HÍREK
A Rovatból

Borította a bilit a távozó LMP-s képviselő: Rogán Antal, Vitézy Dávid és Ungár Péter a választási stratégiáról egyeztettek

Csárdi Antal nemcsak az LMP-ből, hanem annak parlamenti frakciójából is távozik - így az lényegében meg is szűnik. A képviselő azt állítja, bizonyítéka van az egyeztetésről, ami még azelőtt zajlott, hogy a párt kongresszusa döntött volna a Vitézy-projektről. Azt mondta, hogy a szemében az LMP megszűnt ellenzéki pártnak lenni.


Még azelőtt, hogy az LMP kongresszusa döntött volna a Vitézy-projektről, előrehaladott egyeztetések zajlottak Rogán Antal, Vitézy Dávid és a párt vezetése között - ezt mondta Csárdi Antal a 444-nek adott interjújában. A képviselő nemcsak a pártból, hanem a frakcióból is távozik még idén, így lényegében megszűnik a zöldpárt parlamenti frakciója.

Csárdi Antal 2018 óta a Belváros-Várnegyed országgyűlési képviselője az LMP színeiben. A politikus még múlt héten jelentette be, hogy távozik a pártból, arra azonban akkor még nem válaszolt, hogy a frakciót is elhagyja-e. A pártból korábban távozó Keresztes László Lóránt például a frakció tagja maradt.

Csárdi azonban egy vasárnapi Facebook-bejegyzésben tisztázta helyzetet.

„Kiléptem az LMP-ből. Ez az egyszerűnek tűnő mondat valójában nagyon sok érzelemmel és tartalommal bír, hiszen 15 évig voltam a párt tagja. Sokat köszönhetek egykori politikai közösségemnek, ezért rendkívül fájdalmas a döntés.

Olyan döntések, események kényszerítették ki döntésemet, melyek ismeretében nem csukhatom be a szemem. A politika, értékválasztás. Ma szomorúan kell szembenéznem azzal a ténnyel, hogy kibékíthetetlen ellentét van az LMP és az én politikai alapértékeim között”

- írta.

A bejegyzésben azt is hozzátette, hogy a kilépési folyamat elindult nemcsak a pártból, hanem az országgyűlési frakcióból is.Szerinte ugyanis olyan ideológiai távolság alakult ki, ami értelmezhetetlenné tenné, hogy akár fél lábbal is része maradjon „ennek az egykor szebb napokat megélt pártnak”.

„A frakcióból való kilépésem, ami a jelenlegi tudásom szerint az LMP frakció megszűnését is eredményezi akkor történik meg hivatalosan, ha megbizonyosodtam róla, hogy a frakciónál dolgozó munkatársak egzisztenciális helyzete potenciálisan biztosított, de mindenképpen még ebben az évben.”

Vasárnap Csárdi interjút adott a 444-nek, amiben már konkrétabban fogalmazott a kilépésnek okairól. Ahogy fogalmazott: a szemében az LMP megszűnt ellenzéki pártnak lenni.

„Ez nem csak úgy lóg a levegőben: egy számomra rendkívül megbízhatónak tartott személytől eljutott hozzám egy olyan bizonyíték, ami igazolja, hogy még azelőtt, hogy a kongresszus döntött volna a Vitézy-projektről, előrehaladott egyeztetések zajlottak Rogán Antal, Vitézy Dávid és a párt vezetése között”

- mondta a képviselő, aki azt is hozzátette, hogy a pártvezetés alatt Ungár Pétert érti.

Az említett bizonyítékról ugyanakkor nem akart részletesen beszélni, mert szerinte akkor beazonosítható lenne a forrás, amit nem engedhet meg magának. Azt viszont hozzátette, hogy „ezer százalékig” biztos abban, hogy a bizonyíték valós.

„Az az ellenzéki párt, amelyik a saját választási stratégiáját egyezteti a kormánypárttal, különösen abban a politikai helyzetben, amiben ma Magyarország van, teljes mértékben vállalhatatlan.

Én igyekszem nem fölülni a különböző pletykáknak, de ez nem az volt, hanem egy egyértelmű és tényszerű – egyébként azóta sokak által megerősített – információ. Ez az LMP már nem az az LMP, amibe én 2009-ben beléptem” - fogalmazott a politikus.

Csárdi elmondása szerint, amikor Ungárt megkereste az ügyben, akkor ő nem is tagdta az egyeztetés tényét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.


Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.

„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”

A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.

Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.

A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.

„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”

– mondta.

A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.


A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.

Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.

Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.

A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.

A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.

Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.

Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Vadászat, jacht, tenisz, lovak, luxuskúriák, magánklinikák – ezeket féltik Orbán és a milliárdos oligarchái a vagyonadótól
A Tisza elnöke szerint „Orbán Viktor egy interjúban már arról hadovál, hogy ha a milliárdosokat megadóztatjuk, az kommunizmus.”


A Tisza párt programjában nagy szerepet kap néhány gazdasági kérdés, amelyekről meg is akarják szavaztatni az embereket.

Magyar Péter már korábban is írta egy posztban, hogy Orbán Viktor és a Fidesz elutasítja a Tisza Párt több javaslatát is. Ezek között említette a személyi jövedelemadó csökkentését, a nyugdíjemelést, a legfeljebb 200 ezer forintos pluszjuttatást több mint kétmillió idős ember számára,

a milliárdosokat érintő vagyonadót, a családi kedvezmények és támogatások emelését, valamint a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények nyilvános kivizsgálását

Magyar szerdán indítja el a Tisza Párt Nemzet Hangja nevű szavazásának második szakaszát. A szavazáson öt kérdésre lehet voksolni, elsőként a Tisza Világ nevű applikációban, de a pártelnök azt ígéri, önkénteseik három héten belül Magyarország minden településére eljutnak.

Mostani pesztjában a vagyonadót vette elő, szerinte ezt főként Orbán és az oligarchái támadják:

"Hogy miért támadja Orbán és a milliárdos oligarchái a TISZA által bevezetni kívánt vagyonadót?

Mert szinte minden miniszter és a családtagjaik is érintettek lesznek benne.

Mitől fél például Orbán Viktor tízmilliárdokat összeharácsoló kaszinó honvédelmi minisztere és annak felesége, a bukott főpolgármester-jelölt Szentkirályi Alexandra?

A katonai képesítés nélküli honvédelmi miniszter, aki háborús veszélyhelyzetben nyaral, most éppen egy vagyonkezelői alapítványba menekíti a mesés vagyonát, hogy a gyerekei és unokái még száz év múlva is luxusjachtokon és vadászatokon tölthessék a mindennapjaikat.

Vadászat, jacht, tenisz, lovak, luxuskúriák, magánklinikák. Ezeket féltik. Nem a magyar emberekért aggódnak, hanem a saját milliárdjaikért.

Nagyon fél a Fidesz a vagyonadótól, és igazuk van: keserű szájízzel tudnának csak vadászgatni, jachtozgatni, magánrepülőzgetni, ha egy fillért is vissza kéne adniuk abból, amit az emberek pénzéből magukra költenek.

Orbán Viktor egy interjúban már arról hadovál, hogy ha a milliárdosokat megadóztatjuk, az kommunizmus.

Tudjuk, a kórházi penész meg csak zsírra szállt por önök szerint.

Ha a milliárdosok jachtjai, tízmilliárdjai és palotái vagyonkezelő alapítványba kerülnek, az pedig már a NER-es szabadságharc része, miniszterelnök úr?"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán a drónfenyegetésről: Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges. A tanácskozáson az EU keleti határának megerősítéséről tárgyaltak.


Orbán Viktor Koppenhágában, az informális EU-csúcs előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Az orosz energiáról azt mondta, őt még senki nem kérte meg, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával. Kiemelte, hogy Magyarország szuverén ország, és a földrajzi adottságok miatt itt csak Oroszország jöhet szóba. Szerinte az európai vezetők sokkal agresszívabban feszegetik a témát, mint Donald Trump, aki legutóbb érdeklődött nála az ügyben.

A drónokról azt mondta, a kormány minden katonai együttműködést támogat.

Úgy fogalmazott:

„Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük.”

Ezt a hozzáállást a dán kormányfőnek is javasolta. Dániában a múlt hét második felében több alkalommal is lezárták a reptereket idegen drónok miatt.

Gratulált a moldovai választás győztesének, az Európa-párti PAS-nak, amely az EU-hoz szeretne tartozni. Elmondta, hogy több uniós vezető is jelezte: Moldova helye Európában van. Hozzátette, hogy Moldova csatlakozását nem lehet összekötni Ukrajna esetével.

Megismételte korábbi érveit: jelenleg nem tudni, hányan élnek Ukrajnában, hol vannak a határai, és szuverén-e még az ország.

Szóba került az uniós drónfalról szóló egyeztetés is. Az első hírek szerint Magyarországot Szlovákiával együtt, nem hívták meg, de később megerősítették, hogy a magyar képviselet jelen volt a megbeszélésen.

Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges.

Kijelentette, hogy minden bővítési folyamat azonos jogi rendben zajlott, ezen nem lehet változtatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk