HÍREK
A Rovatból

Példa nélküli bírói tüntetés Budapesten: a függetlenségükért demonstrálnak

Több ezer ember vonult utcára a fővárosban, hogy kiálljanak az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. A demonstrációt politikamentes eseményként hirdették meg, a résztvevők között bírók, jogászok és a szolidaritás jegyében érkezők is vannak.


A tüntetés az igazságügyi palota elől indult, majd a menet a Nádor utca felé haladt. A Kossuth téren már a hivatalos kezdés előtt leállt a villamosforgalom, akkor még körülbelül 2-3 ezren gyülekeztek. Mire a tömeg elérte a Nádor utcát, a létszám ennél jóval nagyobbra nőtt. A szervezők előre kérték, hogy a demonstráción ne jelenjenek meg politikai szimbólumok és pártlogók, ennek megfelelően a résztvevők sem vittek ilyeneket magukkal.

A tüntetés egyik felszólalója, Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület elnöke hangsúlyozta:

„Ha nem merem kimondani azt, amiben hiszek, nincs is jogom, hogy higgyek benne.”

Szerinte a bíróknak teljes függetlenségre van szükségük ahhoz, hogy a társadalom érdekeit szolgálhassák.

Kajdi Rita, az Ajkai Járásbíróság igazságügyi alkalmazottja a bérek alacsony szintjére hívta fel a figyelmet:

„A mi béreink szégyenteljesen, megalázóan alacsonyak.”

Elmondása szerint az új bértábla nem oldja meg a problémákat, csak növeli a feszültséget.

A demonstráción a bírósági titkárok helyzetéről is szó esett. Tóth László bírósági titkár kiemelte, hogy ők is bírói feladatokat látnak el, mégis hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Véleménye szerint felül kell vizsgálni a jogállásukat, mert jelenlegi formában utasítható alkalmazottaknak számítanak.

A nemzetközi jogásztársadalom is figyelemmel kíséri a magyar igazságszolgáltatás helyzetét. Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület elnöke szerint nem megszokott, hogy a bírók az utcára vonulnak, de érthetőnek tartja döntésüket. Hangsúlyozta, hogy „szabad és független bíróságok nélkül a demokrácia nem működik”. Duro Sessa, a Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke arról beszélt, hogy

a bírók nem saját érdekükben demonstrálnak, hanem az állampolgárok jogainak védelmében.

A résztvevők nem viseltek talárt, mert ennek használatát szigorú szabályok korlátozzák. A szervezők a tüntetés elnevezésére is ügyeltek, kerülték a demonstráció szót. A politikamentes kiállás ellenére a kormányzati szereplők is reagáltak az eseményre. Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben arról írt, hogy listázni kellene a résztvevő bírákat, míg Gulyás Gergely miniszter úgy vélekedett, hogy a bírók helye a tárgyalóteremben van. A Kúria elnöke, Varga Zs. András az Indexnek adott interjúban hasonló véleményt fogalmazott meg.

A bírósági dolgozók béremelésével kapcsolatban is vita alakult ki. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint 2027-re a bírói illetmény 2 millió 250 ezer forintra emelkedik, de a Res Iudicata Egyesület arra figyelmeztetett, hogy a valós átlag ennél jóval alacsonyabb.

A demonstráció egyik fontos célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a bírák véleménynyilvánítási szabadságára és a jogállami igazságügyi jogalkotás fontosságára.

Endrédy Zoltán, a Magyar Bírói Egyesület elnökségi tagja a hvg.hu-nak azt mondta, hogy "nem valami ellen, hanem valamiért" demonstrálnak.

A bírósági szervezeten belüli feszültségek tavaly november óta fokozódtak, amikor a költségvetési tervezetben a kormány nem biztosított béremelést a bíróknak és az igazságügyi alkalmazottaknak. Az Országos Bírói Hivatal elnöke, Senyei György javaslatot tett az illetményalap 35 százalékos emelésére, de a kormány ezt egy megállapodáshoz kötötte. Az egyezség aláírása után bírák és igazságügyi alkalmazottak százai fejezték ki nemtetszésüket, az Országos Bírói Tanács pedig végül visszavonta támogatását.

