FELFEDEZŐ
A Rovatból

Buzgár, nyúlgát, védmű és a többiek: kifejezések árvíz idején, amiket mindenki hallott már, de csak kevesen tudják a jelentésüket

Gyakran emlegetett árvízi szakkifejezések gyorstalpalója azoknak, akik szeretnének képben is lenni arról, amiről beszélnek.


Napok óta árvíz-lázban ég az ország. Mint minden hasonló helyzetben, az árhullám idején is csak úgy repkednek a szakkifejezések a hírekben, amiknek a jelentése feltehetően nem mindenkinek tiszta. Ennek érdekében összeszedtük a leggyakrabban használt szakkifejezéseket, amik jól jöhetnek akár egy baráti csevegés, de egy komolyabb eszmecsere alkalmával is:

Tetőzés

A tetőzés árvíz esetén azt a pillanatot jelenti, amikor a vízszint eléri a legmagasabb pontját egy adott folyószakaszon. Ez a csúcsérték azt jelzi, hogy a folyó vagy vízfolyás áradása a maximumon van, és ezt követően a vízszint csökkenni kezd. A tetőzés pontos időpontját az árvízi előrejelzések alapján próbálják meghatározni, ami fontos információ a védekezési munkálatok megtervezéséhez.

Mobilgát

A mobilgát egy ideiglenes, könnyen telepíthető és eltávolítható árvízvédelmi eszköz, amelyet olyan helyeken használnak, ahol gyors és hatékony védelemre van szükség a vízszint emelkedése ellen. A mobilgát előnye, hogy csak árvízveszély idején állítják fel, így a veszély elmúltával elbontható, és nem állandó része a tájnak. A rendszer általában alumínium panelekből, műanyag elemekből vagy egyéb könnyű anyagokból áll, amelyeket egymáshoz illesztve hoznak létre egy vízzáró falat. A mobilgát gyorsan telepíthető, gyakran városi környezetben vagy folyópartokon használják, ahol az állandó gátak kiépítése nem megoldható vagy nem kívánatos.

Nyúlgát

A nyúlgát egy ideiglenes védmű, amit árvízveszély esetén építenek, hogy megakadályozzák a víz elárasztását olyan területeken, amelyeket meg akarnak védeni. Általában homokzsákokból építik fel gyorsan, ahol szükség van rá, de más anyagokat is használhatnak, például fóliát vagy fából készült szerkezeteket. A nyúlgátakat jellemzően kisebb vízfolyások vagy alacsonyabb vízállás esetén alkalmazzák, vagy akkor, amikor gyors, átmeneti megoldásra van szükség. A névben szereplő "nyúl" arra utal, hogy gyorsan, akár rögtönzött módon építik fel, amikor hirtelen szükség van rá árvízi védelem során. Ahogyan a nyúl gyorsan és fürgén mozog, úgy a nyúlgátat is gyorsan, átmeneti jelleggel hozzák létre, hogy azonnali védelmet nyújtson.

Homokzsák

A homokzsák egy egyszerű, de hatékony eszköz, amit árvízvédelemre használnak. Ez egy erős, strapabíró zsák, amelyet homokkal töltenek meg, és amelyet védőgátként helyeznek el a víz útjában, hogy megakadályozzák az árvíz terjedését. A homokzsákokat gyakran használják ideiglenes védművek, például nyúlgátak építésére. Ezeket a zsákokat könnyen és gyorsan lehet telepíteni, egymásra rakva gátat képeznek, és a vízszivárgást is lelassítják, amivel időt nyernek a komolyabb védekezési intézkedések megkezdéséig. Bár egyszerűek, nagyon hatékonyak az árvízi védekezésben.

Buzgár

A buzgár egy olyan jelenség, amely árvíz idején vagy magas vízállás esetén fordul elő, amikor a víz a gát vagy töltés alatt átszivárog, majd a szárazföldi oldalon felbugyog a földfelszínre. Ez a vízáramlás kisméretű forrásként jelenik meg, és veszélyes lehet, mert a víz magával sodorhatja a talajszemcséket, alámosva ezzel a védművet (gátat vagy töltést). Ha nem kezelik időben, a buzgár meggyengítheti a gátat, ami átszakadáshoz vezethet, így az árvízvédelem egyik legveszélyesebb jelenségének tekinthető.

Csurgás

A csurgás kifejezés a vízgazdálkodásban azt a lassú vízszivárgást vagy vízfolyást jelenti, amely például egy gát, töltés vagy part mentén történik. A csurgás általában a talajon vagy a védművek szerkezetén keresztül szivárgó vízre utal, amely kisebb mennyiségben, de folyamatosan áramlik. Ez a jelenség veszélyessé válhat, ha a csurgás mértéke nő, mert a víz szivárgása alámoshatja a védművet vagy a talaj szerkezetét, ami instabilitást okozhat. Hasonlóan a buzgárhoz, a csurgást is figyelni kell, mivel a vízszivárgás hosszú távon károkat okozhat, és növelheti a gát átszakadásának kockázatát.

Fakadóvíz

A fakadóvíz olyan víz, amely árvíz vagy magas talajvízszint hatására a föld alól, például a talajvízből tör fel a felszínre. Ez a jelenség különösen gyakori árvíz idején, amikor a folyók és vízfolyások vízszintje megemelkedik, és a víznyomás hatására a talajban lévő víz a gátakon vagy töltéseken belüli területeken jelenik meg. A fakadóvíz nem közvetlenül a folyó vízéből származik, hanem a talajból szivárog fel a víznyomás hatására. Gyakran előfordul, hogy a gát vagy töltés mögötti területeken nagyobb mennyiségű víz jelenik meg, és a helyi lakosság számára ez is árvízveszélyt jelenthet, mert károsíthatja a védekezési struktúrákat, vagy átnedvesítheti a talajt, gyengítve a védvonalakat. A fakadóvizet szivattyúkkal és egyéb technikákkal próbálják eltávolítani, hogy a védekezés hatékony maradjon.

Védmű

A védmű olyan mesterségesen létrehozott szerkezet vagy építmény, amelynek célja valamilyen természeti erő vagy veszély, például árvíz, erózió vagy szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem. A védműveket különböző helyzetekben alkalmazzák, például folyók, tengerpartok vagy akár városok védelmére. Védmű például a gát, nyúlgát, töltés vagy a mobilgát. A védművek kulcsszerepet játszanak a katasztrófák megelőzésében és a lakosság védelmében, különösen árvíz vagy természeti katasztrófák esetén.

Árvízvédelmi fokozat

Az árvízvédelmi fokozat olyan hivatalos besorolás, amely a folyók vízállásának magassága és az árvédelmi helyzet súlyossága alapján határozza meg, hogy milyen intézkedésekre van szükség az árvízi védekezés érdekében. Az árvízvédelem fokozatait általában a folyók vízállása alapján rendelik el, és céljuk, hogy a védekezési tevékenységet szervezetten és megfelelő időben lehessen megkezdeni.

Magyarországon például a következő fokozatok léteznek:

I. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor rendelik el, amikor a vízszint egy adott szakaszon eléri a készültségi szintet, de még nem okoz közvetlen veszélyt. Ilyenkor megkezdik a folyamatos figyelést és a szükséges előkészületeket.

II. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor hirdetik ki, amikor a vízállás magasabb, és a védekezési munkálatok intenzívebbé válnak. Folyamatosan erősítik a védvonalakat, és az illetékes hatóságok aktívan közbelépnek.

III. fokú árvízvédelmi készültség: Ez a legsúlyosabb árvízhelyzet. A vízszint elérte a kritikus szintet, ami azonnali és intenzív beavatkozást igényel a gátak védelmében. Ilyenkor a legnagyobb erőfeszítések történnek a védekezésben, beleértve az evakuálás előkészítését is.

Az árvízvédelmi fokozatok célja, hogy a helyi hatóságok időben fel tudjanak készülni az esetleges árvízhelyzetekre, és a lakosságot is tájékoztassák a szükséges óvintézkedésekről.

Ártér

Az ártér az a terület, amelyet egy folyó vagy vízfolyás időszakosan eláraszthat, amikor a vízszint megemelkedik, például áradások idején. Ezek a területek általában a folyók mentén, a folyómederhez közvetlenül csatlakozó síkvidéken helyezkednek el. Az ártér fontos szerepet játszik a természetes vízgazdálkodásban, mivel segít csökkenteni az áradások erejét, és lehetőséget biztosít arra, hogy a víz természetes módon elterüljön és elszivárogjon.

Az ártér két fő része:

Külső ártér: A folyó legszélesebb áradási területe, amelyet csak nagyon magas vízálláskor, rendkívüli árvizek idején borít el a víz.

Belső ártér: A folyóhoz közelebb eső, gyakrabban elárasztott terület, ahol az árhullámok kisebb vízszintemelkedés esetén is áradást okozhatnak.

Az árterek természetes élőhelyek számos növény- és állatfaj számára, és gyakran termékeny talajjal rendelkeznek, ezért mezőgazdaságra is használhatók. Azonban mivel árvízveszélyes területek, az építkezések és állandó lakóhelyek létrehozása az ilyen területeken kockázatos lehet.

Vízhozam

A vízhozam (vagy vízfolyás hozama) azt az adott vízmennyiséget jelenti, amely egy folyón vagy patakon keresztül áthalad egy meghatározott keresztmetszeten egy adott időegység alatt. Általában köbméter per másodpercben (m³/s) mérik, de kisebb vízfolyásoknál használhatják liter per másodperc (l/s) mértékegységet is.

A vízhozam az alábbi tényezőktől függ:

Csapadék: A vízhozam növekszik, ha több eső esik, vagy ha a hóolvadásból származó víz növeli a víztestek mennyiségét.

Olvadás: Tavasszal a hó és jég olvadása megnöveli a folyók vízhozamát.

Terep- és talajviszonyok: A talaj áteresztőképessége és a domborzati viszonyok is befolyásolják a víz mennyiségét, ami egy folyón átfolyik.

A vízhozam mérését gyakran használják vízgazdálkodási célokra, például árvízvédelem, víztározás vagy vízenergia-termelés tervezése során. Nagy vízhozamú időszakokban (például árvíz esetén) fontos információt nyújt a védekezési intézkedések megtervezéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Nem zaklatónak nevellek!” – üvöltötte egy anyuka a játszótéren a kisfiának, miután a gyerek egy autista társát piszkált
Egy ausztrál anya heves reakciójáról készült videó milliókhoz jutott el, és heves reakciókat váltott ki a közösségi médiában.
F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 24.



Nagy felháborodást keltett egy videó, amin egy édesanya épp hevesen számon kéri a fiát egy játszótéren, miután a gyerek egy autista társát zaklatta – számolt be róla a Hindustan Times. A jelenetről készült felvétel először a TikTokon bukkant fel az Angry Mum (Dühös Anya) néven futó fiókon, majd az ugyanezen a néven működő Instagram-oldalon is. A videó rövid idő alatt hatalmas nézettséget ért el, milliók látták.

„Hogy merészeled? Ez nem szép dolog! Ne merészelj ilyesmit csinálni, ne merészelj! Nem zaklatónak nevellek!”

- kiabálta az anya a fiával a játszótéren.

Az édesanya a videó terjedése után egy bejegyzésben reagált az őt ért kritikákra. Azt írta, nem érti a felháborodást, és feltette a kérdést, hogy mióta nem kell felelősségre vonniuk a szülőknek a saját gyereküket.

Hangsúlyozta, hogy többször próbálta szépen kérni a fiát, hogy ne bántsa az autista gyereket, de ez nem vezetett eredményre. Kiemelte, hogy bizonyos viselkedéseket nem hajlandó tolerálni.

A felvétel komoly vitát váltott ki.

Sokan támogatták az anya szigorú fellépését, főleg olyanok, akiknek a gyerekét bántották, akiknek autista gyermekük van, vagy akik maguk is áldozatok voltak gyerekkorukban. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a zaklatók gyakran azért válnak azzá, mert őket is így nevelik. Többen azt is megjegyezték, hogy egy rövid videó alapján nem lehet megítélni, milyen szülő valaki.

A témához kapcsolódva egy ausztrál színésznő arról írt, miért döntött úgy, hogy nem vállal gyermeket. A 118 indok között, amit felsorolt, az is szerepelt, hogy ne váljon a gyerekéből bántalmazó.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Meztelenül és betépve találtak rá a repülőgép mosdójában egy légiutas-kísérőre
A British Airways 41 éves alkalmazottja nem volt hajlandó segíteni a felszállás előtti feladatokban, majd zavartan bezárkózott a mosdóba. A kollégái rátörtek, ekkor derült ki, hogy drog hatása alatt áll és teljesen meztelen.


Furcsa körülmények között veszítette el állását a British Airways egyik légiutas-kísérője, miután a repülőgép mosdójában meztelenül és kábítószer hatása alatt találtak rá, írja a LADbible.

Haden Pentecost Kaliforniából Londonba tartott, amikor a felettese félreállította, mert nem volt hajlandó részt venni a felszállás előtti biztonsági ellenőrzésekben – hangzott el a bírósági tárgyaláson. A 41 éves férfi gyomorgörcsökre panaszkodott, majd bezárkózott a mosdóba.

A beszámolók szerint végig erősen izzadt és idegesen viselkedett, miközben azt hajtogatta a kollégáinak, hogy át kell öltöznie.

Amikor egyik munkatársa kinyitotta a mosdó ajtaját, Pentecostnak fogalma sem volt arról, hogy időközben teljesen meztelenre vetkőzött.

A fedélzeten egy egészségügyi szakember megvizsgálta, mert kitágult pupillát és felgyorsult szívverést tapasztalt nála. Ezután a kapitánnyal is beszélt, majd a gép leszállásáig húszpercenként ellenőrizték az állapotát. A Heathrow-ra érkezés után kórházba vitték, ahol a vérvizsgálat kimutatta, hogy metamfetamint és amfetamint fogyasztott.

A British Airways az eset után elbocsátotta. Pentecost bűnösnek vallotta magát abban, hogy kábítószer hatása alatt végzett repülésbiztonsági feladatot. Szabadlábon védekezhet, ítéletét az isleworth-i bíróság később mondja ki.

Az amfetaminok szintetikus szerek, amelyek felgyorsítják az agy és a test közötti ingerületátvitelt. Ha valaki túl sokat vesz be belőlük vagy orvosi engedély nélkül használja, függőséget, alvászavart, szapora szívverést vagy paranoiát okozhatnak. A metamfetamin ezeknél is erősebb. Az illegális változata, például a kristálymeth különösen veszélyes: szívproblémákat, mentális zavarokat és szélsőséges energiaszintet idézhet elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Elválasztottak egy újszülöttet az édesanyjától, mert a nő nem ment át a szülőségi teszten a dán hatóságok szerint
Az anya mindössze egy órát tölthetett a kislányával, ekkor sem engedték, hogy megvigasztalja vagy tisztába tegye. A történet Grönlandon, Dániában, Izlandon és Észak-Írországban is felháborodást váltott ki, a miniszter vizsgálatot kért.


Egy 18 éves grönlandi fiatal, Ivana Nikoline Brønlund augusztus 11-én szülte meg kislányát, Aviaja-Luuna-t a Koppenhága közelében található Hvidovre-ben.

A baba azonban csak egy órát tölthetett édesanyjával, aki szerint ekkor sem engedték, hogy megvigasztalja, amikor sírt, vagy tisztába tegye. Utána pedig a helyi önkormányzat nevelőcsaládhoz vitte.

A fiatal anyát már három héttel a szülés előtt értesítették, hogy nem nevelheti majd a gyermekét.

Jelenleg kéthetente, felügyelet mellett, kétórás látogatások során találkozhat a kislányával. Fellebbezését szeptember 16-án tárgyalják.

Az eset hátterében az FKU, vagyis a szülői alkalmassági vizsgálat áll, amelyet idén májusban betiltottak a grönlandi származású szülőknél.

Brønlundot ennek ellenére ilyen vizsgálatnak vetették alá, a döntést pedig többek között a nevelőapja által okozott trauma hatásával indokolták.

Az anya szerint azért vették el tőle a gyereket, mert korábban traumát szenvedett el a nevelőapjától, aki jelenleg szexuális bántalmazásért ül börtönben.

A történtek Grönlandon, Dániában, Izlandon és Észak-Írországban is tiltakozásokat váltottak ki. Sophie Hæstorp Andersen szociális miniszter a Guardiannek elmondta: „A standardizált teszteket nem szabad alkalmazni grönlandi hátterű családok esetén. A törvény egyértelmű.” A miniszter felszólította a Høje-Taastrup önkormányzatot, hogy adjon magyarázatot a döntésre.

Brønlund a lapnak így nyilatkozott: „Nem akartam elindítani a szülést, mert tudtam, mi vár rám utána. Nagyon nehéz és szörnyű időszak volt.” Egy másik interjúban azt mondta: „Annyira szomorú voltam, hogy sírtam az autóban.”

Az izlandi tüntetések egyik szervezője, Dida Pipaluk Jensen elmondta: „Az egyik indok a lány elvételére egy korábbi trauma volt. Ez annyira rosszul hangzik – Ivana nem hibás semmi miatt.”

A grönlandi szülőket támogató Foreningen MAPI alapítója, Laila Bertelsen levelet írt a miniszternek, amelyben hangsúlyozta: „Itt most anya és gyermek kudarca áll – ez azonnali politikai lépést igényel.”

Az önkormányzat később elismerte, hogy hibát követtek el.

A gyerekszociális igazgató, Anya Krogh Manghezi így fogalmazott: „Esetünk és a kritikák alapján megvizsgáltuk az eljárásainkat. El kell ismernünk, hogy meg kellett volna ismételni a kapcsolatfelvételt, mert a jogi alap csak 2025. április 29-én vált véglegessé. Csak az érdekel minket, hogy a család jogai teljesüljenek, és a legjobb megoldás szülessen.”

Andersen miniszter szeptemberben Grönlandra látogat, és hangsúlyozta: ha bármely önkormányzat grönlandi származású szülők esetében FKU-t akarna alkalmazni, a VISO szakértői egységének véleményét kell kérnie.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Úristen, ez egy hülye” - a tetőn keresztbe fektetett létrával ment egy opeles Budapesten
Egy kék Opel a tetőn keresztben szállított létrával ijesztgette a szembejövőket, vidéken pedig egy kamion pótkocsija sodródott át a másik sávba.


A Budapesti Autósok portál legújabb videójában két egymástól távol eső, de hasonlóan veszélyes közúti helyzet látható. Az egyik eset Budapesten, a XXIII. kerületben, a Túri István úton történt augusztus 23-án, szombaton kora délután.

Egy kék Opel haladt a tetején keresztben szállított létrával, amely átlógott a másik sávba.

Az esetet rögzítő autós így fogalmazott: „A szemből érkező kék opeles keresztben viszi a létrát, úgy, hogy átlóg a mi sávunkba, veszélyeztetve a neki szembe jövőket. Hozzáteszem, ezen az úton busz is jár.” A felvételen az is hallható: „Úristen, ez egy hülye, atyaisten.”

A videóhoz érkezett kommentekben többen azt írták, a létra valószínűleg rosszul volt rögzítve, és a szél fordíthatta keresztbe. Mások szerint a sofőr eleve keresztben helyezte fel, hogy ne a tetőlemezen legyen, és balra pozicionálta.

A másik felvétel a 76-os úton készült.

Egy kanyarodó kamion pótkocsija lecsúszott a nyeregről, és átlógott a szembesávba.

Az esetet rögzítő autós hozzátette, hogy szerencsére senki sem sérült meg, de ez nem a sofőr érdeme volt.

A hozzászólók ebben az esetben is úgy vélték, a pótkocsi nem volt megfelelően rögzítve. Egyikük így kommentálta: „Teherautó hátulján olvastam egyszer: »Ha ezt el tudod olvasni, elhagytam a pótkocsimat!« Na, ez itt megtörtént…”


Link másolása
KÖVESS MINKET: