prcikk: Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.



Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Péntek este 1374 szántó, rét, erdő került Lázár János alapítványához egy kormánydöntéssel
A határozat szerint az állam először ingyenesen megszerzi a felsorolt ingatlanok tulajdonjogát, majd azokat az alapítvány vagyonkezelésébe adja. A hivatalos indoklásból azonban nem derül ki, hogy az alapítványnak miért van szüksége a rengeteg ingatlanra, és a kormány azt sem közölte, hogy pontosan mekkora területről van szó.


Egyetlen kormányhatározattal 1374 állami ingatlan – köztük legelők, szántók, erdők és a börtöngazdaságok földjei – kerül a Lázár János építési és közlekedési miniszter által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vagyonkezelésébe. A döntés a péntek esti Magyar Közlönyben jelent meg, amit a Telex szúrt ki.

A határozat szerint az állam először ingyenesen megszerzi a felsorolt ingatlanok tulajdonjogát, majd azokat az alapítvány vagyonkezelésébe adja.

A hivatalos indoklásból azonban nem derül ki, hogy az alapítványnak miért van szüksége a rengeteg ingatlanra, és a kormány azt sem közölte, hogy pontosan mekkora területről van szó.

A dokumentum mellékletében rengeteg hartai, baracskai és solti ingatlan szerepel; mindhárom településen működik börtön.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János, de a testületben ott van Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Az alapítvány tulajdonában van már a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok is, amely idén 12 milliárd forintos forgalmú mintagazdaságnak számít.

Az Átlátszó március elején arról írt, hogy körülbelül 16 ezer hektárnyi földet kaphat az államtól a miniszter alapítványa. Amikor a Partizán március elején megkérdezte Lázár Jánostól, mit fognak kezdeni a földekkel, a miniszter azt mondta, nincs ok aggodalomra, és ha az alapítvány vagyonkezelésébe kerülnek a területek részletes tájékoztatást adnak.

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke Lázár János, de a testületben ott van Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. Ennek az alapítványnak a tulajdona a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok is.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kontroll: ismert küzdősportolók tartóztatták fel az Orbán ellen tüntetőket Győrben
A portál név szerint említ két ökölvívót is. A fekete ruhások között egy veszprémi MMA-harcos is feltűnt az eseményen.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 28.



A Kontroll.hu arról írt egy Facebook-posztban, hogy boxolók és MMA-harcosok állták el a tüntetők útját Győrben.

A portál állítása szerint az Orbán Viktor ellen tiltakozók feltartóztatásában résztvevők közül három személy is beazonosítottak.

Az egyik „egy Fidesz-közeli verőlegény embere”, a másik az ETO focimeccsek biztonsági őre és boxoló, míg a harmadik felismert személy egy „veszprémi MMA-harcos”.

A portál tegnapi közvetítésükre hivatkozik, amelyet az első hozzászólásban tettek közzé. Szerintük a videó bizonyítja, hogy a három férfi valóban feltűnt a feketeruhások között.

A Kontroll.hu és a Reddit felületein terjedő bejegyzések szerint a győri demonstráción feketébe öltözött férfiak próbálták feltartóztatni a tiltakozókat.

A kormányfő több városban, köztük Győrben is tartott kampányjellegű rendezvényeket, ahol rendszeresen megjelentek ellentüntetők is, azonban a feketeruhások megjelenése csak az utóbbi néhány napban kezdődött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlanul egy rendkívüli online kampány tanácskozást hirdetett Orbán Viktor
Az utóbbi napok súlyos botrányai után Orbán Viktor a Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjában vasárnap 19 órára élő kampánytanácskozást hirdetett. Az esemény kezdetéig komment formájában bárki jelezheti, ha van valami kérdése.


„Vasárnap 19:00 órakor stratégiai kampány tanácskozás élőben itt, a DPK csoportban! Átbeszéljük, hol tartunk és mi vár még ránk” – ez az üzenet fogadta szombat reggel az Orbán Viktor-féle Digitális Polgári Kör Facebook-csoportjának tagjait magától a miniszterelnöktől - írja a 24.hu, ami az eseményt „válságtanácskozásként” értékeli az elmúlt hetek botrányainak fényében.

Orbán jelezte azt is, hogy a tanácskozás kezdetéig komment formájában bárki jelezheti, ha van valami kérdése, eddig a pontig azonban kizárólag támogató-bátorító üzenetek érkeztek a miniszterelnökhöz, azt nem firtatta senki, hogy például miért ilyen szokatlan időpontban kerül sor a megbeszélésre.

A lap megjegyzi, hogy alig két hét van hátra az április 12-i országgyűlési választásig, és a kampányhajrá egyelőre nem a Fidesznek kedvezően alakul. A héten kiderült, hogy Szijjártó Péter beszámol Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az uniós tanácskozások fejleményeiről, és titkosszolgálati nyomásra tartottak házkutatást a Tisza Párt két informatikusánál.

Az utóbbi ügy afelé mutat, hogy a végcél a párt informatikai rendszerének a bedöntése lett volna - jegyzik meg.

Ahogy arról beszámoltunk az erről kitálaló rendőrnyomozót, Szabó Bencét hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. Pintér Sándor és a kormányoldal árulónak nevezi Szabót, az ellenzéki közvélemény ellenben mellette áll.

Orbán pénteken Győrben nyilvános karakterétől eddig teljesen idegen módon az ellentüntetőkkel kiabált, és azzal vádolta őket, hogy Ukrajna szekerét tolják. Az ellentüntetőket ráadásul olyan feketekabátosok tartották távol a tértől, akikről kiderült, hogy sokan közülük küzdősportoló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Belügyminisztérium Szabó Bencéről: Az „ünnepelt hősök” utólag mindig rádöbbennek, hogy az árulókat azok is gyűlölik, akiknek szolgálnak
A Belügyminisztérium írásban reagált a Telex kérdéseire Pintér Sándor pápai fóruma után. Közölték, hogy Szabó Bence szolgálatban folyamatban lévő ügyről beszélt és adatot adott ki, ezért az ügyészség vizsgálja.


Írásban válaszolt a Belügyminisztérium azokra a kérdésekre, amelyekre Pintér Sándor belügyminiszter egy pápai lakossági fórumon nem kívánt reagálni. A tárca szerint Szabó Bence volt rendőrszázados ügyében felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, az esetet pedig az Ügyészség vizsgálja.

Pintér Sándor után a minisztérium is árulónak nevezte a sajtónak kitálaló férfit.

A minisztérium a Telexnek küldött válaszában azt írta, a volt százados még rendőrként egy folyamatban lévő büntetőeljárásról nyilatkozott és adatokat szolgáltatott ki. „Nyilatkozata felveti a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját. Kijelentései, állításai indokolják, hogy azokat a Büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint az Ügyészség vizsgálja ki” – közölték, hozzátéve, hogy a feltett kérdések többségére a vizsgálat ad majd választ.

A tárca levelében hangsúlyozta, hogy nem vesz részt egyedi büntetőügyek nyomozásában, és nem is adhat azokra vonatkozó utasítást, a büntetőeljárások törvényességét az Ügyészség felügyeli. A Belügyminisztérium kitért arra is, hogy a bűnösség megállapítása a bíróság feladata, és azt soha nem az dönti el, hogy egy eljárás iratai nyilvánosságra kerülnek-e.

A levélben tisztázták a titkosszolgálatok és a rendőrség viszonyát is.

„A titkosszolgálatok és a rendőrség – ideértve a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát – nincsenek egymással alá-, fölérendeltségi viszonyban. A titkosszolgálatoknak nincs sem jogi, sem gyakorlati lehetősége egy-egy büntetőeljárás irányítására, a nyomozati cselekmények végrehajtásának befolyásolására”

– szögezték le.

A minisztérium szerint fogalmilag kizárt, hogy egy nyomozó „nem hivatalos formában jelentést” tegyen, mivel minden jelentést iktatnak, és a nyilvántartásuk szerint az ügyben a belügyminiszterhez semmilyen kérés vagy javaslat nem érkezett.

Válaszukat a következővel zárták.

„Emlékeztetjük, hogy minden demokratikus választás előtt voltak, akik egy korábban indult büntetőeljárás vagy egy szolgálati sérelem miatt nagy hirtelen »megvilágosodtak«. Az »ünnepelt hősök« utólag mindig rádöbbennek, hogy az árulókat azok is gyűlölik, akiknek szolgálnak. A közvélemény előtt pedig – szintén utólag – bebizonyosodik, hogy szó nincs »szent küldetésről«, cselekedeteik valamilyen egyéni érdek mentén történnek”.

Az ügy előzménye, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a pápai lakossági fórumon az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomásgyakorlására vonatkozó felvetést a magyar jogi környezetben nem értelmezhetőnek nevezte.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk