HÍREK
A Rovatból

Drága húgom, sajnálom, hogy védelme érdekében pajzsként használ apánk, mint engem egykor – Szilágyi Liliána reagált apja és húga leveleire

Szilágyi arról is írt a bejegyzésben, hogy a „Büszkeség, Erő, Remény” szavak azok, amik a leginkább leírják az érzéseit az elmúlt napok eseményei után.


"Apám megnyilvánulására nem kívánok reflektálni, mert úgy gondolom teljes mértékben önmagáért beszélnek a sorai" – írta Szilágyi Liliána Instagram-posztjában szombat este.

"Nem vagyok hajlandó nyílt vagdalkozásba kezdeni, mert ez az egész ügy sokkal de sokkal értékesebb annál, minthogy szappanoperát csináljunk belőle. A gyűlölet és a támadás csak rossz dolgot tud létrehozni. Én senkit nem akartam és nem is akarok tönkretenni, egyszerűen saját magamat szeretném tisztázni" – tette hozzá.

A Ferencváros úszója húgának, Szilágyi Gerdának, is üzent.

"Drága kicsi húgom! Gerda! Tudom, hogy olvasod ezeket a sorokat. Tudd, hogy amióta megszülettél, Te vagy a legnagyobb motivációm. Minden, amit tettem és teszek, az nagy részben azért van, hogy egyszer Te is szabadon tudj élni! Mérhetetlen erő van benned, és tudom, hogy nagyon-nagyon mélyen vagy most, de igenis egy igazi harcos és túlélő vagy! Mindig is az voltál!

Sajnálom, ha nem érted, miért történik most mindez. Sajnálom, hogy úgy alakult minden, hogy ott kell legyél! Legfőképpen pedig sajnálom, hogy önmaga védelme érdekében ugyanúgy pajzsként használ téged és a nevedet apánk, mint engem egykor. Ez nem a Te szégyened! Elmondhatatlanul szeretlek és hiányzol! De küzdök érted."

– írta.

Szilágyi arról is írt a bejegyzésben, hogy a "Büszkeség, Erő, Remény" szavak azok, amik a leginkább leírják az érzéseit az elmúlt napok eseményei után.

Szilágyi Liliána pár napja állt ki a nyilvánosság elé, hogy édesapja bántalmazta őt. Később Szilágyi Zoltán is megszólalt, aki minden vádat tagadott, és jogi eljárásokat helyezett kilátásba lányával szemben.

Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke az üggyel kapcsolatban csütörtökön bejelentette, a szövetség fegyelmi és gyermekvédelmi bizottsága vizgyálatot indít Szilágyi Zoltán edzői tevékenységével kapcsolatban.

Pénteken a 18 éves Szilágyi Gerda nyílt levele is megjelent az Origon, amelyben azt állította, nővére hazudik, és szerinte lejáratókampány és karaktergyilkosság folyik az apja ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a fideszes vezetőknek üzent Orbán Viktor sokat emlegetett szavaival
A leendő miniszterelnök a Facebookon osztott meg egy rövid üzenetetet. Már nem először hangoztatja azt, amit elődje mondott a tavalyi kötcsei pikniken.


Magyar Péter egy rövid posztot osztott meg csütörtök reggel a Facebook-oldalán, amelyben a Fidesz vezetőinek üzent. Orbán Viktor szavait idézte a Tisza Párt elnöke, aki maga is sokszor hangoztatta már ezeket a választási kampány során.

„A most már alkudozni akaró, üzengető fideszes vezetőknek a maffiafőnök szavaival tudok válaszolni: »semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lett jegyezve, minden el lesz rendezve«.”

A napokban a BBC arról írt, hogy a Tisza Párthoz olyan hivatalnokoktól érkeznek megkeresések, akik pendrive-okon adnának át digitális másolatokat, ha cserébe megtarthatják az állásukat vagy büntetlenséget kapnak. A brit közmédia két, Tisza Pártból származó forrásra hivatkozva közölte az értesülést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron Szijjártó Péternek: A szó, amit nem találtok, az a bocsánat
A színész-aktivista Instagram-sztoriban kommentálta a távozó külügyminiszter interjúját, és nem finomkodott. Szerinte a Fidesz lett az új DK.


Molnár Áron egy korlátozott ideig elérhető Instagram-történetben reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda esti, a Telexnek adott interjújára.

„Huh… ment a gulyásgerizés. Nem volt ott, nem hallott róla… A szó, amit nem találtok a Fideszben, az a bocsánat! Bocsánat, hogy átbasztuk a szavazóinkat. De nem, te még mindig nyomod az ukránellenes, felelősséghárítós propagandát. Csináld tovább! A Fidesz az új DK!”

– jelentette ki a színész-aktivista.

Szijjártó Péter a szerda este a Telexnek adott, több mint háromórás élő interjúban beszélt többek között arról, hogy külföldi beavatkozást sejt a választásba Ukrajna és „brüsszeli intézmények” részéről. Azt is kijelentette, hogy „már a feltételezést is sértőnek tartja”, hogy az oroszok „fognák” őt vagy Orbán Viktort. A Fidesz háborús tematikájú kampányával kapcsolatban arról beszélt, reméli, nem lesz katonai behívás, de egy „háborús világkorszak” közeledtét vetítette előre. A Lady MRD jachton való nyaralását baráti meghívásnak nevezte, és tagadta, hogy összefüggés lenne a tulajdonosok állami támogatásai és a vendéglátás között.

A Fidesz jövőjéről pedig úgy fogalmazott: „Az Orbán utáni Fidesznek biztosan nem én leszek a vezetője”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a friss lista: ezek voltak 2025 legnépszerűbb keresztnevei
Megjelent a 2025-ös hivatalos újszülöttkori utónévstatisztika. A fiúknál négy éve nincs változás az első helyen, a Dominik letaszíthatatlan a trónról. A lányoknál viszont helycsere történt az élen, mindössze 13 névadás döntött közöttük.


Megérkeztek a 2025-ös legnépszerűbb keresztnevek listái, melyek a fiúknál és a lányoknál is komoly mozgásokat hoztak: a Botond és a Szofia is bekerült a legszűkebb elitbe, miközben a trónon a fiúknál a Dominik megőrizte uralmát, a lányoknál pedig a Hanna egy év után visszavette a koronát a Lucától.

A hivatalos adatok szerint, melyeket a 24.hu összegzett, a tavalyi negatív születési rekord érezteti hatását a rangsoron: szűkült az olló a nevek között, és az eddigieknél kevesebb névadással is be lehetett kerülni a top 10-be.

A fiúknál a Dominik zsinórban negyedik éve végzett az élen, tavaly 1019 újszülött kapta ezt a nevet. A második helyet szintén stabilan őrzi 2022 óta az Olivér (984). A dobogó harmadik fokára azonban a Milán (853) lépett fel, letaszítva onnan a Leventét (820). A Milán népszerűsége folyamatosan nő, 2022-ben még csak a kilencedik volt.

Az ötödik helyre a Noel (813) tért vissza. A top 10 további sorrendje: hatodik a Marcell (806), hetedik a korábbi évek egyeduralkodója, a Bence (796), nyolcadik a Benett (757), kilencedik a szintén korábbi ezüstérmes Máté (751). A listát új belépőként a Botond (713) zárja.

A legnagyobb vesztes a Dániel, amely 2011 óta először szorult ki a tíz legnépszerűbb név közül.

A Zalán és az Ádám a 11. és 12. helyre csúszott, a Zenték viszont először kerültek be a top 20-ba.

A második utónévként választott nevek listáját a László (310) vezeti, őt követi az István (246) és a Zoltán (221).

A lányoknál a Hanna (743) és a Luca (730) cserélt helyet az élen, mindössze 13 névadás döntött közöttük. A harmadik helyen a Zoé (722) áll.

A negyedik helyre 2018 után tért vissza az Emma (672), az ötödik pedig a Léna (662) lett.

A statisztikák kezdete óta nem volt ilyen hátul az Anna, amely a hatodik helyre csúszott.

A hetedik helyen negyedik éve az Olívia (607) áll, őt követi a Kamilla (495) és a Lili (483). A top 10-be új névként a Szofia (453) került be.

Az élbolyból kiesett a korábban nyolcadik és kilencedik helyen álló Laura (345) és Alíz (428); előbbi a 18., utóbbi a 12. helyig esett vissza. A második utónevek között toronymagasan az Anna (312) a legnépszerűbb, megelőzve a Zoét (260) és a Rózát (238).

A részletes adatok a Belügyminisztérium hivatalos statisztikájából érhetők el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vezérkari főnök: Orbán Gáspár egy ideig részt vett a csádi misszió kormányzati tervezőcsoportjában
Böröndi Gábor vezérezredes egy interjúban beszélt a miniszterelnök fiának szerepéről a sokat vitatott afrikai katonai műveletben. Elismerte, hogy Orbán Gáspár részt vett a kormányzati tervezőcsoportban, de szerinte erőteljes túlzás, hogy ő vezette volna.


Olyan politikai térbe került a honvédség, ahol semmi keresnivalója – mondta a HVG-nek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, aki szerint a honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát. A csaknem három éve hivatalban lévő vezérezredes most először adott nagyinterjút független sajtóorgánumnak.

Böröndi Gábor eddigi hallgatását szakmai és emberi okokkal magyarázta. Álláspontja szerint egy vezérkari főnöknek nem önmagát, hanem a mögötte álló szervezetet kell megjelenítenie. Az interjú időzítését azzal indokolta, hogy a választási kampány lezárultával úgy tud megszólalni, hogy az kevésbé kerül politikai megítélés alá. Szerinte a Magyar Honvédség egy nemzeti intézmény, amely minden magyart szolgál.

„Aki az elmúlt időszakban kiállt a nyilvánosság elé, az óhatatlanul olyan politikai térbe került, ahol a katonának és a hadseregnek semmi keresnivalója” – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a kormány a kampány alatt belevitte a honvédelmet a politikai térbe, úgy reagált, hogy több szereplő kapcsán került a haderő a politikai térbe, ami hátrányosan befolyásolta a haderő megítélését és a szervezeten belüli kohéziót is. Orbán Viktor azon politikai feladatszabásával kapcsolatban, hogy a pártpolitikát ki kell vinni a hadseregből, azt mondta, erről a minisztert kell kérdezni.

„A honvédség vezetése megpróbálta kívül tartani a politikát, de látható, hogy az bizonyos szegmensekbe behatolt” – ismerte el.

Böröndi Gábor hozzátette, hogy emiatt tévesen politikai szerepet tulajdonítottak a honvédségnek. Állítása szerint a szakmai érdekeket akkor is képviselte, ha az nem volt népszerű.

A jövőjét firtató kérdésre, különösen arra, hogy elődje, Ruszin-Szendi Romulusz kerülhet a tárca élére, azt mondta, a munkáját a tevékenysége alapján kell megítélni. Az ő beosztásáról pedig a mindenkori politikai vezetés dönt. „Ebből a szempontból az ember nem ura a saját sorsának” – tette hozzá.

Egy korábbi, kiszivárgott beszédében elhangzott mondatára – „A legkorszerűbb eszközeink vannak, de fejben nem vagyunk még ott” – reflektálva elmondta, hogy a parancsnokoknak döntési jogköröket kellett adni, hogy mindenki merjen döntést hozni és felelősséget vállalni. Szerinte a rendszer sikeresen vizsgázott, de elismerte:

elindultunk egy úton, de az elején tartunk nagyon, ez a honvédség még nincs kész”.

A katonák leszerelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a hivatás a külső körülmények miatt sosem lesz teljesen kiszámítható, de a képzéseket és a pihenőidőt tervezhetővé kell tenni. Cáfolta, hogy az új rendszer juttatásokat venne el; szerinte a korábbi pótlékok beépültek a fizetésbe, és új juttatások, például a rugalmas illetmény is megjelentek. A túlóra kivezetése állítása szerint nem jelentette a katonák korlátlan dolgoztatását.

A leszerelési kérelmekről elmondta, a veszélyhelyzet miatt csak közös megegyezéssel lehet távozni.

„Tízes nagyságrendben vannak olyanok, akik annak ellenére vannak rendszerben, hogy lejárt a szerződésük”

– közölte.

Hozzátette, hogy a leszerelni vágyók 99 százalékát elengedte, mert „semmi értelme olyan embert bent tartani, aki nem akar velünk együtt szolgálni”. Ugyanakkor a drága pénzen kiképzett, piacképes tudással rendelkező katonákat nem engedik el könnyen a rendszerből.

A csádi misszióról elmondta, hogy már a beosztásba kerülése előtt vizsgálták egy afrikai szerepvállalás lehetőségét, amelynek volt egy „katonai lába”. A körülmények és a biztonsági környezet azonban megváltoztak a francia és amerikai csapatok kivonulásával.

Azt is tagadta, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár tervezte és vezette volna a missziót.

„Orbán Gáspár százados úr egy ideig részt vett kormányzati tervezőcsoportban nagykövetekkel, szakemberekkel és tisztekkel. De hogy ő vezette volna, az erőteljes túlzás” – mondta.

Böröndi Gábor hozzátette, hogy a katonai tervezőcsoportot a helyettese, Kajári Ferenc altábornagy vezette.

(Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely még a legutolsó kormányinfón is csak annyit válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen szerepe volt Orbán Gáspárnak a csádi misszió előkészítésében, hogy „Semmilyen”. Igaz, korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a 2024-es parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe vezényelve részt vesz a misszió tervezésében.)

Böröndi szerint a csádi küldetés elmaradása mellett is adódnak lehetőségek tapasztalatot gyűjteni a jelenlegi missziókban és gyakorlatokon. Úgy fogalmazott: „Inkább van szó gyakorlásról: áttelepülésről, vezetési rendszerekről, kiképzésről, felkészítésről, együttműködésről.”

A védelmi kiadások irányairól azt állítja, katonaként nem a költségvetés felől közelít, hanem képességekben gondolkodik. Úgy fogalmazott, sok új eszköz érkezett, „de a nagy hatótávolságú légvédelem még hiányzik a rendszerből.” Állítása szerint az orosz–ukrán háború azt is mutatja, hogy folytatni kell „a logisztika megújítását és a kiber- és információs műveleti képesség kiépítését”. A katonai infrastruktúrára – mondta – a GDP 1,5 százalékának kellene jutnia, és most „azokra a létesítményekre helyeződött a hangsúly – Győr, Tata, Kecskemét, Hódmezővásárhely és Szolnok –, ahol megjelent az új technika és ahol nagyobb létszám vonul be.”

Elismerte, hogy „vannak olyan körletek, például a volt laktanyám, a debreceni, amelyekre ráférne a javítás”, de szerinte „az utóbbi nyolc évben sokat léptünk előre.”

A beszerzésekről szólva kijelentette: „A HIMARS rakétatüzérségi rendszer ügyében már történt elkötelezettség”, a nagy hatótávolságú légvédelemnél pedig „meglehetősen szűk a piac, az amerikai és az európai típus közül lehet választani.” A kisebb drónokkal szerinte „már jól ellátott a honvédség, sőt, épül a képesség több alakulatnál is.”

A drónháború fő tanulságaként azt emelte ki, hogy

„óriási saját dróngyártó-kapacitásra van szükség. Mert ami nincs ott nálad a harctéren, azt nem biztos, hogy megkapod máshonnan.”

A hamarosan felálló új kormány védelmi irányairól azt hangsúlyozta, hogy a honvédség átalakulóban van, „a változások alapját a Zrínyi programmal raktuk le.” Mint mondta,

„NATO-követelményekből fakadóan indult meg a Magyar Honvédség átalakítása.”

Azt tartja elsődlegesnek, hogy „ez a folyamat ne törjön meg”, teljesüljenek a NATO-vállalások, folytatódjanak a katonák életminőségét javító programok és az infrastrukturális fejlesztések. Szerinte „felelősségvállalás, a parancsnokok számára biztosított önállóság fenntartása szintén elsődleges”, nem az a lényeg, „hogy hibázik-e egy vezető, hanem hogy mit tanul belőle”, és „nem az a fontos, hogy mekkora egy gyakorlat, inkább azt kell nézni, hogy mit adnak a fejlődéshez – a tapasztalatokat pedig rakjuk vissza a rendszerbe.” Úgy fogalmazott: „De a legfontosabb, hogy a gondolkodásmód átformálása ne álljon meg.”

A teljes interjút a HVG oldalán lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: