M1-esen történt tragédia: megszólalt a koncessziós cég, miután Magyar Péter jelentést kért a balesetekről
Ahogy arról beszámoltunk, nyolcan haltak meg péntek hajnalban az M1-es autópályán Győr közelében, két egymást követő balesetben. Az eset miatt a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonságáról.
– közölte Magyar Péter
A jelentést a koncessziós szerződésben vállalt feladatok műszaki megfelelőségének ellenőrzéséért felelős Magyar Közút Nonprofit Zrt. készíti el. Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közölte, hogy minden szükséges információt átadtak a Magyar Közútnak, és ha további adatokra van szükség, azokat is biztosítják.
A koncessziós cég az MTI-nek küldött közleményében több pontot is tisztázott. Kiemelték, hogy a baleset helyszínén nem autópálya-bővítés, hanem felújítás zajlik, ami ma kezdődött és várhatóan június 23-ig tart.
A társaság szerint a „2 plusz 1 plusz 1 típusú” ideiglenes forgalmi rendet másfél kilométerrel korábban, több lépcsőben is jelezték táblákkal.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az első baleset hajnali fél öt körül történt az autópálya 114-es kilométerénél, ahol egy tehergépkocsi munkagépnek ütközött, majd kigyulladt; a jármű vezetője a helyszínen életét vesztette.
Nem sokkal később, 5 óra 10 perc körül a 113-as kilométernél egy kisbusz nekiütközött egy, az előző baleset miatt álló teherautónak. A kisbuszban utazó kilenc ember közül heten a helyszínen meghaltak, ketten megsérültek. A helyszínelés és a műszaki mentés idejére a forgalmat a győrszentiváni csomópontnál leterelték, ami jelentős torlódást okozott.
A kormányfő által kért jelentés várhatóan arra is kitér majd, hogy a jelzések és a munkaterület lezárása minden szempontból megfelelő volt-e.
Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy az állam nem veszi át Balásy Gyula cégeit, és egyúttal figyelmeztette a cégcsoportot, hogy ne tüntessék el a pénzt, mert sokaknak tartoznak. A kormányülést követő bejelentés szerint a kabinet a jövőben új, kisebb közbeszerzéseket fog indítani, hogy megszüntesse az állami szektor korábbi függését egyetlen nagy beszállítótól.
A bejelentésre a 24.hu-nak küldött levélben reagált Balásy Gyula, aki a cégcsoport által felépített értékek megőrzését nevezte meg a felajánlása indokaként.
Úgy fogalmazott: „a felajánlás célja az volt, hogy a működő társaságokkal együtt megőrizhető legyen az a több mint húsz év alatt felépített szakmai tudás, infrastruktúra, nemzetközi kapcsolatrendszer és működési modell, amely számos hazai és nemzetközi projekt sikeres megvalósítását tette lehetővé.”
Balásy levelében kitért arra is, hogy a bankszámlák zárolása miatt rendkívül nehéz helyzet alakult ki.
– írta, hozzátéve, hogy mindent megtesznek a bérek és a tartozások rendezése érdekében.
A cégcsoport jövőjét borúsan látja:
Azt is közölte, hogy a hatósági eljárások során továbbra is együttműködnek minden érintett szervvel. A cégcsoportnál hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség, a hatóságok pedig zárolták a cégek és az üzletember személyes számláit is.
A NER alatt milliárdossá váló Balásy Gyula és a hozzá köthető Lounge-csoport felelt a kormányzati propaganda népszerűsítéséért, cégei rendszeresen nyerték a kormányzati kommunikációs tendereket. Olyan kampányok fűződtek a nevükhöz, mint a „Stop Soros!” és az „Állítsuk meg Brüsszelt!”. A cégcsoport 2017 óta 92 milliárd forint osztalékot fizetett ki.
