ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

"Nagy marhaság ez a YOLO" - Balogh Petyát kérdeztük legújabb videónkban: hogyan legyen elég pénzünk nyugdíjasként?

Balogh Petya angyalbefektetővel beszélgettünk arról, hogy miért gondolja, hogy az első befektetésünk önmagunk vagyunk, és hogyan legyen idős korunkra stabil anyagi hátterünk.


A YOLO, vagyis az “Élj a mának” filozófia manapság nagyon elterjedt a fiatalok körében. De vajon milyen kilátásokra számíthatunk, ha nem foglalkozunk holnapi önmagunkkal?

Magyarország legismertebb angyalbefektetőjével, Balogh Petyával beszélgettünk arról, mit tanácsol a fiataloknak, hogy idős korukra stabil anyagi hátterük legyen.

Nézd meg a videónkban, mit üzen Balogh Petya a fiataloknak!

Balogh Péter (Petya) szoftverfejlesztő és angyalbefektető, vagyis olyan üzletember, aki fiatal, innovatív ötleteket megvalósító startupokba fekteti vagyonát. 2019 óta egy népszerű magyar üzleti televíziós show-műsor szereplője is, amelyben befektetők, vagyis „cápák” fektetnek be vállalkozásokba, cégekbe.

Videónkban a befektetési gurut arról kérdeztük, hogy ha egy időcsavarral pályakezdő énje bekerülne a műsorba, akkor bizalmat szavazna-e fiatal önmagának.

Kérdésünkre Balogh Petya elárulta, hogy támogatná 25 évvel ezelőtti önmagát, mert

benne már fiatalon is megvolt az az attitűd, amit a jelentkezőkben most is keres: mindig is valami nagyot akart építeni.

Jelenleg is azokat a vállalkozókat keresi, akiknek nagyon nagy az ambíciója, és cserébe hajlandók nagyon sokat dolgozni, és sok időt, energiát befektetni.

Mit tanult az angyalbefektető az évek során az üzleteiből?

Befektetői tézise, hogy nem az unalmas, egyszerű sztorikat keresi, hanem a nagy durranásokat, ám ezek nyilván nagy rizikóval is járnak. Az ilyen kockázatos befektetéseket egyébként senkinek nem ajánlja. Hiszen, mint mondja, ha valaki csak egy-két ilyen üzletet futtat, elbukhatja az össze pénzét.

Elmondása szerint ő minden befektetést egy tanulási folyamatnak él meg, ami évekbe, sokszor akár évtizedekbe is telhet. Ez idő alatt pedig folyamatosan tanulja, hogy a döntései vajon jók voltak-e, illetve mi kell egy jó üzlethez, hogyan épül fel egy sikeres cég.

Balogh Petya elmesélte azt is, hogy már fiatal korában biztos volt abban, hogy nem munkával akar pénzt keresni. Ehelyett

munkával akar létrehozni olyan eszközöket, amelyek pénzt keresnek neki.

Később jött rá, hogy ezt hívják befektetésnek. Mint elmondta, a befektetés nem csak azt jelenti, hogy ha már van 100 millió forintunk, akkor kire bízzuk. A befektetés a munkánkat vagy a megtakarításainkat is jelentheti.

“Olyan helyre teszem a munkámat, a pénzemet és az energiáimat, aminek van esélye később megtérülni és pénzt hozni. Mert hosszú távon a jövőmet ezzel tudom építeni”

- állítja a vállalkozó.

"Nagy marhaság ez a YOLO!"

Balogh Petya kifejtette azt is, mennyire nem ért egyet az “élj a mának” filozófiával, ami nagyon elterjedt manapság. Szerinte is jó dolog megélni a pillanatot, de ugyanakkor hibás döntés az, ha emiatt nem gondoskodunk a holnapi önmagunkról.

Szerinte ahhoz, hogy később jobb legyen, ma kell úgy bánnunk a pénzünkkel, az időnkkel, a munkánkkal, hogy az megtérülhessen.

Bevallása szerint már fiatal korában is hosszútávon gondolkodott. Sok időt fektetett abba, hogy jó legyen a szakmájában, illetve olyan dolgokat tanuljon, amiknek nagy a piaci értéke, és ezt javasolja a fiataloknak is. Rávilágított, hogy

az egyik első befektetésünk, önmagunk vagyunk.

Balogh Petya arra is kitért, hogy öreg korában nem szeretne kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. Rá kellett jönnie ugyanis, hogy ha idős korában is azt az életszínvonalat szeretné fenntartani, amit jelenleg élvez, azt nem az állami nyugdíj fogja biztosítani.

Meglátása szerint, ha a fiatalok eljutnak addig a felismerésig, hogy a mai énjüknek érdemes befektetnie a holnapi énjükbe, akkor jó irányba haladnak.

A fiataloknak azt tanácsolja, hogy cselekedjenek, ha biztos jövőt szeretnének nyugdíjas korukra. Hiszen magunkkal tolunk ki, ha mindent felélünk. A legjobb, amit tehetünk, hogy elkezdünk megtakarítani, és gondoskodni a saját jövőnkről, a saját idős önmagunkról.

Hiszen ahogy Balogh Petya is figyelmeztetett bennünket a videó végén:

Ne feledd: az az öregember igazából te leszel!”

Egy tipp, hogyan legyen biztonságos, kiszámítható nyugdíjunk

Az OTP Nyugdíjpénztár, mint az egyik legismertebb hazai önkéntes nyugdíjpénztár, közel 30 éves fennállása óta támogatja új és meglévő ügyfeleit a nyugdíjcélú megtakarítások tervezésében. Az ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI számlára egyénileg és a munkáltató által befizetett összegek, valamint jóváírt támogatói adomány után adó-visszatérítést igényelhető. Ennek mértéke 20%, de legfeljebb 150.000 forint évente. A taggá válás az online ügyintézésnek köszönhetően egyszerű.

A cikk a OTP Nyugdíjpénztár támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Vencel trükkje: így lehet egész napra feltankolni a SZIN fesztiválon
Nézd meg a cikkben található TikTok videónkat, hogy mi volt Vencel megoldása a túlélésre – és igen, a Lidl-ing külön jól jött hozzá. Ha még nem vagy feketeöves fesztiválozó, érdemes megismerned Vencel trükkjeit.


Egy fesztivál reggelén a legnagyobb kihívás sokszor nem a kedvenc koncertre való bejutás, hanem az, hogy újra lendületbe kerülj. A SZIN-en a koránkelők és a későnfekvők is ugyanazzal a problémával szembesülnek:

Korgó gyomor, fáradt test és az a bizonyos „Na jó, ma hogyan fogom végigcsinálni?” - érzés.

Vencel is pontosan így indult neki a napnak, amikor történt valami – de ezt videón is megörökítette, hogy akár Ti is lemásolhassátok az ő fesztiválmentő megoldását.

NÉZD MEG A VIDEÓT ITT!

@szeretlekmagyarorszag.hu #lidlmagyarorszag #szinfesztival #magyar #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Reggeli rántottával a startvonalon

A TikTok-videóban rögtön látszik, hogy Vencel nem a színpad felé vette az irányt, hanem a Lidlnél kötött ki. És milyen jól tette!

Nem valami gyors, összecsapott harapnivalót kapott, hanem egy meleg, frissen készült rántottát, amihez a tojást a Lidl FesztMarketjében vásárolta. Ráadásul úgy készítették el neki, ahogy ő szerette volna: sok sajttal, lágyan.

Ez egy fesztiválon olyan, mintha prémium szolgáltatást kapnál. A reggeli után Vencel szemmel láthatóan visszanyerte az energiáját, és a videóban is megjegyzi, hogy így már könnyebb nekiindulni egy teljes napnak. És tényleg: aki próbált már fesztiválon reggelizni, tudja, mekkora különbség, ha nem egy horrorárú szendvics vagy egy előző napról maradt félcsomag keksz az egyetlen opció.

Bevásárlás egész napra – horrorárak nélkül

A Lidl FesztMarket nem csak a reggeli miatt volt nyerő. Vencel gyorsan feltankolt pékáruból, gyümölcsből és üdítőből, így a nap további részére is bebiztosította magát. Az árakban nem volt semmi „fesztivál-felár”, minden ugyanannyiba került, mint egy bármilyen másik Lidl üzletben. A polcokon ráadásul nem csak a klasszikus „chips és kóla” kombó található: friss zöldségek, nemzetközi készételek és még vegán opciók is várják a vásárlókat.

Szett, kupon, bónusz – így lesz a fesztivál outfited is nyerő

A fesztiválon nemcsak az számít, hogy mit eszel, hanem az is, hogyan nézel ki közben. Vencel már rutinos fesztiválozó, a Campuson már megtanulta, hogy megéri Lidl-ingben érkezni, mert így nemcsak extrává teszi a szettjét, hanem egy exkluzív Lidl Plus kupont is bezsebelhet. A kuponnal pedig Vencel desszertet is be tudott szerezni – és ki mondana nemet egy fagyira, amikor 30 fok van a Tisza-parton?

Aki pedig nem készül Lidl-ruhadarabbal, az sem marad hoppon: a helyszíni Gift Store-ban válogathat a menő merch cuccok közül. Sőt, ha valaki 2.500 Ft felett vásárol a FesztMarketben, ajándékba is választhat egy új darabot. A fotótükröknél pedig egy pillanat alatt le is lehet csekkolni, mennyire áll jól az új outfit.

Amíg a telefonod tölt, töltődj te is!

Délután, amikor már kezd erősen tűzni a nap, ki ne vágyna egy kis hűsölésre, megpihenésre a fesztiválos forgatagban?

Érdemes megkeresni a Lidl chillzónát és ott belehuppanni az egyik babzsákfotelbe – csak aztán nehogy az legyen a gondod, hogy nem is akarsz onnan felállni.

Amíg Te lazulsz, a telefonod töltődhet: itt ugyanis ingyenesen használható töltőpontokat is találsz. De ha mégis inkább aktív maradnál, akkor bepillanthatsz abba, hogy milyen lehet a Lidlnél dolgozni, akár még a cég HR-eseivel is beszélgethetsz erről. A hangulat itt teljesen olyan, mintha a fesztiválon belül lenne egy külön kis közösségi tér, ahol egyszerre lehet pihenni, játszani és persze új emberekkel találkozni.

És mi van akkor, ha valaki túl sokat vásárolt, és maradt a szatyor alján egy-két zsemle vagy gyümölcs? Jó hír, hogy a Lidl a SZIN-en is figyel a fenntarthatóságra: a megmaradt élelmiszereket nem dobják ki, hanem karitatív partnereknek ajánlják fel.

Vencel fesztiválozása végül úgy alakult, hogy nemcsak, hogy túlélte a nehezen induló napot, de a komfortra és a pénztárcabarát megoldásokra is rátalált a Lidlnél.

A cikk a Lidl támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk