Bár Azahriah, azaz Baukó Attila insta-sztorija azóta eltűnt, egy rajongója lementette, így az mégiscsak látható. A Telex írta meg, hogy ebben a művész gúnyos hangnemben ír a Demokratikus Koalíció plakátkampányáról, melyben „Isten, Haza, Pedofília” szlogennel ábrázolják Orbán Viktort.
Azahriah a következőket írta:
„Pedofilok! Bibibí! Pedofidesz! Eddig terjed az intelligenciája a DK-nak, hogy nem szívódnának fel a f*szba ők is valahova”
Nincs egyedül ellenérzéseivel az énekes. Korábban a Momentum elnöke, Donáth Annna fejezte ki nemtetszését a plakátok láttán, melyek egyenlőségjelet tesznek a kormánypárt és a pedofília közé.
Baukó egyike volt azon civileknek, akiknek sikerült 150 ezer embert kivinniük a Hősök terére a gyermekvédelem témájában, miután a pártok, többek között a DK által egy héttel később hasonló tematikában szervezett rendezvényre csak ezer körüli résztvevő volt kíváncsi.
Bár Azahriah, azaz Baukó Attila insta-sztorija azóta eltűnt, egy rajongója lementette, így az mégiscsak látható. A Telex írta meg, hogy ebben a művész gúnyos hangnemben ír a Demokratikus Koalíció plakátkampányáról, melyben „Isten, Haza, Pedofília” szlogennel ábrázolják Orbán Viktort.
Azahriah a következőket írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem fért bele a keresztény-konzervatív értékekbe elvált nőként, ezért cenzúrázták a műsort amiben szerepelt – állítja Tóth Gabi, aki szerint a közmédia 2023 karácsonyán egy vele forgatott műsort nem adott le teljes egészében.
Az énekesnő monológjának az a lényege, hogy szeretne rámutatni, nemcsak a liberális embereket érte cenzúra a tegnap részlegesen lekapcsolt közmédiában, hanem másokat is, például őt.
Elmondása szerint 2023 nyarán forgatták vele az Az ünnepelt című műsort, amit karácsonykor ígértek leadni, ám az ígért időpontban végül csak néhány dalt tűztek műsorra a teljes adás helyett.
Tóth Gabi állítása szerint később megtudta a döntés okát. Valaki, akit nem nevezett meg
„Elmondta nekem, hogy a felső vezetőség nem adja le, mert nem férek bele a konzervatív-keresztény értékekbe azután, hogy elváltam” – fogalmazott a videóban.
Az énekesnő hangsúlyozta, hogy annak ellenére cenzúrázták, hogy akkor már nyíltan vállalta, hogy Fidesz-szimpatizáns.
Hozzátette, a műsort azóta sem sikerült megszereznie, noha a közreműködők mind megkapták a honoráriumukat.
A jelenlegi változásokkal kapcsolatban elmondta, örülne egy cenzúramentes közmédiának, ugyanakkor attól tart, hogy a jövőben azokat fogják félreállítani, akik nem a Tiszát támogatják.
A korábban havi 1 milliós fizetésért a Fidesz-frakció alkalmazásában álló énekesnő a tavaszi választások után jelentette be, hogy egy időre visszavonul a nyilvánosságtól.
Nem fért bele a keresztény-konzervatív értékekbe elvált nőként, ezért cenzúrázták a műsort amiben szerepelt – állítja Tóth Gabi, aki szerint a közmédia 2023 karácsonyán egy vele forgatott műsort nem adott le teljes egészében.
Az énekesnő monológjának az a lényege, hogy szeretne rámutatni, nemcsak a liberális embereket érte cenzúra a tegnap részlegesen lekapcsolt közmédiában, hanem másokat is, például őt.
Elmondása szerint 2023 nyarán forgatták vele az Az ünnepelt című műsort, amit karácsonykor ígértek leadni, ám az ígért időpontban végül csak néhány dalt tűztek műsorra a teljes adás helyett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Kezet fogtunk Trumppal, sőt, még gratulált is
A miniszterelnök szerint a „propaganda hazugságaival” ellentétben kezet fogtak az amerikai elnökkel. A kormányfő a bejegyzésben a Fidesz parlamenti bojkottjára és az Alaptörvény-módosítás körüli vitára is kitért.
Magyar Péter Ankarából jelentkezett be a másfél napos NATO-csúcs után, amelyet Törökországban tartottak. A miniszterelnök sikeresnek értékelte a találkozót, ahol első alkalommal képviselhette Magyarországot kormányfőként.
„A legfontosabb feladat az volt, hogy tudjuk demonstrálni a NATO egységét, hiszen voltak repedések az utóbbi hónapokban, évben. És most ez egy nagyon jó hangulatú NATO-csúcs volt, mindenki teljesítette a vállalásait” – mondta.
A tagállamok növelik a védelmi kiadásaikat, ezzel „sikerült megerősíteni a világ legfontosabb, legerősebb politikai és védelmi közösségének az egységét”. Magyarország a vállalások alapján 2035-ig a GDP 5 százalékára növeli a védelmi kiadásait, de a miniszterelnök szerint ennek egy része civil célokra is használható, például útépítésre vagy egészségügyi kapacitásbővítésre, ami „jó a magyar gazdaságnak is, és jó a magyar embereknek is”.
A kormányfő beszámolt róla, hogy számos NATO-tagállam vezetőjével egyeztetett, köztük a finn elnökkel, az albán miniszterelnökkel és a német kancellárral. Megismerkedett az amerikai elnökkel, Donald Trumppal is.
„A propaganda hazugságával ellentétben még kezet is fogtunk, sőt még gratulált, és egyébként mindenkivel nyilván kezet fog ilyenkor az ember. Lehet, hogy ez a propagandistáknak újdonság, engem úgy tanítottak, hogy bemutatkozik az ember, főleg, hogyha olyan helyre megy, ahol vannak még számára ismeretlenek”
– tette hozzá.
A miniszterelnök jelezte, hogy amíg ő a csúcson tárgyalt, otthon kormányülés zajlott, amelynek eredményeiről Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel egyeztet, és csütörtökön várható részletes tájékoztatás a döntésekről. Kitért a hazai parlamenti eseményekre is.
„Tegnap este történt egy érdekes dolog a magyar parlamentben, azt még elmondom nektek, jót nevettem rajta, mert nagy dirrel-durral látszott, hogy a Fidesz obstruálni akarta az országgyűlés munkáját”
– mondta Magyar.
Ez azt jelenti, hogy addig akartak beszélni, hogy hajnalig tartson a vita az Alaptörvény 17. módosításáról.
„De hát pechükre a Tisza frakció nagyon kitartó volt, ők végig ott voltak, és hát a fideszesek egyre kevesebben voltak, és valamikor este 11 óra körül így látszott, hogy elfáradtak és feladták”
– fogalmazott, hozzátéve, a Fidesz ezután taktikát váltott, és bejelentették, hogy bojkottálják az ülést.
A kormányfő ironikusan megjegyezte, reméli, a Fidesz „Stop Önkény” néven tervezett tüntetése sikeresebb lesz, mint a korábbi, 20 fős megmozdulásuk.
Hangsúlyozta, hogy „mindenki szabadon gyakorolhatja a demokratikus jogait, ez egy demokratikus kormány, Magyarországból jogállam van, úgyhogy akinek kedve van tüntetni, az tüntet, akinek beszélni van kedve a magyar Parlamentben, az beszél”.
A videó végén Magyar megjegyzi, hogy nyugat-balkáni és nyugat-európai partnerekkel, valamint a kanadai és a norvég miniszterelnökkel is tárgyalt magyar befektetési lehetőségekről. Bejelentette, hogy a következő napokat a fiaival tölti Antalyában, de a munka nem áll meg, közben folyamatosan egyeztet.
Magyar Péter Ankarából jelentkezett be a másfél napos NATO-csúcs után, amelyet Törökországban tartottak. A miniszterelnök sikeresnek értékelte a találkozót, ahol első alkalommal képviselhette Magyarországot kormányfőként.
„A legfontosabb feladat az volt, hogy tudjuk demonstrálni a NATO egységét, hiszen voltak repedések az utóbbi hónapokban, évben. És most ez egy nagyon jó hangulatú NATO-csúcs volt, mindenki teljesítette a vállalásait” – mondta.
A tagállamok növelik a védelmi kiadásaikat, ezzel „sikerült megerősíteni a világ legfontosabb, legerősebb politikai és védelmi közösségének az egységét”. Magyarország a vállalások alapján 2035-ig a GDP 5 százalékára növeli a védelmi kiadásait, de a miniszterelnök szerint ennek egy része civil célokra is használható, például útépítésre vagy egészségügyi kapacitásbővítésre, ami „jó a magyar gazdaságnak is, és jó a magyar embereknek is”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter megkérdezte Áder Jánost, tényleg közpénzen vett-e a családjának több százezres belépőket az orlandói Disneylandbe
A miniszterelnök egy 55 millió forintos úttal vádolja a volt államfőt, amelynek során szerinte közpénzből fizették a család magánprogramjait. Az ügy apropóján a Fidesz–KDNP csütörtök estére tüntetést hirdetett, ahol Áder János is felszólal.
Magyar Péter miniszterelnök egy csütörtök reggeli Facebook-posztban tett fel kérdéseket Áder János volt köztársasági elnöknek, miután az hétfőig adott haladékot neki, hogy bizonyítékokkal támassza alá korábbi állításait vagy kérjen bocsánatot. A kormányfő most a volt államfő egy 2018-as amerikai útjának költségeit vette számba.
„Vajon rendben van az, hogy az adófizetők állják egy köztársasági elnök és a családja több százezer forintos belépőit az amerikai (orlandoi) Disneylandbe? Úgy hallom, hogy Áder János ma az »önkény« ellen fog tüntetni” – kezdte a bejegyzést, utalva a mára meghirdetett ellenzéki demonstrációra.
Magyar szerint mielőtt a volt köztársasági elnök „elindul ma a demokráciáért és a jogállamért rettegni”, jó lenne, ha megválaszolná a magyaroknak a 2018-as amerikai útjával kapcsolatos kérdéseket.
A miniszterelnök pontokba szedve sorolta, mire vár választ:
„az 55 millió forint adófizetői pénzbe kerülő 2018-as családi kiruccanása az USA-ba pontosan milyen eredményeket hozott Magyarországnak?”
„Tényleg az egyik lányának a születésnapját ünnepelték 2 napos New York-i kiruccanással, helikopteres városnézéssel, adófizetői pénzen?”
„Tényleg a magyar emberek állták a többszázezres belepőket a vidámparkba (Disneyland)?”
„Tényleg nem volt megfelelő az 1,3 millió adófizetői pénzen foglalt elnöki lakosztály Miami-ban, és utasítást adott elnök úr, hogy foglaljanak másik egymillióért Disneylandhez közel, Orlandoba?”
A posztban a kormányfő azt is megkérdezte, hány hasonló útja volt az egykori államfőnek, és hány külföldi horgászatot álltak a magyar adófizetők. „Elnök úr! Szedje össze a bátorságát, mégiscsak ön a csornai Charles Bronson! Álljon ki a magyarok elé, és mondja el, hogy hány magánprogramját fizettük a kétmilliárdos villa, a tízmilliárdos közpénzégető alapítvány mellett! És jelölje meg, hogy mikor tervezi visszafizetni ezeket az összegeket az államkasszába!” – írta, majd ironikusan jó tüntetést kívánt.
Magyar Péter miniszterelnök egy csütörtök reggeli Facebook-posztban tett fel kérdéseket Áder János volt köztársasági elnöknek, miután az hétfőig adott haladékot neki, hogy bizonyítékokkal támassza alá korábbi állításait vagy kérjen bocsánatot. A kormányfő most a volt államfő egy 2018-as amerikai útjának költségeit vette számba.
„Vajon rendben van az, hogy az adófizetők állják egy köztársasági elnök és a családja több százezer forintos belépőit az amerikai (orlandoi) Disneylandbe? Úgy hallom, hogy Áder János ma az »önkény« ellen fog tüntetni” – kezdte a bejegyzést, utalva a mára meghirdetett ellenzéki demonstrációra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pénzügyminisztérium: A választás előtti osztogatás dobta meg a költségvetési hiányt, ami kormányváltás nélkül több mint a duplája lett volna a tervezettnek
A Pénzügyminisztérium átvilágította a költségvetést, becslésük szerint a 2026-os hiány kormányváltás nélkül a tervezett 3,7 százalék helyett 8,3 százalék lett volna, ennek jelentős része „kampányintézkedésekhez” kötődik a PM szerint. A kormány augusztus végéig nyújtja be a módosított büdzsét és az új hiánycélt.
A Pénzügyminisztérium szerdai közleménye szerint a 2026-os költségvetést az előző Parlament ugyan 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el, de az új kormány által elvégzett átvilágítás alapján kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna.
A költségvetési hiány azt jelenti, hogy az állam egy adott időszakban többet költ, mint amennyi bevétele keletkezik. A hiányt általában nem forintban, hanem a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyítva szokták megadni, mert így szemléletesebb, hogy pontosan mennyivel költekezte túl magát egy ország az alapvető gazdasági lehetőségeihez képest. Ha egy ország túl sokat költ, akkor hiteleket vesz fel, nő az államadóssága.
Az Európai Unióval kötött megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések nyomán az idei évre további intézkedések nélkül várható hiányt a GDP 7,5 százalékára sikerült mérsékelni, ami még mindig több mint a duplája a törvényben eredetileg szereplő célnak.
A tervezett és a valós pálya közötti, GDP-arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik a Pénzügyminisztérium szerint.
A hiányt 1,3 százalékponttal növelik azok a gyakran csak „választási osztogatásként” emlegetett kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek a költségvetési tervben, ezen belül a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá az emelkedéshez.
További 0,9 százalékpontot tesznek ki az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások, többek között a 35 éves útkoncesszió többletköltsége és a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés. Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal, a vártnál gyengébb gazdasági pálya pedig 0,3 százalékponttal rontja az egyenleget.
Az elmúlt hetek részletes átvilágítása ezeken felül további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel, például az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit és az egészségügy megnövekedett hiányát.
Az uniós forrásokról kötött megállapodás nettó hatása idén a GDP 0,5 százalékával csökkenti a hiányt.
Az RRF keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás önmagában 1,2 százalékponttal javítana az egyenleget, azonban a 3,5 milliárd eurós kedvezményes RRF-hitelből finanszírozott, kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferek – mint a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, valamint az IRIS2 és AI Gigafactories EU-programokkal kapcsolatos kiadások – 0,6 százalékponttal rontják azt.
Az augusztusban esedékes tőkeemelések miatt átmenetileg 1,7 milliárd eurós finanszírozási igény jelentkezik, amelyre hétfőn az Államadósság Kezelő Központ egy 3 milliárd eurós devizakötvény-kibocsátással készült fel.
A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést és új hiánycélt határoz meg, október végéig pedig benyújtja a 2027-es büdzsét - írja a minisztérium, ami közölte, hogy így nézne ki a 2027-es költségvetési hiány további intézkedések nélkül:
A Pénzügyminisztérium szerdai közleménye szerint a 2026-os költségvetést az előző Parlament ugyan 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el, de az új kormány által elvégzett átvilágítás alapján kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna.
A költségvetési hiány azt jelenti, hogy az állam egy adott időszakban többet költ, mint amennyi bevétele keletkezik. A hiányt általában nem forintban, hanem a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez) viszonyítva szokták megadni, mert így szemléletesebb, hogy pontosan mennyivel költekezte túl magát egy ország az alapvető gazdasági lehetőségeihez képest. Ha egy ország túl sokat költ, akkor hiteleket vesz fel, nő az államadóssága.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
