HÍREK
A Rovatból

Brutális szám: egyetlen hét alatt tízezernél többen haltak meg a hőség miatt Európában

Az EuroMOMO nevű európai halálozásfigyelő hálózat tette közzé a június végi hőhullám összesített, 27 országra vonatkozó adatait. A 10 650 többlethaláleset azért is kiugró, mert a megelőző két hónapban a halálozás még az átlag alatt volt.


Egyetlen hét alatt 10 650-nel több halálesetet regisztrált Európa a június végi hőhullám idején. Az EuroMOMO friss összesítése szerint a többlet döntő része, több mint 9000 eset, a 65 év felettiek körében történt.

A 27 európai ország halálozási adatait összesítő, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, valamint az Egészségügyi Világszervezet által is támogatott hálózat a június 22. és 28. közötti időszakot vizsgálta. A kiugró adatokat az is szemléletessé teszi, hogy a megelőző nyolc hétben az érintett országok összesített halálozása átlagosan heti ötszázzal a megszokott alatt maradt, vagyis a hőhullám egy drámai fordulatot hozott, írja a Reuters.

Lasse Vestergaard, a hálózat működését koordináló Statens Serum Institut főorvosa szerint a kiugrás mértéke rendkívüli.

„Az, hogy az évnek ebben a szakában ilyen mértékű többletet látunk, szokatlan. Nagyon magas.”

A vizsgált héten Franciaországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és több más európai országban is megdőltek a júniusi hőmérsékleti rekordok. A szélsőséges meleg fennakadásokat okozott az energiaellátásban és iskolabezárásokhoz vezetett. A nagy meleg közvetlenül hőgutát okozhat, illetve súlyosbíthatja a már meglévő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket, az idősek pedig különösen veszélyeztetettek.

Bár az EuroMOMO országonkénti bontást nem közöl, a nemzeti hatóságok adatai is alátámasztják a trendet. Franciaországban csak a június 22-i héten 2025-tel többen haltak meg, mint az azt megelőző héten, Párizsban pedig a temetkezési szolgáltatók és a városi tárolók elérték kapacitásuk határát.

Spanyolország június hónapra összesen 1029, hőnek tulajdonított többlethalált jelentett, míg Hollandiában a hőhullám hetében körülbelül 480-nal nőtt a halálozások száma a vártnál.

A kutatók szerint a június végi hőhullám szinte teljes egészében az emberi eredetű klímaváltozás számlájára írható, ami gyakoribbá és intenzívebbé teszi a hasonló időjárási jelenségeket.

A hőhullám Magyarországot sem hagyta érintetlenül. A hőség okozta terhelés az infrastruktúrára is hatással volt: a Duna magas vízhőmérséklete miatt a paksi atomerőmű kénytelen volt csökkenteni a teljesítményét.

Egy korábbi, az ELTE kutatói által végzett elemzés szerint a hőség hatása itthon sem egyenletes: az intenzív hőhullámok idején Tolna megyében 35 százalékos többlethalálozást mértek, míg az ország legmelegebb részének számító Csongrád-Csanádban ez az arány 20 százalék körüli volt.

Az események június 20. körül kezdődtek a hőhullám megérkezésével, ami a 22-i héten érte el csúcspontját. A nemzeti hatóságok múlt héten kezdték közölni a riasztó részadatokat a francia, spanyol és holland többlethalálozás mértékéről, a teljes, kontinensszintű képet pedig az EuroMOMO hétfőn publikált összesítése tette láthatóvá.

Az első napokban szétszórt nemzeti adatokból rajzolódott ki, hogy a késő júniusi hőhullám kivételes terhelést okoz az egészségügyi rendszerekben és a halálozási statisztikákban. Franciaország már a 26. hét végén jelezte: az előző héthez képest +2025 halálesetet regisztráltak országosan, miközben Párizsban a hullaházak megteltek, ideiglenes tárolók nyíltak. Spanyolország júniusra 1029, a hőségnek tulajdonított többlethalált közölt, Hollandia ugyanebben az időszakban mintegy 480-as kiugrásról számolt be. Az Egészségügyi Világszervezet ezzel párhuzamosan jelezte: június 21. óta már több mint 1300 hőhöz köthető halálesetet azonosítottak Európában, és sürgette a kormányokat az azonnali intézkedésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fidesz: Magyar Péter bejelentette, hogy Hankó Balázst néhány napon belül börtönbe zárja, ez bűncselekmény
Az ellenzéki párt szerint Magyar Péter törvénytelenül irányítja az ügyészséget és a nyomozóhatóságokat. A Fidesz álláspontja szerint a kormányfő legutóbbi Facebook-posztjában utasítást adott a volt miniszter bebörtönzésére.


„A miniszterelnök önkényes eljárása, amellyel bűnüldöző hatóságoknak ad politikai utasítást, bűncselekmény, amely nem maradhat következmények nélkül” – közölte a Fidesz pénteken, miután Magyar Péter egy Facebook-posztban írt a Tisztítótűz-művelet folytatásáról és Hankó Balázs volt miniszter felelősségéről az NKA-botrányban: „Hankó Balázs néhány napig még megpróbálhat bebújni az általa utasított beosztottjai mögé, de a tettei következményét senki nem kerülheti el - írta a miniszterelnök pénteken.

A párt most erre reagálva azt írja, hogy a kormányfő már nem is titkolja, hogy átvette a nyomozóhatóság és az ügyészség irányítását.

A közleményükben azt írták, Magyar Péter bejelentette, hogy az Orbán-kormány volt miniszterét, Hankó Balázst „néhány napon belül börtönbe zárja”.

Ezzel a Fidesz szerint a miniszterelnök már nemcsak a párt szervereinek lefoglalására, hanem volt kormánytagok bebörtönzésére is utasítást ad – írta az MTI.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a szemésznél: Ez majdnem olyan menő, mint Pócs János szemüvege!
Látásvizsgálaton járt a miniszterelnök, mert hamarosan szemüvegre lesz szüksége. Miután felhelyezték rá a képen látható próbakeretet, eszébe jutott Pócs János kamerás Ray-Ban szemüvege.


Szemészeti vizsgálaton járt Magyar Péter, mert, ahogy a videójában fogalmaz:

„már nem látok”.

Miután a szemészorvos felhelyezte a próbakeretet a miniszterelnökre, a kormányfőnek eszébe jutott Pócs János fideszes képviselő elhíresült Ray-Ban szemüvege.

„Mostmár majdnem olyan menő vagyok, mint Pócs János!” - mondta Magyar, majd ismét bemutatta „énektudását”, ugyanis elénekelte a képviselőnek a „János bácsi a csatában elesett egy fűszálban” szövegű dalt.

Egyébként a miniszterelnök szerint régen is rosszul látott. Egy ideig szemüveges volt, de átváltott kontaktlencsére, azonban már ezzel sem lát tisztán, úgyhogy valószínűleg hamarosan visszatér a szemüveghez. A szemész egyelőre erősebb kontaktlencsét javasolt Magyarnak.

Pócs János fideszes képviselő ezzel szemben általában csak olvasáshoz hord szemüveget, azonban a parlament hétfői ülésére egy kamerával felszerelt Ray-Ban-Meta szemüvegben ment el - valószínűleg, hogy felvételt készítsen. A szemüvegről Magyar azt mondta, hogy félmillióba került. Ez az állítása túlzó volt, korábban bemutattuk valójában mennyit kérnek az ilyen okoseszközökért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltánék kirúgták a Széchenyi Könyvtár, a Természettudományi Múzeum és az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is
Egyelőre nem fejtették ki, hogy miért, de a vizsgálat során felmerülő munkajogi problémákat sejtet Sári Zsolt államtitkár. A minisztériumi vezető azt is elmondta, megindul a korábban Demeter Szilárd nevével fémjelzett közgyűjtemény központ decentralizálása.


Kirúgta Tarr Zoltán kulturális miniszter tárcája a Magyar Természettudományi Múzeum első emberét, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, valamint az Iparművészeti Múzeum vezetőjét is egy vizsgálat után.

A döntést a közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár, Sári Zsolt közölte, aki nem ír konkrétumokat, de munkajogi aggályokat sejtet a felmentések mögött.

Azt írja ugyanis, hogy „A kulturális intézmények munkavállalóinak biztonsága nem alku tárgya” - fogalmazott a minisztériumi vezető, és emlékeztetett, hogy ezért indították a vizsgálatot.

Sári Zsolt szerint az átvilágítás az említett intézmények feletti Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központra (MNM KK) is kiterjedt. Ennek során kérdéseket tettek fel az intézményvezetőknek, meghallgatták az üzemi tanácsokat és az érdekképviseleteket, valamint személyesen beszéltek több tucat munkavállalóval, akiknek külön megköszönte a bizalmat és az őszinteséget.

Azt írta: „Az ellenőrzés eredményéről tájékoztattuk Dr. Zsigmond Gábort, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökét, aki a tagintézmények vezetői felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.”

A posztban ki nem fejtett megállapítások ismeretében „az elnök úgy döntött, hogy kezdeményezi három kiemelt tagintézmény vezetőjének felmentését, amihez Tarr Zoltán miniszter úr a hozzájárulását adta.”

Ennek megfelelően felmondtak:

- Bernert Zsoltnak, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójának,

- Rózsa Dávidnak, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának,

- valamint Cselovszki Zoltánnak, az Iparművészeti Múzeum főigazgatójának.

Az államtitkár közölte, hogy a miniszter „átfogó szakmai, gazdasági és etikai belső vizsgálatot vár el” a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központtól is, amihez minden szükséges támogatást megadnak.

Ezzel párhuzamosan elindítanak egy minisztériumi munkacsoportot, amely „előkészíti az MNM KK decentralizálását és az intézmények önállóságának visszaadását.”

A folyamatba a tagintézmények vezetőit, az érdekképviseleteket és a munkavállalókat is bevonják. A poszt azzal a céllal zárul, hogy olyan közgyűjteményi rendszert építsenek, „ahol mindenki biztonságban, megbecsülve és önállóan végezheti a munkáját.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyomozás indult a „Tisza-adóról” szóló 12 milliárdos nemzeti konzultáció miatt
A K-Monitor közlése szerint a Budapesti Gazdasági Ügyészség június 5-én elrendelte a nyomozást a Tisza Párt lejáratására szolgáló nemzeti konzultáció ügyében. A döntés egy korábbi rendőrségi elutasítást ír felül, és a 12 milliárd forintos kampány közpénz-felhasználását vizsgálja.


Nyomozást rendelt el a Budapesti Gazdasági Ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt a Tisza Párt kamu adóemelési terveiről szóló, 12 milliárd forintos nemzeti konzultáció ügyében.

A K-Monitor pénteki tájékoztatása szerint az ügyészség június 5-én hozott döntésével megváltoztatta a rendőrség korábbi, feljelentést elutasító határozatát.

A K-Monitor felülbírálati indítványára indult eljárásban az ügyészség kimondta:

„a hűtlen kezelés bűntettének gyanúja megállapítható, amelynek tisztázása csak nyomozás keretében lehetséges.”

A K-Monitor bejegyzése felidézi, hogy a rendőrség korábban annak ellenére utasította el a nyomozást, hogy Orbán Viktor a 2025-ös kötcsei pikniken politikai kampányuk részeként utalt a közpénzből indított konzultációra.

„Mozgósítás a következő hét hónapban. Indítani fogunk hamarosan nemzeti konzultációt a kiszivárgott adóemelési tervekről is, ez is a mozgósításnak egy része. Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek.”

Ezt követően, 2025 őszén az Orbán-kormány elindította az újabb, „Nemzeti Konzultációnak” nevezett kommunikációs kampányát. A szervezet szerint

„a 12 milliárd forintba kerülő kampányt nem a párt saját költségvetéséből, hanem a Magyar Állam központi költségvetéséből fizették.”

A konzultáció kivitelezői között ismét ott volt a Balásy Gyulához köthető cégcsoport, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.

Az ügyben ezután egy magánszemély hűtlen kezelésre hivatkozva tett feljelentést, a rendőrség azonban ezt elutasította. Indoklásuk szerint a konzultáció kérdései

„nem közvetlenül a TISZA Párt állítólagos programjáról szóltak, hanem általánosságban a kormány intézkedéseiről és az emberek véleményének megismeréséről.”

Ezt követően nyújtott be a K-Monitor felülbírálati indítványt. A szervezet szerint a konzultáció kérdései és magyarázatai nem közérdekű tájékoztatások voltak, hanem „egyoldalú, egy adott, a politikai versenyben résztvevő párt választási esélyeinek növelése érdekében a Tisza Pártot, illetve általában az ellenzéket negatív színben feltüntető kampánycélú kijelentések, amelyek ráadásul bizonyítottan valótlan tartalmat hordoztak.”

A Budapesti Gazdasági Ügyészség végül nem a bíróságnak terjesztette fel az indítványt, hanem maga változtatta meg a rendőrség döntését, és elrendelte a nyomozást.

A K-Monitor hozzáteszi: „Az ügyészség pár héttel azután döntött, hogy Balásy Gyula videós interjúban ajánlotta fel ingyen cégeit a Magyar Államnak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk