Guardian: Donald Trump a földkerekség első számú közellensége

Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be a brüsszeli Európai Tanács első napjáról, amely éjjel egy óra körül ért véget. Jelezte, hogy hamarosan kezdődik a második nap.

A miniszterelnök az első felszólalásáról azt írta, az őszinteségről, a politikai korrektség és a kettős beszéd meghaladásáról beszélt Európa vezetőinek. „Elmondtam nekik, mit tapasztaltam két év alatt 700 településen, az emberek szemébe nézve, és hogy szerintem miről kellene szólnia a politikának.”

Magyar beszámolója szerint

noha – mint írta – egyértelműen támogatta azokat az előtte szólókat, akik az illegális migrációval kapcsolatos szabályok további szigorítása mellett érveltek.

A poszthoz csatolt képekből az is kiderült, hogy a magyar miniszterelnök találkozott az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel.

Magyar Pétert május 9-én iktatták be miniszterelnökként, a tegnap kezdődött brüsszeli Európai Tanács az első EU-csúcsa kormányfőként. Az ülés napirendjén – az Európai Tanács elnökének meghívólevele szerint – Ukrajna és a migrációs ügyek végrehajtása is szerepel, miközben múlt pénteken hatályba léptek az EU új migrációs és menekültügyi szabályai. A miniszterelnök korábban a befagyasztott uniós források feloldását célozta, és bejelentette a Visegrádi Együttműködés újraindítását is.

Néhány órával az eddigi legnagyobb, Moszkva ellen indított ukrán dróntámadás után Emmanuel Macron francia elnök egy televíziós interjúban méltatta az ukránok ellenállóképességét.

A France 2 közszolgálati televíziónak adott interjújában a háború jellegéről beszélt.

– mondta a francia elnök.

Hozzátette: „Ukrajna bátorsággal, innovációs és katonai termelési képességgel áll ellen, ami mindenkit lenyűgöz az első naptól kezdve”.

Kijev csütörtök reggel indította el az eddigi egyik legnagyobb dróntámadását Moszkva és környéke ellen, amely tüzeket okozott és megzavarta a főbb repülőterek működését.

A francia elnök szerint a történtek fényében „valódi változás” történt a hét elején a franciaországi Évianban rendezett G7-csúcstalálkozón, és elsősorban az Egyesült Államok részéről „valódi előrelépés” történt.

Macron kifejezte meggyőződését az amerikai elnök jövőbeli szerepvállalásáról.

hogy megvédje és megóvja a területét, és nagyobb nyomást gyakoroljunk Oroszországra, a gazdaságára, és visszatereljük a tárgyalóasztalhoz” – mondta.

Mindez abban a katonai helyzetben történik, amikor az orosz erők előrenyomulása az ukrán fronton idén jelentősen lelassult, a konfliktus lezárására tett tárgyalások pedig zsákutcába jutottak.

A dróntámadások megítélése eltérő. Támogatóik szerint ezek arányos, stratégiai válaszok az orosz légitámadásokra, amelyek közvetlenül gyengítik a Kreml hadigazdaságát. Mások ugyanakkor az eszkaláció veszélyére és a polgári légi közlekedésre gyakorolt kockázatokra figyelmeztetnek, és kétlik, hogy a csapások önmagukban tartós stratégiai áttörést hoznak.

Az orosz olajra kivetett szankciók esetleges amerikai visszaállítása magyar szempontból is érzékeny kérdés, mivel az európai energiapiacra gyakorolt hatásai a hazai ellátásbiztonságot és az árakat is befolyásolhatják.

Pottyondy Edina Facebook-posztban jelentette be, hogy idén februárban feljelentést tett, miután kiskorú gyermeke a „propaganda célkeresztjébe” került. A youtuber azzal kezdi bejegyzését, hogy „az elmúlt hat évben a propaganda nemtelen hazugságok sokaságával próbált a földbe tiporni. Voltam minden a rossz anyától a nem magyarig.”

Mint írja,

A bejegyzés szerint egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor a gyermeke került a támadások középpontjába.

Emiatt idén februárban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A posztban sajtóhírekre hivatkozva azt írja,

Reményét fejezte ki, hogy a nyomozás eredményes és jogszerű lesz, és a kiskorú gyermek sérelmére elkövetett jogtiprás nem maradhat következmények nélkül, még akkor sem, ha az érintettek az eljárásból „médiacirkuszt és áldozati pózt akarnak gyártani”. A bejegyzést egy ironikus megjegyzéssel zárja: „A sors fintora, hogy Igeforrás uraságot pont Gaudi-Nagy Tamás, Kónya Endre egykori ügyvédje képviseli. Milyen kicsi a világ!”

Nemcsak a benzinárstop kivezetéséről rendelkezik, hanem egyben felhatalmazást is ad Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek az a törvényjavaslat, amelyet csütörtökön nyújtott be Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A javaslat szerint a miniszter a jövőben rendeletben dönthetne a hatósági ár újbóli megállapításáról – írja a kormány bejelentéséről a 24.hu.

A törvénytervezet szövege szerint erre akkor kerülhetne sor, ha a piaci viszonyok aránytalanul megváltoznak, és a fogyasztók védelme állami beavatkozást tesz szükségessé.

Ha ilyen döntés születne, annak betartását a NAV ellenőrizné, és a szabályszegőket komoly szankciókkal sújthatná.

Ismételt jogsértés esetén a hatóság elrendelhetné, hogy az üzemanyagtöltő állomást átmenetileg, egy naptól akár fél évig terjedő időtartamra be is zárják.

A kormány a szerdai ülésén döntött arról, hogy kezdeményezi a márciusban bevezetett benzinárstop kivezetését. Magyar Péter miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy a héten már 10-15 forinttal a rögzített ár alá csökkenhet az üzemanyagok piaci ára.

A döntést a Fidesz-frakció kritikával fogadta. Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs biztosíték az árak tartós csökkenésére.

Azt javasolták, hogy a védett üzemanyagár intézményét ne szüntessék meg, hanem a most érvényes árszintet árplafonként tartsák meg.

A kormány márciusban rögzítette a 95-ös benzin literenkénti árát 595, a gázolajét pedig 615 forintban, szigorú ellenőrzési szabályok mellett. A szakmai szervezetek már akkor az ellátásbiztonságot féltették, tavasszal pedig paradox helyzet állt elő, amikor a régiós árak a magyar védett szint alá estek. Az ellátás fenntartásához a kormánynak a stratégiai készletek egy részét is piacra kellett dobnia.

A fordulat szerdán jött el a kormány bejelentésével, amire a Fidesz-frakció az árplafon ötletével reagált. Szakértői becslések szerint a vita egyik kulcseleme a rendszer költsége: a stratégiai készletek visszapótlásának 120-150 milliárd forintos „cechjét” végső soron az autósok fizethetik meg.