HÍREK
A Rovatból

Direkt36: Az Orbán-bányából viszik haza a legtöbb pénzt a piacon

Az Orbán Győző többségi tulajdonában álló bánya annak ellenére szerepel rendszeresen jelentős állami beruházásokban, hogy a konkurenciánál jóval drágábban - esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron - ajánlja az építőanyagait.


Orbán Viktor apjának bányavállalata, a Dolomit Kft. évek óta az egyik legjobban teljesítő vállalkozás a piacon árbevétel és profit tekintetében is, írta meg a Direkt36.

A Direkt36 újabb kutatásai szerint ráadásul a cég azért is kiemelkedik versenytársai közül, mert az elmúlt években a piaci átlagnál jóval magasabb osztalékot fizetett a tulajdonosainak.

A Dolomit Kft. a legfrissebben hozzáférhető adatok szerint 2019-ben 1,8 milliárd forintot fizetett, ami a piaci átlag több mint tizenháromszorosa.

A Direkt36 az elemzése során a Dolomit Kft. osztalékát azoknak a vállalatoknak az osztalékával hasonlította össze, amelyek főtevékenységükként ugyanazt a szakágazatot jelölték meg, mint az Orbán-cég (kőfejtés, gipsz és kréta bányászata). Jelenleg 70 ilyen cég működik a piacon.

Az általuk elemzett időszakban, 2015 és 2019 között a 70 cégből a Dolomittal együtt mindösszesen 23 olyan volt, amelyek mind az öt évet nyereséggel zárták. A Dolomit Kft. osztalékából az 51,16%-os tulajdonrésszel rendelkező idősebb Orbán Győző 2015 és 2019 között több mint 4 milliárd 372 millió forintot vihetett haza.

A Direkt36 által vizsgált 70 cégnek csak a töredéke fizetett osztalékot az elmúlt években: 2015 óta minden évben maximum 11 olyan cég volt, ahol osztalék felvétele mellett döntöttek. Az Orbán Győző többségi tulajdonában lévő bányatársaság – amelyről a Direkt36 cikksorozatban tárta fel, hogy számos állami építkezéshez szállít építőanyagot – az elmúlt öt évben mindig a legjobban fizető vállalkozások között volt. Az osztalékfelvétele a következőképp alakult:

    • 2015-ben csak a német-osztrák háttérrel rendelkező Basalt Középkő Kőbányák Kft. előzte meg.
    • 2016-ban egy átmeneti visszaesést követően ugyan csak a negyedik helyen végzett három nemzetközi tulajdonú cég mögött, de még így is a Dolomit Kft. fizette a legnagyobb osztalékot a magyar hátterű cégek közül.
    • 2017-ben az egész piac legmagasabb osztalékát a Dolomit Kft. adta a tulajdonosoknak.
    • 2018-ban második lett a francia Colas csoport egy magyarországi leányvállalata mögött.
    • 2019-ben pedig ismét a piac legnagyobb osztalékát fizette.

A Dolomit Kft. az elmúlt években mind árbevétel, mind profit tekintetében a legsikeresebb bányavállalatok között volt. 2018-ban a Dolomit Kft. 41,3%-os profitrátát ért el, amely nemcsak a cég történetében, hanem a teljes piacon kiemelkedő volt (több mint duplája az akkori 18,8 százalékos piaci átlagnak). Bár 2019-ben a Dolomit Kft. árbevétele és nyeresége is visszaesett kissé (4 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárdos eredményt ért el) a profitráta tovább emelkedett, majdnem 45 százalékra, amely majdnem háromszorosa a piaci átlagnak.

Az Orbán Győző többségi tulajdonában álló bánya annak ellenére szerepel rendszeresen jelentős állami beruházásokban, hogy a konkurenciánál jóval drágábban - esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron - ajánlja az építőanyagait.

A Dolomit Kft. nem válaszolt a Direkt36 arra vonatkozó kérdéseire, hogy minek köszönhető a cég kiemelkedő teljesítménye. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig ugyanazt a választ ismételte meg, amelyet többször elküldött már az Orbán család üzleteivel kapcsolatos kérdésekre: „A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti kérdésekkel.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Háromórás, rotációs áramszünetek jöhetnek végszükség esetén – itt a forgatókönyv
A kormány egy súlyos energiahiány esetére kidolgozta a rotációs kikapcsolási rend (RKR) szabályait. Ez nem országos, egyszerre bekövetkező teljes áramszünetet jelent, hanem egy előre meghatározott sorrendben, korlátozott időre történő, körzetenkénti lekapcsolást.


Háromórás, váltott áramkimaradások jöhetnek Magyarországon, miután a kormányzat egy végszükség esetére kidolgozott forgatókönyv, a rotációs kikapcsolási rend (RKR) lehetséges bevezetésére figyelmeztetett.

Ez nem országos, egyszerre bekövetkező teljes áramszünetet jelent, hanem egy előre meghatározott sorrendben, korlátozott időre történő, körzetenkénti lekapcsolást. A rendszert akkor alkalmaznák, ha a tartalékok, az import és az ipari fogyasztáscsökkentés sem lenne elegendő a hálózat egyensúlyának fenntartásához.

Az intézkedést a Mavir rendelheti el, a szükséges kapcsolásokat pedig a területileg illetékes áramszolgáltatók hajtják végre.

A szabályozás szerint az országos terhelést – az alapvető felhasználók, például kórházak kivételével – 18, nagyjából azonos nagyságú csoportra osztják – részletezi cikkében a Világgazdaság. Ezek nem feltétlenül településekhez vagy megyékhez igazodnak, hanem az elosztóhálózat műszaki szerkezetéhez, így akár egymás mellett fekvő utcák is eltérő csoportba kerülhetnek.

Az egyes kikapcsolási időszakok legfeljebb három órán át tarthatnak.

Egy ilyen áramszünet érintheti a társasházak működését, leállhat a lift, a kaputelefon vagy az elektromos garázskapu, és hosszabb kimaradás esetén akadozhat a mobilhálózat is.

Mit tehetünk megelőzésképpen és áramszünet esetén?

A kormány már most arra kér mindenkit, hogy 17 és 22 óra között ne használjuk a mosógépet, a szárítógépet és a mosogatógépet, és az elektromos autókat se ilyenkor töltsük.

Érdemes feltölteni a telefonokat és a power bankokat, előkészíteni egy elemlámpát és pár órára elegendő ivóvizet, valamint ellenőrizni az elektromos orvosi eszközök tartalék áramellátását.

Áramszünet esetén a hűtőt és a fagyasztót tartsuk zárva, az érzékeny elektronikai eszközöket pedig csatlakoztassuk le a hálózatról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fotók: lajtos kocsikból hordják a vizet a helyiek Szentendrén, ahol több ezer ember maradt vezetékes víz nélkül
A város hegyvidéki részén, Pismányban nincs vezetékes ivóvíz, ezért az ott élők üvegekben, kannákban hordják haza a vizet. A kisebb lajtos kocsikat folyamatosan töltik újra a honvédségi tartálykocsik, de fél literes ivóvízzacskókkal is segítik a lakosokat.


Ahogy arról beszámoltunk, súlyossá vált a vízhiány Szentendre hegyvidéki részén, Pismányban.

Péntek reggelre mintegy 4500 ember maradt vezetékes víz nélkül, így a Magyar Honvédség most két tartálykocsival, kisebb lajtos kocsikkal és napi 7000 darab fél literes ivóvízzacskóval segíti a vízellátást az ott élők számára.

A lakosok üvegekben, kannákban hordják haza a vizet. A kisebb lajtos kocsikat folyamatosan töltik újra a nagy tartálykocsik.

A városvezetés ingyenes zuhanyzási lehetőséget biztosít az érintetteknek a helyi uszodában. A pismányi városrészben élők a lakcímkártyájuk felmutatásával ingyen használhatják a V8 Uszoda zuhanyzóit.

Fotókon a szentendrei vízosztás:

A Duna Menti Regionális Vízmű pénteken harmadfokú vízkorlátozást vezetett be a Pilisi-medence 14 településén, köztük Szentendrén is. A drasztikus lépésre azért volt szükség, mert az eddigi, enyhébb korlátozások nem vezettek eredményre, sőt, a szolgáltató szerint csütörtökön még nőtt is a vízfogyasztás a térségben. A DMRV közleménye szerint a korlátozás Tahitótfalut, Szentendrét, Pilisszentlászlót, Pomázt, Csobánkát, Budakalászt, Ürömöt, Pilisborosjenőt, Leányfalut, Solymárt, Pilisvörösvárt, Pilisszentivánt, Pilisszántót és Pilisszentkeresztet érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Képeken a drámai válság Ceutában: 50-60 ezer menekült juthatott be a városba egy nap alatt, 34-en meghaltak
Tízezrek rohanták meg a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutát Marokkó felől egyetlen nap alatt. A spanyol kormány a hadsereget is bevetette a rendkívüli helyzet kezelésére, amelyben már több tucatnyian életüket vesztették.


Drámai méreteket öltött a válság a spanyolországi Ceutában, miután egyetlen nap leforgása alatt a város elnöke szerint mintegy 60 ezer ember jutott be illegálisan Marokkóból.

A spanyol belügyminisztérium némileg óvatosabb, 50 ezres becslést közölt, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az átkelési kísérletekben legalább 34-en életüket vesztették.

Korábban még 49 ezer érkezőről és 19 halálos áldozatról számoltak be. A hatóságok közlése szerint a bejutott emberek mintegy fele azóta már visszatért Marokkóba.

A spanyol kormány a hadsereget és jelentős rendőri erőket vezényelt az észak-afrikai exklávéba, ahol az utcákon ezrek alszanak a szabad ég alatt. Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke szerint a helyzet kezelhetetlenné vált:

„A Ceutában zajló helyzet teljesen fenntarthatatlan.”

Fotógaléria a menekültekről:

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a belügyminiszterével együtt a helyszínre utazott, és a történteket Spanyolország területi integritásának megsértéseként értékelte. A kormányfő szerint szervezett embercsempész-hálózatok állnak a tömeges határátlépés mögött, és hangsúlyozta, hogy a válságnak semmi köze a madridi kormány bevándorlókat érintő programjaihoz. Az események nemzetközi szinten is gyors reakciókat váltottak ki: Franciaország azonnal megerősítette a spanyol–francia határellenőrzést.

Az Európai Bizottság elnöke is megszólalt az ügyben. Ursula von der Leyen szerint a kialakult helyzet elfogadhatatlan, és gyors megoldást sürgetett.

„A Ceutából érkező képek elfogadhatatlanok, a visszatéréseknek gyorsnak kell lenniük” – fogalmazott.

A spanyol legfelsőbb bíróság július 8-i döntése kimondta, hogy a tengeren úszva érkező, elfogott embereket nem lehet azonnal visszaküldeni Marokkóba, hanem le kell folytatni velük a hivatalos idegenrendészeti eljárást.

Ez a szabály a szárazföldi kerítésen átmászókra nem vonatkozik.

A spanyol kormány szerint ezt a jogi helyzetet használhatták ki az embercsempészek, akik a döntés hírével csábíthattak ezreket az életveszélyes útra. A pénteki eseményeket már előrevetítette egy csütörtöki, tömeges határsértés, amikor egy 2-3 ezer fős csoportnak sikerült átjutnia a határon, teljesen túlterhelve a helyi ellátórendszert.

Ceuta és a tőle keletre fekvő Melilla az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa Afrikával, így régóta a migráció egyik fő célpontja. A mostani események mérete azonban példa nélküli, még a 2021-es válsághoz képest is, amikor két nap alatt legalább 8 ezer ember jutott be a városba egy spanyol-marokkói diplomáciai konfliktus idején. A helyzetet súlyosbítja a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság a határ marokkói oldalán fekvő Fnideq városában, amelynek lakói nagyrészt a Ceutával folytatott kereskedelemből éltek. A határ lezárása miatt sok család számára az egyetlen kiútnak az tűnt, hogy a fiatalok Európában próbáljanak szerencsét.

via MTI, 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted élőben Magyar Péterék tájékoztatóját Paksról
A miniszterelnök és Kapitány István ezúttal Paksról jelentkezik, ahol újabb kormányzati sajtótájékoztatót tartanak az atomerőmű rendkívüli helyzete kapcsán. Kövesd velünk élőben!


Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István energetikáért felelős miniszter péntek délután Paksra látogatott, hogy személyesen vizsgálják meg az atomerőmű jelenlegi helyzetetét. A kormányfő délelőtt a százhalombattai finomítóban már bejelentette, hogy várhatóan hétfőn teljesen le kell állítani az erőművet a Duna rekordalacsony vízállása miatt, és valószínűleg hetekig nem is lehet majd újraindítani.

Most újabb részletes tájékoztatót tartanak a paksi helyzettel kapcsolatban, amit élőben közvetítenek. Kövesd velünk itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk