Beperelte Lázárékat az osztrák közlekedési minisztérium a GYSEV miatt
Beperelte az osztrák közlekedési minisztérium a GYSEV Zrt.-t, az ügybe pedig a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is beavatkozott - írja a 24.hu.
A magyar állam kétharmados többséget szerzett a GYSEV-ben, miután egy közgyűlésen a magyar fél tőkeemeléséről döntöttek, az osztrákokét viszont leszavazták. Ezzel a magyar állam olyan helyzetbe került, hogy egyedül is meghozhat fontos döntéseket a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.-ben.
Az osztrák közlekedési minisztérium nem hagyta annyiban a döntést, és beperelte a GYSEV Zrt.-t.
Az ügybe az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is beavatkozott.
A közgyűlésen az osztrák államot képviselő Heinzelmann Virág ügyvéd bejelentést tett a cégbíróságon, hogy az osztrák fél nem szavazta meg a magyar tőkeemelést. Szerinte a magyar állam jogsértően járt el, amikor kizárta az Osztrák Köztársaságot a tőkeemelésből, noha az minden előfeltételt teljesített.
Az osztrák fél keresetében megtámadta a közgyűlési határozatokat, és kérte a végrehajtásuk felfüggesztését. A beadvány szerint sérült az elsőbbségi jog, mivel készpénzes tőkeemelés esetén a részvényeseknek elővásárlási joguk van a részvények átvételére. Az osztrák beadvány azt is feltételezi, hogy a magyar állam a „GYSEV járműveit, illetve humánerőforrásait más célokra használja fel.” A kereset szerint a magyar állam egyedül is módosíthatja az alapszabályt, dönthet egyesülésről vagy szétválásról, és akár be is zárhatja az Ausztriában működő fióktelepeket és a vasúti hálózatot. Heinzelmann szerint a felfüggesztési kérelem célja az volt, hogy megakadályozzák az egyoldalú tőkeemelést és az alapszabály-módosítást.
Az ÉKM azzal érvelt, hogy az osztrák fél nem mutatott be bizonyítékot, csak feltételezéseket fogalmazott meg, és nincs olyan helyzet, amely azonnali jogvédelmet indokolna. A bíróság szerint az osztrák kereset főként jövőbeni eseményekre hivatkozott, de ezekre nem szolgált bizonyítékkal, így a felfüggesztési kérelmet elutasították.
A 24.hu információi szerint az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában már megjelent a társasági határozat felülvizsgálata iránt indított per bejegyzése, és bejegyzés alatt állt a magyar állam 890 millió forintos tőkeemelése is. A jogvita ellenére a cégbíróság így bejegyezheti a megtámadott közgyűlési határozatokat. Az ügy érdemi vizsgálata még hátravan, mert azt még nem döntötték el, hogy a határozatok jogszabálysértők-e vagy alapszabályba ütköznek. A kereset jogi és ténybeli alapját majd az érdemi eljárás során mérlegelik, és akkor születhet végleges döntés.
