Az energiaválság miatt megszorításokról döntött hétfüli ülésén a makói önkormányzat: télre bezár sportcsarnok, a múzeum és a látványraktár, ritkítanák a közvilágítást és növelik az önkormányzati lakások bérleti díját - derül ki a promenad24.hu beszámolójából.
A tudósítás szerint Farkas Éva Erzsébet polgármester az intézkedések ismertetése közben azt mondta, hogy számos területen jelentős többletköltség jelentkezett. Júniusban már döntöttek arról, hogy felfüggesztik a kifejezetten önkormányzati költségből megvalósuló fejlesztéseket, illetve bizonyos támogatásokat. Vissza tudták állítani a tanévkezdési támogatást, december 31-g a közétkeztetésben a 25 százalékos emelést az önkormányzat átvállalja. Ahogy a polgármester fogalmazott:
havi rendszerességgel a pénzügyi helyzetet felülvizsgálva igyekeznek a felfüggesztett támogatásokat biztosítani, ha tudják.
Farkas Éva Erzsébet azzal indokolta a megszorításokat, hogy az önkormányzatnak többszörösen magas számlákat kell fizetnie. A városvezető azt is hozzátette, hogy
a válságkezelő intézkedések mellett a kötelező feladatellátást és alapszolgáltatásokat biztosítják,
az intézkedési tervet pedig szakemberek javaslatai alapján állították össze.
Többek között ezeket az intézkedéseket javasolják:
Az önkormányzat 2022. szeptember 12-én polgármesteri utasítást adott ki az intézményeknek a fenntartásukban lévő épületek energiacsökkentésére.
Az önkormányzati intézmények dolgozóinak sorsáról még egyeztetnek a jövő héten, a megbízási szerződések felülvizsgálatát is kérték.
Az MVM-től a közvilágítás mérséklésére javaslatot kért az önkormányzat. Az MVM hivatalos állásfoglalása a díszvilágítás lekapcsolását javasolják október 3-tól. Nem lesz karácsonyi díszkivilágítás sem.
Ritkítanák a városban a közvilágítást is, de erről még várják az MVM javaslatát.
Novembertől 10,20 százalékkal emelik az önkormányzati lakások bérleti díját. Az üzlethelyiségek bérleti díjai nem változnak.
A fűtési időszakban szünetel a Korona Konferencia Központ. Október 3-tól bezár a múzeum és látványraktár, a Hagymatikumban a tanuszoda és a 33 méteres kültéri medence, október 11-től szünetelni fog a sportcsarnok is. A jégpálya se nyit ki.
A javaslatokat tartalmazó napirendi pontot 7 igen, 2 nem, egy tartózkodással fogadták el.
Az energiaválság miatt megszorításokról döntött hétfüli ülésén a makói önkormányzat: télre bezár sportcsarnok, a múzeum és a látványraktár, ritkítanák a közvilágítást és növelik az önkormányzati lakások bérleti díját - derül ki a promenad24.hu beszámolójából.
A tudósítás szerint Farkas Éva Erzsébet polgármester az intézkedések ismertetése közben azt mondta, hogy számos területen jelentős többletköltség jelentkezett. Júniusban már döntöttek arról, hogy felfüggesztik a kifejezetten önkormányzati költségből megvalósuló fejlesztéseket, illetve bizonyos támogatásokat. Vissza tudták állítani a tanévkezdési támogatást, december 31-g a közétkeztetésben a 25 százalékos emelést az önkormányzat átvállalja. Ahogy a polgármester fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter bejelentkezett: Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt
A TISZA Párt vezetője megható szavakkal emlékezett meg nagyapjáról, Erőss Pálról is, aki gyerekkorát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken töltötte, és nagy szeretettel mesélt a vidékről.
Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:
"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.
Azt mondják, hogy ez a körzet a Fidesz egyik legerősebb bástyája. Jelentem, csak volt."
Magyar Péter szerdán is folytatta országjáró körútját. Közösségi oldalán számolt be arról, hogy szerdán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe látogatott. Képeket is megosztott arról, hogy milyen volt az esti találkozása a Vásárosnaményban élőkkel. Azt írta a fotókhoz:
"Csodálatos este a fantasztikus beregi és szatmári honfitársainkkal Vásárosnaményban. Egy kicsit a nagyapám, Erőss Pál is velem volt ma, aki a gyerekkorát a közeli Jándon és Kömörőn töltötte, és oly szeretettel emlékezett vissza erre a vidékre és a panyolai szilvalekvárra és az utánozhatatlan szatmári pálinkára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Demokratikus Választások Platformja (EPDE) 29 álmegfigyelőt azonosított a 2025. október 4-i grúziai helyhatósági választásokon - írja a 444.
Az EPDE szerint az „álmegfigyelő” delegációk összetétele túlnyomórészt európai profilt tükrözött. Volt egy maroknyi résztvevő Lengyelországból, Olaszországból, Máltáról, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból, valamint jelen voltak Fehéroroszország és Üzbegisztán képviselői is, de
a résztvevők többsége Magyarországról és Franciaországból érkezett.
Magyarországról összesen hat álmegfigyelőt azonosítottak:
• László András, fideszes európai parlamenti képviselő,
• Hegedűs Barbara Szilvia, fideszes országgyűlési képviselő,
• Révai-Bere Norbert, a magyar országgyűlés külpolitikai tanácsadója, korábbi indiai főkonzul,
• Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője,
• Juan Efraín Rocha, korábbi kormánytisztviselő a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi osztályán,
• és Németh László István, a Recski Szövetség nyugat-dunántúli szervezetének elnöke.
Ez már a második alkalom volt, hogy a grúziai kormánypárt, a Grúz Álom politikailag elfogult megfigyelőket hívott meg. Céljuk az volt, hogy elfedjék a hiteles megfigyelők által jelzett szabálytalanságokat, és segítsék a grúz kormányt abban, hogy legitimnek tűnjön a választás.
Az EPDE egyébként nem először azonosított magyar álmegfigyelőket a grúz választásokon, 2024-ben is jelen volt például András László és Lajkó Fanni, valamint harmadikként akkor a KDNP-s Nacsa Lőrincet is azonosították.
Grúzia ezzel olyan országok példáját követi, mint Oroszország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország, ahol már évek óta alkalmazzák ezt a gyakorlatot - jegyzi meg a 444.
Az Európai Demokratikus Választások Platformja (EPDE) 29 álmegfigyelőt azonosított a 2025. október 4-i grúziai helyhatósági választásokon - írja a 444.
Az EPDE szerint az „álmegfigyelő” delegációk összetétele túlnyomórészt európai profilt tükrözött. Volt egy maroknyi résztvevő Lengyelországból, Olaszországból, Máltáról, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból, valamint jelen voltak Fehéroroszország és Üzbegisztán képviselői is, de
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Publicus Intézet Népszava megbízásából készült friss felmérése szerint
a teljes népesség 32, a biztos szavazók 35, a biztosan szavazó pártválasztók 45 százaléka a Tisza Pártra szavazna. A Fidesz ugyanezekben a csoportokban 27, 31 és 38 százalékon áll, a különbség 5, 4 és 7 százalékpont a Tisza javára.
A szeptemberi felméréshez képest a Fidesz 1–2 százalékponttal erősödött mindhárom kategóriában.
A bizonytalanok aránya 29 százalék.
A Publicus szerint elsősorban még két párt, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk pályázik eséllyel a parlamenti bejutásra. A DK az összes megkérdezett, a biztos szavazók és a biztosan szavazó pártválasztók körében eléri vagy átlépi az 5 százalékot (5, 6 és 7 százalék). A Mi Hazánk csak az utóbbi két esetben éri el az 5 százalékot (5–5 százalék), a teljes népességben 4 százalékon áll.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt kimutatható támogatottsággal bír, de a bejutási küszöböt csak a biztosan szavazó pártválasztóknál közelíti meg (4 százalék). A Jobbik, az LMP és a Párbeszéd lenullázta magát, az MSZP a biztosan szavazó pártválasztóknál 1 százalékot ér el. A Momentum 0 százalékon áll, mert bejelentette, hogy nem indul, ahogy a Mindenki Magyarország Néppárt sem.
A másodlagos pártpreferenciáknál a DK-t 13, a Mi Hazánkat 14 százalék nevezte meg arra a kérdésre, „ha a kiválasztott pártja úgy dönt, hogy nem indul a választásokon, melyik pártra szavazna, melyik a második legszimpatikusabb párt”. A fideszesek 25 százalékának a Mi Hazánk, a tiszások 28 százalékának a DK a második. A megkérdezettek csaknem fele nem válaszolt.
Hibahatáron túl csökkent azok aránya, akik teljes mértékig elégedettek azzal, ahogyan az országban mennek a dolgok: 17-ről 12 százalékra. Az „inkább elégedettek” aránya 24-ről 26 százalékra nőtt, az elégedetlenek tábora összességében 55-ről 61 százalékra emelkedett.
A társadalom 32 százaléka örülne annak, ha 2026-ban is a Fidesz maradna kormányon, 44 százalék viszont annak, ha a Fidesz elveszítené a választást.
A relatív többség 41 százalék a Fidesz győzelmére számít, 37 százalék kormányváltást vár.
Az ellenzéki szavazók 11 százaléka azt szeretné, hogy kizárólag a Tisza alakítson kormányt, 61 százalék pedig azt, hogy más ellenzéki pártok politikusai is részt vegyenek a kormányzásban. Az ellenzéki táboron belül 9 százalék támogatná azt a forgatókönyvet, hogy egytől egyig Tiszán kívüli ellenzéki politikusok alakítsanak kormányt, 5 százalék szerint „mindegy, csak legyen kormányváltás”.
Az ezerfős mintán végzett kutatás a Népszava megbízásából készült október 6-a és 13-a között. A felmérés életkor, nem, iskolázottság, településtípus és régió szerint reprezentatív a magyarországi felnőtt népességre, a mintavételi hiba +/- 3,1 százalékpont.
A Publicus Intézet Népszava megbízásából készült friss felmérése szerint
a teljes népesség 32, a biztos szavazók 35, a biztosan szavazó pártválasztók 45 százaléka a Tisza Pártra szavazna. A Fidesz ugyanezekben a csoportokban 27, 31 és 38 százalékon áll, a különbség 5, 4 és 7 százalékpont a Tisza javára.
A szeptemberi felméréshez képest a Fidesz 1–2 százalékponttal erősödött mindhárom kategóriában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Igaz hétfő és kedd hajnalban még többfelé fagyhat, ám a hét közepén már a 20 fokot is meghaladhatják a maximumok - írja az Időkép. Az átlagosnál jó pár fokkal hűvösebb időt hozott ezidáig az október és ebben változás a héten már nem is lesz, sőt szombaton észak, északnyugat felől egy újabb hidegfront érkezik. Mögötte vasárnapra virradóan és a jövő hét elején hajnalonként kiterjedtebb fagyokra kell készülni.
Hétfőtől viszont fordul a kocka, és egyre enyhébb léghullámok érkeznek. A felmelegedés jelentősnek látszik, jövő hét közepén a maximumok helyenként már a 20 fokot is meghaladhatják, ezzel együtt az éjszakai fagyok is megszűnnek majd.
Addig azonban marad a kabát, a fűtés, mert a hidegebb ősz még velünk marad pár napig.
Csütörtökön is erősen felhős, időnként borult lesz az ég, rövid időre bújhat elő a nap. Gyenge eső, kisebb zápor itt-ott előfordulhat. Hajnalban párás, ködös körzetek is lehetnek. Gyenge, mérsékelt lesz a délies szél. Kora reggel 9, délután 16 fok körül alakul a hőmérséklet.
Pénteken hajnalban is főként nyugaton képződhetnek pára-, ködfoltok. Napközben többfelé napos-gomolyfelhős időben lesz részünk, egy-egy jelentéktelen zápor néhol északon és a Dunántúlon fordulhat elő. Napközben délen, délkeleten megvastagszik a felhőzet, beborul az ég, és ezeken a tájakon a este, késő este eső is kialakulhat. Általában gyenge, mérsékelt marad a légmozgás. Kora reggel 2-10, délután 14 és 19 fok között alakul a hőmérséklet.
Szombaton egy hidegfront éri el hazánkat, melynek hatására elsősorban északkeleten és nyugaton alakulhatnak ki futó záporok. Máshol napos-gomolyfelhős időre készülhetünk. Többfelé megerősödik az északnyugati szél. Napközben 12-17 fokra számíthatunk, a délkeleti tájakon mérhetjük a magasabb értékeket.
Vasárnap derült, gyengén felhős időre, sok napsütésre készülhetünk. Csapadék nem lesz. Az északi szél mérséklődik, márcsak északkeleten lehetnek élénk, erős lökések. Reggelre több helyen fagypont alá csökkenhet a hőmérséklet, -3, +5 fok várható. Napközben 9-15 fokot mutathatnak a hőmérők.
Hétfőn túlnyomóan napos, csapadékmentes időre van kilátás. A keleti, délkeleti szél többfelé megélénkül, északnyugaton megerősödik. A fagyos éjszakát követően 10-15 fok közé emelkedhet a hőmérséklet.
Igaz hétfő és kedd hajnalban még többfelé fagyhat, ám a hét közepén már a 20 fokot is meghaladhatják a maximumok - írja az Időkép. Az átlagosnál jó pár fokkal hűvösebb időt hozott ezidáig az október és ebben változás a héten már nem is lesz, sőt szombaton észak, északnyugat felől egy újabb hidegfront érkezik. Mögötte vasárnapra virradóan és a jövő hét elején hajnalonként kiterjedtebb fagyokra kell készülni.
Hétfőtől viszont fordul a kocka, és egyre enyhébb léghullámok érkeznek. A felmelegedés jelentősnek látszik, jövő hét közepén a maximumok helyenként már a 20 fokot is meghaladhatják, ezzel együtt az éjszakai fagyok is megszűnnek majd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