Magyar Péter „légtérrendésszé léptette elő magát” – így reagált a Fidesz a Gripen-riasztásra
„Magyarország első számú légtérrendészévé léptette elő magát” – állítja a Fidesz Magyar Péterről, miután csütörtök este a Facebookon számolt be arról, hogy a NATO riasztása miatt Gripenek szálltak fel Kecskemétről. A kormánypárt szerint a miniszterelnök egy rutineseményből csinált bombasztikus bejelentést.
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan szerint Magyar Péter a „Facebook-kormányzás” korában átvette az uralmat a honvédelmi tájékoztatás felett. Kiemelte, hogy évente 10-15 alkalommal riasztja a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja a magyar légierőt rádiókapcsolatot nem létesítő polgári repülőgépek miatt.
Havasi hozzátette, hogy az Orbán-kormány idején a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatott az ilyen eseményekről.
A kommunikációs igazgató ironikusan azt is megjegyezte: „Várjuk, mikor lesz Gripen-pilóta is”.
A csütörtök esti incidensre azért került sor, mert egy Tel-Avivból Prágába tartó izraeli Airbus A321-es utasszállító nem létesített rádiókapcsolatot a polgári légiirányítással a magyar légtérben. A NATO riasztására a Magyar Honvédség kecskeméti bázisáról felszállt egy JAS–39 Gripen vadászgéppár, amely vizuálisan azonosította a gépet. Ezt követően az utasszállító pilótái felvették a kapcsolatot a földi irányítással. A magyar vadászgépek a protokollnak megfelelően a légtérhatárig kísérték a repülőt, amely este 20 óra 10 perckor hagyta el Magyarország légterét Ausztria irányába.
Meghalt Badzsrakitijaba thai hercegnő, aki több mint három éve volt kómában. A 47 éves hercegnő csütörtökön, helyi idő szerint 19:48-kor hunyt el a bangkoki Csulalongkorn Kórházban.
A hercegnő még 2022 decemberében esett össze, miközben a kutyáival edzett. Orvosai a rosszullétet egy mikoplazma-fertőzés okozta súlyos szívritmuszavarral magyarázták.
A palota péntek reggel tette közzé a hercegnő haláláról szóló hivatalos bejelentést, amelyről a BBC számolt be. A brit közmédia szerint Badzsrakitijaba halálával a királyi család a nyilvánosságban „leginkább kiemelt tagját” vesztette el.
A hercegnő halála bizonytalanságot hoz a trónutódlásban. A 73 éves X. Ráma thaiföldi király még nem nevezett meg hivatalos örököst. Bár a thai szokásjog a férfiakat részesíti előnyben, egy 1974-es alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy nő is a trónra lépjen.
A királynak öt fia van, de négyüket még 1996-ban megfosztották címeiktől, ők az Egyesült Államokban élnek. Harmadik feleségétől született ötödik fia, Dipangkorn herceg a feltételezett trónörökös, de sokan Badzsrakitijaba hercegnőt tartották a legalkalmasabbnak a trónra, akár királynőként, akár régensként.
Badzsrakitijaba X. Ráma hét gyermekének legidősebbje volt. Jogásznak tanult, két posztgraduális diplomát is szerzett az amerikai Cornell Egyetemen. Dolgozott Thaiföld ENSZ-képviseletén New Yorkban, majd hazatérve az ügyészségen helyezkedett el. 2012 és 2014 között ausztriai nagykövet volt, ahol kapcsolatot épített ki az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával. Később a szervezet délkelet-ázsiai jogállamisági nagykövete lett, és a büntető igazságszolgáltatás reformjáért, különösen a börtönbe kerülő nők helyzetének javításáért kampányolt.
2021-ben apja saját testőrségének vezérkari főnökévé nevezte ki, tábornoki rangot adva neki, 2025-ben pedig a Királyi Biztonsági Parancsnokság helyettes parancsnokává léptették elő. A hercegnő emellett a sport elkötelezett híve volt, gyakran vett részt hosszútávfutó-versenyeken.
KNYF: Nem azonosíthatóak a politikai vegzálás miatti öngyilkosságok, amelyekről Havasi Bertalan beszélt