, a párja, a gyermekei szemébe nézni?” – írta, hozzátéve, hogy van olyan ismerőse, aki már évekkel ezelőtt eljött a közmédiától, mert nem bírta elviselni a politikai nyomást. Posztját azzal a kérdéssel zárta, hogy el kellene gondolkodni, mi a fontosabb: a gerinc vagy a pénztárca.