prcikk: „Bárcsak engem is megöltek volna” – mondta egy ukrán özvegy, akinek férjét az utcán lőtték agyon az oroszok Bucsában | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

„Bárcsak engem is megöltek volna” – mondta egy ukrán özvegy, akinek férjét az utcán lőtték agyon az oroszok Bucsában

A 40 éves Oleget kirángatták az otthona előtti járdára, letérdeltették, majd fejbe lőtték a felesége és az apósa szeme láttára. Utolsó szava az volt: „miért?”.


"Bucsa olyan volt, mint egy apokalipszis - mindenhol holttestek, az utcák tele füsttel" - emlékszik vissza a Kijev közelében lévő település egyik lakója, Volodimir Abramov arra a napra, amikor a vejét brutális módon ölték meg az oroszok.

Ők azon családok egyike, akiknek a szeme láttára lőtték agyon szerettüket az orosz katonák. A polgármester szerint legalább 320 embert végeztek ki, akiknek a holttesteit egyszerűen az utcán vagy tömegsírokba dobálva hagyták az oroszok, amikor elhagyták a várost. A borzalmakra múlt hétvégén derült fény, azóta pedig egyre több részlet derül ki, és az áldozatok száma is folyamatosan nő. Ukrajna háborús bűnök miatt indított vizsgálatot Oroszország ellen, többek közt a Bucsában történtek miatt.

Volodimir Abramov a BBC-nek mesélte el azt a szörnyűséget, ami velük történt még márciusban. Az orosz katonák betörték az otthonuk ajtaját, majd kirángatták a 72 éves férfit, 48 éves lányát, Irinát és az ő férjét, a 40 éves Oleget is. Oleget a kapu előtti járdára vitték, miközben egy gránátot dobtak a ház ajtajához, ami felrobbant és lángra lobbantotta az épületet. Volodimir elkezdte oltani a tüzet egy kis poroltóval, közben pedig a lányától kérdezgette, hogy hol van a veje. Irina és a férje helyett azonban egy orosz katona válaszolt:

"Oleg már nem fog többé segíteni neked."

A férfi a ház előtti járdán feküdt holtan, a fekvési pozíciójából pedig egyértelműen látszott, hogy térdre kényszerítették, majd fejbe lőtték.

"Nem kérdeztek, nem mondtak semmit, egyszerűen csak megölték. Csak arra utasították, hogy vegye le a pólóját, térdeljen le és lelőtték"

- mondta a férjét gyászoló Irina.

Amikor kirohant az udvarból és meglátta Oleg eltorzult holttestét és a négy orosz katonát, akik lazán itták a vizüket, rájuk kiáltott, hogy őt is lőjék le. Az egyik katona fel is emelte a fegyvert, majd leengedte, aztán ismét rá szegezte, és így tovább, amíg a nőt vissza nem húzta az udvarba az apja.

A katonák ezután azt mondták Abramovéknak, hogy három percük van elhagyni az otthonukat. Papucsban kellett menekülniük, és kénytelenek voltak otthagyni Oleg testét a járdán. Egy, a közelben lévő rokonuknál húzták meg magukat majdnem egy hónapig, és csak akkor tértek vissza egykori otthonukhoz, amikor már biztonságosnak tartották. Oleg holtteste még mindig ott feküdt a kapu előtt, a járdán. Volodimir ásott egy gödröt, hogy eltemethesse a vejét, de mivel egyrészt kifulladt az ásásban, másrészt félt attól, hogy megint megtalálják az oroszok, inkább behúzta a hullát az udvarba. Később ukrán katonák egy kisbuszba tették a testet és elvitték. Abramovék nem is tudják, hogy fogják visszakapni, vagy egyáltalán megtalálni Oleg maradványait.

"Békés, családos ember volt. Hegesztő, aki gerinctöréssel küzdött, és egész életében rokkant volt" - mondta róla Volodimir. - "Üresnek éreztem magam, amikor meggyilkolták. Csak meg akartam halni.

"Mielőtt meghalt, az udvarból, a nyitott kapun keresztül láttam, ahogy térdel és elmondja az utolsó szavait. Azt kérdezte a katonáktól: miért?"

- idézte fel Irina, aki azt mondja, bárcsak őt is megölték volna az oroszok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Magyar Péterről: Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele, mert jobban ismerem
A miniszterelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy szándékosan nem támadta személyesen a Tisza Párt vezetőjét a kampányban. Állítása szerint Varga Juditon keresztül sokkal többet tud róla, ezért is tartózkodott a durvább kijelentésektől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



Orbán Viktor miniszterelnök 39 órával a választások előtt az ATV Mérleg című műsorában adott interjút. A kormányfő a beszélgetés elején azt mondta, nem ideges és nem feszült a kampányhajrában, és örül annak, hogy fél év alatt háromszor is eljutott a csatornába. A korábbi 15 éves távolmaradás utáni sűrűbb megjelenéseit a digitális tér kihívásaival magyarázta, ahol szerinte hangulatok és álhírek terjednek, ezért személyesen kell elmondania a gondolatait.

A miniszterelnök elégedett a kampányával, úgy érzi, mindenhova eljutott és mindent elmondott, amit fontosnak tartott.

„Elvégeztem, jól elvégeztem a melót. Úgy éreztem, hogy a választópolgárok is szerettek együtt lenni velem”

– fogalmazott. A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban szkeptikus, szerinte Magyarország gyorsan „amerikanizálódik”, ahol a mérések egy része már nem a helyzetet írja le, hanem befolyásolni akarja a választókat. Azt állította, a Fidesz saját mérései nem térnek el jelentősen a magabiztos győzelmet mutató amerikai kutatástól.

Az interjúban kitért Magyar Péterre is, akivel – mint mondta – szándékosan nem foglalkozott személyesen a kampányban. Azt állította, jóval többet tud róla, mint ami a nyilvánosság előtt ismert.

„Sokkal durvábbakat mondtam volna, ha foglalkozom vele. Mert jobban ismerem. Hát a felesége az igazságügyi miniszterem volt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a személyeskedés helyett a politikai ajánlatokról akart beszélni.

Arra a kérdésre, hogy felhívná-e Magyar Pétert egy esetleges vereség esetén, kitérő választ adott: „Hiszen győzni fogunk, nem telefonálni fogok, engem fognak hívni.” Egyúttal

megerősítette, hogy tiszteletben fogják tartani a választók döntését, és a hatalmat békésen átadnák, ahogy arra szerinte már korábban is volt példa.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a Fidesz kampánya a félelemre épült, Orbán Viktor úgy reagált: „A Fidesz kampány a valóság köré épült, és a valóság az riasztó.” Szerinte Európa a veszélyek korába lépett, háborús áremelkedések, energiaválság és brüsszeli szankciók sújtják a kontinenst. Állítása szerint a nehézségek ellenére Magyarország az egyetlen olyan ország, amely egyetlen fontos célját sem adta fel, és Európával ellentétben itt nem voltak megszorítások, sőt, adócsökkentés és minimálbér-emelés is történt.

Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, a magyar érdek a béke, és hidegen hagyja, hogy ki győz.

„Az ukránok, akik szerintem már régen elvesztették a háborút, előbb-utóbb beismerik, hogy a háború elveszett”

– fogalmazott. Szerinte az Európai Uniónak is be kell látnia, hogy az orosz energia kizárása a piacról fenntarthatatlan. Ukrajna jövőjét egy Oroszország és Magyarország közötti ütközőállamként képzeli el, amelynek nem tagja sem a NATO-nak, sem az EU-nak, de stratégiai partnerségben áll Brüsszellel. A Barátság kőolajvezeték lezárását ukrán zsarolásnak tartja, amire a válasz az Ukrajnának szánt uniós támogatások blokkolása.

„Mi tovább bírjuk olajjal, mint őt pénzzel” – mondta a stratégiájáról.

Az interjúban szóba kerültek a titkosszolgálati ügyek is. A miniszterelnök nem kommentálta azokat a híreket, melyek szerint a Tiszához köthető, korábban Brüsszelben dolgozó diplomaták a magyar titkosszolgálatnak dolgoztak volna. Az őt és Szijjártó Pétert érintő lehallgatásokkal kapcsolatban azt mondta, a Putyin elnökkel folytatott beszélgetései nyílt vonalon zajlanak, és nem tartalmaznak titkokat.

Szerinte a lehallgatások mögött nyugati titkosszolgálatok állnak, amelyek egy ukránbarát kormányt szeretnének Magyarországon.

Azt állította, az igazságügyi minisztert bízta meg a magyar titkosszolgálatok védelmének megerősítésére irányuló javaslatok kidolgozásával.

A bicskei kegyelmi üggyel kapcsolatban Novák Katalin és Varga Judit lemondását a Fideszen belüli generációváltási terv „megbicsaklásának” nevezte.

„Ez egy nagy tervnek egy megbicsaklása volt, hogy elvesztettünk két nemzetközileg is elismert, tehetséges női politikust” – mondta.

Azt állította, a kegyelmi ügyben nincsenek titkok, a köztársasági elnök hibázott, és vállalta érte a felelősséget.

A kampány utolsó napjainak hangulatával kapcsolatban, amit sokan rendszerváltó hangulatként élnek meg, Orbán Viktor azt mondta, nem érti ezt az érzést.

„Az ország legjobban látható szabadságharcosa én vagyok” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ő az, aki harcol Magyarország szuverenitásáért a külső behatásokkal szemben.

Orbán Wáberer György posztjáról is beszélt. Azt mondta, a megnyilvánulás meglepő volt a számára, szerinte „baj van a toronyban”, mert az üzletembernek arra van megbízása, hogy segítse a tokaj-hegyaljai gazdákat, majd pedig arról beszél, hogy ne igyunk bort, mert nem tesz jót az egészségnek.

A csádi katonai misszióval kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, a terv meghiúsult, a parlamenti felhatalmazás lejárt, így

„ez a misszió nem létezik”.

A fia, Orbán Gáspár szerepét az ügyben komolytalannak nevezte, mondván, egy százados nem dönt missziókról. A honvédségből és más fegyveres testületekből kilépő, anomáliákról beszélő tisztek ügyét belső ügynek tekinti, amit a parancsnokoknak kell rendezniük.

A gazdasági helyzetről szólva elismerte, hogy súlyos energia- és pénzügyi válság vár Európára, de szerinte a magyar gazdaság fel van készítve. A magas államháztartási hiányt azzal magyarázta, hogy „a magyar költségvetés fejnehéz”, az év elején többet költ, de az 5%-os éves hiánycélt tartani fogják. A választás utáni terveiről annyit árult el, hogy a kihívásokhoz igazodó, más szerkezetű kormányra lesz szükség.

A következő négy évre tett ígéretei között szerepelt, hogy

nem enged magyar katonát Ukrajnába, megvédi a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat, felépíti a 14. havi nyugdíjat, fenntartja a teljes foglalkoztatást, és növeli az ország energiafüggetlenségét

Paks 2 befejezésével és Paks 3 elindításával. Arra a kérdésre, hogy nem fáradt-e bele a 16 év kormányzásba, azt válaszolta: „Ez egy szép munka, szép hivatás. Szeretem. És jó munka akkor is, amikor nehézségek vannak. Akkor a legszebb.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Két nappal a választás előtt a kormány 3000 lakást engedélyezett a Népszigetre
A politikus bírálta a kormány rendeletét, mely egy hatalmas lakópark építését engedi a Népszigeten. Szerinte a szabályozás felmentést ad a kötelező közlekedési és infrastrukturális feltételek alól.


Vitézy Dávid szerint a kormány egy tegnap éjjel megjelent rendeletével úgy döntött egy 3000 lakásos, 56 méteres épületekkel teli új városrészről a Népszigeten, hogy ahhoz semmilyen közlekedési fejlesztést vagy garanciát nem rendelt. A korábbi főpolgármester-jelölt egy Facebook-posztban bírálta a két nappal a választások előtt kiadott szabályozást.

„3000 lakás és 56 méteres épületek a Népszigetre, közlekedési fejlesztések és garanciák nélkül - két nappal a választások előtt egy ilyen beruházás nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánításáról döntött tegnap éjjel közzétett rendeletében a kormány” – írja Vitézy.

„Minden kerületi és fővárosi hatáskört megszüntettek - pedig a nemrég elfogadott Fővárosi Településterv kifejezetten rekreációs funkciót jelölt itt meg.”

Posztjában részletezi is, milyen konkrét engedményeket ad a jogszabály a beruházónak. Azt állítja, a közlekedési működőképességet igazoló hozzájárulásokat nem az építkezés előtt, hanem csak a már kész épületek használatbavételi engedélyezésekor kell megszerezni.

„Így anélkül megépülhet az egész, hogy kiderülne a közlekedési kapcsolatok hiánya” – fogalmaz.

Hozzáteszi, a rendelet szó szerint kimondja, hogy a beruházásnak nem feltétele a helyi vagy fővárosi szabályokban előírt közmű- és közlekedési infrastruktúra biztosítása. Vitézy szerint a rendelet rögzíti, hogy „a beépítés módja nem korlátozott”, a megengedett magasság 56 méter, sőt, annyira kedvez a fejlesztőnek, hogy „még a kötelező kerékpártároló létesítési mennyiség alól is felmenti.”

A népszigeti vita nem előzmények nélküli. A kormány Otthon Start programja már korábban is felvetett kérdéseket a beruházói oldalon: a másfél millió forintos négyzetméterár-limit tartása érdekében a fejlesztők magasabb épületekben és kevesebb parkolóhely kialakításában láthatják a megoldást.

Vitézy a bejegyzésében azt hangsúlyozza, hogy a kiemelt beruházássá nyilvánítás lényegében kiüresíti a helyi szabályokat. Úgy véli, a rendelet miatt „az önkormányzatok semmilyen közérdeket nem tudnak érvényesíteni, ami a dolguk lenne egy ekkora beruházás esetén.” Azt írja, a kormány egy teljesen megközelíthetetlen, korábbi hajójavító üzemet akar beépíttetni egy új városrésszel úgy, hogy hiányoznak az alapvető városszerkezeti és közlekedési garanciák.

Szerinte a rendelet az utolsó két napra időzítve „a tökéletes szimbóluma annak az ámokfutásnak, ami az Otthon Startra hivatkozással Budapesttel szemben a kormány az elmúlt hónapokban csinál.”

„Budapest fejlesztése érdekében persze sokféle elképzelésről lehet beszélni, vitatkozni, a Népsziget jövőképét valóban ki kell találni - de ebben a rendeletben a közérdeknek nyoma sincs” – zárja sorait Vitézy Dávid.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Két nappal a választás előtt 241 milliárdos osztalékról döntött a Mol - 25 milliárdot adnak az MCC-nek
A Mol közgyűlése a 2025-ös nyereségének több mint 90 százalékát fizeti ki a részvényeseknek. A pénz legnagyobb haszonélvezője három, a kormányhoz szorosan köthető vagyonkezelő alapítvány.


Szokatlan időpontban, mindössze két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol 241 milliárd forintos osztalékkifizetésről döntöttek. A pénz jelentős része, mintegy 75 milliárd forint, három, a Fideszhez szorosan köthető vagyonkezelő alapítványhoz kerül, írta a 444.

A döntés értelmében az energiavállalat a 2025-ös nyereségének gyakorlatilag a teljes egészét, több mint 90 százalékát kiosztja a részvényesei között.

A pénteki közgyűlés részvényenként 300 forintos osztalékról határozott, ami összesen 241,2 milliárd forintos kifizetést jelent.

A legnagyobb haszonélvezők a Mathias Corvinus Collegium, a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, valamint a Mol Új Európa Alapítvány.

A Mol-osztalékból az MCC megközelítőleg 24,6 milliárd forintot kap, a Corvinus alapítványa ehhez hasonló összeget, a Mol Új Európa alapítványa pedig valamivel többet, körülbelül 25,7 milliárd forintot.

A Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett közgyűlési dokumentumok alapján az MCC és a Corvinus fenntartója a Richter április végi közgyűlése után további, egyenként körülbelül 12 milliárd forintos bevételre is számíthat.

A közgyűlés időzítése eltér a korábbi évek gyakorlatától. Az elmúlt években az eseményre mindig április végén került sor, és a 2014-es, valamint a 2018-as választási években is megvárták a voksolás végét. Most azonban a kampányfinisben született meg a döntés a pénzszórásról, ami javíthatja a részvénytulajdonosok gazdasági hangulatát, miközben több üzletember is aggodalmának adott hangot a kormány politikája miatt.

A Mol az Ukrajna elleni orosz invázió után kezdett a korábbinál jóval magasabb osztalékokat fizetni. A vállalat hatalmas profitra tett szert annak köszönhetően, hogy a szankciók alóli magyar kivétel miatt a világpiaci árnál jóval olcsóbban jutott hozzá a Barátság vezetéken érkező orosz Ural típusú kőolajhoz. Bár az állam különadókkal elvette az extraprofit egy részét, elemzések szerint a Mol a terhet részben a fogyasztókra hárította.

A most kifizetett összeg jelentősen több annál, mint amennyiből a Mol befejezhetné a finomítóinak átállítását, hogy Magyarország leválhasson az orosz olajról. A diverzifikációhoz szükséges beruházás költségét a cég 500 millió dollárra, vagyis körülbelül 160 milliárd forintra becsüli, ami több mint 80 milliárddal kevesebb, mint a most megszavazott osztalék.

„A Mol egy piaci cég: nekünk a fogyasztók érdekei mellett a részvényesi értékteremtésre is figyelnünk kell. A kőolaj-diverzifikálás mintegy 500 millió dolláros beruházásáról már most tudjuk, hogy bizonyos értelemben nem fog megtérülni” – mondta erről egy interjúban Szabó Szabolcs Pál, a Mol Downstream Értéklánc Menedzsment ügyvezető igazgatója.

A mostani döntés legnagyobb nyertesei azok a 2021-ben létrehozott vagyonkezelő alapítványok, amelyek akkor jutottak hozzá a Mol és a Richter állami tulajdonú részvénycsomagjaihoz. Ezzel a lépéssel a kormányzat egy olyan intézményrendszert hozott létre, amely egy esetleges választási vereség után is képes megőrizni befolyását.

Az osztalékokból származó évi tízmilliárdos bevételek stabil finanszírozást biztosítanak a Fidesz ideológiai hátországát építő szervezeteknek. A Mol extraprofitja mögött meghúzódó szoros magyar–orosz kapcsolatok és a háborús helyzetből fakadó gazdasági előnyök így közvetlenül ezekhez a politikaközeli szervezetekhez áramlanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Balázs Péter: Orbán meséje a kisegérről és az oroszlánnak nevezett Oroszországról az alávetettség csúcsa
A korábbi magyar külügyminiszter szerint a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”


„Ez a kisegér, egyszerűen szégyenletes. Az, hogy Orbán Viktor egy mesebeli helyzetet idéz fel, ahol ő a kisegér, Oroszország pedig a nagy oroszlán, az az alávetettség csúcsa” – így minősítette Balázs Péter volt külügyminiszter azokat a kiszivárgott beszélgetéseket, amelyek miatt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, a magyar–orosz kapcsolatok ügyét az uniós állam- és kormányfők következő tanácsi ülésén napirendre tűzi. A volt EU-biztos azt mondta a Telexnek, hogy

a magyar kormányfő és az orosz elnök, valamint a magyar és az orosz külügyminiszter közötti telefonhívások „a szuverén állami magatartás és külpolitika megcsúfolása.”

A botrány kedden robbant ki, amikor a Bloomberg egy magyar kormányzati leirat alapján nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor egy tavaly októberi telefonbeszélgetés során bármiben felajánlotta segítségét Vlagyimir Putyinnak, és felvetette egy amerikai–orosz csúcstalálkozó budapesti megszervezésének lehetőségét.

Szerdán egy nemzetközi oknyomozó konzorcium (VSquare, FrontStory, Delfi Estonia, The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ) tett közzé újabb hangfelvételeket. Ezek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter uniós vitákról tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, és felajánlotta, hogy egy uniós dokumentumot a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül juttat el hozzá.

A kormányoldal szerint a történteknek más az olvasata. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azzal magyarázta a Putyinnal folytatott beszélgetést, hogy Orbán Viktor előző nap Donald Trumppal is egyeztetett.

A miniszterelnök a debreceni kampánygyűlésére menet egy görbeházai pihenőnél a kiszivárogtatásról feltett kérdésre mindössze annyit mondott: „Bűncselekmény.”

Szijjártó Péter a róla készült újabb felvételeket „nyílt, durva, szégyentelen külföldi titkosszolgálati beavatkozásnak” minősítette, amivel szerinte külföldi titkosszolgálatok avatkoznak be a magyar választásba.

A leiratok szerint Orbán Viktor azt mondta Putyinnak, „bármiben segítségére lehetek, rendelkezésére állok.” A magyar kormányfő és az orosz elnök kapcsolatát a kisegér és az oroszlán meséjéhez hasonlította. A felvételek alapján Szijjártó Péter pedig többek között arról tájékoztatta Lavrovot, hogyan zajlanak a viták az uniós csúcstalálkozókon, és segítséget ígért szankciókkal sújtott személyek és cégek ügyében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a leiratok alapján pragmatikus és hatékony politikusnak nevezte Orbán Viktort.

Balázs Péter szerint a magyar kormány viselkedése sértheti az Európai Unió alapszerződésének negyedik cikkelyét, a lojális együttműködés elvét, amely kimondja, hogy a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely veszélyezteti a közös célok megvalósítását.

A bizalomvesztés már korábban éreztette a hatását, amikor Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter árulással vádolta meg Magyarországot, a Politico szerint pedig az EU már korlátozza is a Budapestnek szánt bizalmas információk körét.

Az ügy a következő hetekben az Európai Unió legmagasabb szintjén folytatódik, ahol a tagállamok vezetői vitatják meg a magyar kormány és Moszkva kapcsolatának a szövetségre gyakorolt hatásait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk