HÍREK
A Rovatból

Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.



Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bart jelezte, hogy mióta posztoltam az irodai macskájáról, Maximusnak már több követője van, mint a gazdájának
A magyar miniszterelnök egy vicces posztot osztott meg az Európai Tanács üléséről, többek között azt is elárulta, hogy kik lettek az ülésteremben a szomszédai, és mit gondol róluk.


Magyar Péter az Európai Tanács üléséről jelentkezett be közösségi oldalán. A magyar miniszterelnök ezúttal nem egy komoly politikai témával foglalkozott, hanem egy vidám képet osztott meg, amely vélhetően egy szünetben készült. Azt is elárulta, hogy kikkel és miért fotózkodott együtt. Azt írta:

„Nekem vannak a legjobb szomszédaim az Európai Tanács ülésein.”

A kormányfő szerint: „Örülök, hogy az asztal jó részére kerültem, és az éjszakába nyúló tárgyalások sokszor nehéz, néha kifejezetten humoros pillanatait három fantasztikus, nyitott és segítőkész kollegával fogom végigcsinálni: Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Bart de Wever belga miniszterelnök. Köszönöm a befogadást.”

Majd a végén egy vicces megjegyzést is írt:

„ui.: Bart jelezte, hogy mióta posztoltam az irodai macskájáról, Maximusnak már több követője van, mint a gazdájának.”

VIDEÓ: A cicáról


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ez nagyon nehéz” - Joób Márton 11 gyermekének édesanyja megszólalt a világbajnok kenus ítéletéről
Joób Márton volt képviselőt és szegedi polgármester-jelöltet költségvetési csalás miatt ítélték el első fokon, 6 év 6 hónap fegyházat kapott. Felesége egy közleményben reagált az ítéletre.


Felesége közleményben reagált arra, hogy tegnap hat és fél év fegyházra ítélték első fokon Joób Márton világbajnok kenus és korábbi szegedi polgármester-jelöltet. Az ítélet szerint Joób és a további vádlottak 271 millió forintos költségvetési csalást követtek el. A volt képviselő védője fellebbezett a döntés ellen, a sportoló-politikus jogerős ítéletig szabadlábon maradhat.

Kérésének megfelelően Joób Dóri írását változtatás nélkül közöljük:

„6 év 6 hónap

Ez a nem jogerős elsőfokú ítélet, de akkor is felfoghatatlan.

Biztos, hogy észrevettétek, hogy Marci büntetőügyével kapcsolatban nem nyilatkoztunk meg az eljárás során. Ennek az az oka, hogy úgy gondoljuk, hogy nem ez a fóruma az igazságunk képviseletének, hanem a bíróság. Most azonban, hogy a média tele van az elsőfokú ítélettel, úgy érezzük, hogy nem tehetjük meg, hogy nem nyilvánulunk meg azok felé, akik szeretnek és támogatnak minket.

Az ügy érdemébe most sem szeretnék belemenni, hiszen több tízezer oldalnyi anyagot nem lehet összefoglalni néhány mondatban. Úgy gondolom, hogy az eljárás során mindent elmondtunk, igazoltunk, bizonyítottuk, és óriási csalódás, hogy ez sem volt elég ahhoz, hogy a felállított életszertűtlen vádirati koncepció megdőljön az elsőfokú bíróság előtt.

A vádhatékonyság Magyarországon az ügyészségi statisztikák szerint 99,1%. Ennyi az esélye annak, hogy ha valaki ellen vádat emelnek, akkor el is ítélik. Borzasztó ezt a saját bőrünkön tapasztalni.

Tisztában vagyok a férjem valódi felelősségével, és hiszek abban, hogy az eljárás végére az igazságunk bebizonyosodik. De most nehéz. Lelkileg nagyon megterhelő volt a tegnapi nap. Ezt a feszültséget, bizonytalanságot immár hetedik éve hordozni hatalmas teher számunkra, folyamatos tudatosságot igényel, hogy az eljárás súlyát, az emberi csalódásokat (hogy olyan emberek fordultak a férjem ellen, akiket ő segített), az ügyészi indítványt, ami arra irányul, hogy a gyermekeink apa nélkül nőjenek fel, a valótlan állítások gyötrését és az igazságtalanságot ki tudjuk zárni annyira, hogy vinni tudjuk a hétköznapokat és hogy a gyerekeink kiegyensúlyozott szüleiként meg tudjunk felelni. Ez nagyon nehéz.

A bántásokkal együtt tudnunk élni, ez mindenkinek a maga felelőssége.

Köszönöm azoknak, akik ebben a nehéz időszakban támogatnak és bíztatnak bennünket, imádkoznak értünk. Vannak pillanatok, amikor ez több erőt adott és ad nekünk, mint gondolnátok. KÖSZÖNJÜK!

Joób Dóri

Az ítéletről további részletek:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lecserélték a Dél-pesti Centrumkórház vezetését – a miniszter komoly változást vár
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Dr. Szilágyi Örs váltja Dr. Gondos Miklóst a Dél-pesti Centrumkórház élén. A változás július 1-én lép életbe, és az orvosigazgatói poszton is csere történik.


Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy változás jön a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatói posztján és menedzsmentjében.

A poszt szerint Dr. Gondos Miklós helyett Dr. Szilágyi Örsöt kérte fel arra, „hogy július 1-jétől irányítsa a kórházat.” Hozzátette, Dr. Buga László államtitkárral közösen az orvosigazgatói feladatok ellátására Dr. Kállay Krisztiánt kérték fel.

Hegedűs szerint „az új irányításnak nemcsak személyi értelemben, hanem szemléletében is meg kell újítania az intézmény működését.”

A miniszter posztja végén sok sikert, erőt és felelősségteljes munkát kívánt az új vezetőknek.

Hegedűs Zsolt június 8-án a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház élén is vezetőváltást jelentett be, akkor Dr. Járai Zoltánt nevezték ki megbízott főigazgatónak, az orvosigazgató pedig Dr. Kerkovits András lett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk