Bombariadó: legalább 268 iskolát érintett a fenyegetés, minden budapesti tankerület kapott fenyegető levelet

Hétfőtől életbe lépett az új szabály, amely szerint a nagyobb élelmiszerboltok legfeljebb 10 százalékos árrést számíthatnak fel 30 alapvető élelmiszerre. A Lidl Magyarország bejelentette, hogy ennek megfelelően alakította át az árazását, és az érintett termékeket „Tartósan olcsó!” feliratú fehér ártáblákkal jelöli, írja a 24.hu.

Ugyanakkor a vállalat hétfőtől nem engedélyezi a kereskedelmi vásárlóknak (azaz azoknak, akik áfás számlát kérnek), hogy az árrésstop alá tartozó termékeket megvásárolják. Hasonlóképpen a Tesco és a Spar is korlátozásokat vezetett be: ők mennyiségi limitet szabtak meg ezekre a termékekre.

A Lidl hangsúlyozta, hogy eddig is törekedtek a kedvező árakra, például akciókkal, és most a jogszabály miatt még több termék árát csökkentették. A cég közlése szerint több mint 180 terméket forgalmaznak az érintett kategóriákban.

A Spar vezetősége komoly aggodalmát fejezte ki az új szabályozás miatt. Egy belső levél szerint a havi szinten közel 1,5 milliárd forintos veszteség komoly terhet jelent a vállalat számára. Emiatt változtatni fognak üzleti gyakorlatukon, és ha a helyzet nem javul, akár további szigorításokat is bevezethetnek, bár ennek pontos részleteit nem közölték.

A bíróság szerdán megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos döntését, aki tavaly nyáron elutasította a kárpátaljai családok méltányossági kérelmét – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság, amely ellátta több érintett család képviseletét. Az ítélet megnyitotta az utat ahhoz, hogy három anyának és hét gyerekének támogatott lakhatást biztosítsanak.

A közleményükben emlékeztetnek, hogy tavaly

Ezzel a Helsinki Bizottság szerint három-négyezer ember, nagy többségében magyar ajkú gyerek lakhatása vált bizonytalanná.

Azt írják, hogy közülük vannak, akik kétségbeesésükben visszatértek a háborús Ukrajnába.

Februárban a Fővárosi Törvényszék két perben összesen 84 kárpátaljai menedékes esetében is megsemmisítette a kormánybiztos döntéseit, és új eljárás lefolytatására kötelezte Pál Norbert kormánybiztost. A bíróság tegnapi döntése is jogerősen megsemmisítette a korábbi kormánybiztosi döntéseket, és arra kötelezte Pál Norbertet, hogy hozzon alakilag szabályos, egyedi tényállást, jogszabályi hivatkozást és indoklást tartalmazó határozatokat.

Ezeket a döntéseket az érintettek, ha rájuk nézve negatívak, ismét megtámadhatják a bíróság előtt.

A közleményben arra is kitértek, hogy

via 444

A Vidéki Prókátor álnevű ügyvéd élesen reagált Orbán Viktor brüsszeli kijelentéseire, amelyek a Pride-felvonulások kapcsán hangzottak el. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a felvonuláson részt vevőket nem fogják letartóztatni, hanem pénzbírságot kell majd fizetniük.

Az ügyvéd a Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon a letartóztatásokról nem a miniszterelnök dönt, hanem a bíróságok ~ írta meg a hvg.hu.

– írta a kegyelmi botrány kirobbantásában is kulcsszerepet játszó jogász.

Az ügyvéd arra is rámutatott, hogy a bíróknak lehetőségük van előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához fordulni, ha úgy látják, hogy a magyar jogszabályok nincsenek összhangban az uniós joggal. Ha egy bíró él ezzel a lehetőséggel, az összes többi hasonló ügyben eljáró bíró felfüggesztheti a folyamatban lévő eljárást az Európai Unió Bíróságán indított eljárás lezárásáig.

A vita középpontjában az a törvény áll, amelyet az Országgyűlés gyorsított eljárásban, botrányos körülmények között fogadott el. A jogszabály kimondja, hogy tilos olyan gyűlést tartani, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Aki ezt megszegi, akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható, amelyet közérdekű munkával nem lehet kiváltani.

Az alaptörvény-módosítást, amely ehhez a jogszabályhoz kapcsolódik, a parlament április 7-én fogadja majd el.

Az Európai Unió 27 tagállama közül ismét csak 26 vezetője állt ki egyértelműen Ukrajna támogatása mellett csütörtökön. Orbán Viktor ezúttal sem csatlakozott az állam- és kormányfők közös következtetéseihez, amelyek megerősítették a folyamatos és szilárd támogatást Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett.

Az uniós csúcson alkalmazott megoldás nem újdonság: a magyar miniszterelnök már korábban is elutasította az egységes álláspontot, így most is csak 26 tagállam fogalmazott meg érdemi álláspontot Ukrajna ügyében. A közös nyilatkozat mindössze azt rögzítette, hogy az EU vezetői egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és a következő találkozójukon visszatérnek a témára.

A 26 ország külön közleménye ugyanakkor határozottan kiállt Ukrajna mellett, hangsúlyozva, hogy a béke eléréséhez az országot a lehető legerősebb helyzetbe kell hozni.

Bóka János EU-ügyi miniszter már a csúcstalálkozót előkészítő egyeztetéseken jelezte, hogy Magyarország nem fog csatlakozni a közös állásfoglaláshoz. Ennek ellenére Orbán a csúcs kezdete előtt még egy közös fényképet is megosztott szlovák kollégájával, Robert Ficóval, ám végül ismét egyedül maradt az uniós állásponton kívül.

A brüsszeli döntéseket nemcsak Magyarország kezelte sajátos módon, hanem Moszkva is éles kritikával illette az európai folyamatokat. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint Európa „háborúpártivá” vált, miközben Oroszország és az Egyesült Államok elkötelezett a békés rendezés mellett. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ által idézett nyilatkozat szerint Peszkov úgy véli, hogy Brüsszel és az európai fővárosok egy militarizációs programot követnek, amely ellentétes Moszkva álláspontjával.

Eközben a brit kormány bejelentette, hogy a Tettrekészek Koalíciója operatív szakaszba lép, amely Ukrajna katonai támogatását célozza. Az EU-n belül azonban egyetlen kormány képvisel hasonló retorikát a háborúpártiság kérdésében, mint Oroszország – és az nem más, mint Magyarország.

(via Telex, 444)