HÍREK
A Rovatból

Többen élnek és dolgoznak a csernobili halálzónában és a környékén, mint gondolnánk

Sokan azt hiszik, hogy az atomkatasztrófa körzete teljesen elhagyott vidék. Csakhogy a területet őrzik, felügyelik, és az egykori lakók is vissza-visszaszivárognak.


Szamoszeli. Így hívják Ukrajnában azokat, akik az 1986-os katasztrófa után visszaköltöztek a csernobili halálzónába.

Pontosabban az atomerőmű 30 kilométer sugarú körzetébe. A szamoszeli azt jelenti: önként beköltöző.

Az 1986. áprilisában történt robbanások következtében Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük értékes mezőgazdasági területek is. A balesetet követő hónapokban több százezer ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a helyszínre, hogy megakadályozzák a további katasztrófát, illetve a területet amennyire csak lehet, kármentesítsék. Ebbe beletartozott az állatok kilövése, és az is, hogy a halálzónából kitelepítsék az embereket.

Az erőmű körül létrehozott állandó, 30 kilométer sugarú körben ugyanis a döntés értelmében tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Elvileg.

Csakhogy – mint az az utóbbi években kiderült – volt, aki visszatért a szülőföldjére. Máig pár száz, túlnyomórészt öreg ember él a halálzónában.

Közéjük tartozott az azóta elhunyt Rozalija néni is, akit fotósunk, Mervai Márk megörökített néhány éve a csernobili zónában tett látogatásakor.

Zaliszja aprócska falu a zóna területén, mára szellemvárossá lett, a házak többsége romba dőlt vagy ki sem látszik a gazból. Az erdő terjeszkedik, már csak egy-egy ösvény utal arra, hogy itt időnként emberek járnak. Ezen a helyen lakott az akkor 90 év körüli Rozalija Ivanovna.

Magáról gondoskodott, és a turistáknak azt mondta, nem fél egyedül. Az 1986-os kitelepítés után visszajött, majd amikor újra kitelepítették, ismét visszatért.

De nem csak a terület egykori lakói élnek az atomerőműtől nem olyan messze. A reaktor 40-50-60 kilométeres körzetében például hajléktalanok is laknak, akik a Fehéroroszországban vagy Ukrajnában a baleset miatt elhagyott falvak vagy városok düledező házaiba költöztek. És nem laknak túlságosan messze a halálzónában dolgozók sem.

A zóna ma egy külön szabályok szerint működő kis állam az államban. Majdnem 3000 négyzetkilométeres, máig őrzött terület, ahová kizárólag külön engedéllyel lehet belépni. Igazgatási központja az egykori Csernobil városka (Nem keverendő a Csernobilnak nevezett atomerőművel.) A várost annak idején kiürítették, de mivel a baleset idején az időjárási viszonyok miatt nem kapott akkora sugárzást, a várost most adminisztratív célokra használják. A szél 1986. április 26-án északnyugati irányú volt, így az erőműtől alig 10 kilométerre, ám délre fekvő Csernobil nem kapott komoly adagot a kiáramló szennyezett anyagból. Az itteni sugárzás emiatt – egyes mérések szerint – csak kicsivel magasabb, mint Kijevben.

A zónában dolgozók nagyjából kéthetes turnusonként váltják egymást. Aki 15 napot dolgozott a területen, annak a következő 15 napot a zónán kívül kell töltenie.

Csernobil városban működik a bolt, ahol vásárolhatnak a zónába visszatelepült lakók, és ügyes-bajos dolgaikat is itt intézhetik. Rozalija néni is a városban vette fel annak idején a nyugdíját. Csernobilban kapnak orvosi és szükség esetén kórházi ellátást is.

A KGB 1986 májusi jelentése szerint 59 olyan települést ürítettek ki, amelyek veszélyes zónában helyezkedtek el és 71 ezer embert evakuáltak. 25 ezren önként költöztek el.

A lakók egy része a tiltás és a többszöri kitelepítés ellenére visszaköltözött, ezért a hatóságok egy idő után feladták a küzdelmet velük szemben.

Olekszandr Szirota ukrán fotós a csernobili tiltott zóna közelében lakik. 1976. június 7-én született, és 1983-ban költöztek Pripjatyba, így már majdnem 10 éves volt, amikor a baleset történt. Emlékszik arra, amikor evakuálták őket. Mindenkinek azt ígérték, hogy egy idő után visszatérhetnek, valójában soha nem költözhettek vissza a város lakói. Szirota családja 1987-től Kijevben élt, ő ott fejezte be az általános iskolát, a középiskolát és az egyetemet – történelemből diplomázott.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
70 ezer diák felvételizett ma középiskolába: a szaktanárok szerint sem magyarból, sem matekból nem volt egyszerű a feladatsor
Szakértők értékelték a szombati központi írásbeli vizsgát, ahol több mint 70 ezer diák mérette meg magát. A tanárok szerint a nehéz feladatsorok befolyásolhatják a bejutási ponthatárokat.


Több mint 70 ezer diák izgulta végig szombaton a központi írásbeli felvételit, amely a szaktanárok szerint sem magyarból, sem matekból nem volt egyszerű. Bár akadtak könnyebben megoldható feladatok is, a hvg.hu által szemlézett tanári vélemények szerint az összkép nehéznek mondható. Január 24-én 52 ezer nyolcadikos, 11 ezer hatodikos és több mint 6 ezer negyedikes diák írta meg a két 45 perces tesztet.

A matematikatesztben a diákoknak többek között üvegdobozba töltött vízzel, egy szokatlan, mátrixszerű diagrammal és a nagymama életkorával kapcsolatos feladattal kellett megbirkózniuk. A magyar sem volt sétagalopp: itt szólásokat, közmondásokat, valamint madárnyelven írt szavakat kellett értelmezni, de Lackfi János egyik verse is szerepelt a tesztben.

„Harminc perc alatt végeztem vele” – mondta egy Linda nevű nyolcadikos diák a magyar feladatsorról az Eduline-nak.

A matek nehézségét jelzi, hogy az Alternatív Közgazdasági Gimnázium belső adatai alapján a vizsgázók átlagosan 26 pontot értek el. A pótló írásbeli vizsgát február 3-án tartják, az eredményekről pedig legkésőbb február 13-ig kapnak hivatalos értesítést a diákok. A feladatlapok és a hivatalos javítási-értékelési útmutatók már elérhetők az interneten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hiába tiltotta meg a bíró, őrizetbe vettek, és egy texasi fogdába repítettek egy kétéves kislányt Minneapolisból
Az amerikai idegenrendészet Minneapolisban vette őrizetbe a menedékkérő apát és gyermekét. A hatóság a bírósági végzés ellenére cselekedett, a kislányt másnap hozták csak vissza az anyjához.


Hiába tiltotta meg egy szövetségi bíró, az amerikai idegenrendészet ügynökei mégis egy texasi fogdába szállítottak egy kétéves kislányt az apjával együtt, akiket csütörtökön vettek őrizetbe Minneapolisban.

Az apa és lánya a boltból értek haza délután egy órakor, amikor elfogták őket. Az egyik ügynök a Guardian cikke szerint betörte a férfi autójának ablakát, miközben a kislány az autóban ült. A közösségi oldalakon terjedő videón az is látszik, hogy a helyszínen több szomszéd is megjelent, az emberekre pedig villanó- és hanggránátokat dobtak.

A kislány anyja otthon volt, de az ügynökök nem engedték, hogy a gyermek bemenjen hozzá, hanem az egyik szolgálati autóba tették be, és elhajtottak vele.

Az ügyvédek még aznap a bírósághoz fordultak, hogy kötelezzék a hatóságot a férfi és lánya szabadon engedésére, mivel mindketten menedékkérőként, legálisan tartózkodnak az Egyesült Államokban.

A bíróság el is rendelte, hogy a kislányt engedjék haza - írta a Guardian.

„Mondani sem kell, a lánynak nincsen priusza”

– írta az ügyben döntő bíró.

A szövetségi hatóságok azonban a bírósági végzés ellenére a kislányt az édesapjával együtt egy repülőgépre tették, és egy texasi fogvatartási központba szállították. A család egyik ügyvédje elmondta, hogy másnap már mindkettőjüket visszaszállították Minneapolisba, a lányt pedig átadták az édesanyjának.

Az eset nem sokkal azután történt, hogy az idegenrendészet egy ötéves óvodás kisfiút is őrizetbe vett az édesapjával együtt.

A Trump-kormányzat januárban több ezer ügynököt vezényelt Minneapolisba, ahol január 7-én egy ügynök lelőtt egy 37 éves nőt, Renee Nicole Goodot. Minneapolisban ezután több ezren tüntettek a nő halála miatt. Donald Trump amerikai elnök közben már arról beszélt, hogy a hadsereget veti be a városban, ahol az ott élő emberek már most is úgy érzik, mintha katonai megszállás alatt élnének. A kormányzat azt szokta hangsúlyozni, hogy az illegális bevándorlók ellen zajló akciókkal bűnözőket távolítanak el az országból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Lázár János bemutatja, milyen a Fidesz” – Magyar Péter reagált arra, hogy alig takart meztelen képet közölt a miniszter egy nőről, aki kritizálta a vonatközlekedést
A poszt azonnal kiverte a biztosítékot az ellenzéki oldalon. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben. „Lázár János minden nap bebizonyítja, hogy van lejjebb” - mondta Magyar Péter.


„Azt kérem mindenkitől, hallgassuk meg egymást. Ő a legnagyobb ellenzéki párt aktivistája a kerületben; adjuk meg egymásnak a tiszteletet” – ezekkel a szavakkal intette csendre Lázár János a bekiabálókat szerdán, a csepeli lakossági fórumán. A felszólaló egy TISZA-párti aktivista volt, aki a közlekedést kritizálta.

„Nem tudom, van-e csípőprotézises rokona, de akit csípőprotézissel műtöttek, az nem tud felszállni sem a HÉV-re, sem az országos vonatokra” – hozott fel egy konkrét példát a nő. A miniszter ekkor még a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta - számolt be róla az RTL Híradó.

Két nappal később azonban a miniszter egy alig takart, meztelen fotót tett közzé a nőről a közösségi oldalán. A kép mellé azt írta: „Árad a pornó a Tiszából! Ez a Magyar Péter-féle erkölcsi felsőbrendűség.” Ezzel a nő állítólagos felnőttfilmes múltjára utalt, amiről korábban több kormánypárti sajtótermék is névvel és arccal közölt cikkeket.

A poszt azonnal kiverte a biztosítékot az ellenzéki oldalon. Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben. „Itt súlyos bűncselekmény történt több szempontból is: azért, mert egy politikus egy civil ellen követte el; azért, mert egyértelműen bosszúból történt; és azért is, mert teljesen kontextuson kívül használtak egy fotót” – indokolta a lépést.

Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke szerint „Lázár János minden nap bebizonyítja, hogy van lejjebb.” A pártelnök úgy fogalmazott, „Lázár János bemutatja, milyen a Fidesz: hogyan áll a nőkhöz, a felvidéki és a határon túli magyarokhoz, és mit gondol roma honfitársainkról.”

A kormánypárti sajtó ezzel szemben a TISZA körüli „erkölcsi ellentmondásokra” helyezte a hangsúlyt, a miniszter bejegyzését idézve. A Népszava az esetet a Lázár és Magyar Péter közötti üzengetés újabb fordulójaként, egyfajta témaváltásként értelmezte.

Nem ez az első eset, hogy a TISZA Párt aktivistáit a múltjukkal támadják. Tavaly júliusban a párt egyik vármegyei koordinátorának korábbi erotikus felvételeit mutatta be a Fidesz-közeli média. A TISZA akkor a civilek magánéletében való „kutakodást” visszataszítónak nevezte. Tavaly novemberben pedig a Lázár Jánoshoz köthető Promenád24 listázta névvel és munkahellyel a TISZA-app adatszivárgásának több helyi érintettjét.

Az ügynek komoly jogi vetülete is van. A törvények szerint valakinek a képmását általában csak a beleegyezésével lehet felhasználni. A hozzájárulás nélkül megosztott intim tartalmak, vagyis a „bosszúpornó” terjesztése pedig több jogcímen is büntethető.

Az ügy itt még nem zárult le. Kérdés, hogy a feljelentésből indul-e eljárás, és reagál-e a miniszter a vádakra. Az RTL Híradó kereste Lázár Jánost, hogy megtudja, milyen célból osztotta meg a fotót, de adásukig nem kaptak választ. Az érintett aktivista egyelőre nem kívánt nyilatkozni a történtekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Magyarország nem érdemli meg, hogy ismét a történelem rossz oldalára kerüljön” – Orbán Viktort Szálasi Ferenchez hasonlította az ukrán külügyminiszter
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy szombati bejegyzésben vádolta meg a magyar kormányt Vlagyimir Putyin érdekeinek szolgálatával. A magyar külügy szerint Kijev ezzel a Tisza Pártot támogatva avatkozik be a választásba.


„Ukrajna vagy Magyarország” – ezzel a választási tétet megfogalmazó mondattal reagált a magyar külügyminiszter arra a diplomáciai szóváltásra, amelyben ukrán kollégája szombaton a nyilas vezér Szálasi Ferenchez hasonlította Orbán Viktor miniszterelnököt. A vita azután éleződött ki, hogy a magyar kormányfő kijelentette: szerinte a következő száz évben sem lesz olyan magyar parlament, amely támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozását.

A szóháború szombaton csúcsosodott ki, amikor Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter rendkívül kemény hangú üzenetet intézett Szijjártó Péterhez. Szibiha szerint Orbán Viktor kijelentése valójában a kárpátaljai magyaroknak szól, és cinikus utalás a trianoni békeszerződésre. Úgy vélte, a magyar kormányfő és köre nem törődik az Ukrajnában élő magyarok jólétével, csupán túszoknak tekinti őket geopolitikai játszmáiban. Az ukrán tárcavezető szerint a magyar kormány Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálja azzal, hogy akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, ami pedig a békét hozná közelebb Európában.

„Ma Orbán már nem is Horthy Miklós módjára viselkedik, hanem inkább Hitler csatlósára, Szálasi Ferencre emlékeztet. Ez a második világháború egyik legsúlyosabb tanulsága. Magyarország és a magyar nép nem ezt érdemli”

– írta a 24.hu által is közölt bejegyzésében Szibiha.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter már csütörtökön azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „durván beavatkozik” a magyar választásokba. Szijjártó Péter akkor arra reagált, hogy Szibiha a közösségi médiában kudarcra ítéltnek nevezte Orbán Viktor tervét. A miniszter szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán külügy is „személyeskedő” támadásokat indított, és a magyar kormány nem hagyja, hogy Magyarországot „belerángassák” a háborúba. Szibiha szombati bejegyzésére Szijjártó ismét reagált. Szerinte az ukrán külügyminiszter nyilatkozata azt üzeni, hogy Ukrajna „elindul a magyar parlamenti választáson”, és a Tisza Párt az ő támogatásukat képviseli. A külügyminiszter úgy fogalmazott: az ukrán vezetés célja a magyar szuverenitás megszüntetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk