HÍREK
A Rovatból

„Csak jöttek és elkezdtek lőni az emberekre” - 38 tüntető halt meg szerdán Mianmarban

Ez volt az eddigi legvéresebb nap a sorozatos demonstrációk kezdete óta. Egy 14 és egy 17 éves fiú, valamint egy 19 éves lány is életét vesztette.


A mianmari tüntetéssorozat eddigi legvéresebb napja volt a szerdai, miután legalább 38 ember meghalt - írja a BBC.

Christine Schraner Burgener ENSZ-képviselő szerint sokkoló jelenetek zajlanak Mianmarban, ahol február elsején katonai puccs révén a hadsereg önkényesen átvette a hatalmat a tavaly novemberben hivatalosan megválasztott kormánytól.

Az ENSZ küldöttje szerint a hatalomátvétel ellen küzdő tüntetéseknek már legalább 50 halálos áldozata és nagyon sok sérültje van.

A szerdai demonstrációk már olyannyira elfajultak, hogy szemtanúk szerint

a hatóságok már nemcsak gumilövedékkel, hanem éles lőszerrel is lőttek a tüntetőkre.

Az ENSZ-képviselő elmondása szerint egy videón látszik, ahogy a rendőrség megvert egy fegyvertelen önkéntes ápolócsapatot, egy másik felvétel pedig azt bizonyítja, hogy egy tüntetőt agyonlőttek az utcán. Schraner Burgener szerint a rendőrök a 9mm-es géppisztolyhoz hasonló fegyverrel lövöldöznek az ellenállókra.

Az ország legnépesebb városában, Yangonban két gyerek, egy 14 és egy 17 éves fiú is meghalt, sőt egy 19 éves nő is az áldozatok között van.

Monywában legalább hat embert lőttek le egy tüntetésen, és legalább 30 ember megsérült a hírek szerint. Myingyanban legalább 11 sérültről számolt be egy önkéntes orvos az AFP hírügynökségnek. Elmondása szerint ott a rendőrök könnygázzal, gumilövedékkel és éles lőszerrel is lőttek az emberekre.

"Nem lőttek ránk vízágyúval, nem figyelmeztettek eloszlatásra sem, egyszerűen csak tüzet nyitottak ránk"

- mondta egy tüntető a Reutersnek.

Mandalay városában is hasonló történt egy fiatal tüntető szerint.

"Tíz-fél 11 körül megjelentek a rendőrök és a katonák, és egyszercsak elkezdtek lőni a civilekre bármilyen figyelmeztetés nélkül. Csak jöttek és tüzet nyitottak. Gumilövedéket és éles lőszert is használtak, hogy megöljék az embereket."

A mianmari hadsereg eddig nem nyilatkozott a halálesetekkel kapcsolatban.

Schraner Burgener szerint az ENSZ-nek sürgősen határozott intézkedéseket kell hozni a tábornokokkal szemben. A szervezet megbízottja hiába figyelmeztette már erre a parancsnok-helyettest, úgy tűnik, nem veszik elég komolyan. Ennek ellenére a nyugati ország, köztük az Egyesült Államok is újabb szankciókat fontolgatnak a délkelet-ázsiai országgal szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trumpék 80 embert toloncolnak ki Ukrajnába, ahol azonnal a frontra küldhetik őket
A kitoloncoltak között olyanok is vannak, akik soha nem éltek a független Ukrajnában. Többségük amerikai családot és új életet hagy maga mögött a bizonytalan sorsért cserébe.


Akár már hétfőn megkezdődhet annak a mintegy 80 embernek a kitoloncolása az Egyesült Államokból Ukrajnába, ahol a háború miatt azonnal a frontra vezényelhetik őket. A Washington Post cikke szerint

a Trump-kormányzat jogerősen elítélt embereket küld vissza, a műveletet pedig már szervezik: az érintetteket repülővel Lengyelországba szállíthatják, hogy ott adják át őket az ukrán hatóságoknak.

Az ügyet különösen összetetté teszi, hogy a listán szereplők egy része soha nem élt a független Ukrajnában, vagy nincs is ukrán állampolgársága. Egyikük, Roman Szurovcev, bűncselekmények miatt ült börtönben, de már 4 éves korában, 1991-ben az Egyesült Államokba érkezett. Bár 2014-ben már megpróbálták kitoloncolni, sem Ukrajna, sem Oroszország nem fogadta be. Azóta amerikai nőt vett feleségül, két gyermekük született, és nem követett el újabb bűncselekményt.

Hasonló helyzetben van Andrej Bernik is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért ítéltek el. Ő 13 évesen, 1990-ben került Amerikába zsidó menekültként a Szovjetunióból. Később hiába folyamodott ukrán állampolgárságért, sosem kapta meg.

Kijev nem is titkolja, hogy mi várhat a visszaküldött, hadköteles korú férfiakra.

Volodimir Zelenszkij elnök egyik magas rangú tisztségviselője a lapnak nyilatkozva egyértelművé tette a szándékaikat: „az amerikaiak annyi embert deportálnak, amennyit csak akarnak, megtaláljuk a módját, hogy hogyan tehetik hasznossá magukat”.

A veszély valós, mivel Ukrajna 2024 áprilisában 27-ről 25 évre szállította le a sorköteles korhatárt, a külképviseletein pedig felfüggesztette a katonaköteles korú férfiak konzuli ügyintézését. Jogvédők szerint a kitoloncolás a nemzetközi jogba ütközik, mert a visszaküldötteket üldöztetés vagy halálos frontszolgálat fenyegeti. Ezzel szemben az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) annyit közölt, hogy minden érintett megkapja a megfelelő eljárást, de a folyamatban lévő műveleteket nem kommentálják. A mostani, 80 fős csoport kitoloncolása jelentős ugrás lenne a tavalyi pénzügyi évben visszaküldött 53 ukrán állampolgárhoz képest.

via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Bekamerázták a Tisza Párt rendezvényhelyszínét Győrben, Orbán zártkapus gyűlésének helyszínét lezárták
Magyar Péter délután kettőkor tart nyilvános fórumot a Bécsi kapu téren. Orbán Viktor gyűlésének helyszínét lezárták az Olimpiai Sportparkban, a kerítést pedig fekete fóliával takarták le, hogy megakadályozzák a belátást.


Politikai erődemonstráció helyszíne lesz Győr szombaton, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is rendezvényt tart, alig másfél kilométerre egymástól. A két eseményt teljesen eltérő módon szervezik: míg a miniszterelnök délelőtt 11-kor egy zártkörű, csak regisztráltaknak szóló gyűlésen vesz részt az Olimpiai Sportparkban, addig Magyar Péter délután kettőkor tart nyilvános fórumot a Bécsi kapu téren.

Az előkészületek látványosra sikerültek. A Tisza Párt rendezvényhelyszínét a környező lámpaoszlopokra és egy erkélyre telepített kamerákkal szerelték fel, amiről a Telex számolt be először. A portál megkeresésére a rendőrség egyelőre nem adott magyarázatot, hogy ki és milyen célból figyeli a teret. Ezzel szemben Orbán Viktor gyűlésének helyszínét lezárták, a kerítést pedig fekete fóliával takarták le, hogy megakadályozzák a belátást.

A feszültséget növelte, hogy Pintér Bence, a város polgármestere vitára hívta a két politikust, amit Magyar Péter elfogadott, a miniszterelnök azonban elutasított.

„Én, Magyar Péter gazdáival vitatkozom minden héten Brüsszelben” – ezzel a mondattal hárította el a felkérést Orbán Viktor.

A győri eseménysorozat egy országos kampányturné nyitánya. A miniszterelnök október végén hirdette meg a Digitális Polgári Körök (DPK) országjárását, amelyet a kormányoldal „háborúellenes gyűlésként” kommunikál. Erre reagálva a Tisza Párt bejelentette, hogy az összes helyszínen és időpontban saját, nyitott rendezvényt szerveznek.

„Miniszterelnök Úr! A Tisza és a mellette álló többség megmutatja Önnek élőben, hogy milyen a valódi országjárás és milyen az, amikor egy politikus nem csak a sajátjai elé mer kiállni előre megírt kérdésekre válaszolni” – kommentálta a helyzetet Magyar Péter.

A politikai párharc a következő hetekben Nyíregyházán, Kecskeméten, Mohácson és Szegeden folytatódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Súlyosan részeg forgalomirányító miatt bénult meg a vasúti közlekedés a Budapest–Vác vonalon
Először csak rosszullétről szólt a hivatalos közlemény, ami óriási felháborodást keltett. A MÁV-vezér később ismerte be a döbbenetes valóságot a felelőtlen vasutasról.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. november 14.



Ahogy már írtunk róla, péntek délután komoly fennakadások bénították meg a forgalmat a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon. Az utasok eleinte csak annyit tapasztaltak, hogy a vonatok nem járnak, később azonban kiderült a döbbenetes ok: a gödi forgalmi szolgálattevő súlyosan ittas állapotban látta el a munkáját.

Az esetről Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója számolt be a Facebookon.

„A rosszullétet sajnos súlyos fokú ittasság okozta”

írta, hozzátéve, hogy a rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanújával előállította a vasutast, akit azonnali hatállyal felfüggesztettek. A vezérigazgató leszögezte:

„A MÁV-nál az ilyen esetekkel szemben zéró tolerancia van érvényben: aki mások biztonságáért felel, annak minden értelemben józanul kell viselkednie.”

A közlekedés 16 órakor indulhatott újra, a menetrend helyreállása azonban egészen kora estéig elhúzódott. Az utasok eljuttatására Dunakeszi és Vác között pótlóbuszokat szerveztek, és egy ideig a 300-as és 371-es Volán-járatokon is érvényesek voltak a vasúti jegyek. A káosz több járatot is érintett, a Nyugati pályaudvarról 17:40-kor Szobra induló G70-es vonatot törölték, a Prágába tartó Metropolitan EuroCity pedig a Blikk szerint 90-95 perces késéssel közlekedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Cseh Katalinnak üzent a Momentum: Az elmúlt napokban talán érzed, hogy mekkora ostobaságot csináltál
Nyílt levélben üzent a párt frakcióvezetője a távozó politikusnak. Szerinte Cseh elárulta a kormányváltást akaró szavazókat, és a saját érdekeit nézi.


Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Cseh Katalin a Partizán műsorában bejelentette, nem adja vissza a parlamenti mandátumát.

„Kedves Katka! 2022-ben az emberek azért szavaztak a közös ellenzéki listára, mert kormányváltast akartak. Ez most is így van.

Most is kormányváltást akarnak a szavazók, ezért döntöttünk úgy, hogy mi nem leszünk ennek a gátja és nem indulunk el a választáson, mert számunkra fontosabb az, hogy megszabaduljunk ettől a velejéig romlott rendszertől, mint a saját érdekeink”

– írta Bedő.

A politikus állítja, hogy a 2022-es hat ellenzéki párt közül már csak a Momentum és Márki-Zay Péter maradt hű a kormányváltást akaró szavazókhoz. Bedő Dávid a posztját egy személyes üzenettel zárta, amelyben Cseh Katalin döntését ostobaságnak nevezte.

„Az elmúlt napokban talán érzed, hogy mekkora ostobaságot csináltál, ezt egy icipicit tudnád azzal javítani, ha megtennéd az egyetlen morálisan elfogadható dolgot és visszaadod a mandátumod, hogy azt átvegye valaki olyan, aki a következő 150 napban elősegíti a kormányváltást és nem akadályozza azt”

– fogalmazott a frakcióvezető.

A vita azt követően robbant ki, hogy a Momentum elnöksége november 12-én kizárta Cseh Katalint a pártból. A döntést azzal indokolták, hogy a politikus Barabás Richárddal, a Párbeszéd társelnökével közösen új pártot alapít Humanisták néven, és elindul a 2026-os választáson. Ez ellentétes a Momentum júniusi határozatával, amely szerint a párt nem indít jelölteket a kormányváltás esélyének növelése érdekében.

A Humanisták bejelentése szerint „emberségesebb, európaibb” hangot képviselnének, listán külön indulnának, de az egyéni körzetekben a Tisza Párt jelöltjeit támogatnák.

A konfliktus tárgyát képező mandátumot eredetileg Fekete-Győr András, a Momentum alapítója viselte. Az Országgyűlés 2024. november 25-én, egy jogerős bírósági ítéletre hivatkozva kimondta Fekete-Győr összeférhetetlenségét és megfosztotta képviselői székétől. A megüresedett listás helyet a Momentum Cseh Katalinnak adta át, aki korábban, 2019 és 2024 között a párt európai parlamenti képviselője volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk