A Budapesten épülő új lakások átlagos négyzetméterára 21,8 százalékkal nőtt és meghaladta az 1,3 millió forintot az első negyedévben, eközben 13,1 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel korábban - közölte az Otthon Centrum.

Az ingatlanközvetítő hálózat összesítette az év első három hónapjában az online meghirdetett új építésű fővárosi lakásprojekteket, és megállapította, hogy Budapesten 361 új lakásberuházás van folyamatban, ezekben 27 400 lakás épül. A projektek száma 15,7 százalékkal, a lakások száma pedig 13,1 százalékkal kevesebb most, mint egy éve.

Hozzátették, a lakásállomány 32 százaléka (8700 lakás) egyelőre csak tervezett, ami 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A közlemény idézte Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta, hogy a vizsgált időszakban a meghirdetett projektek kínálati ára tovább emelkedett.

A szakember hozzátette, a kerületek között ugyanakkor jelentős különbség alakult ki, az olló nagyon szétnyílt: kerületenként 768 ezer - 2,35 millió forint között váltakozik az átlagos kínálati négyzetméterár. A projektek között még nagyobb a különbség: a legalacsonyabb beruházás átlagára négyzetméterenként 614 ezer, a legdrágábbé pedig 3,68 millió forint. Előbbi a XIV., utóbbi a XII. kerületben található.

Az új építésű lakásoknál az első negyedévben

A legnépszerűbb, több ezer új lakás építésének helyet adó kerületekben, például a IX., XI., vagy éppen a XIII. kerületben a kínálati négyzetméterár átlaga 1-1,5 millió forint között váltakozik.

Soóki-Tóth Gábor a közleményben megjegyezte, a projektek és a meghirdetett lakások számának csökkenése, valamint az árak emelkedése azt mutatja, hogy a beruházók elkezdik ugyan az engedélyeztetési eljárást, de a hirdetéssel még kivárnak, míg a vásárlók sietnek a vásárlással. A jelenségnek számos oka van: a romló hitelezési feltételek, az infláció és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalanság is, ami az építési piacot is erősen befolyásolja.

Teli tankkal induljanak útnak a jövő héten – ezt javasolják a kis benzinkutasok és a nagy hálózatok is az autósoknak. A Független Benzinkutak Szövetsége üzemszünetet jelentett be tegnap, augusztus 19-re és 20-ra. Az RTL Híradónak azt mondták, a töltőállomások nagyjából harmadát üzemeltető vállalkozások legfeljebb kávét adnak el majd jövő pénteken és szombaton. Emiatt a nagy hálózatok megugrott forgalomra, fennakadásokra számítanak kútjaik egy részén – érdekképviseletük, az Ásványolaj Szövetség szerint.

– nyilatkozta a Híradónak Tóth András, a Xhénia Kft. ügyvezetője.

A Független Benzinkutak Szövetségénél azt mondják, még mindig nem kapták meg a júliusra járó, literenként 20 forintos állami támogatást. Ráadásul augusztustól minden korábbinál kevesebb üzemanyagot szállítanak a nagykereskedők – a megrendelt mennyiségnek csak a felét.

– mondta el Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke

A MOL, a Shell és az OMV, a nagy hálózatok érdekképviselete ma azt közölte, ők jövő héten is a szokásos nyitvatartással várják az autósokat. Úgy számolnak, például a Balaton partján, kiemelt turisztikai övezetekben ugorhat meg a kútjaik forgalma a kisvállalkozók üzemszünete miatt.

„Ezeken a helyeken biztos, hogy kialakulhatnak sorban állások, lehetnek várakozási idők az adott töltőállomáson, az is előfordulhat, hogy még a nagy hálózatok töltőállomásain is elfogy az üzemanyag esetlegesen a hétvége vége felé. Ezért is szeretném kérni a vásárlókat, hogy lehetőleg úgy induljanak el, hogy üzemanyaggal fel vannak töltve” – nyilatkozta Grád Ottó, Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

A DK elnöke, Gyurcsány Ferenc vasárnap reggel Facebook-bejegyzésben taglalta, hogy a követekező kormánynak bizony tengernyi dolga akad majd.

– írja az ellenzéki politikus, aki szerint a legnehezebb feladata a jövőbeni kormánynak mégis az lesz, hogy békét teremtsen. „Háború után legyen végre béke” – írja. Mint emlékeztet rá,

A pártelnök azzal zárja mondandóját, hogy „az új kormány az ország kormánya lesz, de dolga lesz a lelkekkel is. Hogy béke legyen. Hogy otthon legyen a hazából. Mindenkinek. Készülünk.”

Meghalt két SMA-s gyerek, miután megkapták a Zolgensma nevű gyógyszert külföldön. A gyártó küldött jelentést a két halálesetről, ami Oroszországban és Kazahsztánban történt. A gyerekek halálát akut májelégtelenség okozta. Ez a mellékhatás korábban is ismert volt a gyártó szerint és azt írták, a gyógyszer előnyei az esetleges kockázatokhoz képest még mindig nagyobbak. A Zolgensma Magyarországon is elérhető a gerinceredetű izomsorvadásban szenvedőknek.

A nagyon drága készítményt hazánkban is alkalmazták több, hasonló betegségben szenvedő gyereknél, például az általunk is bemutatott Zenténél és Noelnél is.

Két gyereknél azonban – Oroszországban, illetve Kazahsztánban – súlyos mellékhatások léptek fel a gyógyszertől, és ez az életükbe került. Erről a gyártó, a Novartis adott ki közleményt, amelyet az RTL Híradójának is elküldtek. Azt írták, „a két sajnálatos haláleset 5-6 héttel az infúziós kezelés után történt.”

Azt is írták, hogy „világszerte már több mint 2300 beteg kapta meg a készítményt” és szerintük „a gyógyszer használatának előnyei az esetleges kockázatokhoz képest jelentősen nagyobbak”. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint - mint több más génkezelés - a Zolgensma is áttörő állapotjavulást hozhat, de közben a szervezetet is megterhelheti. Késmáry András elmondta:

Ezért fontos a génterápia előtt és közben is a folyamatos orvosi megfigyelés. Az SMA egy rendkívül ritka genetikai betegség 8-10 ezer emberből egyet érint. Kezelés nélkül a kétéves kort sem élné meg sok gyermek.

Az energiaválság, a növekvő rezsiárak és az állami támogatások csökkenése miatt takarékoskodásra kényszerülhet Magyarország legnagyobb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), novembertől jövő év márciusáig a legnagyobb rezsikiadásokkal működő Természettudományi Kart (TTK) is bezárhatják, az oktatás online formában folytatódhat – értesült a Népszava.

Információik szerint

A TTK egyik névtelenséget kérő munkatársa azt mondta, a kar vezetése tiltakozik a tervezett intézkedések ellen, a dékán viszont „bele van kényszerítve”, hogy takarékoskodni kell a rezsiköltségeken. Bár a TTK nem az egyetem legnagyobb kara, itt zajlik a legtöbb laborigényes kutatás is, a kar két épületének fenntartása az ELTE rezsiköltségeinek csaknem a felét teszi ki.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, Pálfia Zsolt viszont annyit meg tudott erősíteni, az ELTE-n valóban „hetek óta lebegtetik”, hogy valahogyan takarékoskodni kell majd, de konkrét döntésekről még nem tud.

Pálfia Zsolt szerint különösen azok az intézmények lesznek nehéz helyzetben a válság sújtotta időkben, amelyeket nem adtak át vagyonkezelő alapítványok kezébe. A 22 “modellváltó”, alapítványi egyetemnek ugyanis jelentős állami vagyont adott át a kormány, valamint törvényben rögzítette a következő öt évre szóló állami támogatás összegeit, összesen mintegy 1,8 ezer milliárd forintot, amiből a nem alapítványi intézmények - mint az ELTE – kimaradtak.