HÍREK
A Rovatból

Bajban a költségvetés, újabb megszorítások vagy akár adóemelések is jöhetnek

Nem éri el az áfabevétel az előirányzott célt, cserébe több az áfa-visszaigénylés, mint várták. Mindez százmilliárdokkal növelheti az év végéig a költségvetés hiányát.


Csökken a fogyasztás, ezzel együtt pedig a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú áfabevételek is, melyek százmilliárdokkal maradnak el a kormány várakozásától, írja a 24.hu. Ezzel párhuzamosan gondot okoz az áfa-visszatérítések megugrása. Utóbbira egyelőre a Pénzügyminisztérium sem tud magyarázatot adni.

A lap emlékeztet, hogy a 2022-es büdzsében az áfabevételek előirányzatát 5487 milliárd forintra tervezték, de végül a várakozáshoz képest majdnem háromszorosára ugró infláció miatt ennél is több, 6860 milliárd forint folyt be az államkasszába. A kormány a tavaly elfogadott 2023-as költségvetésben további áremelkedésekkel számolva további 30 százalékkal magasabbra, 7100 milliárd forintra lőtte be az áfa-előirányzatot, melyet év végén 7985 milliárd forintra emeltek. Ráadásul úgy számoltak, hogy 2024-ben még ennél is több folyhat be a kasszába ebből az adónemből, és az idei várakozást 7,4 százalékkal megfejelve 8574 milliárd forintra emelték a célszámot.

Úgy tűnik, azzal azonban nem számoltak, hogy rohamtempóban fog visszaesni a fogyasztás, emiatt elmaradnak az áfabevétel is. Az első öt hónapban 2652 milliárd forint folyt be áfából, ami az éves cél harmada (33,2 százaléka), ezzel szemben tavaly ilyenkor az éves cél 37,7 százalékon állt. Vagyis öt hónap alatt körülbelül 360 milliárd forint az elmaradás az idei áfabevételeknél. Ez alapján valószínűsíthető, hogy év végére százmilliárdokkal maradhat el az áfbevétel a várakozástól, ami növelheti a költségvetési hiányt.

A problémát csak súlyosbítja, hogy meglepően magas az áfa-visszaigénylések és ezzel összefüggésben az áfa-visszautalások volumene. A Pénzügyminisztérium államháztartási jelentéséből kiderül, hogy az idei első öt hónapban 35 százalékkal ugrott meg a vállalkozásoknak történő áfa-visszautalások mértéke a tavalyi év azonos időszakához képest, amire egyelőre a szakértők sem találják a magyarázatot. A jelenség egyik oka az export bővülése és a belföldi fogyasztása visszaesése, az adókikerülés emelkedése, vagy a különböző könyvelési trükkök alkalmazása lehet.

A Kopint-Tárki becslései szerint a kormány által előirányzott 3,9 százalék helyett 2023-ban 4,5 százalékra emelkedhet a GDP-arányos deficit, míg a GKI Gazdaságkutató Zrt. ennél is borúlátóbb: szerintük 4,7 százalék is lehet a hiány. A GKI feltételezése alapján a kormányzat a többlethiány mintegy felét kiigazítás, vagyis megszorítás, másik felét a hiány elengedése formájában kezelheti.

Csaba Iván prognózisa alapján a kormány most nem elsősorban a közszolgáltatásokon fog spórolni, hanem olyan nonprofit szervezetek, egyházak és vállalatok kiadásait zárolhatják, amelyek különféle támogatások formájában költségvetési pénzekhez jutnak. Emellett az állami beruházások további visszafogását is kezdeményezhetik. Ha ez nem lesz elegendő, akkor viszont a hiánycélt kell elengedni, ami az EU Stabilitási és Növekedési Paktuma szempontjából okozhat kellemetlenségeket.

A szakértők várakozása szerint adóemelésre legkorábban jövőre kerülhet sor a globális társasági minimumadó szabályok bevezetése nyomán. A 24.hu értesülései szerint a Pénzügyminisztériumban dolgoznak az új tervezeten, mely várhatóan az őszi adócsomagban jelenik majd meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump felhívta Orbánt, és megkérdezte, hogy miért blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását
A Bloomberg szerint az amerikai elnök európai vezetők kérésére kereste a magyar kormányfőt. A hívás során Magyarország jelezte, érdekli a lehetőség, hogy Putyin és Zelenszkij tárgyalásának helyszíne legyen.


Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonon beszélt Orbán Viktorral, miután egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel is. A Bloomberg értesülései szerint

a hívás fő témája az volt, miért akadályozza a magyar miniszterelnök Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait.

A telefonhívás egy olyan megbeszélés nyomán történt, amelyet Trump a Fehér Házban tartott európai vezetőkkel az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról. A találkozón a politikusok arra kérték az amerikai elnököt, hogy használja fel befolyását, és próbálja rávenni Orbán Viktort, hogy változtasson álláspontján.

Az ukrán csatlakozás a hírek szerint egy biztonsági garanciacsomag része lenne, amely célja, hogy megakadályozza Oroszország további területszerzését egy esetleges tűzszünet után.

A beszélgetés során Magyarország érdeklődést mutatott afelől is, hogy házigazdája lehessen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij következő tárgyalási fordulójának. Trump hétfőn arról is beszélt, hogy vezetői szintű csúcstalálkozót szeretne létrehozni Oroszország és Ukrajna között, amelyet egy háromoldalú egyeztetés követne, ahol ő maga is részt venne. Ennek pontos helyszíne és időpontja még nem ismert.

A Bloomberg cikke kiemelte, hogy Orbánt Trump szoros szövetségeseként tartják számon, akit sokan a MAGA-mozgalom és a világ jobboldali populistáinak példaképeként emlegetnek. Magyarország rendszeresen akadályozza az EU döntéseit, és diplomáciai védelmet biztosít Oroszországnak a szankciókkal szemben, miközben lassítja az Ukrajnának nyújtott segítség folyamatát is.

A telefonhívás idején Trump, Zelenszkij és több európai vezető órákig egyeztetett Washingtonban a békefolyamat közös megközelítéséről. Minderre alig néhány nappal azután került sor, hogy Trump Alaszkában találkozott Putyinnal.

Trump két hívást is intézett: az egyiket Putyinnak, a másikat Orbán Viktornak. Ez utóbbi egy újabb, előzetesen nem tervezett egyeztetés után történt az Ovális Irodában.

Orbán hivatalosan nem erősítette meg a hívást, és Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője sem kívánt nyilatkozni arról, hogy Budapest felmerülhet-e a Putyin–Zelenszkij-csúcstalálkozó helyszíneként. A szervezők több lehetőséget is mérlegelnek.

A magyar miniszterelnök kedden a Facebookon jelezte, hogy bár megkapta a kérést, nem változtat a véleményén.

„Ukrajna európai uniós tagsága nem nyújt semmilyen biztonsági garanciát. Ezért a tagság összekapcsolása a biztonsági garanciákkal szükségtelen és veszélyes”

– írta.

Orbán posztja azóta már nem elérhető a közösségi oldalán.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kapta a Magyar Szent István Rendet
A két kutatóűrhajós Sulyok Tamás köztársasági elnöktől vehette át a kitüntetést a Sándor-palotában.


Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában, írja az MTI.

A Magyar Szent István Rendet évről évre Magyarország legmagasabb rangú elismeréseként adjuk át, az idei évben pedig a magyar űrhajózás két kiválóságának szeretnénk kifejezni, hogy teljesítményükkel nemcsak az űrkutatás históriájába és a világ tudománytörténetébe, hanem a magyarság szívébe is beírták a nevüket

- emelte ki az államfő.

Ahogyan sportolóink sikerei, feltalálóink világszenzációi is minden magyar öröme és büszkesége, úgy a mai nap kitüntetettjeinek fantasztikus űrmisszióit is méltán övezi magyarok millióinak nagyrabecsülése - hangsúlyozta az államfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely szerint a következő augusztus 20-ig eldől, hogy „szabad polgárok vagy elnyomott alattvalók leszünk-e”
A főpolgármester szerint népszavazással kell elfogadni az új alkotmányt. Állítása szerint annak társadalmi többségen kell alapulnia, nem pusztán parlamenti döntésen.


Karácsony Gergely a nemzeti ünnep alkalmából osztotta meg gondolatait a közösségi oldalán. A főpolgármester szerint Magyarországnak új alkotmányra van szüksége, mert a jelenlegi alaptörvény a hatalmat védi a polgároktól, miközben az alkotmány feladata éppen az lenne, hogy a polgárokat védje a hatalomtól. Úgy fogalmazott, a mai alaptörvénynek parlamenti többsége van, az új alkotmánynak viszont társadalmi többséggel kell rendelkeznie, ezért azt népszavazással kell elfogadni.

Karácsony hangsúlyozta, hogy

a jelenlegi alaptörvény kirekeszt, az újnak azonban egyesítenie kell. Mint írta, ha lesz új alkotmánya az országnak, az abból indul majd ki, hogy a magyarok nem egyformák, hanem egyenlőek.

Bejegyzésében kitért arra is, hogy a változás esélyét több tényező táplálja, köztük az elveszített jogegyenlőség, valamint a jogállam és a demokrácia visszaszerzésének vágya. Szerinte az állam szerepének újragondolása csak az emberi jogok védelméből és a méltóság tiszteletéből indulhat ki.

„A jog a méltóság védelmezője, de a méltóság túlmutat a jogon: az emberi méltóság védelme erkölcsi parancs”

– fogalmazott Karácsony. Hozzátette, hogy elkerülhetetlen sokféleségben és egyet nem értésben is közösséget alkotni, ahol az emberi méltóság és az önrendelkezéshez való jog érvényesül.

A főpolgármester szerint a változásban bízók sem feledhetik el jobban szeretni a hazát, mint amennyire dühösek a hatalomra. „Nem felejthetjük el jobban szeretni közös politikai értékeinket, mint amennyire megvetjük az azokat lábbal tipró hatalmat” – írta. Hozzátette, hogy támogatásra az a változás méltó, amely valóban közös otthont akar teremteni mindenkinek. Ehhez vissza kell emelni a méltóság ügyét a jogba, és vissza kell adni a jog méltóságát.

Karácsony úgy fogalmazott,

jövő augusztus 20-áig eldőlhet, „szabad polgárai vagy elnyomott alattvalói” leszünk-e az államnak.

Hozzátette, hogy a szabadsághoz szükség van egymásra is, mert csak így lehet fellélegezni, megbékíteni a lelket és az országot.

A nemzeti ünnep kapcsán kiemelte: Magyarország születésnapja idén a közös haza újjászületésének reményét is magában hordozza, az államalapítás napján pedig sokakban feléled az állam újraalapításának vágya.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egész nap meleg lesz augusztus 20-án, de holnap zivatar viszi el a tűzijáték maradékát
A HungaroMet szerint akár 34 fok is lehet ma. Csütörtöktől viszont lehűlés és többfelé eső jön.


A HungaroMet friss előrejelzése szerint ma nyári meleg és nagyrészt napos, gomolyfelhős idő várható. A nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között alakulhat, a délnyugati szél pedig helyenként élénk, zivatarok környezetében erős vagy akár viharos is lehet.

A délutáni óráktól nyugat felől vastagabb felhők érkeznek. Napközben nem valószínű csapadék, de kora estétől az ország északnyugati részén helyenként kialakulhat zápor vagy zivatar. Budapesten és az ország nagy részén ugyanakkor zavartalan programokra lehet számítani, a tűzijáték idején sem kell esőre készülni.

Szerda késő délutánig veszélyes időjárási esemény nem várható. Kora estétől az északnyugati térségben megnő a zivatarok kialakulásának esélye, de éjfélig csak kevés helyen fordulhat elő csapadék.

A változás az ünnep után érkezik. Csütörtökön és pénteken egy hullámzó front hoz többfelé esőt, és a hét végére az előrejelzések szerint körülbelül 10 fokkal hűvösebb idő várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET: