HÍREK
A Rovatból

Dobrev Klára: Márki-Zay Péter mindenben számíthat rám

Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, ha kell kampányolni fog, ha kell szakértőként segít majd.


"Ha előre tudnám, hogy ez lesz a végeredmény, akkor is elindulnék újra" - mondta Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra a kérdésre: megbánta-e, hogy elindult az előválasztáson.

Dobrev korábban azt mondta, az ország szerinte egy baloldali politikusra vágyik – most úgy fogalmazott, fontosnak érzi, hogy ezt a politikát a DK képviselje a hatpárti összefogásban.

Azt is elmondta, az előválasztáson ennél sokkal alacsonyabb részvételre számítottak, szerinte a DK megőrizte a helyét, az ellenzék legerősebb pártja maradt és egymillió szavazója van és egyre több támogatója lesz.

Dobrev Klára szerint a legfontosabb üzenet, hogy most a 106 egyéni körzetre kell odafigyelni, akkor lesz kormányváltás, ha ezek több mit felét elviszik.

A műsorvezető Rónai Egon felidézte Gyurcsány Ferenc hétfői nyilatkozatát, amelyben úgy fogalmazott, először meg kell nyerni a választást, majd utána lesz miniszterelnök-választást. Ezután azt kérdezte Dobrevtől, hogy fenyegetőzik-e.

"Dehogyis! Most mindannyiunknak a 106 egyéni választókerületre kell odafigyelni. Akkor lesz kormányváltás, ha a 106 egyéni körzet több mint a felét elvisszük. Akkor lesz meg a parlamenti többségünk, és akkor tudja a parlamenti többség megválasztani Márki-Zay Pétert miniszterelnök-jelöltnek. Nincsen apró betűs rész, aláírta a hat párt a megállapodás, miniszterelnöknek a kormánytöbbség Márki-Zay Pétert fogja jelölni"

- fogalmazott Dobrev Klára.

Márki-Zay korábban szintén az Egyenes beszédben beszélt arról, kezdeményezni fogja, hogy legyen egy hetedik frakció. Ezzel kapcsolatban Dobrev Klára azt mondta: biztos benne, hogy a pártvezetők leülnek, és megbeszélik ezt, ezek a megbeszélések az előválasztás előtt is jól zajlottak. Mostantól kezdve az a fontos, hogy a nyilvánosság előtt ne egymással foglalkozzanak, hanem a kormányváltással – tette hozzá.

Arra a kérdésre, mi az, amiből nem akar engedni, azt mondta: a legfontosabb, hogy le kell bontani az Orbán-rendszert, ezen kívül igazságot kell szolgáltatni, valamint a gazdaságpolitikának is sokkal igazságosabbnak kell lennie. Hangsúlyozta: nem pusztán a pártpolitikusok fogják összerakni a programot, hanem bevonnak szakértőket is.

Dobrev Klára itt is megerősítette, hogy Márki-Zay mindenben számíthat rá, hozzátette: ha kell kampányol vagy szakértőként segít, de a fő felelősség Márki-Zay Péteré.

Dobrev Klára szerint sokat kell még gondolkozni az eredményen, hiszen még csak egyetlen nap telt el.

"Ahhoz, hogy az ember győzzön, erő kell, ahhoz pedig, hogy veszíteni tudjon, egy kicsit még több erő kell"

- fogalmazott Dobrev, aki hozzátette: miközben minden idegszálával győzni szeretett volna, ennek az egész versenynek inkább nyertesének érzi magát, hiszen a DK megerősödve került ki az előválasztásból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.


„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.

- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”

- „Gatya?”

- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.

A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.

A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.

„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”

– mondta egy lány.

Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.

A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.

„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.

Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:

„Mert ballada volt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.


Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.

Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.

„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”

– írja.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:

„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”

Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.

A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére

ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.

A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”

Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Késhetnek a fizetések: leálltak a nagy összegű átutalások a magyar bankrendszerben
Május 4. egy jellemző bérfizetési nap, a rendszerszintű hiba miatt azonban sok munkavállaló nem kapja meg időben a pénzét. Az egyik bank már figyelmeztetést adott ki, amelyben külső szolgáltatói hibára hivatkoznak az azonnali rendszeren kívüli utalásoknál.


Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.

A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:

„Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.”

A helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy május 4. egy jellemző bérfizetési nap, így sok munkavállaló tapasztalhatja, hogy nem érkezett meg a fizetése.

A fennakadás miatt azonban jó eséllyel nem a munkáltatóval van a gond, hanem a pénz akadt el a bankközi elszámolási rendszerben.

A jelenlegi probléma a magyar átutalásokat kezelő rendszerek közül azokat érinti, amelyek a nagyobb tételeket dolgozzák fel. Míg a magánszemélyek által leggyakrabban használt, 20 millió forint alatti utalásokra kialakított Azonnali Fizetési Rendszer zavartalanul működik, a nagyobb vállalatok és pénzügyi intézmények által használt InterGiro1 és InterGiro2 rendszerekben akadhatnak el a tranzakciók. Előbbi az éjszakai, utóbbi a napközbeni, ciklikus elszámolásért felelős.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt vannak a magyarérettségi nem hivatalos megoldásai
Hétfőn több mint 76 ezer diák vizsgázott középszinten magyar nyelv és irodalomból, melynek feladatait már korábban bemutattuk. Mostanra pedig a nem hivatalos megoldások is megérkeztek.


Hétfőn a magyarérettségivel indult az idei érettségi szezon: több mint 76 ezer diák írta meg a középszintű írásbelit, amelyben Jókai Mór és Arany János munkássága is előkerült. A nem hivatalos megoldások pedig már kora délután meg is érkeztek.

A magyar nyelv és irodalom írásbelin a diákoknak két részből álló feladatsort kellett megoldaniuk.

Az első, 90 perces rész egy Jókai Mór életpályájáról szóló szövegértési feladatból és egy irodalmi-műveltségi tesztből állt.

Az Eduline szaktanári segítséggel már közzé is tette a nem hivatalos megoldásokat, amelyek szerint a Jókai-szövegről meg kellett állapítani, hogy publicisztikai stílusú és kérdés-felelet formátumban íródott.

A vizsga második, 150 perces részében a diákok két téma közül választhattak: Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét elemezhették, vagy a létösszegző versek témaköréről írhattak esszét.

Az Arany-vers esetében a megoldási javaslat kiemeli a költő 1870-es évekbeli, „Őszikék-korszaknak” nevezett pályaszakaszát, amely szorosan kötődik a Margit-szigethez. A témakifejtő feladatnál a szaktanár József Attilát, Berzsenyi Dánielt, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt hozta fel lehetséges példaként. A második rész nem hivatalos megoldásait ide kattintva éred el.

Jelezzük, hogy ezek a megoldások nem hivatalosak.

A hivatalos feladatsorokat és javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra;

a 9 órakor kezdődő vizsgák esetében ez kedd reggel 8 órát jelent.

Az érettségi időszak kedden a matematika, szerdán pedig a történelem írásbelikkel folytatódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk