Bombariadó: a Momentum elnöke szerint a jelek alapján oroszok állnak a történtek mögött
Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdeményezi a nemzetbiztonsági bizottság összehívását a csütörtöki bombafenyegetések miatt. A cseh és szlovák példákat hozta fel bizonyítéknak.
Tompos Márton a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében hangsúlyozta: tavaly hasonló esetek történtek Csehországban és Szlovákiában, amik mögött a helyi hatóságok közlése alapján az oroszok állnak.
A politikus a Facebook-oldalán azt írta, hogy erről Michal Koudelka, a cseh titkosszolgálat főnöke beszélt. A mai email, amit magyar iskoláknak küldtek és a tavalyi levél, amit közel 1000 szlovák iskola kapott meg, könnyen összevethető. „A kezdőmondat szó szerint ugyanaz, a tartalom hasonló: úgy hangzik, mintha radikális iszlamisták írták volna, utalva az adott ország kormányának – szerintük – iszlámellenes tevékenységére” – állapította meg Tompos.
„Azért, hogy kiderüljön az igazság, kezdeményezem a Nemzetbiztonsági Bizottság mielőbb összehívását Sas Zoltán elnöknél. Az ülésen pedig személyesen is részt fogok venni” – írta bejegyzésében Tompos Márton.
Tompos Márton a közösségi oldalán megjelent bejegyzésében hangsúlyozta: tavaly hasonló esetek történtek Csehországban és Szlovákiában, amik mögött a helyi hatóságok közlése alapján az oroszok állnak.
A politikus a Facebook-oldalán azt írta, hogy erről Michal Koudelka, a cseh titkosszolgálat főnöke beszélt. A mai email, amit magyar iskoláknak küldtek és a tavalyi levél, amit közel 1000 szlovák iskola kapott meg, könnyen összevethető. „A kezdőmondat szó szerint ugyanaz, a tartalom hasonló: úgy hangzik, mintha radikális iszlamisták írták volna, utalva az adott ország kormányának – szerintük – iszlámellenes tevékenységére” – állapította meg Tompos.
„Azért, hogy kiderüljön az igazság, kezdeményezem a Nemzetbiztonsági Bizottság mielőbb összehívását Sas Zoltán elnöknél. Az ülésen pedig személyesen is részt fogok venni” – írta bejegyzésében Tompos Márton.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kovács Tamás Iván bejelentette, hogy nyolc év után távozik a belgiumi és luxemburgi nagyköveti posztról. A megbízatást a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
„Hazámat ezen a fontos állomáshelyen a Belga Királyságba és a Luxemburgi Nagyhercegségbe akkreditált nagykövetként képviselni életem egyik legnagyobb megtiszteltetése volt. A misszióvezetői szolgálatom alatt kapott támogató együttműködést ezúton is mindenkinek köszönöm!”
A távozó nagykövet a megújulás fontosságát is kiemelte, ami szerinte nemcsak az egyén, hanem az intézmény fejlődése szempontjából is lényeges.
Kovács Tamás Iván karrierje szorosan kötődött a Fidesz-kormányokhoz és az uniós intézményekhez is. Az első Orbán-kormány idején Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, később pedig az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) dolgozott.
A 2010-es kormányváltás után a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkári posztját töltötte be.
Először 2012-ben nevezték ki nagykövetnek, de két év után visszatért az OLAF-hoz. Innen tért vissza 2018-ban a brüsszeli nagyköveti pozícióba, amelyet július 31-i hatállyal ad át.
Július 31-i hatállyal lemondott posztjáról Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete. A diplomata a döntést az X közösségi oldalon jelentette be, hangsúlyozva, hogy nem az Európai Unió melletti állandó képviselet vezetőjeként, hanem a kétoldalú kapcsolatokért felelős nagykövetként dolgozott Brüsszelben – vette észre a 24.hu.
A posztot a diplomata élete egyik legfontosabb szakmai elismerésének nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Olaszországban: Nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával
Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, a róla szóló dokumentumfilm bemutatóján beszélt a magyar politikai helyzetről. A Tisza Párt elnöke szerint Magyarországon is egy „másfajta maffiával” kellett megküzdeni.
„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.
Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.
„Egy új fejezet kezdődik Magyarországon, ahol nekünk is meg kellett küzdenünk egy másfajta maffiával.”
A politikus a Riviera International Film Festival keddi nyitóeseményén vett részt, ahol bemutatták a politikai felemelkedését feldolgozó Tavaszi szél – Az ébredés című dokumentumfilmet. A nemzetközi közönség előtt Magyar párhuzamot vont az olasz maffiaellenes küzdelem és a magyarországi helyzet között.
A kampány során is rendszeresen hivatkozott a két olasz ügyészre, aminek céljáról most Olaszországban beszélt. „Az volt a célom, hogy megértessem a magyarokkal, mit jelentett az ő küzdelmük. Ez a két ember az életét adta, harcuk gyümölcseit pedig ma is élvezhetjük Olaszországban és az egész világon” – fogalmazott az ANSA olasz hírügynökség tudósítása szerint. A filmet, amelynek ez volt az első magyar határokon túli vetítése, Topolánszky Tamás Yvan és Sümeghy Claudia készítette.
„A tánc most kezdődött el, nem lesz könnyű.”
Az olaszországi eseményen fokozott biztonsági intézkedések mellett, a vörös szőnyegen vonult be a Cinema Aristonba a fiával érkező Magyar Péter. A helyszíni beszámolók szerint a vetítés előtt a leendő miniszterelnök az olasz–magyar barátságot hangsúlyozta, és örömét fejezte ki, hogy megoszthatja a filmet az olasz közönséggel.
„A tánc most kezdődött el” – jelentette ki Magyar Péter az olaszországi Sestri Levantéban, ahol a róla szóló dokumentumfilm premierjén új fejezetet hirdetett Magyarország számára. A Tisza Párt elnöke a maffia elleni harc legendás mártírjaira, Giovanni Falconéra és Paolo Borsellinóra hivatkozva beszélt arról, hogy Magyarországon is egy hasonlóan kártékony rendszerrel kellett megküzdeni.
Magyar szerint Magyarországon is meg kellett küzdeniük egy másfajta maffiával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rekordot jelentő 281 szavazattal bukott meg kedden Ilie Bolojan román miniszterelnök kormánya a parlamentben. Nicușor Dan államfő bejelentette, nem lesz előrehozott választás, új kormányfőt keres.
Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.
A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.
Nicușor Dan államfő még aznap este bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, hanem a pártokkal való egyeztetés után keres új kormányfőjelöltet. A Bolojan-kabinet az új kormány beiktatásáig ügyvivőként hivatalban marad.
A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői azzal vádolták a kormányt, hogy a gazdaság lerombolására, a lakosság elszegényítésére és az állami vagyon kiárusítására törekszik. Szerintük a nyugdíjak befagyasztása és a közalkalmazotti bérek csökkentése mellett sem sikerült érdemben javítani a költségvetés helyzetén.
Ilie Bolojan miniszterelnök a vádakra úgy reagált, hogy a bizalmatlansági indítvány valódi célja az állami vállalatok feletti politikai befolyás megőrzése volt.
Bolojan szerint a kezdeményezők logikája az, hogy „nem adjuk el az állami vállalatokat, inkább mi fejjük meg őket”.
A kormánykoalícióban szintén részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség bírálta a lépést. Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető szerint világos alternatíva felkínálása nélkül felelőtlenség megbuktatni egy kormányt.
A kormánybuktatás után a politikai erővonalak is egyértelművé váltak. A szociáldemokraták és az AUR közösen léptek fel, bár céljaik eltérőek: míg George Simion, az AUR elnöke előrehozott választásokat sürgetett, addig a szociáldemokraták egy új parlamenti többség kialakításában érdekeltek.
Ezzel szemben az Európa-párti oldalon az államfő egyértelművé tette, hogy a tárgyalások végén új, Nyugat-barát kormányt szeretne látni.
Nicușor Dan: „észszerű határidőn belül ismét Nyugat-barát kormánya lesz az országnak”.
Az eseményeknek több magyar vonatkozása is van. Az RMDSZ kormányzati szerepe a kabinet bukásával ügyvivői szakaszba került, a szövetség pedig nem támogatta a bizalmatlansági indítványt. A kormányt megbuktató AUR korábban magyar szimbólumokat érintő, provokatív akcióval is szerepelt.
A megbuktatott miniszterelnök, Ilie Bolojan, aki jelenleg ügyvivőként vezeti a kormányt, nemrégiben még a magyar-román kapcsolatok erősítéséről egyeztetett Magyar Péterrel, akit hivatalos bukaresti látogatásra is meghívott.
A következő hetekben az államfő konzultációkat folytat a parlamenti pártokkal, hogy miniszterelnök-jelöltet nevezzen meg, akinek kormányalakítási programját és kabinetjének névsorát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A politikai bizonytalanság ellenére az államfő hangsúlyozta, hogy az ország működőképes, és az Európa-párti erők között konszenzus van az olyan fontos kérdésekben, mint Románia OECD-csatlakozása vagy az uniós helyreállítási terv végrehajtása.
Rekordközeli többséggel bukott meg Romániában az Ilie Bolojan vezette kormány, az államfő pedig azonnal kizárta az előrehozott választások lehetőségét.
A román parlament két háza kedden, együttes ülésen, 281 szavazattal fogadta el a Szociáldemokrata Párt, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség és a PACE – Întâi România képviselői által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – írta a 24.hu. A kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség, a támogató szavazatok száma rekordnak számít a rendszerváltás utáni Románia történetében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
K-Monitor: Pontosan 100 millió forint jutott több választókerületnek az NKA-tól
A K-Monitor elemzése szerint több vidéki választókerületben is hajszálpontosan 100 millió forintra jöttek ki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) közösségépítő támogatásai. A szervezet szerint a fillérre kiszámolt pénzosztás egy előre meghatározott kampánykeretről árulkodik.
A K-Monitor egy bejegyzésben azt állítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által „közösségépítő eseményekre” adott támogatások valójában egy központilag irányított kampányfinanszírozási rendszert működtettek. A korrupciófigyelő és átláthatósági civil szervezet szerint a kiemelt kollégiumi támogatások egy speciális, 790184-es kódszámú tételét vizsgálták, amelyekből ingyenes koncerteket, falunapokat és fesztiválokat finanszíroztak.
Úgy vélik, a „pályázni” szó használata a folyamat ismeretében talán erős túlzás. A poszt szerint a támogatottak köre rendkívül vegyes, kaptak forrást önkormányzatok, sportegyesületek, kormánypárti egyesületek, de ami igazán figyelemre méltó, „szép számmal magánszemélyek is.” A listán találtak fideszes és nemzetiségi önkormányzati képviselőket, sőt, egy járási hivatalvezetőt is, akinek a szervezet szerint „a támogatásról szóló döntés idejében már bőven zajlott a felépítése a FIDESZ országgyűlési képviselőjelöltjeként.”
A K-Monitor szerint a helyzet abszurditását az adja, hogy a járási hivatalvezető civil magánszemélyként, de közpénzből szervez eseményt, miközben politikai szereplővé válik. Azt a kérdést teszik fel, honnan lehet tudni, hogy itt nem alulról jövő kezdeményezésekről van szó. „Onnan, hogy ha a nyertesek címeit választókerületi bontásban vizsgáljuk, egészen sajátos mintázatok tárulnak fel.” Elismerik, hogy a székhelyek és a rendezvények helyszíneinek eltérése, valamint a nagyvárosok bonyolultabb felosztása miatt nem lehet mindenhol hajszálpontosan kimutatni az összefüggéseket. Ahol viszont a terep tisztább, például az egyértelműbb határokkal bíró vidéki választókerületekben, ott a szervezet szerint a képlet letaglózó.
A bejegyzésben azt állítják, a kiosztott pénzek sok esetben fillérre pontosan 100 millió forintot tettek ki egy-egy választókerületben.
„Lássuk be: semmi sem indokolja a választókerületi alapú, fillérre kiszámolt pénzosztást, kivéve, ha egy előre meghatározott kampánykeretről van szó.”
A K-Monitor szerint felsőbb koordináció nélkül matematikai képtelenség, hogy a különféle szereplők egymástól független „pályázatai” a végén pont kiadják ezt a kerek összeget. A szervezet szerint a helyi „Excel-zsonglőrök” különböző stratégiákkal oldották meg a feladatot. „Volt, ahol nem bonyolították túl, és egyszerűen négyszer 25 milliót, vagy ötször 20 milliót osztottak szét (például Borsod 05-ben és Baranya 04-ben).” Másutt a kreativitás abban merült ki, hogy ugyanazokat a lojális szervezeteket fizették ki kétszer, eltérő indoklással. A K-Monitor szerint a csúcsteljesítményt Baranya 03-ban nyújtották, ahol a listát két- és hárommilliós tételekkel töltötték fel, hogy a különböző programok büdzséjét összeadva „a végén fillérre pontosan kijöjjön a 100.000.000 forint.”
Az eltérő elszámolási módszerek a szervezet szerint arra is utalnak, hogy
a konkrét támogatotti körről végső soron nem is központilag, hanem „a Fidesz választókerületi potentátjai” dönthettek.
A bejegyzés végkövetkeztetése szerint a 790184-es kód alatt futó támogatások esetében naivitás lenne organikus civil életről beszélni. Sokkal inkább egy „decentralizált, papíron helyi szereplőkön keresztül megvalósuló, ám a központból patikamérlegen porciózott közpénzmilliókat felégető választókerületi kampánygép működött.”
A K-Monitor egy bejegyzésben azt állítja, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által „közösségépítő eseményekre” adott támogatások valójában egy központilag irányított kampányfinanszírozási rendszert működtettek. A korrupciófigyelő és átláthatósági civil szervezet szerint a kiemelt kollégiumi támogatások egy speciális, 790184-es kódszámú tételét vizsgálták, amelyekből ingyenes koncerteket, falunapokat és fesztiválokat finanszíroztak.
Úgy vélik, a „pályázni” szó használata a folyamat ismeretében talán erős túlzás. A poszt szerint a támogatottak köre rendkívül vegyes, kaptak forrást önkormányzatok, sportegyesületek, kormánypárti egyesületek, de ami igazán figyelemre méltó, „szép számmal magánszemélyek is.” A listán találtak fideszes és nemzetiségi önkormányzati képviselőket, sőt, egy járási hivatalvezetőt is, akinek a szervezet szerint „a támogatásról szóló döntés idejében már bőven zajlott a felépítése a FIDESZ országgyűlési képviselőjelöltjeként.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
