HÍREK
A Rovatból

BBC: Magyarország rengeteget kockáztat azzal, hogy az oroszokkal építteti Paks 2-t

A háború több szempontból is nehezíti a paksi bővítést, ennek ellenére a kormány töretlenül hisz abban, hogy 2030-ra megépülhet a két új blokk.


Bár a magyar kormány rendíthetetlenül elkötelezett a Paks 2 projekt mellett, az orosz-ukrán háború miatt viszont napról napra csökken a valószínűsége annak, hogy az új atomerőmű valóban megépülhet - írja a BBC.

A cikkben kiemelik, hogy

ez a projekt Magyarország történetében az eddigi legnagyobb beruházás.

A kormány szerint ha megépül az erőmű, az ország kevésbé fog függeni Oroszországtól, ahonnan jelenleg a legtöbb olajat és gázt szerezzük be. A kritikusok szerint viszont az évszázad nagy részében csak még jobban fogunk függeni az oroszoktól.

Orbán Viktor még 2014-ben állapodott meg Vlagyimir Putyinnal arról, hogy a már meglévő reaktorok mellé még két új, 1200 MW-os reaktort építenek Paksra. Oroszország 10 milliárd eurós hitelből finanszírozza az erőművet, amit a magyar fogyasztók fognak visszafizetni a villanyszámlájukkal 2026-tól, amikortól várhatóan üzembe helyezik az új reaktorokat. Az engedélyeztetés elhúzódása miatt viszont csak tavaly augusztusban kezdődtek meg a talajsztisztítási munkálatok a helyszínen, így várhatóan csúszni fog a projekt is.

A BBC emlékeztet rá, hogy míg a magyar kormány továbbra is tolja előre a Paks 2-t, addig Finnország az Oroszország által indított ukrajnai háború miatt elállt egy hasonló projekttől. A Hanhikivi-félszigeten a Roszatom, az orosz állami atomenergetikai cég épített volna atomerőművet egy finn–orosz konzorcium megrendelésére.

A brit közszolgálati tévé hírportálja szerint most a Paks 2 felett is gyülekeznek a sötét felhők a háború miatt.

Idézik Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős korábbi kormánybiztosát, aki szerint „Oroszország elszigetelése még ebben a háborús helyzetben sem megoldás”. Úgy véli, a háborút rövid időn belül le fogják zárni olyan feltételekkel, amelyek biztosítják a Paks 2 további előrehaladását.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint azonban ez a beruházás „tisztán politikai projekt”, hiszen Orbán és Putyin régóta jó kapcsolatot ápol egymással.

„Energetikai szempontból nem szükséges új atomerőművet építeni, és egyáltalán nem lenne szükség az oroszokkal együtt megépíteni”

- nyilatkozta az európai parlamenti képviselő a BBC-nek. Szerinte az erre fordított pénzt inkább megújuló energiára, például napenergiára kellene költeni, amelyből Magyarország már most is az országos energia 10 százalékát szerzi. Emellett az elektromos hálózatot is lehetne fejleszteni az összegből.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy lehet, hogy oda jutunk, hogy a Paks 2 mégsem épül meg, más alternatíva viszont nem lesz. Akkor pedig az országnak komoly problémái lesznek az ellátásbiztonsággal.

A cikkben emlékeztetnek rá, hogy ősszel a kormány váratlanul megszüntette a napelemeket telepítő háztartások támogatását, a szélenergiát pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette azzal, hogy megtiltották a turbinák építését a települések 10 kilométeres körzetében.

A háború több szempontból is nehezíti a Paks 2-t. Egyrészt az erőmű számos fő alkatrészét Oroszországban építhetik meg, ahonnan szárazföldi úton szállítanák Magyarországra. Az eredeti terv szerint az útvonal Ukrajnán keresztül haladt volna át, más alternatíva pedig egyelőre nincs.

Az erőmű egyébként nem teljesen orosz lesz. Uniós nyomásra orosz hardverrel és a francia-német Framatome konzorcium által megépítendő vezérlőrendszerrel fog működni. A turbinákat pedig a tervek szerint a GE Hungary, az amerikai General Electric leányvállalata fogja megépíteni. A BBC szerint nehéz elképzelni, hogy amerikai, német és francia mérnökök vállvetve dolgozzanak orosz kollégákkal 400 kilométerre egy olyan ország határától, ahol az oroszok jelenleg éjjel-nappal bombáznak.

De vannak további kérdőjelek is. Például, hogy hogyan szállít majd Oroszország nukleáris üzemanyagot, vagy hogyan küld Magyarország erősen radioaktív, használt fűtőelemeket Oroszországba? Az is kérdés, hogy az Európai Unió vajon kiterjeszti-e a háborús szankciókat a nukleáris technológiára, illetve a Roszatom alkalmazottaira.

Pakson egyelőre még bizonytalanok azt illetően, hogy valóban megépül-e az új atomerőmű, amely több ezer embernek adhat munkát már az építkezés során.

„Ha megépül ez az új erőmű, az jó lesz a városnak és az országnak is. Az igazat megvallva viszont nem tudom, mi fog történni. Nem vagyok próféta, nem tudom megjósolni, hogy egyáltalán mikor épülhet meg”

- mondta a BBC-nek egy János nevű mérnök, aki a 2-es reaktorblokkban dolgozik.

Bár nagy a bizonytalanság a Paks 2 jövőjét illetően, a kormány nem aggódik. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég azt nyilatkozta, hogy a terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra kész legyen a két új blokk, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megvan az időközi választás eredménye Pilisvörösváron, ahol Orbán szerint csak valami marhaság miatt veszíthet a Fidesz
A polgármester mögül elfogyott a többség, a vasárnapi dupla győzelem után a Vörösvárért Közéleti Egyesületnek már hat képviselője van a testületben.


Vasárnap időközi választást tartottak Pilisvörösváron, melyen a Vörösvárért Közéleti Egyesület jelöltjei győzedelmeskedtek. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint

Preszl Gábor a 7-es választókerületben 107, míg Schellerné Mikulán Anetta a 8-as körzetben 146 szavazattal szerzett mandátumot. Ezzel az egyesület hatfős többségre tett szert a helyi képviselő-testületben.

Az időközi voksolásra azért volt szükség, mert szeptember 11-én a Tegyünk Együtt Vörösvárért két képviselője, dr. Lehrer Anita és dr. Lovász Ernő lemondott. A VKE erősödése már egy korábbi, szeptemberi időközin is megmutatkozott, amikor a 3-as körzetet szintén a jelöltjük nyerte el. A mostani kettős győzelem egy olyan időszak végén történt, amelyet a polgármester mögött álló, Fidesz-közeli Egységben Vörösvárért Egyesület belső konfliktusai jellemeztek.

A lemondásokat mély ellentétek előzték meg. Fetter Ádám polgármester a távozókról úgy nyilatkozott, hogy „nem értették, mit jelent a képviselői megbízatás, azt nem a munka, hanem a pozíciók felől közelítették meg” – mondta a 24.hu-nak. A lemondó TEVÖ ezzel szemben súlyos vádakat fogalmazott meg a városvezetéssel szemben, indoklásuk szerint problémás volt többek között „a kétes hátterű tanácsadói szerződések megkötését, amelyek keretében a gyanú szerint közpénzek szolgáltak kampánycélokat, a túlárazott beszerzéseket, a szabadságok szabályellenes kezelését, valamint a családi kirándulások költségeinek áthárítását az önkormányzatra”.

Az eseményeknek országos politikai figyelmet adott, hogy Orbán Viktor egy korábbi, áprilisi látogatásán úgy fogalmazott: „Mindig úgy számoltam Vörösvárral, hogyha valami nagy marhaságot nem csinálunk, és a Jóisten nem veszi le rólunk a kezét, akkor ez egy olyan vidék, ahol nekünk nyerni kell” – idézte a 24.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fél nap alatt 150 ezren írták alá a TISZA-jelölt Gajdos László melletti petíciót
A TISZA Párt elnöke azt írta, Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy emberként állt a Nyíregyházi Állatpark igazgatója mellé. Magyar Péter szerint azért támadja a Fidesz a képviselőjelöltjüket, mert megmutatta, hogyan kell jól felhasználni a közpénzt.


Fél nap alatt 150 ezren írták alá a Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója melletti petíciót – számolt be róla Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke hétfő délelőtt egy a Facebook-oldalán.

Mint írta,

Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye „egy emberként állt a TISZA képviselőjelöltje mellé”, és állítása szerint az ország minden részéből sok ezer támogató üzenetet kapnak.

A politikus kiemeli, hogy Gajdos László 29 éve vezeti az állatkertet, amit háromszor választottak Európa legjobbjának.

Magyar Péter a posztban felteszi a kérdést, hogy miért támadja őt „ilyen aljas, gusztustalan módon Orbán Viktor és a Fidesz”. Szerinte ennek az az oka, hogy Gajdos megmutatta, „hogy 15 év alatt is lehet csodákat művelni az uniós pénzekből és a magyar adófizetők pénzének jó felhasználásával”.

„Gajdos László megmutatta, hogy milyen óriási eredményeket érhetett volna el az Orbán-kormány a közlekedés, az egészségügy, a nyugdíjak, vagy épp az oktatás területén, ha úgy dolgoznak, mint ő és nem ellopják a magyar emberek pénzét, mint Lázár, Rogán, vagy épp a maffiafőnök”

– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.

A bejegyzést azzal zárja, hogy biztosítja Gajdos Lászlót a támogatásukról, és szerinte az állatpark munkatársai és látogatói is mellette állnak.

Mint arról beszámoltunk, Magyar Péter november 29-én Nyíregyházán jelentette be, hogy a TISZA Párt Gajdos Lászlót indítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es választókerületben a 2026-os országgyűlési választáson. A helyi Fidesz még aznap lemondásra szólította fel az állatpark igazgatóját, arra hivatkozva, hogy az önkormányzati cég vezetőjeként az intézmény jelentős állami és kormányzati forrásokhoz jutott. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támogatás a magyar adófizetőktől érkezik, nem a kormányfőtől, majd a TISZA petíciót indított Gajdos mellett.

A választókerületben a Fidesz 2026-ban nem a korábbi képviselőt, Szabó Tündét, hanem Polgári Andrást, a megyei kormányhivatal főigazgatóját indítja. A TISZA Párt ebben a körzetben nem tartott előválasztást, a jelölt személyéről a párt elnöksége döntött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Buda Péter: Orbán egy orosz háborús tervet támogat, ami Európa kapitulációját jelentené
A nemzetbiztonsági szakértő szerint a békének álcázott javaslat valójában Ukrajna teljes lefegyverzését célozza, ami pedig egy még brutálisabb jövőbeli konfliktusnak ágyaz meg kontinensünkön. Buda Péter úgy látja, Orbán Viktor a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak.


Az Orbán Viktor által támogatott béketerv valójában egy orosz háborús terv – erről beszélt Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Telexnek adott interjújában. A szakértő szerint az orosz-magyar kapcsolatokban

a miniszterelnök mindent egy lapra tett fel, ami mára egyre kevésbé opció, sokkal inkább kényszer a számára.

Buda szerint az oroszok egy jól bevált titkosszolgálati módszert alkalmaznak: ideológiai közeledést tettetnek a bizalom kiépítésére, miközben szürkezónás üzletekkel hálózzák be a partnert, lehetővé téve a gazdagodást, majd a zsarolást. Állítása szerint Oroszország ezt tette Magyarországgal 2010 után, és most ugyanezzel próbálkozik az Egyesült Államoknál is.

A nemzetbiztonsági szakértő úgy látja, már a legutóbbi Orbán-Putyin találkozó elején látszott, hogy a magyar energiaellátás kérdése csak egy fedősztori.

Ha valóban erről lenne szó, nem szervezték volna titokban a megbeszélést, és nem lenne szükség ilyen gyakori és magas szintű találkozókra. A szakértő úgy véli, az utazás valódi célja a magyar szerep egyeztetése volt az amerikai-orosz tárgyalásokban.

A személyes találkozók dinamikája szerinte különösen akkor fontos, „amikor újratervezésről, vagy egy új szakasz megtételéhez szükséges szándékok és lehetséges kölcsönös letapogatásáról van szó.”

Buda Péter szerint a mostani egyeztetésre azért volt szükség, mert a 28 pontos békejavaslat elakadt az európai és ukrán ellenálláson, és komoly felháborodást keltett az amerikai politikai elitben is.

„Minden hozzáértő szakember és politikus tisztában van ugyanis azzal, hogy ez valójában nem béketerv, hanem gyakorlati értelemben egy kapitulációs terv, csak éppen nem pusztán Ukrajnáé, hanem Európáé”

– jelentette ki Buda. Hozzátette, Orbán Viktor azonnal a javaslat feltétel nélküli elfogadását követelte, noha később kiderült, hogy lényegi pontjai Moszkvában készültek, és még Trump elnök is jelezte, hogy nem a végleges verzióról van szó. A megbeszélés célja a szakértő szerint az volt, hogy „a magyar kormányfő optimalizálhassa eddig folytatott diplomáciai tevékenységének hatékonyságát ebben a megváltozott dinamikájú környezetben.”

Buda Péter úgy látja, Orbán a belpolitikai sikereit alárendeli a nemzetközi ambícióinak. „A magyar kormányfő már régóta nemzetközi nagypályán akar játszani, mondhatni a hazai politikai siker csak annyiban fontos neki, hogy az ehhez szükséges politikai státuszt biztosítsa” – fogalmazott. A békepárti politikus szerepét eddig sikeresen játszotta el a hazai közvélemény egy része előtt, ami a szakértő szerint abszurd annak fényében, hogy 2010 óta a magyar kormány éppen azzal a rezsimmel mélyítette a kapcsolatokat, amely kirobbantotta a háborút.

„Ezen nem lehet mit szépíteni: Magyarország Putyin oldalán ébredt az Ukrajna elleni orosz agresszió kirobbantásakor, 2022. február 24. hajnalán. Mégpedig meglehetősen intim pózban”

– mondta. A kormány a háború után sem korrigált, hanem a szakértő szerint „a közmondásos lókupechez hasonlóan – »nem vak ez a ló, csak bátor!« – kísérelt meg erényt kovácsolni a szégyenből: elkezdte békeszólamokkal gyengíteni a háborúpártisággal vádolt nyugati és ukrán ellenállást”.

A szakértő meggyőződése, hogy minden olyan békemegállapodás, amely Oroszország céljait szolgálja, egy jövőbeli, még brutálisabb konfliktusnak ágyaz meg Európában. A magyar kormány által támogatott tervet orosz háborús tervnek nevezi.

„A magyar kormány által csípőből támogatott béketerv valójában tehát orosz háborús terv: ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, amelyeket Moszkva háborúval akart elérni”

– állítja. Szerinte ezt bizonyítja az az orosz fenyegetés is, hogy ha Kijev nem fogadja el a tervet, Moszkva a háború folytatásával kényszeríti ki azt.

Buda Péter szerint egy ilyen egyezmény végzetesen aláásná Ukrajna szuverenitását, mivel korlátozná a hadseregét és megtiltaná a csatlakozását védelmi szövetségekhez. Az Oroszország által követelt területek birtokában Moszkva könnyen meghódíthatná az ország többi részét is. Feltette a kérdést: „ugyan mi másért is ragaszkodna Putyin Ukrajna védelmi képességeinek radikális gyengítéséhez, ha nem éppen a további hódítás céljából?” Ukrajna eleste szerinte az európai biztonsági rend összeomlásával járna.

„Hatszázezer négyzetkilométer és stratégiai fontosságú tengeri kikötők kerülnének a Nyugattal ellenséges hatalom kezébe, ez önmagában földrengésszerű geopolitikai erőegyensúly-változást jelentene”

– vázolta a következményeket.

A szakértő részletesen kifejtette az orosz befolyásolási módszertant is. Ennek egyik eleme az ideológiai közeledés, amelynek keretében Moszkva a keresztény-konzervatív értékek védelmezőjeként lép fel, hogy megnyerje a nyugati konzervatív rétegeket. A másik, ezzel párhuzamos eszköz a „szürkezónás üzletelés”, amellyel a nyugati döntéshozókat megvesztegetik és zsarolhatóvá teszik. „Az orosz titkosszolgálati befolyásolási logika jól bevált módszere ideológiai téren közeledést tettetni, erősítve az ellenfél bizalmát, és ezzel párhuzamosan olyan szürkezónás üzleti lehetőségek hálójába vonni őt, amelyek bőséges, sok esetben ellenőrizetlen gazdagodást tesznek lehetővé számára.” Ezeket az ügyleteket orosz részről alaposan dokumentálják, „hogy ezzel lehessen sakkban tartani és irányítani a másik felet a későbbiekben.”

Buda Péter szerint „pontosan ezt a modellt láthattuk bevezetni Moszkva és a magyar kormányfő közötti kapcsolatok terén 2010 után; a magyar példa alapján azt is láthatjuk, mindez hova vezet.” Állítása szerint Moszkva most ugyanezt a hálót próbálja Washingtonra is kivetni. Arra a felvetésre, hogy miért nem lehet szó csupán üzletről, visszakérdezett: „ha csupán üzlet lenne, akkor miért köti Moszkva ezt a 28 pontos tervben is foglalt feltételekhez, vagyis Ukrajna védelmi képességeinek gyengítéséhez, ami egyben Európa biztonsági destabilizálását is jelenti?”

A szakértő szerint az lesz a bizonyíték a művelet sikerére, ha az USA egy orosz érdekeket érvényesítő megállapodást kényszerít Ukrajnára és Európára. „Ezt ugyanis semmilyen más észszerű ok nem magyarázhatja, csakis ennek a műveletnek a sikere” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Húzós november után decemberben ellenállunk
A kormányfő szerint Washington és Moszkva után Brüsszelben jön a harc. Úgy látja, az orosz-ukrán háború az utolsó szakaszához érkezett.


Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán értékelte a novemberi és a decemberi teendőket. A miniszterelnök szerint „húzós november volt”, amely során a háromgyermekes édesanyák megkapták első adómentes fizetésüket, a kormány kidolgozta a 14. havi nyugdíj részleteit és bővítette az Otthon Start programot. Azt is írta, hogy kulcsfontosságú tárgyalásokat folytattak Washingtonban és Moszkvában, és úgy látja, az orosz-ukrán háború az utolsó szakaszához érkezett.

A kormányfő bejegyzésében arról írt, hogy a december sem lesz könnyebb. Úgy fogalmazott:

„Amerikában és Oroszországban letárgyaltuk, amit kellett, de a brüsszeliek megint ütemet tévesztettek. Az amerikai-orosz megállapodás közeledtével a brüsszeli háborús terv új sebességi fokozatba kapcsolt. Miközben a béke karnyújtásnyira van, ők tovább szankcionálnák az orosz gázt és olajat, és tovább finanszíroznák a háborút.”

Orbán Viktor szerint „minden tudásunkra és minden tapasztalatunkra szükségünk lesz, ha nem akarjuk, hogy a magyar emberek pénze Ukrajnában kössön ki.

Decemberben ellenállunk, és kitartunk a béke és a magyar emberek érdekei mellett.” A posztot azzal zárta, hogy „ami sikerült Washingtonban és sikerült Moszkvában, azért meg kell harcoljunk Brüsszelben is.”

Link másolása
KÖVESS MINKET: