HÍREK
A Rovatból

Bank360: Hiába lőttek ki az átlagbérek, csak loholnak a lakásárak után

Hogyan változtak a lakásárak az átlagbérekhez képest országosan, Budapesten és Miskolcon? Hány négyzetméternyi lakást lehetett egyhavi bérből venni 2002-ben, 2012-ben és 2022 januárjában? Érdekes adatok jöttek ki.


Tíz év alatt több mint duplájára nőtt a magyar átlagbér, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy a vevők lépést tudjanak tartani az ingatlanárak emelkedésével. A Bank360.hu kiszámolta, hány négyzetméterre volt elég egyhavi kereset idén januárban, tíz éve és 2002-ben.

2022 januárjában a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt Magyarországon a KSH adatai szerint. Ebből az egyhavi keresetből az Ingatlannet.hu adatbázisa szerint 0,59 négyzetméternyi átlagos lakást tudtunk volna venni. Tíz évvel ezelőtt még 0,63 négyzetméterre volt elég az akkori átlagbér a 2012-es ingatlanáraknál.

A trendek azt mutatják, hogy a 2002 és 2012 közötti időszakban a lakásvásárlók pozíciója minden lakástípusnál javult valamennyit. A 2002-es 77 622 forintos nettó átlagfizetésből az országban átlagosan 0,5 négyzetméter lakást tudtunk volna venni az Ingatlannet.hu visszatekintő adatai szerint.

2012-ben ez a szám ment fel 0,63 négyzetméterre. 2012 és 2022 januárja között azonban az átlagkeresetek lendületes emelkedése ellenére is romlott a helyzet.

A lakások 2012-es 227 072 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagára ugyanis 526 850 forintra emelkedett, így az országos átlagbérből már csak 0,59 négyzetméterre tellett.

Hasonló tendencia tapasztalható a különböző lakástípusoknál és különböző települések esetében is.

Budapesten, a XI. kerületben az átlagbérből 2002-ben 0,34 négyzetméternyi téglalakást tudtunk volna venni, 2012-ben már 0,42 négyzetmétert, 2022 januárjában viszont újra csak 0,32 négyzetméterre futotta.

Miskolcon drasztikusabb volt a változás. 2002-ben az országos átlagbérből 0,9 négyzetméter miskolci téglalakást tudtunk volna venni, 2012-ben 0,94-et, 2022 januárjában már csak 0,49-et.

A panellakásoknál is ugyanezt a tendenciát látjuk. 2002-ben egy budapesti XI. kerületi panel 0,42 négyzetméterét tudtuk volna megvenni, 2012-ben jóval többet, 0,66 négyzetmétert, 2022 januárjában azonban már csak 0,35 négyzetméter jött volna ki az átlagfizetésből. Ekkorra az újbudai panelek ára négyzetméterenként 886 706 ezer forintra kúszott fel.

A miskolci panelek is 2012 óta drágultak meg igazán. 2002-ben az országos átlagbérből 0,92, 2012-ben 1,35, 2022 januárjában pedig csak 0,85 négyzetméterre tellett volna. A példának vett panelek ugyanis átlagosan 84 418-ról 365 401 forintra drágultak négyzetméterenként 20 év alatt.

A Bank360.hu azt is megvizsgálta, hogy vajon a helyi nettó átlagbérek hogyan viszonyultak a helyi árakhoz, hiszen lakást jellemzően helyben vesznek az emberek. 2011-ben 230 207 forint volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nettó átlagbér, míg a budapesti 56 százalékkal magasabb. A borsodiak 0,74 négyzetméternyi miskolci lakást tudtak volna venni az egyhavi megyei átlagbérből, míg a budapestiek a fővárosi átlagbérből csak 0,43-at.

A 2022. januári 310 700 forintos országos átlagbérből, a JTM korlátokat is figyelembe véve, a Bank360.hu lakáshitel kalkulátorával számolva, 20 éves futamidőre 21 millió forint lakáshitelt tudunk felvenni. A bankok általában 20-40 százalékos önerőt várnak el. Ha 30 százalékos önerővel számolunk, akkor egy 31 millió forint körüli lakásra telik a fizetésünkből, feltéve, hogy nem veszünk igénybe semmilyen kedvezményt, és nincs más hitelünk. 5 éves kamatperiódussal (ami azt jelenti, hogy a kamat 5 évig változatlan marad) 142 722 forintos havi törlesztőrészlettel kell számolnunk, 10 éves kamatperiódussal 149 121 forintos törlesztőrészlet a legolcsóbb ajánlat.

Ebből az Ingatlannet.hu-n található aktuális eladó ingatlanok közül az adatok szerint kijönne egy 35 négyzetméteres budapesti XI. kerületi panel, vagy például egy 48,5 négyzetméteres miskolci téglaépítésű lakás. Budapest XV. kerületében 55 négyzetméteres panelt is találunk 32 millióért, a XI. kerületben pedig 32 négyzetméteres téglalakás eladó 33,7 millióért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Halálos sebe van” – mondja a Fehér Ház mellett meglőtt gárdista apja
A támadó egy 29 éves afgán férfi, aki idén kapott menedékjogot az Egyesült Államokban. Korábban egy, a CIA által támogatott különleges egységnek dolgozott.


„Most is fogom a kezét. Halálos sebe van. Ebből nem lesz felépülés” – mondta ma reggel a The New York Timesnak a 20 éves Sarah Beckstrom édesapja, miután a lányát, a Nemzeti Gárda katonáját tegnap lesből meglőtték Washington belvárosában, alig két háztömbnyire a Fehér Háztól. Társa, a 24 éves Andrew Wolfe szintén kritikus állapotban küzd az életéért a kórházban. A támadás gyanúsítottját, a 29 éves afgán származású Rahmanullah Lakanwalt a helyszínen elfogták, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) pedig terrorcselekményként kezeli az ügyet.

A lövöldözés szerdán délután negyed három körül történt a Farragut West metróállomás közelében. A rendőrség szerint

a fegyveres a sarok mögül lépett elő, és célzottan tüzet nyitott a járőrszolgálatot teljesítő két gárdistára.

Az áldozatok a Nyugat‑Virginiából a fővárosba vezényelt Sarah Beckstrom és Andrew Wolfe, akinek családja annyit üzent az újságíróknak: „Amire most szükségünk van, az imádság a fiamért”. Az elkövető egy .357-es kaliberű Smith & Wesson revolvert használt, ami nagyjából 9 milliméteresnek felel meg.

„Átnéztük a környék videófelvételeit… úgy tűnik, magányos fegyveres volt” – közölte Jeff Carroll, a washingtoni rendőrség vezetője. Egy szemtanú arról számolt be, hogy 10-15 lövést hallott, az emberek pedig pánikszerűen menekültek a helyszínről.

A gyanúsított, a 29 éves afgán állampolgár Rahmanullah Lakanwal 2021-ben, az amerikai csapatkivonás után érkezett az Egyesült Államokba egy mentőprogram keretében, menedékjogát idén áprilisban kapta meg. A hatóságok megerősítették, hogy Lakanwal korábban Afganisztánban a Központi Hírszerző Ügynökség által támogatott különleges egységnél, az úgynevezett „Zero Unitnál” dolgozott. A nyomozás adatai szerint a férfi Washington államból autózott át az országon a fővárosba.

Az ügyet az FBI vette át, amely terrorcselekményként vizsgálják az esetet. Lakanwal ellen három rendbeli, fegyverrel elkövetett emberölési kísérlet és fegyveres erőszak miatt emeltek vádat. Az ügyészség közölte: ha bármelyik áldozat belehal a sérüléseibe, a vádat első fokú gyilkosságra minősítik át.

Donald Trump elnök terrorcselekménynek nevezte az incidenst, és további 500 nemzeti gárdistát rendelt Washingtonba. „Ez az egész nemzetünk ellen elkövetett bűn volt… Az emberiség elleni bűn volt” – fogalmazott. A kormányzat elrendelte az afgán menekültprogramok teljes átvilágítását, aminek első lépéseként az Amerikai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal azonnali hatállyal felfüggesztette az afgán állampolgárok kérelmeinek feldolgozását. Muriel Bowser, Washington polgármestere célzott lövöldözésről beszélt, és a magányos elkövető verzióját hangsúlyozta. Az International Refugee Assistance Project közleménye szerint: „Az olyan politikák, amelyek egyetlen ember tetteiért egy teljes nemzetiséget büntetnek, igazságtalanok és visszaütnek”. Richard Bennett, az ENSZ afganisztáni emberi jogi különmegbízottja is a kollektív büntetés ellen emelt szót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter azt kérte az MSZP elnökétől, hogy ne támogassák Orbán Viktor hatalomban tartását
A Tisza Párt vezetője szerint a csekély támogatottságú pártoknak félre kellene állniuk. Ezért arra kérte Komjáthit, gondolják át, hogy ráindulnak-e az esélyes tiszás jelöltekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 27.



Váratlan vendég tűnt fel a Tisza Párt csütörtöki edelényi fórumán: a helyben lakó Komjáthi Imre, az MSZP elnöke lépett a pódiumra, hogy ajándékokat adjon át Magyar Péternek. Komjáthi egy „KEVESEBB SZEGÉNYT, KEVESEBB GAZDAGOT” feliratú pólót, valamint egy törvényjavaslatot nyújtott át, amely szerinte garantálja a munkások biztonságát, és aminek eredményeképp „lesz becsülete a dolgozó embernek”. A gesztusért olyan tapsot kapott a közönségtől, amit a saját pártja rendezvényein valószínűleg ritkán hallhat – írta a 444.

Magyar Péter megköszönte az ajándékot, de a póló feliratára reagálva azonnal jelezte, hogy nem céljuk a gazdagok számának csökkentése.

„Minden országban vannak tehetős emberek, és ez így van jól, ha a saját kockázatukra a munkájával, eredményével, tehetségével valaki meggazdagszik egy-két generáció alatt, és az ezzel járó társadalmi felelősséget is viseli, akkor minél több tehetős ember van egy országban, annál jobb”

– mondta. Ugyanakkor éles határt vont a tisztességesen gyarapodók és azok között, akik az adófizetők pénzéből gazdagodnak meg. „Olyan gazdagot nem szeretnénk, akik most vannak sokan, akik az adófizetők pénzén lesznek pár év alatt milliárdosok, 10 év alatt négyszer gazdagabbak, mint az angol királyi család 400 év alatt.”

A Tisza Párt vezetője ezután rátért a politikai felelősség kérdésére, egyértelműen az MSZP-nek üzenve. „Mindenkinek felelőssége van. Nemcsak nekünk, hanem azoknak a politikai pártoknak is, amik még most is 100 millió forintos állami támogatást kapnak, de ugyanakkor társadalmi felhatalmazással szinte már nem rendelkeznek. Akkor sem, ha korábban kormányzó pártok voltak sok éven keresztül. Szerintem mindenkinek illik felismerni az idők szavát” – fogalmazott.

Az üzenet hátterében az MSZP szerdai bejelentése áll, miszerint a 2026-os országgyűlési választásokon 102 választókerületben indítanak saját jelöltet, és mindössze négy körzetben nem állítanak senkit a koordináció jegyében. Magyar szerint azok a pártok, amelyek „nem ismerik fel az idők szavát, és tulajdonképpen ráindulnak azon Tisza-képviselőjelöltekre, akiknek egyedül esélyük van”, a választóktól fognak bizonyítványt kapni jövő áprilisban. Végül közvetlenül Komjáthi Imréhez fordult egy kéréssel:

„Ne kelljen azt gondolniuk a volt MSZP-szavazóknak, a volt bányászoknak sem, hogy az ő volt pártjuk Orbán Viktor hatalomban tartását támogatja.”

Komjáthi Imre válaszában úgy reagált: ha a kormányváltás azt kívánja, hogy bizonyos körzetekben állva maradjanak, akkor ezt teszik, de ha a helyzet máshogy alakul, meghozzák a döntést a Tisza jelöltjeinek támogatásáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Több mint 300 ezren szavaztak a Tisza Párt jelöltállításán
A pártelnök éjjel ülésezik az elnökséggel, hogy értékeljék az eredményeket. A holnapi egész estés műsorban derül ki, kik indulhatnak 2026-ban a Tisza színeiben.


Magyar Péter csütörtök este egy Facebook-posztban számolt be pártja jelöltállításának lezárásáról. A Tisza Párt elnöke szerint több mint 300 ezren szavaztak a párt 19 órakor zárult online folyamatában. A politikus köszönetet mondott a résztvevőknek, és közölte, hogy éppen Edelényből tart Budapestre. Hozzátette, hogy még az este vagy az éjszaka folyamán ülésezik a TISZA elnöksége, ahol értékelik az eredményeket.

Bejelentése szerint a jelölteket egy élő műsorban mutatják be:

„holnap 18 órától egy egész estés élő választási műsorral jelentkezünk itt a FB oldalamon és a YT csatornámon, melynek keretében bemutatjuk a TISZA országgyűlési képviselőjelöltjeit.”

A pártelnök azt írta, a műsorban „lesznek élő kapcsolások az ország különböző pontjaira, ahol a TISZA Szigetek együtt követik majd az eredményeket. Rendezzetek ti is eredményvárókat és tartsatok velünk holnap este!”

A TISZA Párt kétfordulós rendszerben választja ki a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni jelöltjét. Az első, november 23–24. között lezajlott fordulóban a TISZA Szigetek tagjai szavaztak, a második, nyílt online voksolás pedig november 25-től 27-én 19 óráig tartott a Nemzet Hangja nevű weboldalon.

A párt eredetileg a Tisza Világ applikáción keresztül bonyolította volna le a folyamatot, de végül az alkalmazást érintő adatszivárgási ügy után a webes felület mellett döntöttek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rosszul megcímzett email leplezte le, hogy a kormány eltitkolja a gyermekvédelmi adatokat
Tóth Endre momentumos képviselő a létszámhiányról érdeklődött, de egyetlen intézmény sem válaszolt. Aztán kapott egy levelet, ami mindent megmagyarázott.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 28.



Egy tévedésből rossz helyre küldött email buktathatta le, hogy a kormány visszatarthatja a gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó adatokat. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője október 14-én kért adatokat levélben az összes magyarországi gyermekotthontól, többek között a létszámhiányról, a fluktuációról, valamint a fegyelmi ügyekről és visszaélésekről. Bár a törvény 30 napos válaszadási határidőt ír elő, a november 13-i határidőig, sőt azóta sem érkezett egyetlen válasz sem – írta meg a 444.hu.

A képviselő szerint az adatok visszatartása tudatosan és központi utasításra történik.

Gyanúját egy eltévedt levél támasztja alá: a soproni Alpokalja Integrált Szociális Intézmény vezetője tévedésből a képviselőnek továbbította azt az e-mailt, amelyet valójában a felettesének, a vármegyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltség-igazgatóhelyettesének címzett.

A levélben az intézményvezető arról érdeklődött, hogy a képviselő összes kérdésére válaszoljon-e, vagy elég a rövidített változat is, amit a felettese már megkapott. A dolog pikantériája, hogy végül még ezt a rövid verziót sem küldték el.

Tóth Endre a bejegyzésében az esetről azt írta:

„Nemzeti sorscsapás, hogy olyan kormányunk van, ami ahelyett, hogy jól kormányozná az országot, inkább minden eszközével titokban tartja a problémákat.

Nem először találkozom azzal, hogy az intézményvezetők tudnának és szeretnének válaszolni a kérdéseinkre, de a fideszes politikai vezetés ezt megtiltja nekik, és visszatartja az adatokat. Súlyos bűn, hogy ezt még a gyermekvédelem területén is megteszik, noha az állam gondoskodására bízott gyermekek helyzete az egyik legfontosabb közügy."

A kormány rendszeresen a gyermekvédelem megerősítését hangoztatja, és 17 milliárd forint többletforrást ígért a terület modernizálására, a bérek rendezésére és az étkeztetés javítására.

Más sajtóhírek szerint azonban a beígért összeg jelentős része idén már nem érkezik meg, a Magyar Közlönyben eddig 6,8 milliárd forintról jelent meg döntés. A gyermekvédelmi szakellátásban a munkaerőhiány és a magas fluktuáció évek óta visszatérő probléma. A kormány eközben egy másik intézkedéssel a Nemzeti Védelmi Szolgálatot bízta meg, hogy többéves program keretében pszichológiai és életvitel-ellenőrzésnek vesse alá a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és szakembereit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk