Bejegyezték a Szputnyik Light vakcinát Oroszországban

Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

• a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
• Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
• és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”

Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.

A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:

Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.

„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.

Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.

via Blikk

Miközben Washington és Kijev a genfi tárgyalóasztalnál az eddigi legeredményesebbnek minősítette az egyeztetéseket, európai országok egy alapjaiban átírt béketervvel álltak elő vasárnap, amely több ponton is szembemegy az amerikai javaslattal.

– írja a Guardian. A javaslat szerint a tárgyalások kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené, és a terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia az általa még ellenőrzött donbaszi városokból.

Ha Oroszország betartaná a tűzszünetet, lépcsőzetesen feloldanák a vele szemben 2014 óta érvényben lévő szankciókat, és visszatérhetne a G8-csoportba. Az ukrán hadsereg felső létszámkorlátja 800 ezer fő lenne, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezerrel. A terv Ukrajna NATO-tagságát sem zárná ki, és egy teljes, átfogó megnemtámadási megállapodást hozna létre Oroszország, Ukrajna és a NATO között. Oroszországnak át kellene adnia a zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, a megtermelt áramon pedig fele-fele arányban osztoznának.

Hozzátette, a nyitott kérdések nem leküzdhetetlenek. „Egyszerűen több időre van szükségünk, mint amennyink ma volt” – fogalmazott. Rubio szerint „az oroszoknak is lesz itt egy szavazatuk”, velük is egyeztetni fognak. Donald Trump amerikai elnök szombaton arról beszélt, hogy a terv nem „végleges ajánlat” Ukrajna számára.

Ahogy már írtunk róla, a napokban kiszivárgott, 28 pontos amerikai béketerv szerint egész Donbasz Oroszországhoz kerülne, Putyin megtarthatná a Krímet, az új államhatárt pedig délen a Dnyeper folyó mentén húznák meg. A terv alapján Ukrajna nem lehetne a NATO tagja, és nem léphetnének a területére NATO-csapatok, cserébe valamiféle homályos amerikai biztonsági garanciát kapna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya jövő hét csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon a javaslatra.

Donald Tusk lengyel kormányfő is feltette a kérdést, ki írta valójában és hol készült, utalva arra, hogy Moszkva keze lehet a dologban. Rubio külügyminiszter szerint amerikaiak írták a tervet, de előtte meghallgatták az ukrán és orosz feleket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, Oroszország megkapta a tervet, ami alapul szolgálhat egy végső békéhez, de a szöveget részletesen nem vitatták meg velük.

Zelenszkij háláját fejezte ki Trumpnak és a csúcstalálkozó résztvevőinek, de leszögezte, nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit. Az európai vezetők közös nyilatkozatban írták, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy az EU feltétel nélkül álljon be Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének támogatása mögé.

via Telex

Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.

– mondta.

Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.

„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.

Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.

Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.

A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.