HÍREK
A Rovatból

Trump az ukránokat hibáztatja, amiért rájuk támadt Oroszország: „Soha nem kellett volna elkezdenetek, megállapodhattatok volna”

Az amerikai elnök szerint Ukrajnának egyezséget kellett volna kötnie Oroszországgal, még a háború kirobbanása előtt. Egyelőre több republikánus vezető politikus is más véleményen van.


Donald Trump Ukrajnát hibáztatta a háború kirobbanásáért, és szerinte már régen véget kellett volna vetni a harcoknak – derül ki a CNN beszámolójából.

„Három éve ott vagytok. Három év után már le kellett volna zárnotok. El se kellett volna kezdenetek. Megállapodhattatok volna”

– mondta az amerikai elnök kedden Mar-a-Lagóban, utalva az ukrán vezetés panaszára, miszerint nem engedték, hogy részt vegyen a kialakulóban lévő békefolyamatban.

Trump szerint Ukrajnának egyezséget kellett volna kötnie Oroszországgal, még mielőtt a háború kirobbant volna – azt azonban nem részletezte, hogy szerinte milyen megállapodás lett volna megfelelő.

Arról is beszélt, Ukrajnának választásokat kellene tartania, hogy beleszólást nyerjen saját sorsába.

„Tudjátok, ők is asztalhoz akarnak ülni. Nem kellene az ukrán népnek is véleményt mondania? Már régóta nem volt választás”

– fogalmazott.

Ukrajnában a legutóbbi választást 2023 áprilisában kellett volna megtartani, de Zelenszkij szerint a háború miatt erre nem volt lehetőség. Az ukrán alkotmány kimondja, hogy hadiállapot idején nem lehet választásokat szervezni.

Trump kitart álláspontja mellett, és visszautasítja azokat a vádakat, hogy Oroszország propagandáját ismétli: „Ez nem Oroszországtól jön, ez tőlem jön.”

Közben az amerikai kormány több tagja is más véleményt képvisel, mint az elnök. Marco Rubio külügyminiszter a szaúdi tárgyalások után azt mondta, minden jövőbeli békemegállapodásnak igazságosnak kell lennie minden fél számára.

A republikánus szenátorok közül is többen elítélték Vlagyimir Putyint. Roger Wicker szenátor például kijelentette: „Putyin háborús bűnös, és élete végéig börtönben kellene ülnie, ha nem végzik ki.”

John Kennedy szenátor pedig így fogalmazott: „Vlagyimir Putyinnak fekete a szíve. Egyértelműen Sztálin vérszomját örökölte.”

Trump korábban arról is beszélt, hogy akár már a hónap végén személyesen találkozhat Putyinnal. Egyelőre nem világos, milyen tervei vannak Ukrajna ügyében, de korábban jelezte, hogy akár európai katonák is segíthetnének a béke fenntartásában. Az orosz tárgyalók azonban ezt a lehetőséget már elutasították.

Keir Starmer brit miniszterelnök közben arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen erő kizárólag amerikai támogatással lehetne életképes. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter viszont korábban kijelentette, hogy amerikai csapatok nem fognak részt venni Ukrajnában a békefenntartásban.

Európában egyre nagyobb az aggodalom, hogy Trump olyan békemegállapodást próbál majd kierőszakolni, amely Putyin érdekeit szolgálja. Az Egyesült Államok és Oroszország között zajló tárgyalásokra sem Ukrajnát, sem Európát nem hívták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Fennáll a gyanúja, hogy a Ruszin-Szendi Romulusz be van ütve az ukránokhoz” – mondta Kocsis Máté
A fideszes frakcióvezető szerint az ukrán kémügy nem véletlenül pattant ki pont most. Úgy véli, a Tisza Párt lépései mögött is zavarkeltés állhat.


A Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek sérthetik az ország szuverenitását - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kocsis Máté felidézte, hogy Ruszin-Szendi Romolusz felszólalásai során a NATO vezérkari főnöki értekezleteken kifejezetten ukránbarát álláspontot képviselt, és ezeket a „Slava Ukraini!” (Dicsőség Ukrajnának!) felkiáltással zárta. Szerinte ezzel szembement a hivatalos magyar állásponttal, amely a háború befejezését és a fegyverszállítások leállítását szorgalmazza.

Kocsis Magyar Péter hangfelvételéről is beszélt. Szerinte a Magyar Péter által felhozott vádaknak "se füle, se farka" nem volt, ezt követően alig pár órával később az ukránok mindenféle bizonyíték nélkül azzal vádoltak két kárpátaljai magyart, hogy kémkedtek, és azon dolgoztak, hogy felmérjék az ukrán katonai erőt Kárpátalján.

Megjegyezte, ezek ugyan súlyos vádak, de miután semmilyen bizonyíték nincsen erre, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy az elmúlt évek propagandaháborújába illik bele.

"Van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne"

- fogalmazott.

Hozzátette, az eseményláncolat "teljesen nyilvánvaló" következtetése szerint fennáll a gyanúja annak, hogy ez a kapcsolat maga Ruszin-Szendi Romulusz volt.

A velünk szemben álló politikai erő, a Tisza Párt rendelkezik olyan ukrán kapcsolatokkal, amelyek, mondjuk úgy, hogy sérthetik az ország szuverenitását - hangsúlyozta Kocsis Máté. A Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, a következő hetekben fontos döntést kell meghozniuk a magyaroknak a véleménynyilvánító szavazáson, Ukrajna gyorsított csatlakozása pedig "húsbavágó", nemcsak a gazdasági, társadalmi, hanem a közbiztonsági helyzetét is meghatározhatja Magyarországnak.

Műsorvezetői kérdésre Kocsis Máté elmondta, szerinte az ukrán ügy miatt nem fognak többen szavazni Ukrajna gyorsított csatlakozására, annak ellenére, hogy ebben reménykedik az ellenzék.

"Szerintem nem ez a cél, a cél a zavarkeltés" - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, ez tipikus titkosszolgálati eszköz, amit az ukránok propagandaügyként használnak. Kifejtette, az ő céljuk nyilvánvalóan az, hogy az Ukrajnával kapcsolatos ügyek megítélése minimum zavaros legyen Magyarországon, vagyis minden olyan eszköz kedvező számukra, ami gyengíti a szavazás erejét.

"Ezzel szemben a mi álláspontunk az, hogy nem az ukrán titkosszolgálat központjából, vagy a Tisza Párt brüsszeli irodájából kell megmondani, hogy mit gondoljanak a magyarok, mert Ukrajna európai uniós tagságáról kizárólag ők dönthetnek" - egyértelműsítette a Fidesz frakcióvezetője.

Kocsis Máté a két, Ukrajnában őrizetbe vett magyarról szólva azt mondta, nem hiszi, hogy az érintett személyek védelmében fel lehet lépni, elsősorban azért nem, mert nem lehet tudni, hogy milyen bizonyítékok és vádak vannak ellenük.

"Vagy az van, hogy az ilyen kémelfogó akciók a nyilvánosság kizárásával történnek és nincs ez ügyben kommunikáció, vagy ha van, akkor viszont meg kell mondani, hogy mi történt, kik ők, mi a bűnük és mi a bizonyíték ellenük" - vélekedett Kocsis Máté, megjegyezve, ez azonban nem történt meg, ami a Tisza Párt időzítésével kapcsolatban is gyanússá teszi ezt az ügyet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A magyar kormány az utolsó pillanatban mondta le az ukránokkal tervezett találkozót Ungváron
A találkozót a nemzeti kisebbségek jogairól tartották volna május 12-én, hétfőn Ungváron. Az ukrán fél már megérkezett, de hiába várta a magyar delegációt.


Magyarország úgy döntött, hogy elnapolja a május 12-re tervezett ukrán–magyar egyeztetést, amelyet Ungváron tartottak volna. Az ukrán igazságügyi minisztérium vasárnap számolt be erről a Facebook-oldalán. Azt írták, hogy a találkozó a kisebbségi kérdésekről folytatott rendszeres párbeszéd első állomása lett volna. A Népszava vette észre a bejegyzést, amelyben nem szerepelt indoklás a magyar fél döntésére.

