HÍREK
A Rovatból

Brutális összegbe, félmilliárdba került a Lázár batidai kastályához vezető út kilométere

A batidai útszakaszra több pénz ment el, mint bármely más vidéki felújításra. Ágh Péter államtitkár szerint a Szegedi Fegyház és Börtön már többször kérte az útszakasz felújítását, és most került sor a munkálatokra.


Kilométerenként több mint 500 millió forintot költött a Magyar Közút a batidai kastélyhoz vezető útszakasz felújítására.

A 6 kilométeres út összesen bruttó 3,3 milliárd forintba került. Az útszakaszon alig van forgalom, de a Magyar Közút szerint stratégiai szerepe lehet, ha elindul az algyői Tisza-híd bővítése.

A híd tervezésére a kormány nettó 1,2 milliárd forintot szán, a kivitelezést az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. végzi. A tervezés során a jelenlegi 2×1 sávos főúti szakasz 2×2 sávossá fejlesztését tervezik, valamint biztonságos gyalogos- és kerékpáros átvezetést is kialakítanak. A minisztérium honlapja szerint a tervezők feladata lesz a két híd ütemezett megvalósításához szükséges ideiglenes forgalmi rend és átterelés engedélyezése is.

Egy 2007-es tanulmányterv szerint, ha a batidai utat használnák terelőútként a hídépítés idején, akkor egy aluljáróra is szükség lesz, hogy a 47-es főút forgalmát biztonságosan átvezessék rajta.

A felújított 4413-as utat jelenleg több kilométernyi rossz minőségű szakasz választja el a 47-es főúttól. A burkolat még a 2000-es rekordárvíz idején rongálódott meg, és azóta nem újították fel. A Magyar Közút az Átlátszónak azt írta:

„a felújítási munkák a jövőben tovább folytatódhatnak a 4413-as jelű úton, a 47-es főút és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút közötti szakasz felújítására is már kiviteli tervvel rendelkezünk”.

Vadai Ágnes (DK) korábban írásban kérdezte meg a Parlamentben: „Az ön személyes hasznán kívül mi indokolja, hogy a batidai kastélyhoz vezető útra 3,3 milliárd forintot költsenek?” A kérdésre Ágh Péter államtitkár válaszolt, aki azt írta, hogy

a Szegedi Fegyház és Börtön már többször kérte az útszakasz felújítását, és most került sor a munkálatokra.

Az Átlátszó ezt követően közérdekű adatigénylésben kérte ki azokat a levelezéseket az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, amelyek igazolják a büntetés-végrehajtási intézet kérését, de választ nem kaptak.

A Magyar Közút az Átlátszó kérdésére nem nevezett meg egyetlen olyan utat sem, amely a Magyar Falu programban hasonló műszaki tartalommal újult volna meg, mint a batidai szakasz. Azt közölték: „az országban a dél-alföldi területen, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében vannak olyan kötött, térfogatváltozó altalajú területek, ahol olyan útszakaszok találhatóak, mint a 4413-as jelű út. Az egyes projektek műszaki tartalma mindig az adott útszakasz egyedi felújítási igényeihez igazodnak”.

A Magyar Falu program első ütemében országszerte 250 kilométernyi útfelújításra került sor, 50 milliárd forintos keretből. Ez kilométerenként átlagosan 200 millió forintos költséget jelentett 2019-ben. A Magyar Közút mostani TOP-programjában a költségek kilométerenként 300 millió forint körül alakulnak.

A batidai felújítás ezzel szemben jóval többe került, és a műszaki tartalma is eltér.

Az Átlátszó szerint a Magyar Falu program táblázatában elvétve szerepel pályaszerkezet-csere, Batidán viszont még a földműszerkezetet is kicserélték. A XXIV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencián bemutatott prezentáció szerint az „útpályaszerkezet” burkolatalapot és burkolatot jelent több rétegben, míg ami ez alatt van, az a földműszerkezet.

A Magyar Közút honlapján azt írja: „A Magyar Falu Program keretében éves szinten, országosan 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon, mintegy 250 kilométeren valósulhatnak meg teljes körű útfelújítási projektek. Társaságunk által üzemeltetett országos közúthálózaton ütemezetten elindultak a program első ütemében szereplő beruházások”.

A felújításoknál a szakemberek új alapréteget építenek be, ahol szükséges, a rossz burkolatot elbontják, új teherbíró pályaszerkezetet építenek be, majd kiegyenlítő réteget és új kopóréteget terítenek a meglévő burkolatra.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid lezárta Lázár János nagy tervét, Budapesten marad a múzeum
Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Közlekedési Múzeum új kiállításának megnyitóján jelentette be, hogy az intézmény Kőbányán marad. A miniszter a korábbi elképzelést a budapestiek és vidékiek szembeállításának nevezte.


„Ennek vége van” – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Közlekedési Múzeum új, „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításának szombati megnyitóján. A miniszter ezzel lezárta az intézmény Debrecenbe költöztetésének évek óta vitatott tervét, és megerősítette, hogy a múzeum otthona a kőbányai Északi Járműjavító területén lesz.

Az eseményen Vitézy mellett Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett.

Vitézy Dávid a múzeum körüli korábbi vitákra utalva úgy fogalmazott, elődje, Lázár János „a megosztásra épülő politikai kultúrának a foglyául ejtette ezt a múzeumot”.

A miniszter szerint egy kulturális intézmény politikai célú kisajátítása és „a budapestiek és a vidékiek egymás ellen hangolásának lehettünk tanúi” az elmúlt években – írta a [Telex.hu](https://telex.hu/belfold/2025/06/30/kozlekedesi-muzeum-debrecen-vitezy-david-lazar-janos).

A megnyitón Magyar Péter azzal köszöntötte a nézőket, hogy „Repülővel érkeztem éjszaka Brüsszelből”, majd méltatta az új minisztert. A miniszterelnök szerint a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki őszinte lelkesedéssel fordul a terület felé.

„Biztos vagyok benne, hogy Vitézy Dávid a magyar közlekedés talán legnagyobb rajongója” – tette hozzá. A beszédek után a résztvevők megnézték a főként a közlekedésbiztonságról szóló kiállítást, ami szombaton 14 órakor nyitott meg a nagyközönség előtt.

Vitézy a vitát abszurdnak nevezte, majd kijelentette: „Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban”.

A korábbi kormányzat Lázár János vezetésével erőltette a múzeum Debrecenbe költöztetését, ami ellen Vitézy Dávid – akkor még a kormányon kívülről – következetesen tiltakozott. A tervet egyenesen „újabb hadüzenetnek” nevezte Budapest ellen, a debreceni helyszínt pedig egy autópálya-csomópont melletti, tömegközlekedéssel elérhetetlen területnek minősítette.

A vita akkor élesedett tovább, amikor a debreceni épületre kiírt tervpályázatot egy, a korábbi miniszterhez köthető építész cége nyerte.

A helyzet az idei kormányváltással változott meg. Vitézy Dávid miniszterként is kitartott korábbi álláspontja mellett, majd tavasszal arról számolt be, hogy egy fórumon Lázár János maga is elismerte, hogy rossz ötlet lett volna a költöztetés. Ez már előrevetítette a debreceni projekt leállítását, amit a miniszter most, a Múzeumok Éjszakája alkalmából megnyitott új kőbányai kiállításon jelentett be hivatalosan is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk