KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Brikettet gyártanak, így segítenek az emberek egymáson a 350 fős zsákfaluban

Fűtési gondokat enyhít és munkahelyet is teremt az új brikettüzem Toldon, ahol az Igazgyöngy Alapítvány segítségével próbálnak boldogulni.


Az Igazgyöngy Alapítvány az UniCredit Bank „Lépj Velünk!” programjának egyik nyerteseként újabb esélyteremtő projektet indított Toldon.

Korábban kézi erővel, most már géppel készül magas fűtőértékű brikett Toldon, Kelet-Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű falujában. Az Igazgyöngy Alapítvány által megálmodott társadalmi vállalkozás hiánypótló:

a legszegényebb családoknak biztosít a hideg téli hónapokban életmentő segítséget helyben előállított, olcsó fűtőanyaggal.

A program munkát és sikerélményt nyújt a faluban élőknek: szegény emberek segítenek egymáson.

Told egy nehéz helyzetben lévő, lakhatási szegénység által érintett 350 fős kis zsákfalu: rossz a közút, nincs élelmiszerbolt, nincs iskola, csupán egy egycsoportos tagóvoda, a lakóépületek jó része rossz állapotú. Ennek ellenére egy komplex integrációs program keretében az Igazgyöngy Alapítvány nap mint nap harcol az ott lakókért, és azért, hogy életre alkalmas körülményeket teremtsen a településen. Az alapítvány a helyi Tanodában segít a gyerekeknek az iskola utáni tanulásban, fejlesztésben, a legjobbak ösztöndíjat is kapnak; a határban jövő nyáron édesburgonyát, málnát termesztenek, az asszonyok pedig lekvárfőzéssel, kézműves munkákkal keresik meg a kenyérre valót, míg a férfiak az Igazgyöngy által létrehozott asztalosműhelyben tanulnak szakmát és dolgoznak, alkotnak.

Az Igazgyöngy Alapítvány legújabb társadalmi innovációja, a toldi brikettüzem az UniCredit Bank „Lépj Velünk!” programjának díjazott projektje. Az alapítvány 15 000 euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyert el, amely a megálmodott üzem elindításában, a brikettgyártás gépesítésében és hosszú távú működtetésében segíti őket.

A Lépj Velünk! program egyik fontos célkitűzése, hogy olyan kezdeményeseket támogasson, amelyek a helyi közösségek problémáira hosszú távú megoldást keresnek.

Az Igazgyöngy Alapítvány pontosan ilyen elvek mentén dolgozik: a "képessé tevés" jegyében, türelemmel segíti a részvételi demokrácia felépülését a hátrányos helyzetű településeken – mondja Tóth Laura, a Lépj velünk! program szakmai partnere, a NESsT Magyarország programvezetője.

Az UniCredit Bank nem először segíti az Igazgyöngy Alapítvány munkáját, a toldi fóliaházak - ahol hagyma, cékla, paradicsom termesztése folyik - szintén banki támogatásból épültek.

"A lakhatási szegénységben a fűtés a legégetőbb kérdés mind közül. A toldi gyártósoron készülő napi több zsák brikettel nemcsak olcsó fűtőanyaghoz juttatjuk a falu lakóit, hanem munkahelyet is teremtünk, és – mivel eddig mindenki fűtött, amivel bírt –, ki tudjuk küszöbölni a régi kályhákba tömködött háztartási hulladékok okozta életveszélyt és környezetszennyezést" – mondja L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

"Mivel itt a faluban nincs munkalehetőség, és a térségben is ritka a szakképzetlen, alacsony

munkavállalói kompetenciájú emberek munkaviszonyos foglalkoztatása, fontos hangsúlyozni, hogy itt

a valódi termék nem a brikett, hanem az ember, akit képessé teszünk a munkára és az öngondoskodásra."

Eddig is készítettek alternatív fűtőanyagot a faluban, de mostanáig kézi erővel préselték az áztatott papírból és napraforgótörekből készült brikettkockákat, évente mintegy 30.000 darabot. Hosszú út és kísérletezés és számos nehézség leküzdése vezetett ahhoz, hogy a gépesített gyártás elindulhasson és megtalálják a legmagasabb fűtőértékű alapanyagot – meséli Seres Sándor, az üzem helyi vezetője, aki szerint gyakorlatilag egy új szakmát tanultak az elmúlt hónapokban. Többféle helyi mezőgazdasági hulladékból is próbáltak brikettet létrehozni, de a kukoricához nagy teljesítményű aprítóra lett volna szükség, a napraforgónak nem volt egyenletes a pormennyisége, az érésgyorsítóval kezelt növények viasztartalmuk miatt nem voltak alkalmasak brikettkészítésre, ha pedig 50 kilométernél távolabbról szerzik be az alapanyagot, akkor az a magas szállítási költségek miatt már nem kifizetődő.

A legjobb fűtőértéket végül - helyi termelők mezőgazdasági hulladékaként fennmaradt - szalmával sikerült elérni,

100 kg szalmából mintegy 60-70 kiló brikettet lehet előállítani.

A számok biztatók: egy család napi brikett szükséglete 20-30 kg, a Toldon most üzembe helyezett kétsajtolós csigás brikettgyártó-gép óránként 80 kg szalmabrikett előállítására alkalmas. Az így termelt brikett ráadásul tovább ég: a fűtőértéke mintegy másfélszerese a fáénak. A termék nem csak a falubeliek számára jelenthet megoldási lehetőséget, mivel a többletgyártás a környéken élők számára is értékesíthető. Az alapítvány hosszú távú célja az is, hogy amennyiben a helyi közösségben működőképes lesz ez a modell, akkor más, hasonló fűtési nehézségekkel küzdő településen is megvalósítható legyen.

Az Igazgyöngy Alapítvány 1999 óta működik Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének egyikében, berettyóújfalui központtal. Egyik fő feladatuk a hátrányos helyzetű, roma gyerekek tehetséggondozása, melyet egy alapfokú művészeti iskola fenntartásával végeznek. Az oktatás mellett az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Alapítvány esélyteremtő terepi munkát is végez: családgondozással és közösségfejlesztéssel - kríziskezeléssel, az önfenntartási képességek és munkavállalói kompetenciák fejlesztésével - foglalkozik. Told, a Berettyóújfalutól 25 km-re levő kis zsákfaluennek a szociális modellfejlesztésnek a mintafaluja, az itt fejlesztett módszertan elemeit a környező 20 településen alkalmazzák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk