A tárcavezető éppen New Yorkban van az ENSZ 79. ülésszakán, amire eredetileg Orbán Viktor ment volna, de az árvíz miatt a kormányfő lemondta a külföldi programjait. Szijjártó részt vesz majd az uniós külügyminiszterek esedékes találkozóján, amelyet most az ENSZ székhelyén tartanak. Mint mondta, ukrán kollégájával ezúttal nem lesz külön találkozó, mert Szibiha jövő héten a magyar fővárosba látogat. Szijjártó azt is hozzátette, hogy
a várható témák között kiemelt helyen szerepel majd a kisebbségi törvény is.
New Yorkban Szijjártónak lesznek kétoldalú találkozói is. Ezek közül a miniszter a kínai kollégájával és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tervezett megbeszélését emelte ki.
A tárcavezető éppen New Yorkban van az ENSZ 79. ülésszakán, amire eredetileg Orbán Viktor ment volna, de az árvíz miatt a kormányfő lemondta a külföldi programjait. Szijjártó részt vesz majd az uniós külügyminiszterek esedékes találkozóján, amelyet most az ENSZ székhelyén tartanak. Mint mondta, ukrán kollégájával ezúttal nem lesz külön találkozó, mert Szibiha jövő héten a magyar fővárosba látogat. Szijjártó azt is hozzátette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztást adtak ki: 10 megyében jön a legveszélyesebb csapadék, a fél országban lecsap az ónos eső
A HungaroMet kedd délelőttre az ország déli és középső részére ónos esőt és havazást jelez. A délutáni enyhülés esőbe váltja a csapadékot, de a lefagyások komoly közlekedési veszélyt jelentenek.
A hétfői, csapadékszegény nap után kedden, február 3-án veszélyes időjárás érkezik: sokfelé ónos eső, északon pedig havazás nehezíti majd a közlekedést.
Egy lassan érkező melegfront hoz csapadékot kedden az ország jelentős részére. Az ónos eső miatt a HungaroMet tíz megyére adott ki sárga figyelmeztetést, további kettőre pedig a havazás miatt – írta a Blikk. A csúcshőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, majd a hét közepétől jelentős melegedés kezdődik.
A csapadék kedd délelőtt délen ónos esővel, a középső és a tiszántúli tájakon havazással indul. A délutáni enyhülés miatt, ahogy fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, a csapadék egyre többfelé esőbe, ónos esőbe vált át. Estére a csapadékzóna északra, északkeletre húzódik vissza, ám utánpótlás is érkezik. Ekkor már döntően eső esik, de északon továbbra is hullhat hó, illetve a magasban zajló enyhülés miatt itt is megjelenhet az ónos eső.
A Dunántúl déli részein jellemzően ónos eső valószínű, ami később esőbe vált át. A Dunántúli-középhegységben, a főváros tágabb térségében, illetve az Északi-középhegységben először tartósabb havazás várható, majd átmenetileg ónos eső eshet. A hegyek magasabban fekvő részein az ónos eső estétől tartósabb lehet, és várhatóan csak szerda reggelre szűnik meg. A Duna-Tisza közén a kisebb havazás mellett átmeneti ónos eső, majd eső fordulhat elő.
A mostani helyzet illeszkedik a januárban tapasztalt mintázatba, amikor több alkalommal is kiterjedt figyelmeztetéseket kellett kiadni a mediterrán ciklonok okozta ónos eső és havazás miatt.
A hét második felében dél felől szakadozni kezd a felhőzet, de továbbra is várható kisebb eső, zápor. Az északi és dunántúli régiókban felhős marad az égbolt, és kettős fronti hatásra kell számítani. A folytatásban tavasziasra fordul az idő: főleg a déli és keleti területeken akár 15 fokot is mérhetünk. A hétvégén már több napsütésre számíthatunk, a hosszabb távú előrejelzés szerint azonban továbbra is előfordulhat csapadék.
A hétfői, csapadékszegény nap után kedden, február 3-án veszélyes időjárás érkezik: sokfelé ónos eső, északon pedig havazás nehezíti majd a közlekedést.
Egy lassan érkező melegfront hoz csapadékot kedden az ország jelentős részére. Az ónos eső miatt a HungaroMet tíz megyére adott ki sárga figyelmeztetést, további kettőre pedig a havazás miatt – írta a Blikk. A csúcshőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, majd a hét közepétől jelentős melegedés kezdődik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Sok embert utálok itt a teremben” – Síri csend fogadta Trumpot Washingtonban, 200 befolyásos ember hallgatta döbbenten a poénjait
Donald Trump az elit Alfalfa Club vacsoráján próbált vicces lenni. A The Washington Post szerint a megjegyzések többször is kínos csendet váltottak ki a befolyásos vendégekből, akik nem annyira érezték az elnöki humort.
Amikor Donald Trump azzal indította a pohárköszöntőjét, hogy „sok embert utálok itt a teremben. De a többséget szeretem. Ki a fene gondolta, hogy ez megtörténik majd?”, megfagyott a levegő a washingtoni elit idei legzártabb bálján.
Az amerikai elnök január 31-én, szombat este vett részt az Alfalfa Club zárt körű vacsoráján, egy olyan meghívásos eseményen, ahol évente mintegy 200 gazdag és befolyásos ember gyűlik össze a néhai Robert E. Lee tábornok tiszteletére.
Trump most először vett részt a programon, és bár beszédet is mondott, a viccei olyan rosszul sültek el, hogy többször is síri csend lett a teremben – írta a The Washington Post. A beszéd elején azzal poénkodott, hogy rövidre fogja, mert meg kell néznie Grönland invázióját, bár gyorsan hozzátette, hogy csak viccel: nem megtámadni akarják, hanem megvenni.
Az elitklub résztvevői azt is megrökönyödve hallgatták, ahogy Trump azt ecsetelte: „sosem akartam azt, hogy Grönland legyen az 51. állam. Kanada lesz az 51. állam, Grönland az 52., Venezuela az 53.”
Ezután a politikai ellenfeleire tért rá. Elizabeth Warren szenátort Pocahontasnak nevezte, utalva a politikus őshonos amerikai felmenőire, majd hozzáfűzte, Warren is kapott meghívást, csak biztos nem találta a foglalását. Az asztaloknál ülő Condoleezza Rice-nak is üzent: azt hitte, ő lesz az első női elnök, de azt sosem gondolta, hogy Joe Biden is képes őt legyőzni. A megjegyzés, amely arra utalt, hogy Jill Biden vezette az országot a korábbi ciklusban, szintén csendet váltott ki a teremben.
Végül rámutatott Kevin Warshra, akit a Fed következő elnökének jelöltek. Neki azt mondta mindenki előtt: „ha nem csökkenti a kamatokat, akkor rommá perlem.” Mivel a poén nem aratott nagy sikert, pár gondolattal később megjegyezte, hogy ez is csak vicc volt.
Az Alfalfa Club vacsorája hagyományosan egy roast-jellegű, zárt körű esemény, ahol a politikai poénok megszokottak. A Grönland megvásárlásával kapcsolatos poén háttere, hogy Trump 2019-ben már komolyan felvetette az ötletet, amit akkor Koppenhága egyértelműen elutasított. A Kevin Warsh-nak címzett, perrel való fenyegetés azért is keltett visszhangot, mert a jegybank függetlensége kulcskérdés; Warsh korábban, 2006 és 2011 között a Fed kormányzója volt.
Amikor Donald Trump azzal indította a pohárköszöntőjét, hogy „sok embert utálok itt a teremben. De a többséget szeretem. Ki a fene gondolta, hogy ez megtörténik majd?”, megfagyott a levegő a washingtoni elit idei legzártabb bálján.
Az amerikai elnök január 31-én, szombat este vett részt az Alfalfa Club zárt körű vacsoráján, egy olyan meghívásos eseményen, ahol évente mintegy 200 gazdag és befolyásos ember gyűlik össze a néhai Robert E. Lee tábornok tiszteletére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor vészjósló adatot mutatott: mélyebben a magyarok hangulata, mint a 2022-es választás előtt, ez döntő lehet
Török Gábor a GKI fogyasztói bizalmi indexének -22-es értékét elemezte a választások szempontjából. A mutató alacsonyabb a 2022-es voksolás előtti szintnél, a kormány pedig a februári pénzesőtől remél javulást.
Török Gábor politológus egyetlen fontos adatra, a „piros vonalra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte a választás kimenetelét is befolyásolhatja – írta a HVG.hu. A szakértő szerint a GKI frissen közzétett konjunktúraindexében a fogyasztói bizalmi indexet érdemes figyelni, mert ennek kiemelt jelentősége van a választások szempontjából.
„Pár nappal ezelőtt frissült a GKI sokat emlegetett konjunktúraindexe. A választás szempontjából nyilván a piros vonalnak, a fogyasztói bizalmi indexnek van kiemelt jelentősége, amely tavaly az első félévben stagnált, majd lassú emelkedésbe kezdett”
– idézte a lap Török Gábor hétfői Facebook-bejegyzését. A politológus arra is rámutatott, hogy a mutató „még a 2022-es választás előtti helyzetnél (–11) alacsonyabb (–22) értéket mutat, meglátjuk, hogy a februári pénzeső, amelytől sokat vár a kormány, hogyan tükröződik vissza az adatokban”.
Múlt csütörtökön derült ki, hogy a GKI konjunktúraindexe 3 ponttal csökkent. Az ipari bizalmi index számottevően, csaknem 5 ponttal, a kereskedelmi és a szolgáltatói index pedig 3-3 ponttal esett vissza.
A Török Gábor által említett „februári pénzeső” azokat a kormányzati jóléti kifizetéseket takarja, mint a 13. havi nyugdíj, a 14. havi nyugdíj első negyede, a minimálbér-emelés és a családi adókedvezmények bővítése. A kormány kommunikációja szerint ezek a lépések kézzelfoghatóan növelik a háztartások mozgásterét. Kritikus hangok szerint ugyanakkor a kifizetések kampánycélokat szolgálnak, és például a 14. havi nyugdíj idei, 25 százalékos mértéke csak korlátozott hatással bír, miközben a nyugdíjrendszer alapvető finanszírozási gondjait nem oldja meg.
A konjunktúraindex a fogyasztói és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A fogyasztói bizalmi index a háztartások saját pénzügyi helyzetére, a következő 12 hónap kilátásaira, az ország gazdasági helyzetére és a tartós fogyasztási cikkek vásárlási szándékait összegzi. Nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy a fogyasztói bizalom a választások előtt jellemzően emelkedik, majd utána visszaesik, ezért a mutatót a hivatalban lévő kormányok újraválasztási esélyeinek egyik jelzőjeként is számon tartják.
Török Gábor politológus egyetlen fontos adatra, a „piros vonalra” hívta fel a figyelmet, amely szerinte a választás kimenetelét is befolyásolhatja – írta a HVG.hu. A szakértő szerint a GKI frissen közzétett konjunktúraindexében a fogyasztói bizalmi indexet érdemes figyelni, mert ennek kiemelt jelentősége van a választások szempontjából.
„Pár nappal ezelőtt frissült a GKI sokat emlegetett konjunktúraindexe. A választás szempontjából nyilván a piros vonalnak, a fogyasztói bizalmi indexnek van kiemelt jelentősége, amely tavaly az első félévben stagnált, majd lassú emelkedésbe kezdett”
– idézte a lap Török Gábor hétfői Facebook-bejegyzését. A politológus arra is rámutatott, hogy a mutató „még a 2022-es választás előtti helyzetnél (–11) alacsonyabb (–22) értéket mutat, meglátjuk, hogy a februári pénzeső, amelytől sokat vár a kormány, hogyan tükröződik vissza az adatokban”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Országos Bírói Tanács keményen visszaszólt a „tiszás bírókat” emlegető Lázárnak: ez már a bírák megfélemlítése és alkotmánysértő
Az Országos Bírói Tanács közleményében azt írja: „Megengedhetetlen az olyan jellegű kritika, amely pusztán a nem megfelelőnek tartott döntés okán az eljáró bíró vagy a bíróság egészének pártatlanságát, integritását és függetlenségét kérdőjelezi meg.”
Éles hangú közleményben állt ki a bírák mellett az Országos Bírói Tanács, hangsúlyozva, hogy alkotmánysértő a bíróságok függetlenségének megkérdőjelezése.
A 444.hu által ismertetett közlemény szerint a testület visszautasít minden olyan megszólalást, „amelynek célja a bírák (…) alkotmányos alapjogainak gyakorlása esetére kilátásba helyezett megfélemlítése, továbbá a bíróság pártatlan ítélkezésének, tágabb értelemben pedig a bírói hatalmi ág legitimációjának megkérdőjelezése”. Kitérnek arra is, hogy az alkotmány szerint a bírák szabadon gondolkodhatnak, és adott keretek között véleményt is nyilváníthatnak.
Bár a közlemény konkrét példát nem említ, az előzménye az, hogy Lázár János a múlt héten egy fórumon a HVG szerint arról beszélt, meg kellene szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”. A „tiszás bírók” mítoszát a kormánypárt a Tisza Világ appból kiszivárgott névlistán szereplő bírói nevekre alapozza. Fideszes szereplők már a Bors Tisza-adókról szóló különszámának betiltásakor is pártossággal vádolták a bírákat.
Az Országos Bírói Tanács friss közleményében kifejti, a bírói ítéleteknek természetes velejárója, hogy a döntés „csak a perben érdekelt egyik félnek kedvez, így azt a pervesztes fél részéről gyakran éri bírálat. Magától értetődő ezért, hogy a bírósági határozatok szakmai alapon kifogásolhatók. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás kereteit meghaladó, s ennél fogva megengedhetetlen az olyan jellegű – akár az érintett eljárási résztvevő, akár kívülálló által megfogalmazott – kritika, amely pusztán a nem megfelelőnek tartott döntés okán az eljáró bíró vagy a bíróság egészének pártatlanságát, integritását és függetlenségét kérdőjelezi meg.”
Hangsúlyozzák, hogy az ilyen megszólalások a hatalommegosztás alkotmányos elvét is súlyosan sértik, ezért a testület „ismételten felkéri a köz- és politikai élet szereplőit, hogy tartsák tiszteletben a bíróságok alkotmányos szerepét, a bíróságokat a politikai kampány részévé ne tegyék, továbbá tartózkodjanak a bírák megfélemlítését célzó, méltóságukat sértő, valamint pártatlanságukat alap nélkül megkérdőjelező, ily módon az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítására és a bírák befolyásolására alkalmas megnyilvánulásoktól”.
Éles hangú közleményben állt ki a bírák mellett az Országos Bírói Tanács, hangsúlyozva, hogy alkotmánysértő a bíróságok függetlenségének megkérdőjelezése.
A 444.hu által ismertetett közlemény szerint a testület visszautasít minden olyan megszólalást, „amelynek célja a bírák (…) alkotmányos alapjogainak gyakorlása esetére kilátásba helyezett megfélemlítése, továbbá a bíróság pártatlan ítélkezésének, tágabb értelemben pedig a bírói hatalmi ág legitimációjának megkérdőjelezése”. Kitérnek arra is, hogy az alkotmány szerint a bírák szabadon gondolkodhatnak, és adott keretek között véleményt is nyilváníthatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
