Ahogy arról korábban beszámoltunk, nagy port kavart a debreceni Campus fesztiválon Majka. Az áthallásos, rendszerkritikus sláger, a Csurran, cseppen végén a korrupt miniszterelnököt megszemélyesítő rapper egy „Isten áldja Bindzsisztánt, baszd meg!” felkiáltással tisztelgett, majd az egyik közreműködő egy fordítva megfogott mikrofonnal eljátszotta, hogy fejbelövi a rappert.
A kormánysajtó és a fideszhez közeli emberek azonnal nekitámadtak, és úgy értelmezték a performanszt, hogy Majka a miniszterelnök megölésére buzdított. Reagált a koncertre többek között Deák Dániel, Bayer Zsolt – aki a fesztiválok „mocskos, fidesz”-ező közönségét is szidta – és Orbán Balázs is.
Majka szerint hülye, aki hülyének nézi a közönséget. A rapper egy „Vihar a biliben” mondattal reagált, majd hétfő éjjel egy verset írt az őt támadóknak.
„Ezek a barmok mind háborúznának velem / De abból csak erősödnének, ha válaszra adnám a fejem” – írja, majd meg is nevez néhányat a Fidesz-közeli szereplők közül – köztük egykori mentorát is:
„Bayerek, dopemanek, deákok,
Megbukott kétszínű zsiványok.”
A kemény Fidesz-kritikusból mára a kormány támogatójává szelídült Dopeman korábban azt mondta: szerinte Majka csak megélhetésből lett az Orbán-kormány kritikusa.
A mű úgy folytatódik:
„Mind a kondér körül lődörög, már hozzászoktam,
De most nincs szerencsétek babáim,
Ma nincs autogram….
Jut majd falat nektek később, de csak azt eszitek meg, amit főztetek,
Addig meg nevetve húzom szét az ingem,
Gyertek csak bátran! Ide lőjetek!!”
A rapper az RTL-nek korábban úgy nyilatkozott: „Ez egy geg, ami nem uszít, ami nem bánt meg senkit. Sajnos, az van, hogy Bayer az egyik ékes példája annak, hogy ezek a fickók nem értik, hogyan kell a fiatalok nyelvén beszélni. Kígyóvállú szarjancsiknak nevezni azokat az embereket, akik a jövőjükben fontos szerepet játszanak, kontraproduktív”.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, nagy port kavart a debreceni Campus fesztiválon Majka. Az áthallásos, rendszerkritikus sláger, a Csurran, cseppen végén a korrupt miniszterelnököt megszemélyesítő rapper egy „Isten áldja Bindzsisztánt, baszd meg!” felkiáltással tisztelgett, majd az egyik közreműködő egy fordítva megfogott mikrofonnal eljátszotta, hogy fejbelövi a rappert.
A kormánysajtó és a fideszhez közeli emberek azonnal nekitámadtak, és úgy értelmezték a performanszt, hogy Majka a miniszterelnök megölésére buzdított. Reagált a koncertre többek között Deák Dániel, Bayer Zsolt – aki a fesztiválok „mocskos, fidesz”-ező közönségét is szidta – és Orbán Balázs is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyilvánosan kért bocsánatot Bodacz Balázs Pikó Andrástól és lányától
A tévés egy 2013-as Hír TV-s riport miatt kért elnézést, amelyben Pikó András lánya is szerepelt. A polgármester szerint a műsor méltánytalan sérelmeket okozott az akkor kiskorú Fruzsinának.
Nyilvánosan, névvel vállalt bocsánatkéréssel reagált Bodacz Balázs újságíró Pikó András józsefvárosi polgármester szombati kritikájára. Pikó egy 2013-as, a Hír TV Célpont című műsorában készült riportot kért számon az újságírón, aki a polgármesternek írt kommentjében reflektált a felvetésekre. Bodacz elismerte, hogy a kifogásolt anyag a tudomása szerint már nem érhető el nyilvánosan, de jelezte, ezt nem tekinti mentségnek – írta a 24.hu.
„De nem akarok amögé bújni, hogy mivel az említett riport nem nézhető vissza, ezért csak szubjektív véleménynek tekintsem az Ön által leírtakat. Komolyan veszem, higgye el” – írta Bodacz.
Az újságíró egyértelművé tette, hogy felelősséget vállal teljes szakmai múltjáért. „Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni Hír TV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – fogalmazott.
Hozzátette, tudatosan eltávolodott a korábban képviselt stílustól, és egy 2022-es interjújából is idézett, miszerint már nem tartja magát alkalmasnak az indulatok gerjesztésére fókuszáló újságírásra.
Végül sorait azzal zárta, hogy az emlékezésből nyert nyugalommal és belátással kér elnézést a sérelmekért: „Ezzel a nyugalommal és belátással kérek elnézést Fruzsinától is és Öntől is a 2013-as riportom miatt.”
Pénteken jelent meg a sajtóban a hír, miszerint az átalakuló közmédiában Bodacz Balázs felelhet a televíziós területért. Erre reagálva Pikó András szombat délelőtt egy Facebook-posztban idézte fel a 13 évvel ezelőtti esetet, amikor a Célpont a Fidesz-székházat elfoglaló Hallgatói Hálózat aktivistáiról, köztük az akkor 17 éves lányáról, Fruzsináról készített riportot. A polgármester szerint az anyag célkeresztbe állította a fiatalokat.
Nyilvánosan, névvel vállalt bocsánatkéréssel reagált Bodacz Balázs újságíró Pikó András józsefvárosi polgármester szombati kritikájára. Pikó egy 2013-as, a Hír TV Célpont című műsorában készült riportot kért számon az újságírón, aki a polgármesternek írt kommentjében reflektált a felvetésekre. Bodacz elismerte, hogy a kifogásolt anyag a tudomása szerint már nem érhető el nyilvánosan, de jelezte, ezt nem tekinti mentségnek – írta a 24.hu.
„De nem akarok amögé bújni, hogy mivel az említett riport nem nézhető vissza, ezért csak szubjektív véleménynek tekintsem az Ön által leírtakat. Komolyan veszem, higgye el” – írta Bodacz.
Az újságíró egyértelművé tette, hogy felelősséget vállal teljes szakmai múltjáért. „Mindent vállalok az elmúlt több mint két évtizedből, ami a nevemmel, arcommal kiment a csövön. Vállalom a Magyar Nemzetnél töltött éveket is, a Célpontot is, ahogyan a G-nap utáni Hír TV-s vagy az ATV-s négy évemet is” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radnai Márk az NKA-ügyről: 4 milliót kapott valaki a dél-szibériai tuva sámánok körében tartott énekléséből íródó élménybeszámolóra
A Tisza Párt alelnöke egy konkrét esetet emelt ki a nyilvánosságra került NKA-listáról. A politikus szerint az ügy jól mutatja, hogy a közpénzeket hogyan osztották ki.
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebookon reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány legújabb fejleményeire. „Ezt figyeld. Ez annyira szürreális, hogy nem lehet szavakkal leírni” – kezdi bejegyzését, amelyben arról ír, nem újdonság, hogy a közpénzt a kormány a saját köreinek juttatja, miközben több száz független színházi társulat és művész állami támogatás nélkül küzd a túlélésért.
Radnai egy konkrét, általa abszurdnak tartott példát emel ki a szerinte igazságtalanul elosztott kulturális támogatások közül. „De ezt itt nem hiszed el… jól figyelj… Valaki 4 millió forint támogatást kapott a dél-szibériai tuva sámánok körében tartott énekléséből született élmények megírására. Várjál. A pályázata még csak nem is szerepelt a pályázati rendszerben. Neki úgy ítéltek meg pénzt, hogy nem is kért. Ezek szerint ha tuva sámánokkal énekelsz, akkor elég csak gondolni rá?”
A politikus a helyzetet ahhoz hasonlítja, „mintha valaki megnyerné a lottóötöst úgy, hogy nem is vett szelvényt”.
Radnai posztját azzal a megjegyzéssel zárja, hogy jó hírként értékeli, hogy ezt a támogatást – sok más hasonlóval együtt – időközben visszavonták.
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebookon reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány legújabb fejleményeire. „Ezt figyeld. Ez annyira szürreális, hogy nem lehet szavakkal leírni” – kezdi bejegyzését, amelyben arról ír, nem újdonság, hogy a közpénzt a kormány a saját köreinek juttatja, miközben több száz független színházi társulat és művész állami támogatás nélkül küzd a túlélésért.
Radnai egy konkrét, általa abszurdnak tartott példát emel ki a szerinte igazságtalanul elosztott kulturális támogatások közül. „De ezt itt nem hiszed el… jól figyelj… Valaki 4 millió forint támogatást kapott a dél-szibériai tuva sámánok körében tartott énekléséből született élmények megírására. Várjál. A pályázata még csak nem is szerepelt a pályázati rendszerben. Neki úgy ítéltek meg pénzt, hogy nem is kért. Ezek szerint ha tuva sámánokkal énekelsz, akkor elég csak gondolni rá?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter benyújtotta az alkotmánymódosítást - 12 pontból áll a javaslatcsomag
A miniszterelnök szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslatcsomag a köztársasági elnök menesztése mellett 12 éves korlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknek is.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Magyar Péter mindezt egy videóüzenetben részletesen is ismertette, amit azzal a kéréssel kezdett, hogy mindenki ossza meg a videót, majd felidézte, hogy nem egészen két hete hirdette meg az országgyűlésben a Tisztítótűz-műveletet. Azt mondta, a magyar emberek felhatalmazását komolyan véve szabadítják meg Magyarországot attól a rendszertől, „amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit”.
„Ezzel 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmány módosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon” – tette hozzá.
A módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. A miniszterelnök szerint Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy a legfontosabb közjogi méltóság ugyanaz marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában.
Úgy fogalmazott: „Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt, legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépése lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.”
Az új államfőt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még a nyáron.
A javaslatcsomaggal helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét és visszaadják az Orbán-rendszer által elvett jogköreit, valamint szűkítik a sarkalatos törvények körét. Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt is. Magyar szerint az Orbán-rendszer „janicsárjai” számára a közös vagyon hadizsákmány volt.
„Akik közülük ma még mindig azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem: tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.”
A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján bevezetik, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhat. A képviselőség ugyanis nem hitbizomány, nem nemesi rang vagy életforma – mondta. Hozzátette, a konzultáció során több tízezer vélemény érkezett, mindezt nulla forint közpénzből, szemben az előző kormány „hazug közpénz 10 milliárdokat elégető konzultációival”.
A javaslatok alapján több ponton változtattak a tervezeten: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 helyett 9 év lesz újraválasztási lehetőség nélkül, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke pedig 9 helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül. Pontosították a képviselői mandátumkorlátot is, amely a mostani országgyűlést nem érinti.
A javaslat megszünteti a Költségvetési Tanács vétójogát, és kivezeti az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. „A köztársaságban a választott parlament dönt a költségvetésről, a kormány kormányoz, az intézmények pedig szolgálnak, nem uralkodnak és akadályoznak.”
Végül a miniszterelnök szerint a magyarok többségének kérésére búcsút mondanak a vármegye elnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy „újkori feudalizmust építsen”.
Magyar Péter azzal zárta, hogy az alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, és ősztől egy közös munka kezdődik az új Magyar Alkotmány kidolgozására: „Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk. Olyan alkotmányt, amelyet tisztelet övez, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg.”
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid szerint 1024 milliárd forintot fizettek ki négy év alatt a Mészáros Lőrinchez is köthető autópálya-koncesszornak
A közlekedési és beruházási miniszter szerint a szerződés nem úgy működik, mint egy valódi koncesszió. Azt mondta, a koncesszor ennyi pénzt még be sem épített, és szerinte mélyebb vizsgálatra van szükség.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy szombati Facebook-videóban jelentette be, hogy a tárca teljes körűen átvilágítja a 35 évre kötött autópálya-koncessziót. „Elkezdtük átvilágítani az autópálya-koncessziót is. Ez egy 24 ezer milliárd forintos szerződés, amit Szíjj László és Mészáros Lőrinc magántőke alapjaival kötött meg a magyar kormány. 35 évre gyakorlatilag minden magyar autópálya, vagy közel minden magyar autópálya működtetését és fejlesztésének a jogát átengedték” – közölte Vitézy, hozzátéve, hogy ezt a magyar állam, a költségvetés, az adófizetők finanszíroznák.
A miniszter szerint az első négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak.
Úgy fogalmazott, „miközben egy ilyen koncesszió arra épül, hogy van 35 éves szerződés, egy jól felkészült cég kockázatot vállal, működteti, fejleszti, és ha jól csinálta, akkor a végén visszanyeri a pénzét. De ez ehhez képest ez egy fejnehéz koncesszió, ahol a magyar állam csak tolja, tolja, önti bele a közpénzt, 100 milliárdokat, összesen 1000 milliárdokat.” A politikus azt is állította, a koncesszor ennyi pénzt még be sem épített. „Elkezdtek építkezni az M1-esen, volt néhány felújítás, de ezer milliárd forintnyi műszaki tartalom nem is jött létre.”
„Tehát ez valójában nem egy koncesszió, hanem egy közpénz-kicsatornázási eszköz az alapján, amit eddig láttunk” – mondta.
Vitézy jelezte, hogy mélyebb vizsgálatra van szükség, és felidézte, hogy az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben, megkérdőjelezve, hogy jogszerű-e ez a szerződés. „Tehát nagyon súlyos örökség várt minket itt a minisztériumban” – zárta a videót.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy szombati Facebook-videóban jelentette be, hogy a tárca teljes körűen átvilágítja a 35 évre kötött autópálya-koncessziót. „Elkezdtük átvilágítani az autópálya-koncessziót is. Ez egy 24 ezer milliárd forintos szerződés, amit Szíjj László és Mészáros Lőrinc magántőke alapjaival kötött meg a magyar kormány. 35 évre gyakorlatilag minden magyar autópálya, vagy közel minden magyar autópálya működtetését és fejlesztésének a jogát átengedték” – közölte Vitézy, hozzátéve, hogy ezt a magyar állam, a költségvetés, az adófizetők finanszíroznák.
A miniszter szerint az első négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak.
Úgy fogalmazott, „miközben egy ilyen koncesszió arra épül, hogy van 35 éves szerződés, egy jól felkészült cég kockázatot vállal, működteti, fejleszti, és ha jól csinálta, akkor a végén visszanyeri a pénzét. De ez ehhez képest ez egy fejnehéz koncesszió, ahol a magyar állam csak tolja, tolja, önti bele a közpénzt, 100 milliárdokat, összesen 1000 milliárdokat.” A politikus azt is állította, a koncesszor ennyi pénzt még be sem épített. „Elkezdtek építkezni az M1-esen, volt néhány felújítás, de ezer milliárd forintnyi műszaki tartalom nem is jött létre.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
