HÍREK
A Rovatból

Bezárnak a szórakozóhelyek Brüsszelben teljesen, Berlinben pedig éjszakára

„A partizásnak vége” – jelentette ki a német főváros vezetésének egészségügyért felelős tagja.


Megszigorítják a koronavírus-járvány lassítását szolgáló szabályokat Berlinben a hét végétől, mert a fokozottan veszélyesnek ítélt határérték fölé gyorsult a vírus terjedése több belső kerületben.

A szombattól egyelőre október végéig érvényes szabály szerint minden üzletnek és vendéglátóhelynek zárva kell tartania 23 órától 6 óráig.

Az ügyeletes gyógyszertárakra nem vonatkozik a szigorítás. Az üzemanyagtöltő állomások is nyitva tarthatnak éjjel-nappal, de nem értékesíthetnek szeszesitalt 23 órától reggel 6-ig. Ebben az időszakban közterületen legfeljebb öt ember, magánterületen rendezett összejövetelen maximum huszonöt ember tartózkodhat együtt.

„A partizásnak vége” - nyilatkozott az éjszakai életéről világszerte híres német főváros vezetésének egészségügyért felelős tagja, Dilek Kalayci szerdán a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaságnak, rámutatva, hogy az utóbbi hetekben éppen az éjszakai szórakozóhelyeken terjedt leginkább az új típusú koronavírus.

A szociáldemokrata politikus elmondta, hogy a járvány első hullámában a berliniek következetesen betartották a járványlassító szabályokat,

„de most azt látjuk, hogy alábbhagy a fegyelmezettség, főleg a fiatalok körében, akik azt mondják, hogy ugyan már, nem is olyan szörnyű ez”.

Kiemelte, hogy a szabálykövetés útjával szakító fegyelmezetlenek ugyan kisebbségben vannak, „de járvány idején nagyon-nagyon veszélyes lehet egy kisebbség, ha nagyon mobilis”.

A szövetségi kormány hetek óta sürgetett intézkedéseket a járvány megfékezésére a tartományi rangú főváros vezetésénél, és felajánlotta, hogy a hadsereg (Bundeswehr) segít a helyi egészségügyi hivataloknak a fertőzési láncolatok megszakítását szolgáló kapcsolatkutatásban. A SPD, a párttól balra álló Baloldal (Die Linke) és a Zöldek koalíciója elhárította a felajánlást, és hetekig tartó vitával érlelte ki az új járványlassító szabályokat. A döntés elhúzódásáért országszerte bírálták a berlini városvezetést, és több tartományban megtiltották a járványügyi szempontból kockázatos berlini kerületekből érkezők belépését.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) négy kerületet (Friedrichshain-Kreuzberg, Mitte, Neukölln, Tempelhof-Schöneberg) sorol a kockázatos területek közé. A legrosszabb a helyzet Neuköllnben, ahol az utóbbi hét napon százezer lakosra vetítve 78,9 fertőzöttet azonosítottak.

Közben az egyre terjedő koronavírus-járvány megfékezésére a Brüsszel és a hozzá tartozó régió minden bárjának és kávéházának, rendezvényközpontjának legalább egy hónapra be kell zárnia, emellett közterületen tilos lesz az alkoholfogyasztás is csütörtök reggel 7 órától

- erről döntött a Brüsszel-fővárosi régió vezetése szerdán.

A tájékoztatás szerint a bezárás az alkoholt nem árusító vendéglátóhelyekre és a sportlétesítmények büféire is vonatkozik. A megszorító intézkedések az éttermekre és az olyan vendéglátóhelyekre nem vonatkoznak, ahol ülő vendégek számára ételt szolgálnak fel. Az éttermek asztalainál legfeljebb négy ember tartózkodhat zárt- és szabadtéren egyaránt. Az asztalokat megfelelő távolságban kell elhelyezni.

Az éjszaka is nyitva tartó üzleteknek 22 órakor be kell zárniuk, a piacokon továbbra sem szabad élelmiszert helyben fogyasztásra árusítani, a sporteseményeket a következő hónapban csak zárt ajtók mögött szabad megrendezni.

Rudi Vervoort, a brüsszeli régió miniszterelnöke sajtótájékoztatóján az intézkedéseket a koronavírus-járvány felgyorsult terjedésével indokolta.

Tájékoztatása szerint Brüsszelben minden hetedik vírusteszt pozitív eredményt mutat, a fővárosban nincs egyetlen önkormányzat sem, ahol az esetszámok az országos átlag alatt maradnának. A fővárosi régióban jelenleg 100 ezer lakosra 500 fertőzött jut. A napi új esetszámok tekintetében Brüsszel a második helyen áll az európai fővárosok között, csak Madrid előzi meg, utána pedig Párizs következik - mondta a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor bejelentette: lecseréli 11 éve bebetonozott képviselőjét a Fidesz Zalaegerszegen
A párt egy 37 éves, sportos apukát indít a veterán politikus helyett. A leváltott Vigh Lászlónak sem kell aggódnia, a miniszterelnök már meg is ígért neki egy új kormányzati állást.


„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A három cikluson át győztes Vigh László helyett a 2026-os választáson a 37 éves Szilasi Gábor indul a kormánypártok színeiben.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

Az új jelölt, Szilasi Gábor helyben ismert figura. A 37 éves, nős, kétgyermekes férfi 2019 óta a zalaegerszegi közgyűlés Fidesz–KDNP-s képviselője és frakcióvezető-helyettese.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Menczer is kiakadt a TISZA állítólagos kutyaadóján: Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem?
A fideszes politikus szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon, nálunk inkább családtag. Azt is írta: „ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk”.


Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.

Menczer Tamás a posztjában azt a kérdést tette fel, hogy „De mi az, hogy kutyaadó?”.

Álláspontja szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon. Menczer Tamás úgy fogalmazott: „A kutya hű barát. Nálunk speciel családtag.”

A kommunikációs igazgató ezután arra a következtetésre jutott, hogy ha a kutyák után adózni kellene, akkor a következő lépés akár a házastársak megadóztatása is lehetne.

„Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem? Magyar Péter ezt is kitalálja?!”

– írta.

Hozzátette, szerinte a TISZA Párt elnöke könnyen vetne ki ilyen adót, mivel neki „úgysincs”. Menczer Tamás a bejegyzését azzal zárta, hogy

„Ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk.”

Magyar Péter az Index cikkének megjelenése után cáfolta, hogy pártja megszorításokra készülne. Mivel jó ideje adóemeléssel vádolják a TISZÁT, a pártelnök következetesen azt kommunikálja, hogy nem erre, hanem adócsökkentésre készülnek. Azt is közölte, hazugság, hogy a kisállatadót vezetnének be kormányváltás esetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Kutya- és macskaadót vezetne be a TISZA, különadót vetnének ki a tápokra is
A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a TISZA Párt állítólagos megszorító terveit, amelyekről a párt azt közölte, hazugság. A kormányfő azt üzente: „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.


„Minden, amit tudni kell a tiszás megszorító csomagról” – ezzel a címmel jelent meg egy bejegyzés szerdán Orbán Viktor Facebook-oldalán. A miniszterelnök annak apropóján írt erről, hogy kedden a kormánypárti Index közzétett egy cikket, amelyben egy "belsős anyagra" hivatkozva azt állítják, a TISZA Párt komoly megszorításokra készül kormányváltás esetén. A párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolta ezt, szerinte a cikk minden szava hazugság.

Orbán Viktor a Facebookon most megismételte az Index cikkének állításait. E szerint Magyar Péterék a csomaggal progresszív, 22-33%-os SZJA-emelést vezetnének be, amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22%-ra ugrana a személyi jövedelemadója. A miniszterelnök szerint egy átlagos magyar családnak 30%-kal csökkentenék a családi adókedvezményeit.

Azt is írja, hogy a TISZA Párt jelentősen emelné a kis- és középvállalkozások adóterheit is. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a kisvállalkozásoknak 13,5%-ra, a középvállalkozásoknak 18%-ra emelnék a társasági adóját”. Állítja, hogy „32%-os ÁFÁ-t vetnének ki az 1600 cm3 feletti autókra, azok alkatrészeire, az alkoholos italokra és a dohánytermékekre”. A miniszterelnök azt is állítja, hogy „20%-os özvegyi nyugdíjadót vezetnének be”.

„Bevezetnék az eb- és macskaadót és 4%-os különadót vetnének ki a házi kedvencek termékeire (kutya és macskatáp, macskaalom és így tovább)”

– olvasható a bejegyzésben.

Orbán Viktor szerint Magyar Péterék privatizálnák az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, aminek következtében szerinte „a munkavállaló csak a várható legalacsonyabb nyugdíj és leggyengébb egészségügyi alapellátás esetén is többet fizetne, mint a mostani rendszerben”.

Úgy véli, a csomagban „ott van minden, amiért a liberális közgazdászok, a brüsszeli bürokraták és a baloldali szakértők lelkesedni szoktak”.

A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a terveket, és a posztot azzal zárta, hogy „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.

A kormányzati kommunikáció és több kormányközeli lap kész tényként kezeli az Index által ismertetett állítólagos tervek tartalmát, míg a TISZA Párt azt állítja, hogy hamisított anyag alapján zajlik lejárató kampány. Egy hasonló, augusztusi „szivárgás” után a kormány nemzeti konzultációt indított a feltételezett adóemelésekről; a TISZA Párt pedig helyreigazítási pert kezdeményezett az Index cikkei kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai napok Szerbiában: leállás fenyegeti az egyetlen olajfinomítót, Vučić Orbánhoz fordul segítségért
Az amerikai szankciók miatt az ország napokon belül üzemanyag nélkül maradhat. A szerb elnök utolsó reménye a magyar miniszterelnök, miközben az óra vészesen ketyeg.


Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A válság hátterében az Egyesült Államok Oroszország-ellenes szankciói állnak, amelyek október 9-én kiterjedtek a szerb Naftna Industrija Srbije olajipari vállalatra is annak orosz többségi tulajdona miatt.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

„Felajánlom Szerbia részvételét a Paks II.-ben és más olyan energiaprojektekben, amelyek biztonságot nyújthatnak számunkra”

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

„Ez az én kérésem az amerikaiakhoz”

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: