Deutsch „nettó agyrémnek” nevezte az EU-t, Kocsis szerint az ellenzék a „tengerentúlról rendelt” új messiást

A hétvégén, sőt még hétfőn is sokfelé havazott az országban, viszont a magasban már kezdetét vette az enyhülés, amelynek következtében az érkező csapadék már az ország túlnyomó részén eső formájában hullik majd.

Az Időkép szerint ráadásul nem gyenge csepergésre kell gondolni, hanem bizony kiadósabb mennyiségekre:

A csapadék este átmenetileg havas esőbe, hóba válthat a dunántúli hegyekben.

Összefoglalva tehát a Baja-Miskolc tengelytől nyugatra senki se induljon majd útnak esernyő nélkül, mert ide bőven jutni fog a csapadékból, ettől keletre viszont jóval kevesebb eső várható. A délkeleti csücsök szinte szárazon marad, azokban a régiókban hullik majd a legkevesebb eső.

A nyugat felől újabb frontrendszer tehát melegebb és nedvesebb levegőt szállít majd hazánk fölé. A front távozását követően viszont ismét hidegebb légtömegek áramlanak majd a Kárpát-medence fölé, csütörtöktől a hétvégéig kiadós mennyiségektől már sehol sem kell tartanunk.

Lezárult a TISZA jelöltállításának első fordulója – jelentette be Magyar Péter a Facebookon. A pártelnök azt is bejelentette, hogy kedden déltől indul a szavazás a második körbe jutott 2-2 jelölt között.

A TISZA Párt ismertebb arcai mind továbbjutottak a második fordulóba.

Tarr Zoltán, a párt európai parlamenti képviselője és alelnöke Soroksáron, Budapest 16. számú választókerületében második lett az első körös szavazáson 37 százalékkal, míg a másik továbbjutó jelölt, Kiss Máté 39 százalékot kapott.

Radnai Márk, a párt másik alelnöke Esztergomban, a Komárom-Esztergom 2-es választókerületben, a voksok 44 százalékát szerezte meg. Rajta kívül Németh Norbert jutott még tovább, rá 30 százalék szavazott.

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök Hajdúszoboszlón, Hajdú-Bihar 5-ös választókerületében másodikként jutott tovább, 34 százalék szavazott rá. 42 százalékkal nyerte meg az első fordulót előtte Kovács Attila Zoltán.

Bódis Kriszta,a párt társadalompolitikai szakértője Budapest 2. választókerületében jutott tovább, miután a voksot 39 százalékát ő kapta meg. Rajta kívül Borsós Gabriella lehet még ott a második fordulóban, rá 35 százalék szavazott.

Nagy Ervin színész 43 százalékkal, Csalami-Vörös Csaba egykori tévés műsorvezető 31 százalékkal jutott tovább Dunaújvárosban, Fejér megye 4-es választókerületében.

Rost Andrea operaénekes Szolnokon, Jász-Nagykun-Szolnok 1-es számú választókerületében szerezte meg a legtöbb szavazatot 43 százalékkal, mellette Albelné Hoksári Éva 32 százalékkal jutott tovább.

Magyar Péter szerint történelmi, európai szinten is egyedülálló és példamutató jelöltválasztást tartanak.

– mondta az oldalán közzétett videóban, amelyben köszönetet mondott azoknak a jelöltként indulóknak is, akik nem jutottak tovább a következő fordulóba.

Egy újabb devizahiteles perben a felperes nyert a Raiffeisen Bankkal szemben a Budapest Környéki Törvényszéken – írta meg a Népszava.

Az ügyfelük 2008-ban 10,35 millió forint hitelt vett fel lakásvásárlása, és végül több mint 13 millió forintot utalt vissza.

A bíróság már az új szabályok szerint számolva hozott ítéletet, és arra a korábbi döntésre támaszkodott, amelyet az ügyben a Kúria is jóváhagyott, vagyis, hogy a bank és az adós közötti szerződés érvénytelen.

Téglásy Balázs, az adós ügyvédje a Népszavának azt mondta, látszik, ebben az ügyben is kulcsfontosságú az Európai Unió Bíróságának (EUB) idén májusban hozott döntése, amely szerint az adósok csak a kapott forintösszeggel tartoznak, így az árfolyamkülönbözet teljes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Most is ezen ítélet mentén alakult ki, hogy végül hogyan és mennyi jár vissza az ingatlantulajdonosnak.

Mint mondta, ez a történet maratoni hosszúságúra nyúlt, hiszen az adós 2008-ban vette fel a kölcsönt, a per viszont csak 2016-ban kezdődött. Már akkor arra hivatkozott, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást. Az ügyvéd szerint ezen nem is volt sok mérlegelni való, mert a bank nem tudta bemutatni a felek által aláírt „kockázatfeltáró nyilatkozatot”. Pedig azt, hogy az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás megfelelő volt, a hitelezőnek, vagyis a banknak kellett volna bizonyítania.

Az ügyben mégiscsak most hoztak elsőfokú ítéletet, miután a Fővárosi Ítélőtáblát és a Kúriát is megjárta, majd idén indult újra, és háromszor is elhalasztották az ítélethozatalt. Az EUB döntése májusi döntése után valójában a Budapest Környéki Törvényszék most csak az elszámolásról döntött, hiszen az érvénytelenséget korábban már megállapították – mondta az ügyvéd.

Téglásy Balázs szerint ügyfele a szerencsésebb esetek közé tartozik, mert idő közben a lakás nem került ki a feje fölül. Jelenleg is benne él, nem volt végrehajtás ellene. Az ítélet után pedig azonnal kérték is, hogy töröljék az ingatlanon még fennálló jelzálogjogot.

„Mostanra, Genf után, kevesebb pont van – már nem 28 –, és sok helyes elem bekerült a tervezetbe” – jelentette be hétfő esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki hozzátette, hogy a leginkább vitatott, kényes kérdéseket már közvetlenül Donald Trump amerikai elnökkel tervezi megvitatni.

Mint mondta, bár a genfi egyeztetések után már némileg előrébb tartanak, még így is sok munka áll előttük.

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy Ukrajna értékeli, hogy a világ nagy része már készen áll arra, hogy segítse őket, és azt is, hogy az Egyesült Államok ilyen segítőkész a háború lezárását célzó béketerv megalkotásában.

– mondta Zelenszkij.

Arról is beszélt, hogy mindenekelőtt Oroszország érdeke, hogy meghiúsítsa ezt a megállapodást és elhúzza a háborút. „Látjuk, mely érdekek fonódnak össze, és ki próbálja igazán gyengíteni a pozíciónkat dezinformáció terjesztésével, népünk megfélemlítésével. Minden olyan kísérletet elhárítunk, amely a háború befejezésének meghiúsítására irányul” – mondta.

Today our delegation returned from Geneva after negotiations with the American side and European partners. Now the list of necessary steps to end the war can become doable. As of now, after Geneva, there are fewer points – no longer 28 – and many of the right elements have been… pic.twitter.com/bsaKyNXHQH

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) November 24, 2025

A Fehér Ház a november 27-i hálaadásig vár választ Kijevtől az amerikai béketervre, amely komoly engedményekre sarkallná Ukrajnát. A múlt héten nyilvánosságra került, eredetileg 28 pontból álló javaslatcsomag több, Ukrajna számára nehezen elfogadható elemet tartalmazott. Az elképzelés szerint Kijevnek alkotmányban kellene rögzítenie, hogy lemond a NATO-tagságról, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximálná. A legérzékenyebb pontok a területi kérdéseket érintették: a dokumentum elismerte volna a „de facto” orosz ellenőrzést a Krím-félsziget és a Donbasz egyes részei felett, és demilitarizált zónákat hozott volna létre. Cserébe a terv fokozatosan enyhítené az Oroszország elleni szankciókat, és visszavezetné Moszkvát a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G8-csoportba. A csomag pénzügyi része egy 100 milliárd dolláros (körülbelül 33 100 milliárd forintos) újjáépítési alapot vázolt fel, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból, amerikai vezetéssel hoznának létre, és amelyet Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.

Erre a tervre reagáltak gyorsan a legfontosabb európai szövetségesek, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország, akik egy ellenjavaslatot tettek le az asztalra. Ebben a hadsereg létszámának felső határát 800 ezer főre emelték volna, a területi kérdések tárgyalási alapjának pedig a jelenlegi frontvonalat jelölték meg. Az európai verzió nem követelte meg Ukrajnától a NATO-csatlakozás lehetőségének elvetését, és az amerikai típusú kollektív védelmi garanciák mellett tette le a voksát. A legfontosabb különbség a pénzügyi részben mutatkozott: az európaiak a befagyasztott orosz vagyont nem egy közös befektetési alapba, hanem egyértelműen háborús jóvátételre fordítanák. Az Európai Unióban jelenleg mintegy 185-200 milliárd eurónyi (kb. 71-77 ezer milliárd forintnyi) orosz vagyont tartanak zárolva.

A két javaslat közötti feszültséget oldották fel a hétvégi genfi egyeztetések, ahol az ukrán, amerikai és európai delegációk tárgyaltak.

A dokumentumot amerikai források „élőnek” nevezték, jelezve, hogy a véglegesítés még hátravan. A diplomáciai egyeztetésekre Donald Trump amerikai elnök szabott szűk határidőt. Egy pénteki rádióinterjúban a november 27-i, csütörtöki dátumot „megfelelő időpontnak” nevezte a válaszra, majd később a Fehér Házban újságíróknak egyértelmű üzenetet küldött Kijevnek. „Jóvá kell hagynia. Tetszenie kell neki, és ha nem tetszik, akkor... harcoljanak tovább, gondolom” – mondta a Sky Newsnak.

Az ukrán vezetés rendkívüli nyomás alatt áll. Zelenszkij az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta, hogy bár a helyzet nehéz, vannak vörös vonalak.

Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország „teljes mértékben fizessen” az okozott károkért, amihez a zárolt orosz vagyonok felhasználását tartja elengedhetetlennek.

Miközben Ukrajna és a nyugati szövetségesek egyeztetnek, Moszkva hivatalosan kivár. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „nem kaptak hivatalosan semmit”, és a tervekről csak a sajtóból értesültek. Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin külpolitikai tanácsadója ugyanakkor az európai ellenjavaslatot „teljesen nem konstruktívnak” nevezte, míg

A terv nemcsak nemzetközileg, de az Egyesült Államokon belül is vitákat szült. Több amerikai szenátor is arról számolt be, hogy Marco Rubio külügyminiszter egy zárt körű tájékoztatón a kiszivárgott dokumentumot „orosz kívánságlistának” nevezte. A külügyminisztérium és Rubio hivatala később tagadta ezt, hangsúlyozva, hogy a tervezet amerikai szerzőségű, de mindkét fél javaslatait figyelembe veszi. A belső vita tovább növeli a nyomást a Fehér Házon és Kijeven is, miközben a csütörtöki határidő vészesen közeleg. A következő napokban dőlhet el, hogy a módosított béketerv valóban elindíthatja-e a háború lezárását, vagy a felek tovább folytatják a harcot.