Az ügy nemzetközi figyelmet is kapott. Az ENCJ, az igazságügyi tanácsok európai közösségének végrehajtó bizottsága Magyarországra látogatott, és közleményében úgy fogalmazott, hogy „az igazságszolgáltatás függetlensége Magyarországon jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe.” Négy problémás területet is megjelöltek: a bírák szólásszabadsága, a reformokkal kapcsolatos konzultáció, a szolgálati bíróságok és a bírói fizetések kérdése.

(via HVG)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Temetés a strandon – 250 gyerek piknikezett, amikor a Duna-parton megjelent a gyászmenet Dunabogdányban
Egy iskolai évzáró pikniket zavart meg egy hangosítással és székekkel lebonyolított temetési szertartás a dunabogdányi Duna-parton. A helyiek felháborodtak, a polgármester pedig bejelentette, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében a vízügyi hatósághoz fordul.


Közbotránkozást okozott Dunabogdányban, hogy miközben körülbelül 250 gyerek piknikezett a helyi strandon, a közvetlen közelben egy üzletszerűen megszervezett, vízbe szórásos temetési szertartást tartottak. Az eset csütörtökön történt a település frekventált Duna-parti szakaszán, ahol egy temetkezési szolgáltató hangfalakkal és székekkel bonyolította le a búcsúztatót – írta a Blikk. A helyiek felháborodtak, a település polgármestere pedig a közösségi oldalán reagált a történtekre.

Liebhardt András polgármester arról írt, hogy a szertartás helyszíne ugyan a strandtól előírt százméteres védőtávolságon kívül esett, de egy forgalmas, vízi sportokra is használt, átmeneti sátorozásra kijelölt területen volt. A polgármester szerint a helyzetet súlyosbította a közeli iskolai piknik, a bejegyzésében pedig élesen bírálta a körülményeket.

„A június 18-ai szertartás groteszk mivoltában túlment az eddigieken” – fogalmazott a polgármester.

A településvezető szerint a falu lakói közül többen is jelezték felháborodásukat az események miatt.

„Több felháborodott hívást is kaptunk a faluból is, közbotránkozás kísérte a szertartást.”

Liebhardt András szerint a Duna a helyiek számára kiemelt közösségi és szakrális tér, a mostanihoz hasonló eseményeket pedig a közösség idegenszerűnek és provokatívnak tartja. A polgármester jelezte, hogy egyeztetéseket kezdeményezett az illetékes vízügyi hatósággal a helyzet rendezése érdekében, és hangsúlyozta a hatályos szabályok – mint például a terület kezelőjének engedélye és a lebomló urna használata – betartásának fontosságát.

Más frekventált vízfelületeken a hatóságok korlátozzák a hamvak vízbe szórását, különösen a főszezonban. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság például a Tiszán és a Tisza-tavon idén is korlátozást vezetett be: május 1. és szeptember 15. között hétvégéken és ünnepnapokon nem engedélyeznek ilyen szertartásokat, hogy biztosítsák a pihenni vágyók zavartalanságát. A hasonló intézkedések azt a gyakorlatot tükrözik, hogy a kegyeleti jogokat igyekeznek összehangolni a közösségi terek, mint amilyen a népszerű dunabogdányi part is, rendeltetésszerű használatával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
51 milliárdért építettek akadémiát a Velencei-tóra, de a kiszáradás miatt elviszik onnan a vb-t
A FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságot a Velencei-tó helyett a szegedi Maty-éren rendezik meg. A döntést a tó kritikusan alacsony, 55 centiméteres vízállása tette elkerülhetetlenné.


A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.

A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.

A helyszínváltás újra ráirányítja a figyelmet a sukorói akadémiára, amelynek költsége az eredetileg tervezett 43 milliárdról végül 51 milliárd forint fölé emelkedett. A beruházás már a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen belül is vitákat szított.

„Felesleges pénzkidobás volt, költöttétek volna inkább a szegényekre vagy a kórházakra” – írta a beruházásról egy korábbi nyílt levélben Szemán Róbert, a szövetség elnökségi tagja.

Szemán szerint az intézmény fenntartása is aránytalanul nagy terhet ró a sportágra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány 2021-ben nem finanszírozta azt a körülbelül 40 milliárd forintos tervet, amely megoldhatta volna a tó vízpótlását.

Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős akkori kormánybiztos a döntésről úgy nyilatkozott, a finanszírozási igény olyan nagy, hogy azt a kormány az ország akkori helyzetében nem kívánta biztosítani. A szövetségen belüli feszültségek már tavasszal a felszínre kerültek, amikor Szemán Róbert lemondásakor bírálta Schmidt Gábor elnököt, aki szerinte egy „polipszerűen működő rendszert” hozott létre. Bár a közgyűlés végül nem szavazott az elnök bizalmáról, a sukorói akadémia szerepéről és a forráselosztásról szóló vita azóta is tart.

„A szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani” – kommentálta a vízpótlási terv elvetését Tessely Zoltán.

A versenyzők és a nézők számára a váltás egy bevált, nemzetközi versenyek rendezésében rutinos helyszínt jelent. A szegedi Maty-ér évtizedek óta ad otthont világversenyeknek, így a pálya minősége és a logisztikai háttér is biztosított. A döntés éles kontrasztban áll a márciusi bejelentés hangulatával, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még a környékbeli gazdaság fellendülését várta a világbajnokságtól.

A kritikusok szerint ugyanakkor a mostani helyzet egyenes következménye az elhibázott prioritásoknak: a tó megmentése helyett egy olyan helyszínre építettek méregdrága sportlétesítményt, amelynek használhatósága a régóta ismert környezeti problémák miatt eleve kérdéses volt.

Az idei nyár elején a Velencei-tó vízszintje gyors ütemben közelítette meg a történelmi mélypontot, 55 centiméter alá süllyedve. A helyzetre reagálva a kormány külön törvényt ígért a tó megmentésére, amely a vízpótlás és az ökológiai rehabilitáció összehangolt kezelését célozza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több mint 30 milliárdos szerződést kötöttek a választás előtt Fauszt Zoltán cégével
A Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozó SDA DMS Zrt. a kötelezően használt Poszeidon iratkezelő szoftverre kapott újabb megbízást. A szerződés eredményét csak a választások után tették közzé, és olyan kulcsfontosságú szerveket érint, mint a Magyar Államkincstár.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2026. június 20.



Fél évvel a választás előtt kötöttek több tízmilliárdos, három évre szóló keretszerződést állami szervek a kötelezően használt Poszeidon iratkezelőt fejlesztő SDA DMS Zrt.-vel. A közbeszerzés eredményét csak a választás után, 2026. április 22-én tették közzé – írta a Telex.hu. A 30 százalékos opcióval együtt a szerződés összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.

A megállapodást 22 állami szervvel és céggel kötötték meg 2025 szeptemberében, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. A szoftver licencét az állami szervek ingyen kapták meg, de a bevezetés és a fenntartás költségeit nekik kell állniuk. 2025 elejétől szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni, kivétel a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru rendszert alkalmazzák.

A közbeszerzési eljárást a Digitális Kormányzati Ügynökség bonyolította le, amelynek vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt május végén menesztették. Utódja, Kovács Miklós egy levélben arról írt, hogy jelenleg két állami számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van a szervezetnél.

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. 2025-ben az előző évihez képest magasabb nettó árbevétel mellett az adózott eredmény kevesebb mint harmadát érte el. A cég magyarázata szerint a változást nem a bevételek visszaesése okozta. „A 2025-ös üzleti évben a társaság eredményét nem a bevételek visszaesése, hanem a költségszerkezet tervszerű és tudatos megváltozása befolyásolta” – közölték, a jövőbeli növekedést szolgáló hosszú távú fejlesztésekkel és technológiai beruházásokkal indokolva a csökkenést.

A cég válaszából az is kiderül, hogy szinte kizárólag a Poszeidonból élnek. A felhasználók kritikáira, miszerint a szoftver rossz minőségű és nehezen használható, úgy reagáltak, hogy a felhasználói élményt nem lehet elválasztani a jogszabályi és eljárásrendi kötöttségektől.

Egy minisztériumi dolgozó szerint náluk gyakorlatilag „félistennek számítanak azok, akik tudják használni”.

Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere a piaci helyzetről azt mondta, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny.

„A magyar közigazgatásban jelenleg 3 domináns iratkezelő rendszer működik: a Poszeidon, a rendvédelmi szerveknél működő Robotzsaru, és az önkormányzatok által használt DMS One. Azt gondolom, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny, mert az a szolgáltatások árának csökkenéséhez és a minőség javulásához vezetne” – írta a Telexnek.

A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy erővel kivezessenek bármilyen rendszert, hanem hogy biztosítsák a tisztességes piaci versenyt és a hatékony, felhasználóbarát iratkezelést. Szerinte a Poszeidonhoz hasonlóan a közoktatásban használt Krétát is központilag tette kötelezővé a korábbi kormányzat, kizárva a piaci verseny lehetőségét.

A Poszeidon szoftver licencét 2021 decemberében egy kormánydöntés alapján kapta meg örökös és ingyenes felhasználásra a közszféra, majd 2023-ban egy nem nyilvános kormányhatározattal több száz állami szervnél tették kötelezővé a használatát, ami 2025. január 1-jén több helyen élesben el is indult. Az Átlátszó 2024-ben úgy becsülte, a bevezetés teljes költsége akár a 82 milliárd forintot is elérheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tiszavirág Fesztiválról üzent Gulyás Gergely
Egy nyári este Szolnokon, és egy mindössze négyszavas mondat: „Nem tart ez örökké.” Gulyás Gergely frakcióvezető Facebook-posztja valóságos kommentcunamit indított el.


„Nem tart ez örökké.” - írta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője egy facebookon közzétett fotóhoz. A képen a képviselő épp Szolnokon, a Tiszavirág fesztiválon szórakozik, kezében egy üres borospohár. Egy ilyen kétértelmű kijelentés felér egy kisebb földrengéssel. Vajon mire gondolt a politikus? A hozzászólók tudni vélik a kérdésre a választ, el is lepték a volt miniszter bejegyzését.

A kommentelők azonnal lecsapták a magas labdát: „Valóban, nem leszel mindig országgyűlési képviselő…” – írta egyikük, míg mások a múltra emlékeztették: „Mi is kibírtuk a 16 évet. Menni fog Önöknek is.”

Megjelentek az ironikus hangok is, a tömegközlekedést számonkérő „Gondolom nem a hiperszuper szolnoki gyorssal ment le” megjegyzéstől a Gulyásra oly jellemző politikai amnéziát firtató „Ha kérdezik tudni fogod, hogy ezen a fesztiválon voltál?” kérdésig.

Dombi, azaz Dombóvári István humorista is erre reagált: „Nem tudom, nem voltam ott. Majd megkérdezek valakit!" - írta hozzászólásában.

Akadt pár mérsékelten beszólogató reakció is: „Üljön át, te vagy az egyetlen fideszes, akit csípek” – olvasható a bejegyzés alatt. Gulyás Gergely személye sokakat megoszt, vannak, akik úgy érzik, többre hivatott: „Nem ér ez véget, ülj át Gergő, többre vagy te hivatott, mint ahol most vagy.”

A kommentek csúcspontja mégis egy jövőbeli, jelenleg minden valóságalapot nélkülöző prófécia: „Gulyás Gergelyből nagyon jó miniszterelnök lesz!”

A tiszavirág rövid életű. Gulyás talán csak a nyár múlékonyságára utalt, de a frakcióvezető által írt „nem tart ez örökké” szöveg önálló életre kelt – megnyitva a találgatásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk