December 24. is munkaszüneti nap legyen? – A Kúria döntést hozott
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tavaly kezdeményezte, hogy december 24. is munkaszüneti nap legyen Magyarországon. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) rábólintott a népszavazásra, de a Kúria végül elutasította a kezdeményezést.
A KASZ 2024-ben nyújtotta be népszavazási kérelmét az NVB-hez azzal a céllal, hogy szenteste is hivatalos munkaszüneti nap legyen. Bár a bizottság elfogadta a kérdést, több magánszemély megtámadta a döntést a Kúrián.
A Jobbik szombaton közölte, hogy a Kúria döntést hozott, és elutasította a népszavazás kiírását. Az ellenzéki párt azt is jelezte, hogy idén újra megpróbálja elérni a változtatást - írja a Portfólió.
A Kúria február 6-i határozatában ez áll: „A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 438/2024. számú határozatát megváltoztatja, és a Szervező által országos népszavazásra javasolt […] kérdés hitelesítését megtagadja.”
A döntés indoklása szerint a népszavazás nem felel meg az Alaptörvény és a népszavazási törvény előírásainak. A Kúria szerint, ha a kérdés népszavazásra kerülne, az közvetlenül az Alaptörvény módosítását eredményezné, ami jogi problémát vetne fel.
Emellett a megfogalmazás sem volt egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotás számára. A Kúria úgy látja, hogy a jogorvoslathoz való jog is sérült volna az indokolás hiányosságai miatt.
A KASZ korábban felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelországban a parlament alsóháza nagy többséggel megszavazta, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen, hogy az emberek a családjukkal tölthessék az ünnepet.
A Jobbik egyik képviselője, Balassa Péter, tavaly már próbálkozott ezzel az ügyben az Országgyűlésben. A párt közleményében azt írta, hogy „a magát kereszténynek valló kormány meghallja és megérti a többség óhaját, és most az egyszer nem a saját, hanem a magyar emberek érdekei szerint fog cselekedni, és megszavazza a Jobbik javaslatát.”
A KASZ szerint a lengyel döntés megdönti azt az érvet, hogy Magyarországon már így is túl sok a munkaszüneti nap, és a gazdaság nem bírna el egy újabbat.
A KASZ 2024-ben nyújtotta be népszavazási kérelmét az NVB-hez azzal a céllal, hogy szenteste is hivatalos munkaszüneti nap legyen. Bár a bizottság elfogadta a kérdést, több magánszemély megtámadta a döntést a Kúrián.
A Jobbik szombaton közölte, hogy a Kúria döntést hozott, és elutasította a népszavazás kiírását. Az ellenzéki párt azt is jelezte, hogy idén újra megpróbálja elérni a változtatást - írja a Portfólió.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter válaszolt arra, hogy ha csak egy fideszest juttathatna börtönbe, ki lenne az
A tiszás politikus több kérdésre is válaszolt kedd esti videójában. Arról is kérdezték, hogy javasolja-e a fiataloknak, hogy külföldi egyetemen tanuljanak tovább.
Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.
Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.
„Szerintem kaland, tapasztalat, nyelvtudás. De aztán gyertek haza!”
- válaszolta a politikus.
A videóból az is kiderül, hogy az első autója egy használt Volkswagen Polo volt. Még Varga Judittal közösen vették, és a volt felesége azt mondta neki, hogy addig nem szül gyereket, amíg Magyar nem tanul meg jól vezetni.
Magyar Péter egy kérdésre azt is elárulja, hogy az igazán nagy álmai nem politikai irányultságúak. Az utolsó előtti kérdés pedig arról szólt, hogy ha csak egy fideszest juttathatnának börtönbe, de őt garantáltan, akkor ki lenne az.
„Én nem fogok semmilyen fideszest börtönbe juttatni. Ez nem az én feladatom, hanem az igazságszolgáltatásé”
Ismét kérdezz-felelek videót tett közzé Magyar Péter. A Tisza Párt vezetőjétől többek között megkérdezték azt is, hogy mitől fél, amire azt válaszolta, hogy nem fél.
Az egyik kérdező arról érdeklődött, mi a véleménye arról, ha a fiatalok külföldre mennek egyetemre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor üzent a Csík zenekar énekesnőjének, aki felháborodott azon, hogy egy drag queen táncolt a hangjára a Pride-on
A miniszterelnök szerint Majorosi Mariannával van az ország többsége, és ne hagyja magát. Az énekesnő azt kifogásolta, hogy nem közölték vele előre a dal felhasználását.
Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.
Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.
Majorosi egy kommentben azt írta: szerinte nem helyes, hogy előzetes engedélye nélkül került a hangja egy politikai tartalom mellé. A Quimby tagjai pedig azt kérték, hogy legközelebb előre jelezzék, ha a dalaikat felhasználná bárki.
Kedden este Orbán Viktor egy külön posztban reagált az énekesnő hozzászólására.
„Kedves Majorosi Marianna! Az ország többsége Önnel van, ne hagyja magát!”
Áll a bál a szombati Budapesti Pride egyik színpadi műsorszáma körül. A szóban forgó produkció során a Mia Szösz néven ismert előadó kokárdával a mellkasán táncolt, miközben a hangszórókból a Csík zenekar által előadott Most múlik pontosan című dal szólt.
Kedden aztán előbb a zenekar énekesnője, Majorosi Marianna szólalt meg a műsorszámmal kapcsolatban Orbán Viktor posztja alatt. A miniszterelnök a szóban forgó táncról osztott meg egy videót közösségi oldalán. Majd nem sokkal később a dal eredetijét jegyző Quimby zenekar is posztolt a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Quimby zenekar is megszólalt azután, hogy a szombati Budapest Pride-on elhangzott a Most múlik pontosan című daluk a Csík zenekar feldolgozásában, írja a Blikk. A felvétel alatt egy kokárdás ruhába öltözött drag queen, Mia Szösz táncolt, a produkcióról készült videót pedig Orbán Viktor miniszterelnök is megosztotta.
A dal előadásának körülményei többeket érzékenyen érintettek. Majorosi Marianna, a Csík zenekar énekesnője már korábban jelezte, hogy előadóként zavarja, ha nincs beleszólása abba, hogy hol és hogyan használják fel az általa előadott dalt. Most a Quimby is nyilvánosságra hozta véleményét.
„Sajnos mindannyian érezzük a társadalmi és politikai feszültség fokozódását. Nem tudhatjuk mi áll még előttünk... Ezért arra kérünk minden szervezőt, hogy ha szeretnék felhasználni a zenénket, előtte jelezzék nekünk, hogy az milyen kontextusban történne. Ez nemcsak a jogokról szól, hanem arról is, hogy tiszteletben tartsuk a művészi munkát és a mögötte álló szándékot. Egy kis odafigyelés sokat jelent nekünk.”
A zenekar kiemelte, hogy noha a jelenlegi szabályozás alapján nincs szükség a szerzők előzetes hozzájárulására, ők örülnének, ha a szervezők legalább jeleznék számukra a felhasználás szándékát. Mint írják, a Most múlik pontosan az évek során rengeteg helyen felcsendült már, ezekről azonban általában csak utólag értesülnek.
Fontos részlet, hogy a Quimby nem a Pride-felvonulás témájával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. Éppen ellenkezőleg: Kiss Tibi, a zenekar frontembere videóüzenetben biztosította támogatásáról a résztvevőket, és az eddigi legnagyobbnak nevezte az idei Budapest Pride-ot.
A Quimby zenekar is megszólalt azután, hogy a szombati Budapest Pride-on elhangzott a Most múlik pontosan című daluk a Csík zenekar feldolgozásában, írja a Blikk. A felvétel alatt egy kokárdás ruhába öltözött drag queen, Mia Szösz táncolt, a produkcióról készült videót pedig Orbán Viktor miniszterelnök is megosztotta.
A dal előadásának körülményei többeket érzékenyen érintettek. Majorosi Marianna, a Csík zenekar énekesnője már korábban jelezte, hogy előadóként zavarja, ha nincs beleszólása abba, hogy hol és hogyan használják fel az általa előadott dalt. Most a Quimby is nyilvánosságra hozta véleményét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Bizottság üzent Orbán Viktornak Ukrajna EU-csatlakozásáról
Brüsszel szerint Kijev teljesíti az első klaszter megnyitásához szükséges feltételeket, így a tárgyalások megindulhatnának. A magyar miniszterelnök továbbra is vétóval él a Voks2025-re hivatkozva.
Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, és nem lát olyan indokot, ami miatt ne indulhatnának meg a tárgyalások. Az Európai Bizottság szerint Kijev készen áll arra, hogy megtegye az első lépést az EU felé, még akkor is, ha a magyar kormány ezt másként gondolja, írja az Euronews.
Orbán Viktor a Voks2025 véleménynyilvánító szavazás eredményére hivatkozva vétózta meg Ukrajna csatlakozását. A szavazáson 2,3 millióan vettek részt, és a válaszadók 95 százaléka nem támogatta az ukrán tagságot. A miniszterelnök erre alapozva utasítja el, hogy az EU megnyissa az ajtót Kijev előtt.
A Bizottság szóvivője úgy fogalmazott: „nincs olyan objektív ok, amely megakadályozná Ukrajnát abban, hogy elindítsa csatlakozási folyamatának első szakaszát”.
Hozzátette: „amikor egy tagjelölt országot objektív okok nélkül annak ellenére visszatartanak, hogy megfelel a kritériumoknak, akkor az egész bővítési folyamat elveszíti a hitelességét”.
Az uniós testület kedden bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások megkezdésére. Az első, „Alapok” nevű klaszter olyan területeket érint, mint a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a közbeszerzések és a biztonság. Ez a klaszter minden csatlakozó ország esetében az első, amit megnyitnak, és az utolsó, amit lezárnak – utóbbihoz viszont mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.
A szóvivő kiemelte, hogy Ukrajnának nehéz körülmények között, háborús helyzetben kell végrehajtania a szükséges reformokat. Ennek ellenére azt mondta: „mindig is az érdemi alapú megközelítést védtük a csatlakozás esetében, és ebben az esetben nincs objektív okunk kifogást emelni az egyes klaszter megnyitásával szemben”.
A Bizottság pozitívan értékelte Ukrajna kisebbségvédelmi intézkedéseit is. Elismeréssel szóltak az etnikai alapon történő megkülönböztetés és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemről, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés és a kulturális sokszínűség támogatásáról. A cél ezzel az volt, hogy megnyugtassák Orbán Viktort, aki korábban többször is bírálta Ukrajnát a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak korlátozása miatt.
A két ország között korábban zajlottak kétoldalú egyeztetések is, ezek azonban májusban megszakadtak, miután Ukrajna bejelentette, hogy egy feltételezett magyar kémhálózatot leplezett le az országban.
Magyarország már 2024 júliusában jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna csatlakozását, amikor átvette az EU Tanácsának soros elnökségét. Azóta sem történt előrelépés, noha a lengyel elnökség idején sokan reménykedtek ebben. A jelenlegi dán elnökség a bővítést „geopolitikai szükségszerűségnek” nevezte.
Brüsszel továbbra is támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, és nem lát olyan indokot, ami miatt ne indulhatnának meg a tárgyalások. Az Európai Bizottság szerint Kijev készen áll arra, hogy megtegye az első lépést az EU felé, még akkor is, ha a magyar kormány ezt másként gondolja, írja az Euronews.
Orbán Viktor a Voks2025 véleménynyilvánító szavazás eredményére hivatkozva vétózta meg Ukrajna csatlakozását. A szavazáson 2,3 millióan vettek részt, és a válaszadók 95 százaléka nem támogatta az ukrán tagságot. A miniszterelnök erre alapozva utasítja el, hogy az EU megnyissa az ajtót Kijev előtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