A kijevi minisztérium jelezte, hogy

az ukrán delegáció már meg is érkezett Ungvárra, és hétfőn eredményekre számítottak. Az egyeztetés az Orbán-kormány által korábban javasolt 11 pont alapján zajlott volna, és a nemzeti kisebbségek helyzetéről szólt volna.

Néhány nappal korábban Olha Sztefanyisina, Ukrajna EU-ügyi és igazságügyi minisztere – aki egyben miniszterelnök-helyettes is – Budapesten tárgyalt. Ekkor jelentette be, hogy május 12-én szakértői találkozót tartanak Ungváron. Azt mondta: Kijev nagyon komolyan veszi az EU-ba vezető utat, valamint minden ezzel kapcsolatos kötelezettséget, beleértve a kisebbségvédelmet is. Hozzátette, hogy az, hogy hosszabb szünet után újraindul a párbeszéd, önmagában is fontos üzenet.

A lap szerint

feltételezhető, hogy a napokban kirobbant titkosszolgálati ügy állhat a háttérben.

Magyarország nemrég kiutasított két ukrán diplomatát, miután az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) leleplezte a magyar katonai hírszerzés két emberét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Toroczkai László Orbán Viktornak: A globalisták ellen kell a globális összefogás, de nem olyanokkal, akik magyar temetőket gyaláznak meg
A Mi Hazánk elnöke keményen nekiment a miniszterelnöknek George Simion támogatása miatt. Szerinte ez hátba szúrás az erdélyi magyaroknak és elfogadhatatlan lépés.


Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke éles hangvételű bejegyzésben reagált arra, hogy Orbán Viktor elismerően nyilatkozott a romániai elnökválasztás első fordulóját megnyerő George Simionról – szúrta ki a 24.hu. A miniszterelnök a tihanyi apátságban beszélt Simionról, aki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerint magyarellenes politikát folytat.

A Mi Hazánk elnöke arra emlékeztetett, hogy Simion pártja, az AUR 2019-ben „magyarellenességben fogant”, és szerinte elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor pozitívan nyilatkozik róla. Toroczkai felidézte az úzvölgyi katonai temető ügyét is, ahol magyar sírokat gyaláztak meg. Úgy fogalmazott:

„Sohasem fogjuk elfelejteni az úzvölgyi katonai temető magyar sírjainak meggyalázását.”

A politikus szerint az AUR vezetői nem lehetnek a magyarok szövetségesei addig, amíg nem változtatnak politikájukon, és nem tesznek konkrét lépéseket a magyarság érdekében. Mint írta:

„A globalisták ellen kell a globális összefogás, de nem olyanokkal, akik magyar temetőket gyaláznak meg! Ajánljuk ezt a Simionnal összekacsintó Orbán Viktor figyelmébe.”

A témához az RMDSZ is hozzászólt, és közölte: George Simion számukra nem támogatható jelölt, ezért a második fordulóban a bukaresti főpolgármestert, Nicusor Dant támogatják. Orbán Viktor erre reagálva hangsúlyozta: a magyar kormány számára meghatározó az RMDSZ álláspontja, és a nemzetpolitikai kérdésekben az erdélyi magyarság érdekei az irányadók.

A bejegyzés kapcsán megszólalt Magyar Péter is, aki szerint Orbán ezzel „elárulta a határon túli magyarokat”. Toroczkai őt sem hagyta szó nélkül. Úgy fogalmazott, hogy bár Magyar Péter kiállt a külhoni magyarok mellett, közben olyan globalista nézeteket hangoztat Ukrajnáról, amelyek szerinte nem képviselik a magyar közösségek érdekeit.

Toroczkai ezen a héten a honvédelmi minisztert is megvédte. Szalay-Bobrovniczky Kristófról a Tisza Párt egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen arról beszél, hogy a kormány „szakít a békementalitással”. Emellett Toroczkai kezdeményezte a nemzetbiztonsági bizottság összehívását is, miután hírek jelentek meg állítólagos magyar kémek ukrajnai letartóztatásáról. A politikus szerint „az ukrán rezsimnek és titkosszolgálatának semmit sem lehet elhinni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Készen állok” – először szólalt meg Dobrev Klára válása és Gyurcsány Ferenc visszavonulása óta
A politikus állítása szerint pokoli hónapokon van túl, de most új útra lép és nem alkuszik meg senkivel.


Online sajtótájékoztatón jelentkezett pénteken Dobrev Klára, aki először szólalt meg azóta, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette: lemond a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáról, visszavonul a közélettől, és a házasságuknak is vége. Dobrev arról beszélt, hogy nagyon nehéz hónapokon van túl, de úgy érzi, készen áll az új feladatokra.

Szerinte sokan a jobboldalon „kicsit korán örültek”, mert azt gondolták, hogy ezzel Gyurcsány Ferenc távozásával a DK is háttérbe szorul. Dobrev úgy fogalmazott:

ha valaki ezután is „gyurcsányozik”, az azt bizonyítja, hogy nem összekötni akar, hanem megosztani.

Azt mondta, ideje lenne túllépni a politikai táborokon belüli kényelmes helyzeteken, és azokkal a dolgokkal foglalkozni, amik valóban számítanak az embereknek.

Úgy látja, a politika ma inkább kiabálásról szól, ő viszont másban hisz. „Ugyanazzal a szájjal mosolyogni is lehet, amivel ők üvöltözni szoktak” – fogalmazott. Hozzátette: a korán kelők és a sokat dolgozók érdeklik igazán, és értük szeretne dolgozni.

Szerinte baloldalinak lenni azt jelenti, hogy az ember nem nézi tétlenül a világ igazságtalanságait.

Úgy véli, az államnak meg kell védenie a gyengéket, és támogatnia kell azokat, akik nehéz helyzetben vannak. Fontosnak tartja a méltányos nyugdíjakat, és úgy gondolja, hogy a lakhatás alapvető jog. „A lakhatás jár, kész, pont, ez nem vita” – mondta.

Dobrev szerint ma a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények pedig még szegényebbek. Úgy látja, hogy a jobboldal legfontosabb értéke a verseny, és mindenki annyit ér, amennyije van. A baloldal viszont szerinte egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb életet szeretne az embereknek.

Azt is hangsúlyozta, hogy nem elég neveket emlegetni, például Tiborczot, Matolcsyt vagy Mészárost, hanem valódi elszámoltatásra van szükség. „A lopott vagyont vissza kell venni, a tolvajt börtönbe kell csukni, ez a minimum” – jelentette ki.

Azt mondta, számára az elvek mindig fontosabbak lesznek, mint a politikai érdek. Hozzátette, idén is ott lesz a Budapest Pride-on.

Kiemelte, hogy

nem tartja helyesnek azt a hozzáállást, miszerint „nincs jobb- és baloldal”.

Szerinte ha valaki ezt mondja, akkor azt is állítja, hogy csak az ő útja létezik. Azt ígérte, hogy a baloldali embereknek továbbra is lesz parlamenti képviseletük, és szerinte csak a baloldal bevonásával lehetséges kormányváltás.

A beszéd végén személyes hangon szólalt meg. Elmondta, hogy a közéletben nem valakinek az unokájaként, lányaként vagy feleségeként van jelen.

„Én én vagyok. A nevem Dobrev Klára, és készen állok”

– zárta a sajtótájékoztatót.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke egy pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a pártot várhatóan Dobrev Klára vezeti tovább. Hozzátette: politikai értelemben már most is ő irányítja a Demokratikus Koalíció parlamenti frakcióját, 2026-tól pedig országgyűlési képviselőként folytatná.

Dobrev a saját közösségi oldalán is megszólalt, ahol azt írta: élete egyik legnehezebb döntésén van túl, de készen áll arra, hogy végigvigye azt az utat, amit választott.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: